Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1902-10-19 / 84. szám

mekek — miután a megboldogult iskolaszéki tag is volt — nagy számban vonultak ki, hogy végső utján elkísérjék. A család iránt általános a részvét, mert az erőteljes férfi halála váratlanul következett be, tüdőgyulladásból kifejlődött tályog ölte meg, mely vérmérgezést okozott. — A halál önkéntese. Egy mezöberényi születésű fiatal leány meg akart szabadulni az élettől, de a makacs golyó nem hozta el a halált. Rósz Erzsébet 18j]óves mezöberényi leány Csabán szolgált, mint házicseléd. E héten Csabáról levelet irt anyjá nak Mezőberénybe, hogy öngyilkosságot fog elkövetni. Szülei a levél vétele után Csabára utaztak, de a leányt már nem találták meg. Rósz Erzsébet ezidő alatt gyalog hazament Berénybe. Alig ért be szüleinek adva rára, pisztolyt rántott elő, meglőtte magát. Szájába lőtt, de a golyó nem okozott halált A mezöberényi elöljáróság az első orvosi segély után rögtön beszállította a .gyulai kórházba. Rósz Erzsébet még életben van s valószínűleg fel is fog épülni. Levelében, melyet anyjának irt, azt kérte, hogy ne sirassák, felejtsék el, neki meg kell halnia. Es hogy a temetőbe ne kocsin vigyék ki, hanem Szent Mihály lován s muzsikaszóval vigyék, mintha esküvőre menne. Levele végén figyelmezteti testvéreit, hogy ne okozzanak szüleinek oly nagy bánatot, mint ő. — A nőegylet közgyűlése. A csabai nőegylet évi közgyűlését szerdán délután 3 órakor tartja a polgári leányiskolában, s nemcsak a költségvetés állapittatik meg, hanem a választmány, "a bizottságok újra választatnak. A közgyűlés állapítja meg a téli segélyezés mérvét is, miért óhajtandó a tagoknak nagyobb számban való megjelenése. — Felekezeti türelmetlenség. Hogy milyen nagy a vallásos türelem Endrődön, azt bizonyítja az a botrány, amely legutóbb történt. Meghalt a községben M acsánszky István evangélikus vallású csizmadia segéd. Minthogy Endrődön a lutheránusoknak nincs temetőjük,illetve csakis róm. kat. keresztény temető van, M á csánszky Istvánt is a kat. temetőbe temették. Szülei dupla stólát fizettek, a legényt pedig eltették a legközelebbi sirtól több mint 100 méternyire, a temető árok szélébe. Midőn pedig e miatt a kegyeletében mélyen sértett család szót emelt, a sírásók azzal torkolták le, hogy „nekünk meglett parancsolva, hogy az ilyen (nem volt öngyilkos, hanem hasi hagymázban halt el) halottakat ide temessük." Kicsi hijja, hogy a gyászoló gyülekezet össze nem verekedett. — Estély. A békésmegyei könyvnyomdászok estélyt rendeznek a József főherceg szanatórium javára Gyomán. A nagyszámú rendezőség már fáradozik az estély műsorának összeállításán, melyet táncvigalom fog követni. Az estély a jövő hónap 23-ikán lesz. — Tejszövetkezet Mezöberényben. A mezöberényi tejszövetkezet vasárnap délután igazgatósági ülést tartott. Igazgató sági elnöknek megválasztották Horváth Jánost, helyetteséül K ol ozs i Endrét. Az ülésen még S p e c k Márton, S c h u 11 z Imre és Hoffman Adám tagokból bizottságot küldöttek ki, melynek feladata lesz, hogy a szövetkezet céljaira megfelelő házat keressen. A szövetkezet még ez őszön megkezdi működését, ha alkalmas helyet kap. A tej értékesítésen kivül, a lefölözött tejet, hulladékot baromfi értékesítésre fogják felhasználni. — Hangverseny Csabán. A békésmegyei születésü jónevü énekesszinész N á n á s s y Géza, a Vígszínház volt tagja országos hangverseny kőrútjában Békésvármegye minden nagyobb községében megállapodik. Jövő szombaton október 26 ikén Csabán tartja hangversenyét, mely igen megérdemli a közönség figyelmét. Műsorában a legszebb magyar nóták és kuruc dalok benn foglaltatnak, azonkívül több monológ, szavalat stb. A hangverseny a városi színházban lesz. Nánássy még Gyulán, Szarvason és másutt fog előadást tartani. — Tanulói segélyegylet. A szarvasi főgimnázium tanulóinak segély egylete e tanévben is megalakult Sárkány Imre, tanár elnöklete alatt. A legutóbb tartott választmányi ülésen döntöttek a beérkezett kérvények fölött, s 231 kor. segélyt juttatott a folyamodóknak. Ugyanez ülésen az elnök indítványára 80 koronát szavazott meg az egylet szótárak beszerzésére, melyeket évi használatra szegényebb sorsú tanulónak fognak átadni. A tanári kar a választmánynak ezen intéskedéseit helyeslőleg vette tudomásul. A szarvasi tanulók segélyegylete példaképül szolgálhat más tanintézetek ifjúságának. — Tüz Gyulán. Egy szegény utkaparó házacskája lett a lángok martaléka f. hó 17-én Gyulán. A harangok kongása figyelmeztette a tűzoltókat, hogy a kisoláhvárosbau tűz van. Perei Mihály házikója közvetlen a Köröscsatorna partján fekszik, s ez a kürülmény nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a mentők munkáját jannyiban siker koronázta, hogy a tüz tovaterjedését megakadályozták. A szerencsétlenség valószínűleg véletlen folytán történt, mert eddig nem sikerült kinyomozni, hogy a tűz miként keletkezett. — A hitbuzgóság áldozata. Sajnálatos balesetnek lett áldozata Fr i e d m an Jakab gyulai házaló. A 70 éves öregember szigorúan megtartja a vallási szabályokat, s miután most a sátoros-ünnep következett, lakásának udvarán sátort akart felállítani. A karók leverése alkalmával székre állott) az öreg kor azonban nála is érvényesítette magát. Reszketeg lábai megcsúsztak s ő egyensúlyt vesztve, a földrezuhant. Fájdalmas jaj kiáltásaira a háziak segítségére siettek, azonban képtelen volt felállani, mivel felső lábszárcsontja kettétört. A súlyosan sérült embert a megyei közkórházba szál litották, hol N o 1 1 segédorvos részesítette az első orvosi segélyben. A csont össze forradására nem sok remény van, miután a szerencsétlen öreg olyan magas kort ért, hogy gyógyulás csak a legritkább esetekben szokott bekövetkezni. — A Békésmegyei Egyetemi Ifjak Köre folyó hó 11-én ünnepelte Kossuth Lajos születésének 100-ik évfordulóját ós az okt. 6. gyásznap emlékét. A diszgyülés Krcsmári k Endre alelnök lendületes megnyitójával kezdődött, majd Vidovszky Béla szavalt alkalmi költeményt, ezután Behan Pál tartotta meg hosszú tanulmányra valló felolvasását, végül D i m á h Géza szintén alkalmi költeményt szavalt. A tagok igen nagy számban voltak jelen, s igen kedélyes hangulatban tölötték el az estét. A legközelebbi rendes ülés okt. 26-án lesz. — Nyudijazás. T u 1- ó c z y Endre szeghalmi ev. ref. lelkész-tanitó aggkorára való tekintettel beadta nyugdíjazás iránti kérvényét, melyet a nyugdij bizottság el is fogadott. Helyét Arató Lajos foglalja el, mig Arató helyére B e n c z e József tanitó megy. Bencze József tanitó helyét pedig választás utján fogja az ev. ref. egyház presbitériuma betölteni. Erre a tanítói állásra vonatkozó pályázati kérvények az ev. ref. egyházhoz e hó 25-ig adandók be. A választás későbben lesz. . — Számadás és köszönet. A csabai nőegylet részére a legutóbbi színielőadás 112 kor. 40 fillért jövedelmezett. Az előadáson részt nem vettek, de a jótékonycélra adakoztak: Bogár Dánielné l, Kis Lászlóné 2, Kis Vilma 4, Haraszti Sándorné 2, Nemeskey Andor 5, Pándy Istvánná 4, Rosenthal Bernátné 2, Neumann Manóné 2, Seiler Elekné 2 koronát. Az adakozásért valamint a jegyek elárusitásával fáradozott Pándy Erzsi, Fábry Margit, Sonnenfeld Margit és Szalay Lini úrhölgyeknek a nőegylet hálás köszönetét nyilvánítja. — Országos vásár Csabán. A csabai őszi országos vásár jövő pénteken kezdődik meg a sertés ós szarvasmarha vásárral; — Kinevezés. S i p o s Kálmán nagyváradi posta ós távirdatanácsost a kereskedelemügyi miniszter soproni postaigazgatóvá nevezte ki. — Magyar név. A belügyminiszter enge délyével, Kall Fülöp ós kiskorú gyermekei Manó, István, Ella, öcsödi lakosok vezetéknevüket Kovács-ra magyarosították. — Öngyilkos kovácsmester. S t r u c z János kovácsmester a csaba—orosházi vonalon levő 63-ik őrház melletti kovácsműhelyében agyonlőtte magát. Tettének oka ismeretlen. — Különös jogeaet. Furcsa perbea kell legközelebb a bíróság

1.iák döntenie. S. kisasszony, ki a színi pálya kezdetén áll, éppen oly tehetséges színésznő, mint aminő szegény a gyakorlati tapasztalatokban. Ezért szívesen fogadta egy vidéki társa meghívását és F.-ra szegődött R. színigazgató társulatához. Művészi körökben »1 volt terjedve a direktorról, hogy egy .egész hő nap bevételeit összeszedi, zsebrevágja és a „gázsi '-fizetés napján hideg vérrel jelenti : „nincs pénz, pakkolnunk kell!" Igy történt ez F.-o:i is, azonban, hogy a személyes mentegetődzést elkerülje, az igazgató ur ez alkalommal kivételesen titokban eltűnt a városból. S kisasszony igy nem csak a szerződését vesztette el. hanem oly kínos helyzetbe jutott, hogy kartársai szedték össze részére azt a pár koronát, melynek segélyével hazautazhatott anyjához. Minő meglepetésben részesült azonban, midőn a vasúti kocsiban hütelen gazdájával találkozott! Heves szemrehányás ingerült szóváltás követte e találkozást, mig végre az igazgatót mégis meghatotta a fiatal, tehetséges művésznő erélyes fellépése és czinikus szavakkal egy papírszeletet nyújtott át akisasszonynak. „Fogadja tőlem egész vagyonomat ! Egy fél osztály sorsjáték. Talán szerencséje lesz és nyer valamit 1" — E napokban a művésznő Budapestre érkezett és felkereste Török A. és Tsa bankházit, Teréz-körat 46. alatt, hogy megtudja, váljon a czégnél vásárolt sorsjegy nyert-e ? A czég örömmel jelentette, hogy a sorsjegy nagy főnyereményt nyert. Közben R igazgazgató megtudta a kisasszonytól, hogy az ajándékaorejegy nyert és most visszaköveteli azt az összeget mely a fizetésen felül megmarad. Művészkörök-, ben feszült kíváncsisággal várják a per kimenetelét. — Tüzek. Homoki Péternek a Füzesgyarmathoz tartozó barna-szigeti pusztán egy nagy kazal szalmája leégett. Biztosítva nem volt és igy a kár nem térül meg. A tüz állítólag ugy keletkezett, hogy Homoki cselédje, D ó k á n y Antal a kazal mellett midőn beesteledett, gyufát gyújtott. A gyufától pedig a szalma tüzet fogott ós leégett. N y i t r a y Jenőnek a gróf Almásy-féle majorban leégett a héten 2 kazal gépszalma törekje, körülbelül 1000 korona értékben. A kár megtérül, mert a kazalok biztosítva voltak. — Agyonrugta a ló. B a g i András mezöberényi községi esküdt cselédje, F ö 1d e s i András őszi alá szántott. Munka közben az egyik ló kirúgott s a rúgás Földesit érte, ki rögtön összerogyott. Hamarosan hazaszállították a tanyáról lakására, hol harmadnap meghalt Halálát a ló rúgása miatt keletkezett vóredény repedés okozta. — Felhívjuk t. olvasóink figyelmét a lapunk mai számában megjelent Bihari Ede hirdetésére. Miután bizonyítani nem tudott, az esetről hallgatott, hanem ettől kezdve figyelemmel kisérte a megbizhatlan ember minden mozdulatát. Alig néhány nap múlva Veres János órája tűnt el a pohárból, me lyet azért vett ki a zsebéből, hogy annál kényelmesebben borotváihasson. Midőn az óra eltűnését észrevette, nagy lármát csapott. Farkas egész határozottan kijelentette: —'Ezcsak a Miklós révén veszhetett el. Közös erővel akarták megmotozni, amitől ez megijedt s az órát láncostól együtt előadta. Beismerte azt is, hogy a pénzt szintén ő lopta el, de visszaadni már nem képes, mivel elmulatta. A boszus emberek feljelentették a rendőrségnél, igy került az ügy a törvényszékre, hol bünót töredelmesen beismerte. A bíróság lopás vétsége miatt 3 heti fogházra Ítélte szombaton a lóvásár, vasárnap ós hétfőn pedig a kirakodó vásár folyik. Ez őszi vásár szokott a legnagyobb forgalmú lenni ugy a kereskedőkre, mint az iparosokra nézve. Miután pedig a község teljesen vészmentes, bármilyen állat szabadon felhajtható s igy a gazdákat ós állattulajdonosokat is nagy forgalom kecsegteti. — Armententesitő társaság közgyűlése. Hódmezővásárhelyről jelentik: A köröstiszta-marosi ármentesitő ós belvíz-szabályozó társaság kedden tartotta óvi közgyűlését. A folyó ügyek elintézése után a jövő évi költségvetést tárgyalták és 1,700.000 koronában állapították meg. Károlyi Tibor gróf helyére, a ki lemondott, K ár olyi Imre grófot választották meg elnöknek. — Vidéki iparosok bakkancs-szállitása. Ü honvédelmi minisztérium értesítette az aradi kereskedelmi ós iparkamarát a honvédség 1903. évi lábbeliszüksógletónek kiosztási eredményéről. A vidéki kisiparosok számára 16.000 bakkancs szállítását tartották fen és ebből a mennyiségből igen tekintélyes részt : 3450 pár lábbeli készítését juttatták az aradi kamara területén lévő iparosoknak. A 3450 pár lábbeliből 1700 pár bakkancs, 1750 pár pedig könynyü nyári cipő. A negyedfél ezer bakkancsot aradi, pankotai, pécskai, szentannai, gyulai, szarvasi ós makói iparosok fogják elkészíteni, mint a kamara értesíti a lapokat. Hát a csabai és orosházi iparosok nem mozoghatnának, hogy ők is részeltessenek a dologból ? — Szabászati tanfolyam A békéscsabai ipariskolában (régi gimnáziumi épület) a szabó szakcsoport szabászati és szaktanfolyamára a beiratkozás hétfőn este 8 órakor történik ; kéretnek a segédek ós mesterek, kik a tanfolyamban részt venni kóvánnak, hogy a jelzett időben megjelenni szíveskedjenek. Ugy a beiratás, mint a tanfolyam dij mentes. TÖRVÉNYKEZÉS. Kellemetlen lakótárs. Három segéd volt alkalmazva — Selyam-blouzok 2 frt 35 krtól és magasabb - 4 méter - továbbá ..Henneberg-selyem" fekete, fehér és szines 60 krajcáréi 14 forint 65 krajcárig méterenként. Mindenkinek francos vámmentesen házhoz küldve. Minták azonnal. Schweiczba a levélviteldij kétszeres. G Henneberg, selyemgyár >s külf. cs. kir. udvari szállító) Zürich. Magyar Remekírók. A magyar irodalom főművei. Máscdik sorozat: Arany János munkái, II. köt. ; — Reviczky Gyula összes költeményei ; — Vörösmarty Mihály munkái, II. köt.; - Szigligeti Ed* színművei, I. köt.; Kossuth Lajos válogatott munkái. - Budapesten, 1902. — Összesen öt kötet. Kiadja a Franklin-Társulít. egyik csabai borbélynál, ki lakással is elláta őket. A segédek közül egy azonban a közös lakást ulyan formán használta ki, hogy társait meglopta, Mikor elaludtak, S c h an e c z Miklós felkelt és a Farkas János zsebéből a tárcát kivette az abban levő 4 k. 68 fillért zsebrevágta s elment mulatni. A károsult másnap észrevette, hogy pénze hiányzik, de szólni nem mert, nehogy megsértse kollegáit. A veszteség azonban igen zokon esett neki, mivel keservesen szerzett fillérei voltak veszendőbe Egész nap szomorú volt, Veres János, a harmadik segéd nem állhatta meg, hogy meg ne kérdezze : — Mi bajod János ? — Elveszett a pénzem. — Mikor? — Az este lefekvéskor még a tárcámban volt, de reggel eltűnt. — Lehetetlen. Szóltál már róla Miklósnak ? — Nem. — No majd estére kérdőre vesszük. Lefekvés alkalmával Veres tényleg szóba is hozta a dolgot, mire Farkas is mótelte panaszát. Schanecz mólyen hallgatott, anynyit azonban beismert, hogy az előző éjjel mulatni járt. A kárvallott nagyot sóhajtott ós az ga gondolat ötlött eszébe, hogy alkalmasint az ő pénzén borozott. Ez a gondolat nem hagyta bókén s arra ösztönözte, hogy kollegáit felkérje : — Fiuk, mutassások a tárcátokat, mennyi pénzetek van ? A kérésnek mindegyik eleget tett, s mikor Schanecz a tárcáját kiürítette, az asztalon levő pénznem között egy összevert ezüst forintost is megpillantott, melyről felismerte, hogy az tőle való. Csendes hangon mondta lakótársának : — Ez a pénz az enyém volt, add vissza. — Hogy mondhatsz ilyet, ón nem vagyok tolvaj, rajtam ne keresd a pénzedet. Emlékezünk, hogy fólesztendővel ez előtt, mikor a Franklin-Társulat közrebocsátotta a Magyar Remekírók első sorozatát, a napi sajtó majdnem egy hóten át hasábos czikkekben üdvözölte ezt a nevezates irodalmi eseményt. Egyértelműen elismerte minden újság, hogy a Frankliu-Társulatnak ez a merész vállalkozása magyar kiadóink minden vállalata közt a 1 gjeJentősebb, a legnagyobb és leghasznosabb. Nemzeti kulturánk szempontjából mint országos eseményt ünnepelte a sajtó az első öc kötet közreadását, nagy érdemeként hangsúlyozván a vállalatnak, hogy formában ennyire tökéletes és mégis olcsó irodalmi munkát nem ismer a magyar könyvkiadás. Magát a kötetek tartalmát bírálni fölöslegesnek tetszett. A fényes nevek, m?lyek aranymetszésben csillogtak az egyes kötetek tábláin, fölöslegessé teltek minden kritikát: — Arany, Tompa, Vörösmarty, Garay vagy Csiky érdemeit újra fölfödözni annyi lett volna, mint Athénbe baglyokat vinni : — s ha valaki már mégis róluk akart irni, elég leit volna, ha egyszerűen idéz azokból a kiválóan becses irodalmi monográfiákból, a melyekben Riedl Frigyes, Lévay József, Gyulai Pál, Fer 'nczy Zoltán, Vadnay Károly az illető remekirók jellemét és költői munkásságát méltatta. Mert ennek a vállalatnak nem a legkisebb érdeme az, hogy a magyar nemztti géniusz legfőbb szellemi kincseit méltó foglalatban adja a könyvbarát közönség kezéb3. A régebbi kiadások egyszerű utánnyomása helyett a Franklin Társulat a .Magyar Remekíróknak" oly kla^zikus ós egyöntetű kiadásával ajándékozza meg a nemzetet, a melyben a sokszor igenis megromlott szöveget tudós irodalomtörténészek ós kritiku-ok éllenőrzik, a kik egyszersmind, bevezetésül a kötetek elé, megírják az egyes remekírók életének és munkásságának a rajzát is. Irodalmi értékre tehát ab-zolut becsű lesz ez a gyűjtemény, mert a sajtó alá rendezés gondját a legkitűnőbb szakemberek vállalták el, a kiknek neve, múltja és tudása biztos záloga az eredménynek és sikernek. De fölötte becses lesz ez a gyűjtemény iro. dalom-történeti szempontból is, mert a remekírókat méltató kritikai tanulmáuyok megannyi drága és értékes keret, mely stílszerűen foglalja be az illető irót és korát, a melynek dolgozott. Az élő irodalom ludása és kegyelete így szolgálja az elhúnyt remekirók dicsőségét. És e monumentális vállalatban, mely a magyar nemzeti géniusz legjobbjainak nevével s legelső irodalmi intézetünk, a Franklin-Társulat aegise alatt indult országhódítő útjára, meglesz minden igazi „Magyar Remekíró", a ki ezt a nevet a nemzeti szellemnek tet: szolgálataival kiérdemelte. Harminczöt magyar klaszikus munkái, a legkitűnőbb magyar kritikusoktól összeválogatva, magyarázva: tehát az egész magyar irodalomnak, az ezeréves magyar szellemnek tükörképe. Ezeresztendős ittlé ünk legdicsőbb emléke, mert azt a lapot mutatja, a melyet a magyar szellem írt az európai kultúra könyvébe. Ebből az ötvenöt kötetből épül a magyar nemzeti géniusz örökkön tartó monumentuna./ Miuden együtt lesz e gyűjteményben, a mi a „Magyar Remekírókra" vonatkozik: munkásságuk, életük rajza és arezuk mása ia. Ezeket R. Hirsch Nelli úrasszony rajzolja újra, egykorú eredetiek nyomán. 8 ez a gyűjtemény a „Franklin-Társulat kezén van, de voltaképpen nemzeti kincs, mert az első ezerév halhatatlan irói és örökkön élő könyvei sorakoznak benne erős kis phalanxba, hogy meghódítsák a most kezdődött második ezerévet is. A „Magyar Remekirók" programjából, melynek valóra váltását a kiadó Franklin-Társulat már két öt-öt kötetes sorozatban meg is kezdte. Az ötvenöt kötetbői már tiz megjelent: s ez a tiz kötet mindjárt két n-vezetes körülményről tanúskodik. Az első az, hogy az összeválogatás, sajtó alárendozés nehéz dolgát valóban a legelső es legelsőbb és legjobb eszthétíkusaink végzik, s egyszersmind tuaományos értékű bevezetéseket is irnak a kötetek elé, vezetőül az olvasónak, hogy könnyebben fölismerhesse ós élvezhesse az útközben talált virágokat. A második fontos körülmény padig az, hogy a kötetek külső kiállítása is mindenben méltó a nagy vállalkozáshoz : a szó legteljesebb értelmében komoly és klaszsikus Szóljunk legelőször a kötetek eszmei tartalmáról. Futólag említettük már, hogy az első sorozatban kiknek a műveit kapjuk, s mely észté tikusok irtak méltatást rólunk. A második sorozat Arany János költeményeinek II. kötetét adja a szerző tulajdon előszavával; az első sorozatban megjelent I. kötethez Riedl Frigyes írt becses kriükai tauulmányt. Ugyancsak a második sorozatban kapjuk Vörösmarty Mihály epikai költeményeit, melyeket Gyulai Pál rendezett sajtó alá; ugyenő irta meg a „Szózat" költőjének életrajzát is, az első sorozat Vörösmarty-kötetében. Szigligeti Ede színműveinek I. kötetét szintén a második sorozat hozza; drámairodalmunk ez egyik alapító mesterének munkáit Bayer J ó-