Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1902-10-19 / 84. szám

Melléklet a Békésmegyei Közlöny 1902. évi 84 .számához. ség, akár közös, akár külön telepeket akar létesíteni, kénytelen lesz az egész szükséges összeget kölcsönképpen felvenni, amely kölcsönt amortizálni is kell. E címen pedig a Schuckert-terv jövedelmezőségi számításában egyáltalában nem találunk semmit előirányozva. Bizonyos, hogy erre a célra a szükséges tőkének legalább 5°/

0-át kell a kiadások közé behelyezni, ami 1.800,000 kor. után nem kevesebb, mint 90,000- korona. A kiadások tehát a következőképen alakulnak : Szénszükséglet 60,000 Személyzet 56 000 Tőketörlesztés 90,000 Fenntartás stb. 35,000 Anyagszükséglet 15,000 Összesen 256,000 Levonva már most a bevételekből a kiadásokat, lesz : 272,500 256,000 tiszta nyereség 16,500 korona, ami az 1.800,000 kor. befektetésnek 0,915%, vagyis még nem egészen /, mondd egy százalék. Móg kedvezőtlenebb az eredmény, ha a Schuckert-terv lámpaszámát 17,500-ról 9700-ra redukáljuk, mert kisebb lámpaszámnál az üzemkiadások nem csökkennek arányosan, mig a bevételek iger. Itt azután már olyan közel járunk a 0%"

nyi nyerereséghez, hogy csak egy elhibázott lépés a tarifapolitikában, csak egy vigyázatlan gépész, vagy egy gondatlan fütő kell ahoz, hogy a csekély nyereség veszteséggé váljék Azt hisszük, hogy aki e sorokat figyelemmel kisérte, csak arra az eredményre juthat, hogy a Schuckert-terv nem alkalmas a kivitelre. Mi tehát már most a teendő ? Nézetünk szerint az egyetlen helyes megoldás az, hogy Békéscsaba, Orosháza ós Szarvas, mint olyan községek, amelyek világítási szükségletének mérve elegendő nagyságú, építsenek ennek megfelelő szerény méretű müveket, a kisebb községek pedig csatlakozzauak e három mü közül ahoz, amely hozzájuk legközelebb esik. Természetesen számítás dolga lesz megállapítani, hogy egyik-másik község áramfogyasztása indokolja-e a szükséges távvezeték létesítését. Ha a községek igy járnak el, nem kockáztatnak semmit és nem terhelik meg magukat fölöslegesen nagy kölcsönökkel. Közgyűlés Csabán. Aránylag kis tárgysorozattal hívták egybe az elöljárók Békéscsaba képviselőtestületét a keddi közgyűlésre ; de a tár gyalandó ügyek között a jövő évi, — la. punkban már részletesen ismertetett — költségvetés maga elegendő volt arra, hogy a gyűlés jelentőségét kivetkőztesse a mindennapiasság jellegéből. Fontos feladat várt a városatyákra: a jövő évi községi közigazgatás tartalmának és terjedelmének megállapítása, s azokhoz a szükséges anyagi eszközök biztosítása. Sajnos, hogy ily momentuózus feladat sem képes a képviselőtestület tagjait teljes számban összegyűjteni ; a közgyűlési terem kongott az ürességtől, s csak ugy 11 óra felé szaporodott fel a jelenvoltak száma 30—35 főre. A rendes havi jelentések meghallgatása után tudomásul vették a főispán átiratát, mely a földvóteli 400 ezer koronás állami kölcsönnek a miniszter által engedélyezett meghosszabbításáról értesiti a községet. A hitelbank is elfogadta a meghosszabbítást 1903. október 3-ikáig az eddigi feltótelek mellett. Határozatb i ment móg, hogy a főispán fáradozását az elöljáróság személyesen fogja megköszönni. Ezután Kiss Kálmán árvaszéki ülnök ügye került tárgyalás alá, ki — mint ismeretes — három izben fordított árvapénzt saját céljaira. Állásától fölfüggesztetett s igy egy ülnöki állás ideiglenes betöltése került volna sorra. A. tanácsi javaslat az, hogy ha a közgyűlés most ne határozon ez ügyben, hanem bífcza meg z elöljáróságot a helyettesítéssel. Beliczey Rezső a fontos ügyben a községi ügyész véleményét szeretné hallani. Haan Béla ügyész szerint az árvaszék véleményét kell meghallgatni s a szerint történjék az intézkedés. El is határozták, hogy felhívják az árvaszókec, hogy nyilatkozzék a helyettesítés ügyében. Rosenthal Ignác a határozat elfogadása után szólal fel. A saját részéről okvetlen szükségesnek tartja az ülnöki állás betöltését. Nem lehet belemenni abb\, hogy az árvaszóket egy ülnök vezesse. Révész ós társai ujkigyósi ós csabai lakosok negyedik kéményseprési kerület felállítása ügyében adtak be kérvényt, melyet azonban a képviselőtestület eluta sitott. Nem tartják szükségesnek, hogy Erzsóbethely ós Újkígyós közös kerületet képezzen. P o 1 i t z e r Lenkét, Popoláuszky Mihálynót és Porhanyós Jánost nem fogadták el csabai illetősógüeknek. A Rudolf-főgimnázium számadását jóváhagyták. A gyepmesterrel kötött szerződést meghosszabbították, de bele vették, hogy a a kiadott utasítások nem teljesítése esetén 20 koronáig terjedheiő bírságot róvhat reá az elöljáróság. A gör kel. egyház kártalanítás végett adott be kérvényt. Móg pedig -azt kérte, hogy az elöljáróság fizesse meg az ablakok árát, melyeket a g. kel. lelkész hazafiatlan magaviselete miatt felindult tömeg bevert. A tanács a kórelem elutasítását javasolta, melyet 11 szóval 10 ellen a közgyűlés el is fogadott, A javaslat ellen különösen Szeberónyi Zs. Lajos ós Szalay József keltek ki s mindenáron a községgel akarták megfizettettni a bevert ablakok árát, s hogy ez megtörtént, alaptalanul a rendőrséget s a „sajtót" okolták. Az ág. ev. egyház kórelmét, hogy a község adja ki a mult évi segélyösszeget, melyet a gondnok elfelejtett felvenni, elfogadták. Francsek István kérelmére az ártózi kut fölös vizét ujabb tiz esztendőre átengedték. R ó t h y Béla felszólalt e tárgynál, hogy a fürdő nem felel meg a tisztaság követelményeinek. E gyűlésre volt kitűzve a jövő évi, általunk főbb tételeiben közölt költségvetés tárgyalása is, mely igen hosszau tartott, végül azonban a javaslatokat változatlanul elfogadták. A tűzkár biztosításoknál Szeberónyi Zs. Lajos felszólalt, igen érdekes eszmét pendítve meg Tudomása szerint igen nagy összeg, 120—140 ezer korona megy ki a községből tüzbiztositási dí j kópén egyes társulatokhoz. Ez óriási öszszeget itt lehetne marasztalni szövetkezés utján. Nem lehetne-e szövetkezeti alapon községi blztositó társulatot szervezni, mely nem nyereségre dolgozna ? Haan Béla igen szépnek tartja az eszmét, de aligha kivihető. Első látásra is feltűnik az, hogy a befizetések nem állhatnak arányban a tüzesetek eshetőségével s a károsodással. Rosenthal Ignác szintén kivihetetlennek tartja a dolgot, mig F á b r y Károly helyesli az eszmét. Beliczey Rezső bizottság kiküldését indítványozza. Végül azt határozták, hogy a képviselőtestület későbbi gyűlésein újra megvitatják a dolgot. A Széchenyi-liget locsolási költségeinél V a r s á g h Béla szólalt fel s meleg szavakkal kérte a liget további fejlesztését, mely nem olyan szép, mint amilyennek kellene lenni. Indítványozza, hogy bízzák meg az elöljáróságot, keressen módot a liget fejlődésének előbbrevitelére. Szalay József szerint szép a liget, de a gőzmalomra panaszkodik, melynek füstje ós pora tönkre teszi a fákat ós bokrokat. A malomtulajdonosokat kellene felkérni, hogy füstfogót alkalmazzanak a kéményre. A hosszan tartott gyűlés délután fél 1 órakor ért végett. Tanítók gyűlése, A békósvármegyei ált. tanító-egyesület igazgató-bizottsága mult szombaton Láng Gusztáv elnöklete alatt Orosházán gyűlést tartott. Az igazgató-bizottsági gyűlés az elnöki jelentések meghallgatása után több tontos határozatot hozott. Az elnöki jelentésekből megtudtuk, hogy a tanítóknak a hivatalba lépés alkalmával kötelező eskületótele tárgyában hozott igazgató-bizottsági határozat az Országos Bizottsághoz felterjesztetett; hogy egyesületünk ajánlatára Margócsi Emil a „Tanítók Házá"-ba fóldijas helyre felvétetett; hogy néhányan, közöttük Simkó István, Rohay János, egyesületünknek hosszú időn át tevékeny tagjai ós Németh Lajos, a ki sok éveken át viselt elnöki tisztsége alatt egyesületünket az ország első rangú tanitó egyesületeinek sorába emelte, az egyesület tagjai sorából kiléptek. Bemutatta elnök az „Eötvös-alap" uj elnökének, Ujváry Bélának felhívását, a melyben a tanítókat saját jól felfogott érdekükben az „Eötvös-alap" tagjai sorába való belépés által, ezen alap fokozottabb támogatására hívja fel A békósvármegyei tanitó-egyesület kebeléből alakult „Eötvösálap" helyi gyűjtő bizottság e tekintetben már meg is kezdte működését ós a taggyüjtós céljából a jelentkezési lapokat részben már szót is küldötte. Az igazgató-bizottság határozatai közül legfontosabb az, mely szerint feliratot intéz az Országos Bizottsághoz, melyben a nyugdíj törvény revíziójának megsürgetósót kéri. A jövő évi közgyűlés vitacófceleiül a következő kérdések tűzettek ki: A tanítóegyesületi élet fejlesztése. Atuiitó szerepe atársadalomb m. A phonomimikai módszer ismertetése. Tekintettel az egyesület anyagi viszonyaira, az igazg itó-bizottság kimondotta, hogy a jelen évben évkönyvet nem ad ki. Több kisebb jelentőségű ügy tárgyalása után elhatározta még az igazgatóbizottság, hogy a tolyó évben móg egy gyűlést tart. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A képviselőházból. Budapest, október 18. (Saját tud. táv.) A képviselőház mai ülésén Apponyi házelnök kijelentette, hogy a csongrádi mandátum itólő-bizottsága nem alakult meg. Maid Beöty Akos beszólt, hogy a hatvanhetes kiegyezés prakszisa csődöt mondott. Nem tartották meg a feltételeket: hogy szakítsanak a hagyományos osztrák-politikával s mint szabad nemzet egyezkedjen a magyar. Olyan minisztereknek kellene lenni, akik megvédik a nemzet jogait. A kvótát elveti. Vertán, Barta hasonló szellemben beszéltek. Lengyel Zoltán interpellált, hogy a magyar hivatalos lapban mért jelent meg az osztrák honvédelmi miniszter kitüntetése. Széli rögtön felelt, hogy ez a paritás kedvéért történik. Az osztrák hivatalos lapban szintén megjelennek a magyar kitüntetések. Az ülés végén Visontai Soma beszélt a tengerszemről. ÚJDONSÁGOK — A békésbánati ev. ref. e lyházmegye közgyűlése. Ma tartja meg őszi naggyülésót a bókés-bánati ev. ref. egyházmegye Temesvárott, a hol ugyanakkor szentelik föl az uj ev. ref. templomot. A nagygyűlés egyik legfontosabb tárgyát a bókés-bánati ev, ref. egyháznak három uj egyházmegyévé leendő felosztása képezi. Arról van ugyanis szó, hogy az ország e legnagyobb egyházmegyéjét olyképp osztják föl, hogy külön ev. ref. egyházkerületbe osztanák Békést, továbbá Csongrád ós Csanádot, végül Bánátot. Sok hive van annak is, hogy az egyházmegyét ne három, hanem kót egyházmegyére osszák föl. Az egyházmegye felosztásának kérdése a közgyűlésen tog eldőlni. A közgyűlés után történik meg az uj ev. ref. templom fölszentelóse, melynek sorrendje ez : Fölavató imádságot mond Dombi Lajos gyulai lelkész, a békésbánati egyházmegye esperese. Fölavató beszédet tart Zsigmond Sándor hajdu-böszörmónyi lelkész, a tiszántúli egyházkerület főjegyzője, püspök-helyettes. Keresztel Szabó János köröstarcsai lelkész. Esket Bereczky Sándor szegedi lelkész. Urvacsorai agendát mond Futó Zoltán szentesi lelkész, egyházmegyei főjegyző. Záróimát mond Szabolcska Mihály temesvári lelkész. Az imateremből kiszoruló hivek számára az udvaron prédikál Fekete Gyiila nagykikindai lelkész. --- Megfelebbezett vármegyei határozat. A legutóbb megtartott közgyűlés iránt oly kevés érdeklődést tanúsítottak a megyebizottsági tagok, hogy alig jelent meg Gyulán 30 más foglalkozású bizottsági tag. A közgyűlés többsége megszavazta a három éven át fizetendő 1%-os pótadót, mely körülbelül 80—90 ezer koronát tesz ki s melyből a vármegyén közszükségleti alapot akarnak létesíteni. Ennek rendeltetése az lenne, hogy a vármegye a közjótékonyság céljaira, szobrokra, festményekre, jutalmakra stb. kisebb-nagyobb összegeket adományozhasson a nélkül, hogy ezért minden egyes esetben a miniszter jóváhagyásához kellessók fordulnia. A megyebizottsági tagok közül többen sokalják a megszavazott összeg nagyságát s ugy vélekednek, hogy erre a célra kevesebb is elég lesz, azért Nóvák Kamill törvényszéki elnök, dr. L a d i c s László gyulai ügyvéd, Szeberónyi Lajos csabai lelkész külön-külön felebbezést nyújtottak be az alispánhoz, melyben kérik a belügyminisztert, hogy a hozott határozatot változtassa meg s legrosszabb esetben ugy rendelkezzék, hogy a pótadó csak egy évre legyen kivethető. — A szarvasi gimnázium ünnepéhez. A szarvasi gimnázium százados ünnepéről a mult számunkban megjelent tudósítás kiegószitósóül megemlítjük móg a következőket. Lukács György dr főispán szintén üdvözlő levelet intézett Ha v i á r Dániel gimnáziumi felügyelőhöz, melyben méltatta érdemeit a szarvasi gimnáziumnak. Zsilinszky Mihály dr. államtitkár melegen emlékezett meg B e n k a Gyula igazgatóhoz intézett levelében a szarvasi gimnáziumnál eltöltött éveiről, az egyszerűségről, a lángoló lelkesedésről, mely sajátja volt a tantestületnek. Sárkány Sámuel bányakerületi püspök pedig gyengélkedését s 80 életévét hozza fel okul, hogy a gimnázium ünnepén meg nem jelenhetett. Az ünnep estéjén rendezett táncvigalom igen sikeres volt s tiszta jövedelemképpen szép összeg jutott a gimnáziumi daloskörnek. —Küldöttség a miniszternél. Mezőberóny községéből küldöttség járt a földmivelésügyi miniszternél, azzal a kérelemmel, hogy rendelje el minél előbb a mezőberényi körösi hid építését, miután az már veszedelemmel fenyeget. A küldöttség tagjai voltak K o 1 o z s i Endre első jegyző, H o f fm a n D. András biró ós Horváth János. A miniszter megigérte, hogy érdeklődni fog az ügy iránt s a lehetőséghez képest teljesíteni fogja Mezőberény község óhaját, — Népgyűlés a munkáspénztár érdekében. Köröstarcsán a munkás cselédsegélypénztár érdekében népgyűlés volt, mely a községháza tanácstermében folyt le. A népgyűlést P o p o v i c s Szilveszter, a békési járás főszolgabirája nyitotta meg; utána beszéltek móg Baross Dezső tb. főszolgabíró, Petneházy Ferenc köröstarcsai első jegyző és Bányai István tanitó. A népgyűlésen körülbelől kétszáz ember vett részt. — A csabai muzeum. A mai vasárnaptól kezdve a békéscsabai muzeum ismét minden vasárnapon U—12-ig nyitva áll a közönség .számára, — Esküvő- P 1 á g e r Árpád szentesi kereskedő kedden esküdött örök hűséget Csabán P 1 á g e r Adélnak, P 1 ág e r Simon csabai pókmester leányának. — A földmivelósi miniszter a munkásokért. Darányi földmivelósi miniszter minden alkalmat megragad, hogy a munkások érdekében létesített intézményei minél szélesebb körben elterjedjenek, s e célból az ismertetés ós népszerűsítés egyik nem szokatlan formáját is megkísérli. Minisztertársait felkérte, hogy a felügyeletük alatt álló hivatalok vezetőihez rendeletet intézzenek, melyben azokat az általa megküldendő hirdetményeknek, a hivatali helyiségekben szembeötlő helyen leendő kifüggesztésére utasítsák. Darányi az országos gazdasági munkás ós cselédsegély pónztrá szervezetét akarj a a népszerű modorban megirt hirdetményekkel ismertetni s nemcsak az ország gazdaközönségóvel, de az egyszerű ügyes bajos emberekkel is megkedveltetni. Az igazságügyminiszter a napokban bocsátotta ki rendeletét, melyben az igazságügyi hatóságokat utasította, hogy a földmivelésügyi miniszter által megküldendő hirdetményeket a hivatalok tornácán és előszobáiban függesszék ki s azok épségben tartásáról gondoskodjanak. — Olah nyelv a békési gimnáziumban. Vettük szavahihető forrásból Békésről a következő sorokat: „B. lapjuk mult számában a „Popovics redivivus" cimü cikkben az is benn foglaltatik, hogy a békési ev. ref. f gimnáziumban a békési gör. kel. lelkész a gör. kel. tanulókat magyar nyelven oktatja a vallásra. B. lapjuk értesülése e tetkintetben nem eredhet hiteles helyről ; mert a békési gimnáziumban is o 1 á h u 1 tanitj ák a gör, kel. tanulóknak a vallást, de ezzel az itteni igazgatóság nem törődik." E sorokhoz nem füzünk semmi kommentárt. — Lemondások. B r a u n e r Sámuel gyulai kórházi segódorvos, miután Dolressen gyári orvosnak választatott meg ós Vadász Aron dr. gádorosi községi orvos és Varga Károly gyulai árvaszéki irnok állásukról lemondottak. — Pályázat aljegvzöi állásra. A gyulai törvényszék egyik szép képzettségű fiatal jegyzője: dr. Linder Károly katonai szolgálatra levén köteles bevonulni, a törvényszék elnöke állásának betölthetése céljából előterjesztést tett az igazságügyminiszterhez. A miniszter a kórelmet teljesítvén, elrendelte a pályázat meghirdetését. A. kérvények 2 heti határidő alatt a gyulai törvényszók elnökéhez lesznek benyújtandók. — Egy Jegyző halála. Gyula város első jegyzőjének: Hoffmann Alajosnak temetése impozáns részvét mellett történt. Ravatalát a szebbnél-szebb koszorúk tömege borította ; különösen feltűnt a városi tisztikar ós a képviselőtestület gyönyörű koszorúja. A gyászszertartást G r o ó h apátplébános végezte nagy segédlettel s a résztvevő közönség oly nagy számban jelent meg, hogy nemcsak az udvar, de az utca is tömve volt a megboldogult tisztelőivel, kik igy akarták vele szemben a kegyelet adóját leróni. A város színe-jav* mellett a hatóságok is testületileg voltak képviselve ; a törvényszók V. Szakmáry Arisztid kir. itólő táblai biró ; a vármegye dr. D a i m e 1 Sándor főjegyző ; a városi tisztikar Dutkay Béla polgármester; az ügyészség dr. L i s z y Victor kir. ügyész ; a polgári iskola tantestülete A b a f i János igazgató vezetésével vettek részt a gyászszertartáson. Azonkívül a különböző egyletek, olvasó körök ós az iskolás gyer-