Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1902-09-14 / 74. szám

nem lát semmit a német trón örököse, de hát szivesen látjuk máskor is . . . Sasvárról pedig menjünk a zugó feny­vesek közé, a tengerszemhez. Ott bizonyo­san hűvösebb a levegő, mint itt a mi asz­faltunkon ós az önök ákácfái között. Hűvös, sőt igen hűvös a levegő a tengerszem ügyé­ben a magyarra nézve. Á vitás tengerszem hamarosan vitathatatlanná válik, — hogy a lengyeleké. Rosszul áll a magyarok ügye, melyen azonban Becker svájci biró nyi­latkozata ós a szakértői vélemény egy ki­csit segített. Szomorú lesz, ha elveszítjük a tengerszemet. Nem a kis terület miatt, de azért, hogy ezzel a magyar államterület épségén esik csorba. Hogy nem tudtuk kellően megvédeni igazainkat, vagy olyat követeltünk, amihez nem volt jogunk. De hát akárhogyan is dűljön el a dolog, a vá­lasztott bíróság ítélete megfellebbezhetetlen lesz és nem fogja tönkre tenni a magyar­lengyel barátságot. Ezek után pedig tul mehetünk a hazai határon, mert nálunk nincsen semmi egyéb érdekes, az olasz borvámklauzula ellen megindult mozgalmat kivéve. Nézzük hát Olaszországot, melyet most izgalomban tart egy rendkívül érdekes ese­mény. Viktor Emánuel király Rómában emlékoszlopot emeltet Ma z z i n i Guiseppe nek egy olasz forradalmárnak, Gr a r i b a 1 d i és Kossuth Lajos bizalmas hívének, barátjának. De hogy ez rendkívüli esemény legyen, tudni kell azt, hogy Mazzini a legnagyobb ellensége volt — az olasz ki­rályi családnak. Olasz forradalmi eszmék mellett izgatott Marrini, ugy hogy halálra ítélték, de nem tudták elfogni. A mostani olasz király apja később hazafias érdemei­ért elengedte a halálbüntetést. Viktor Emánuel meg elrendelte az emlékoszlop felállítását, — mert ismeri népét. Németországot pedig legjobban érdekli a gumbinneni eset. Hildebrandt a neve annak a főhadnagynak, aki egy hadnagyot párbajban lelőtt; ezért elitólték, a császár azonban megkegyelmezett neki. Ekkor a gumbinneni tisztek ugy ünnepelték, mint egy hőst. Vilmos császár ezért hat tisztet, köztük egy tábornokot egyszerűen elbocsá­tott a szolgálatból. Minden becsületblrósági vagy haditörvónyszóki itólet nélkül. Szigorú eljárás, de helyes. A bányai y. ev. egyházkerület üléséből. ' — Saját tudósítónktól. — A bányai egyházkerület három napon át tartotta ülését a héten Budapesten Sárkány Sámuel püspök és Zsilinszky Mihály államtitkár elnöklete alatt. A tárgyalás alá került ügyek nagy sokasága között több volt olyan, mely kö­zelről érint bennünket, melyekről részletes tudósitást adunk az alábbiakban. A köz­gyűlés kedden kezdődött meg ós csütörtökön délután ért véget. A második napon kisebb egyházi ügyek után szőnyegre került a szarvasi tanitó-képző ügye, melyet hosszan ós behatóan tárgyaltak, amit a íontos ügy méltán meg is érdemelt. A tanitó-képző segitósére Szarvas községe egy határozatával évenként 400 koronát ajánlott fel azon esetben, ha a tanító-képző Szarvason marad. Elsőnek Szeberónyi Zs. Lajos szólalt fel. A község ajánlatát kevesli, ez nem sokat lendítene az intézet haladásán. Véleménye az, hogy fel kell kérni a nagyobb egyházakat, hogy mennyit hajlandók adni a tanitó-képző segitósére. S amelyik egy­ház legtöbbet hajlandó áldozni, abba a községbe kell áttelepíteni az intézetet. B e n k a Gyula, a tanítóképző s a szarvasi gimnázium kiváló igazgatója szó­lalt fel Szeberónyi után. A félszázados múlttal biró tanítóképző számára meleg pártfogását kérte az egyházkerületnek. Sze­rinte maradjon meg az intézet régi helyén, Szarvason, de vegye át maga az egyház­kerület. Tartsa fenn az intézetet, dijazza az igazgatót és ennek ellenében tartsa meg a választás teljes jogát. Az intézet­nek még egyszer nagy pártfogását kérte. A közgyűlés el is határozta, hogy amennyire csak lehet, párfogolni fogja az intézetet. A gyűlés további folyamán szóba került a csabai ág. ev. egyház is, Teres József esperes, orosházi lelkész felszólalása folytán. Veres tarthatatlannak mondta azt az állapotot, hogy a békéscsabai ág. ev. egy­ház, mely egyike a legnagyobb egyházak­nak, mindig olyan szabályrendeleteket ter­jeszt a kerületi gyűlés elé, melyeket nem lehet jóváhagyni. Ez eljárás olyan szint visel magán, mintha szándékosságból tör­ténne. E törvényen kivüli állapotot nem lehet elnézni ós miután ez belső bajokra enged következtetni, helyén volna az elnök­ség beavatkozása. Szeberónyi Zs. Lajos, mint a meg­támadott egyház lelkésze, visszautasítja a vádakat, hogy a csabai egyház rosszhisze müleg járt volna el. A szabályrendelet dolgában megemlíti, hogy egy orosuázi szabályrendeletben jóváhagytak olyasmit, amit egy csabaiban kifogásoltak. Veres József Szeberónyi szavait igye­kezett cáfolni, majd Bakay Péter beszólt. Szerinte a csabai egyház ügye komoly el­bírálást igényel; szükségesnek látja a ka­nonika visiációt. Sárkány Sámuel püspök az elnökség beavatkozását nem látja szükségesnek. En­nek csak akkor lenne helye, ha az egy­házmegye élne felterjesztéssel. Veres indít­ványát nem is fogadta el a közgyűlés. A gyűlés egyéb tárgyai közül még a következő apróbb ügyek tarthatnak számot a megye érdeklődésére. A körlelkészek jelentéseinek meghall­gatásánál szóba kerültek a rovatos ivek, melynek használatát Veres József indít­ványára a közgyűlés kimondta. A gyulai egyház fellebbezése oly ér­telmű elintézést nyert, hogy ajánlja a köz­gyűlés az egyháznak, a lelkészi hivány ál­tal kirótt buza illetmény pénzre való át­változtatását. az orosházi egyház uj szabályrende­letet készített a tanítók fizetése ügyében, melyet azonban az egyházmegye megfe­lebbezett. A közgyűlés e felebbezóst elve­tette. A gyűlésnek a harmadik napon való befejezése alkalmával Zsilinszky Mi­hály köszönetet mondott a megjelenteknek. Sárkány Sámuel pedig Zsilinszky Mi­hálynak, hogy a lefolyt gyűlés vezetésében részt vett. Végül Fabinyi Teofil köszön­tötte Sárkány Sámuelt. A gyűlésen a közeli egyházmegyékből jelen vollak : Az ara d-b é k és i egyházmegye ré­széről : Zsilinszky Endre felügyelő, Csepregi György esperes, Var s á g h Béla, L i f f a János, Szeberónyi La­jos Zs. ; a b ó k ó s i egyházmegye részé­ről: Veres József esperes, H a v i á r Dániel felügyelő, Csermák Kálmán, U j házi Dénes, Németh Antal; a csanád csongrádi egyházmegye ré­széről ; H á s z Antal felügyelő, P e t r o­v i c s Sámuel esperes, dr. Laurovics J ános, dr, J eszenszky Géza, S a g u 1 y János, L e s z i c h László ; a szarvasi fő­gimnázium részéről: B e n k a Gyula igaz­gató ; a békéscsabai főgimnázium részéről : Bukovszky János igazgató. A Csaba—Békés —Vésztői yasut Uj közigazgatási bejárás. Emiitettük volt lapunk mult számában, hogy a Békéscsaba—Békés—Vésztői moto­ros vasút Csaba—Békés közötti szakaszá­nak egy ujabbi változására nézve a keres­kedelemügyi miniszter uj közigazgatási be­járást rendelt el. A közigazgatási bejárás Békés községházán csütörtökön délelőtt dr. Szűcs Andor kereskedelemügyi mi­niszteri titkár elnöklete, a kultúrmérnöki hivatal, az összes vizszabályozó társulatok, az államvasutak, a község s az érdekelt vasút vállalat képviselőinek részvétele meg­lett tartatott meg. A község képviselőtes­tülete Szathmáry Gábor főjegyző és a biró vezetésével nyolc tagu küldöttség­gel vett részt a közigazgatási bejáráson ; az alföldi első gazdasági vasút igazgató­ságát Sármezey Endre főmérnök s L a c z a y István mérnök képviselte. A közigazgatási bejárást megelőzőleg a köz­ségi képviselőtestület közgyűlést tartott s ezen megállapította azokat az irányelve­ket, amelyek szemelőtt tartása mellett a fog kötni, apró ici-pici ingecskóket varrni, kihimezni csinosan az álkendőkre, hogy : „A papa kedvence." Édes szerelemmel, sok reménységgel voltak tele s az apja férjhez adta a leányt valami otromba vaskereskedőhöz, — kinek a képe meg a nyakkendője vetekedett a pipacscsal — mert hiszen élni kell. Aztán az újságíró búslakodott sokat, azt hitte, hogy meg fog halni. Hosszú éj­szakákon sétálgatott a nagy sárban az ideálja ablakai alatt, az csak aludt, hát ment ós teletótette maga körül az asztalt abszinttel . . . En lettem volna az az újságíró ? Hi­szen ón mindig vén voltam s szivem üres. S ha nem jött hozzám feleségül egészen okosan tette. Hiszen ón még közönséges perkál ruhát sem tudtam volna venni neki, a glazé keztyü helyett meg kellett volna elégednie otromba cérnával, az everlasz­ting cipő helyett valami ferencvárosi susz­ter borjubőr remekével.| Kisasszony, kisasszony kassziros kis­asszony ! Hallgasson meg engem. Üres a mi szivünk, egyedül állunk, keressünk párt magunknak. Látja nekem már van jmeny­asszonyom, szép, karcsú, fehér, a — halál. Anyai levél. Irta: Erdélyi Mikes Róza. Szomorú szívvel tapasztaltam egy hó napi nálatok létem alkalmával, hogy a hiba nem vömben, hanem te benned rej­lik. Az én leányom, az ón szárnyaim alatt növekedett rendes, tiszta, szerény, jó leá­nyomból rendetlen, tisztátalan, szerényte­len asszony lett. Mégis az én vömnek, a te férjednek, bár három hosszú óv tapasztalatát birja, soha egyetlen panaszhang sem jött ajkaira, mig te egyik panaszszal telt leve­let a másik után küldtek férjed szeretetének hiányáról, meghidegülésóről, elidegene­déséről panaszkodva. Pedig a ti családi boldogságtok alapja a szerelem volt. Hej gyermekem, te valál az, aki ezt a nagy szerelmet eloltád. Eloltottad, félek, örökre, hogy még a hamuban sem találsz többé egy szikrát, melyet újból lángra tudnál éleszteni. Ha visszatekintek az alig mult meny­asszony korodra, látom lelki szemeimmel, mint csügg rajtad lelkével az az ifjú, vő­legényed. Mennyire szeretett, mennyire imádott tégedet ! S most ? Nem szeret többé! Nem szeret. Ezt a rettenetes vádat kell arcába vágni az ón ió vömnek, az én leányom férjének. Meghidegült az a forró szerelem ! Es miért ? Felelek ón reá, szülő­anyád. .azért, mert nejében, az ón leányom­ban, nem segítséget, csak terhet bír. A ház, melybe mint segitő angyalát röpi­tett, porfészek. Nem találja sehol a tiszta­ságot, a fényt, melyről mint garzonember álmodók. Sehol semmi rend, a nyugalmat adó csönd, a saerető figyelem. Ha a férjed mindennapi munkájából hazatérve, már az udvarom hallja, hogy mint veszekszel a cselédekkel, a küszöb­nél szemétbe botlik s te rendetlen ruhá­ban, fésületlen hajjal, méregtől duzzadt ajkakkal eléje állsz, hogy a cselédeket szidalmazd, csoda-e, ha elhidegül a férj az ilyen nőtől ? Oh hányszor mondám neked leány­korodban, milyennek kell lenni az asz­szonynak s miként kell lelke egész hevé­vel azon igyekeznie, hogy megtartsa férje szerelmét, ezt az égő szerelem virágot, melyet az asszonynak kell ápolni, szive harmatjával öntözgetni, féltve őrizni, hogy el ne hervadjon, hogy folyton virágozzék, illatozzék számára. Te édes leányom sok mindent megigórtól leánykorodban vőle­gényednek s keveset, sőt mit sem adtál neki, kacérkodtál vele, a szerelmet nem célul, haaem eszközül tekintetted s arra ébredt föl szegény férjed, hogy kígyóvá alacsonyodtál s megvetésére, de nem sze­relmére vagy méltó. Mert nincs az a hideg zuhany, mely olyan kijózanitólag csapja nyakon a sze­relmes férfit, mintha az imádott leányt fészkébe vezetve látja, tapasztalja, hogy az ábrándkép, melyet magának alkotott, el­röpült s megmaradt belőle az undorító va­lóság, melyért a sziv nem tud többé he­vülni ; de az ész felülkerekedik, az pedig józanul ítélve, hidegen elnyomja a szivet. Lelkem sajgó fájdalmával irom e so­rokat. Kérve kórlek, igyekezz uj életet kezdeni, hogy férjed előtt a családi tűzhely szentség legyen és nem holmi rossz polos­kától hemzsegő hotel-féle. Fordíts gondot saját magadra első sorban, éppen ugy, mint ahogy leánykorodban ; nagyon egysze­rűen, de Ízléssel öltözködi, hogy még a napsugár ós szeretettel csókolja arcodat; légy engedelmes, ne akarj mást, int amit térjed akar, olvaszd össze lelkedet az ő lelkével, tekintsd magad árnynak, szivéhez emelt rabszolgának, ne a fejére akarj ülni, de a szivéhez emelkedj föl! Erezze, lássa, tudja férjed, hogy asszony van mellette, gyöngéd, tiszta, engedelmes, szerető asz­szony; hisz lehetetlen nem szeretni az olyan nőt, kinek gondoskodása jól esik a szemnek, a testnek, figyelme a szívnek. A pónzzsarolással hagyj föl édes leányom, ne légy divatbolond, mert ha férjed folyton azt látja, hogy ő csak* azért fárad, hogy a te kedvteléseidet kielégítse, bizony a szerelem helyét megunás váltja föl. Ha tehát tanácsomat meg nem foga­dod, ha nem változol meg alaposan, ugy félek, maholnap hazakerülsz s ón igaz, őszinte anyai fájdalommal jelentem ki, nálam zárt ajtókra ós szívre találsz, mert ahogy elvesztetted férjed, az ón jó vőm szerelmét, ugy elveszted anyád igaz szeretetét is kiküldöttek a közigazgatási bejáráson i község érdekeit képviselni tartoztak. A motoros vonalát a község képviselő­testülete annak idején akként állapitottí meg, hogy a Csabáról a müut mentén ha ladó vonal a békési körgát mellett a gról Teleky utcába kanyarodva, a főtéren át, a M. A. V. békési állomását érintve, a lá­dányi uton a Boncos-féle düllő mentén a vésztői irányba haladna. A község e hatá­rozatát a képviselőtestület kisebbsége a tör­vényhatósághoz megfellebbezte, a hol a község határozatát jóváhagyták ugyan, de nem emeltek kifogást az ellen, hogy a község a kisebbség kívánalmainak figye­lembevételével uj határozatot hozzon. Bé­kés község képviselőtestülete erre az uj vonal irányát a következőkép precizirozta: a Csaba-békési vonal a békési tehónlegelő sarkánál, a düllőn, a r. kath. temető mel­lett a vásártéren át a M. A. V. békési állomásának érintésével a Kossuth Lajos utcán keresztül a ládányi uton verettetnék. E határozat, felebbezós folytán, a törvény­hatóság felülbírálása alá kerülvén, a vár­megyei törvényhatósági bizotlság a község első határozatát hagyta helyben, a tör­vényhatóság határozata a békésiek feleb­bezése következtében most a miniszter dön­tése alatt áll, aki a döntő határozat meg­hozatala előtt mindkét vonalnak közigaz­gatási bejárását rendelte el. A csütörtökön végbement bejáráson az útvonal mindkét variánsát részletes meg­beszélés tárgyává tették, s a békési kép­viselőtestület kiküldöttei kijelentették, hogy a miniszter döntésében megnyugodnak, s a bejárást csak azért kérelmezték, hogy az előmunkálati engedély megadásakor az ut­ópitóshez azonnal hozzáfoghassanak ; a ludadi és tarhosi majorhoz vezető szárny­vonalakon kivül, a ládányi útról az ura­dalmi gőzmalomhoz vezető egy harmadik szárnyvonal kiópitóse is tervbe vétetett. Meggyőződésünk, hogy a miniszter közforgalmi tekintetekből olyan utvonalat nem engedélyezhet, mely a személy szál­lítás lehetőségét már eleve kizárja ; már pedig a békési tehénlegelőn ós vásártéren a személyforgalom teljesen lehetetlenitve van. * Illetékes helyről különben azon értesí­tést nyertük, hogy a csaba—békés—vésztői motoros vasút iránya lényeges változást szenved. Békés község képviselőtestülete leg­utóbb oly értelmű határozatot hozott, amely szerint a község által a vasút léte­sítése érdekében, még a mult évben (meg­szavazott 60000 kor. hozzájárulást tiz évi részletekben akarja kamat nélkül fizetni. Ezek szerint Békés hozzájárulása nem 60,000 korona, hanem csak mintegy 88,000 korona lenne. Miután pedig a Békés község által a vasúttal szemben támasztott kikötesek a 60,000 korona hozzájáruláshoz voltak kötve ós a vasút csakis 60,000 korona hozzá­járulás esetén hajlandó a község által támasztott követelményeknek megfelelni, tanulmány tárgyává tétetett egy négy kilo­méterrel rövidebb és olcsóbb vonal kiépítése. Az uj vonal a békési kettős Körös hidtól egyenesen Tarhos pusztának, onnan a Ká­rász-féle Gereblyés major és Megyer-Vadas érintésével a legrövidebb uton érné el Vésztőt anélkül, hogy Békés község megyeri pusz­táját érintené. Ezen vonal kiépítése esetén a vasút egészen lemond Békés község hozzájárulá­lásáról és teljes szabad kezet nyer ugy a vonalvezetés, mint a vasút üzemének le­bonyolítását illetőleg. Az uj vonal épitóse mintegy 33.000 koronával olcsóbb lesz ós kilátás van reá, hogy az uj irány érdekeltsége a hiányzó 28,000 koronát jegyezni fogja. Amennyiben ezen hiányzó összeg be nem folynék, ugy a vasút más irányban fog rekompenzációt nyerni. Sajnálatos körülmény, hogy Békés község ezen vasút ügyben is feláldozza elsőrendű érdekeit. Kórdós, hogy mit szóllanak ezen uj irányhoz a megyeri birtok parcelláinak uj birtokosai ós kórdós, hogy ki fog a me­gyeri birtokon parcellákat vásárolni, ha a vasúton Békésről—Megyerig fizetendő 20 fillér helyett 16—18 kilometert kell kocsin utazni, hogy birtokrészót megközelitse.

Next

/
Thumbnails
Contents