Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1902-09-14 / 74. szám

Melléklet a Békésmegyei Közlöny 1902. évi 74. számához Egy havi közigazgatás. Bókésvármegye közigazgatási bizottsága szeptember havi ülését mult szombaton tartotta. Hétfőre volt ugyan kitűzve a gyűlés napja, de az ünnep miatt előbb összeült a bizottság. Lukács György főispán elnöklete alatt 18 bizottsági tag ült a zöld asztal körül ; nyolc tag igazoltan távol maradt. Az ülés lefolyása csendes volt; nagyobb vitára nem került a dolog. Alispáni elöadmányok. Az alispáni jelentés szerint a személybiztonság augusztus hó folyamán elég kedvező volt, amennyiben csupán három esetben zavartatott meg, kétszer öyuláu, egyszer Füzesgyarmaton. A vagyonbiztonság az orosházi, szarvasi ós szeghalmi járásban volt megtámadva 27 esetben; Orosházán 6 esetben, Gyulán és Csabán 3—3, .Öcsödön, Szarvason, Szentandráson, Szeghalmon2—2, Gyomán, Kótegyházán, Füzesgyarmaton, Ladányban és Vésztőn 1—1 esetben. Baleset 8 izben fordult elő ; Csabán, Szenttornyán, Szarvason, Orosházán, Békésen 2—2 esetben. Öngyilkosság volt 5 ; Orosházán 4, Füzesgyarmaton 1. Tűz volt 36 esetben ; Gyulán 5, Szarvason, Öcsödön, Orosházán, Tótkomlóson, Vésztőn 3—3, Szentandráson, Endrődön, Gyomán, Dobozon,Kótegyházán, Gyulaváriban, Szenttornyán, Pusztaföldváron, Békésen, Mezőberónyben, Szeghalmon, Ladányban, Füzesgyarmaton l-l. Az elmúlt hó folyamán a gazdasági munkálatok körül a cséplés, ugarolás, nyomtatás, kendervágás, szónakaszálás voltak folyamatban. A gazdasági munkások helyzete tűrhetőnek mondható; átlag 1 kor. 60 fillér, és 2 korona napszám mellett dolgoztak. A munkaadók ós munkások között súrlódások sehol sem fordultak elő Az ipar ós kereskedelem némi lendületet mutat. M a n c s u Aurél orosházi községi Írnokot a bizottság az orosházi főszolgabíró előterjesztésére felfüggesztette állásától. Kitűnt, hogy 1899. óta hivatali sikkasztás miatt bűnvádi eljárás alatt áll s szlat.inai körjegyzői állásától is felfüggesztetett. Közegészségügy ós pénzügy. A főorvos havi jelentése szerint a mult hó egészségügyi viszonyai általában kedvezők voltak. A fertőző betegségekben törtónt megbetegedések száma kevesebb volt, mint az elözö hónapban. Leginkább az emésztő szervek megbetegedései fordultak elő ; leggyakoribb halálok volt a bólhurut ós a tüdővész. A hevenyes fertőző bajok körül előfordultak a vörheny, a difteria, a ka nyaró, a szamárhurut stb. Uralkodó hevenybetegség volt a kanyaró, de az is keves bedést mutat a mult hóval szemben. A köztisztaság mindenütt kielégítő volt. Orvosrendőri vizsgálat volt 41 esetben, orvostörvónyszéki vizsgálat 24 esetben. A trahomások száma 128, kevesbedett 28-al. Gyógyszórummal beoltottak három egyént ; kettő meggyógyult, 1 meghalt. A halvaszülettek száma 28. A pónzügyigazgató havi jelentését tudomásul vették. K e p e s János gyulai lakos adótörlési kérvényét áttették a pénzügy igazgatósághoz. Tóth Gábor örököseinek 195 kor. adóhátralékát törölte a bizottság. Tanügy. Z a 1 a y Julianna orosházi óvónő ós Balázs Béla, P o 1 ó n y i Kálmán, S i n János orosházi tanítók választását megerősítették. Mezőberónyben a közoktatásügyi miniszter gazdasági ismétlő iskolát létesít, fölfogadta a község ajánlatát, hogy az ad 17 hold gyümölcsfaiskolát ós 6—7 hold más területet, gondoskodik a dologi kiadásokról stb. Megbízta a bizottság a tanfelügyelőt s általa a községi elöljáróságot, hogy az iskola tervezetét készítsék el, mu- j tassák be, miután a megnyitás legkésőbb október l-ig halasztható. Éppen igy elfogadta a közoktatásügyi miniszter Békés község ajánlatát s itt is állit gazdasági ismétlő iskolát. A közigazgatási bizottság ez ügyben a tanfelügyelőt s a községet bizta meg a további teen dökkel. Molnár Imre ós társai gyulai lakosok c. szanazugi és oláhréti lakosok gyermekeinek számára tanyai iskola felállításáért folyamodtak a gyulai képviselőtestülethez, ahol kérvényüket elutasították azon indokból, hogy négy kilométeren belől van községi iskola, hova bejárhatnak a tanulók. Varga Imre ós i ársai e határozatot meg fellebbezték. A bizottság nem határozott végleg e fellebbezés ügyében, hanem véleményes jelentést kért a gyulai polgármestertől, mérnöktől s a tanfelügyelőtől az iskola felállítása tárgyában. Főügyészi elöadmányok. A szeghalmi járás íőszolgabirája Horváth Máriát és társát 5-5 kor. pénzbüntetésre Ítélte inezörendőri kihágás miatt. Fellebezósüket a bizottság elutasította. Szák Kocsis György csabai lakos panaszt adott be, melyben a vármegyei ós csabai árvaszók ellen fegyelmit kér. Kérésének teljesítésére a bizottság nem látott okot fennforogni. Miután pedig a kérvé nyező panasz iratában a megyei árvaszéket sértegette, felhívták ennek figyelmét a Szák Kocsis György ellen való bűnvádi el járás megindítására, a. I berty Kornél, B u b 1 a Istíán, Havas Ármin, S a 1 János orosházi lakosok fellebbezőiére a 11kositási dijakat 10J kor. helyett 50 koro nában állapították meg. Az árvaszéki elnök előadmányai utár. Liszy Viktor főügyésznek a gyulai fogházról szóló jelentésével az ülés véget ért. Az ülésen jelen voltak: Lukács György főispán elnöklete alatt: dr. Fábry Sándor, Jancsovics Péter, dr. Zöldy Qéza, dr. Zöldy János, dr. Liszy Viktor' Csák György, Haviár Lajos, dr. Híjnál István, Rosenthal Ignác, Varságh Béla, dr. László Elek, Keller Imre. Dal a hétről. Mozgalmasabb lett már a város, Megnyíltak már az iskolák És utca hosszat szertejárkál A neveldés lány s a diák. A sok tankönyvnek volt keletje — Mely minden évben változik — Az esze majdnem elmegy rajta Annak, ki beiratkozik. A megyében meg szerte-széjjel Mindegyik község ünnepel, Mindenütt lelkesedve dobban Kossuth nevére a kebel. S amely községben nem lesz úrrá A nagy napon a hevület : Nincs abban egy csepp magyar érzés, Nincs abban egy csepp becsület! A többi között Csaba város Is érzi, hogy ki volt Kossuth, Bár amig ide eljutottunk, K é t határozat volt az út. Lesz diszgyiilés emlékbeszéddel, Igy nem érheti már a vád, - - De ki tudja azt, hogy a község A Kossuth-szoborra mit á d ? A motoros ügyét is egyre Tárgyalja Békés hevesen S az alapítók kijelentik : Másfelé viszik szívesen. S az ellenzék nem gondol ezzel — Mely kétezer főre haladt — A motoros helyett Békésre Viszik ők a fővonalat. Idők jelének mondható az — Miről itt e dal énekel —: íme, most azért deputálnak, Melyre azt mondták : sohse kell! De most térjünk vigabb dologra. A szinházajtó tárva áll, A zene és az ének árja Már csengve, bongva egyre száll. Négy napja játsznak egyre szépen, S dacára ennek Kövessy, A színházban, előadáskor A közönséget — keresi. Barangó. Kossuth Lajos napja. Előkészületek az ünneplésre. Elérkezett már a jelentős hét, melynek napjait Bókésvármegye lelkes közönsége Kossuth Lajos halhatatlan emlékének szenteli. Lázasan folytak eddig mindenütt a készülődések, hogy méltó tényben ragyogjon az ünnepély, mely Kossuth emlékének hódol lelkes szeretettel és soha meg nem szűnő hazafiassággal. Békésvármegye megtette kötelességét. Hasábszámra hoztuk a tudositásokat a községekből, melyek megmutatták, hogy a vármegye egész közönsége tiszteli a magyar haza nagyjainak emlékét. A községekben fellobogott a lelkesedós s mindenfelé hang zik majd e héten a hazaszeretet lángoló, buzdító szava. Talán nincsen is község a megyében, amely nem ünnepelne. Nem lehet feltételezni egy község társadalmáról sem, hogy ne érezné Kossuth nevének varázsát, mely megdobbantja a szivet. Mindenfelé, politikai ós vallás különbség nélkül, ünnepel a a társadalom, zavaró hang sehol sem vegyül bele és ez a legszebb tulajdonsága az ünnepélynek. A megyében 14-ikétől kezdve egészen 2l-ig folynak le az ünnepélyek. Legtöbb helyen K o s su t h születése napján, 19-én ünnepelnek ós 21-ón, vasárnap. Gyomán, Kondoroson, Mezőberónyben a gyomai kerület országgyűlési képviselője is részt vesz az ünnepélyen. Gyoraa község ünnepel elsőnek, ma vasárnap. Reggel riadó lesz, délelőtt az ünnepi közgyűlés. Délután körmenet s diszünnepély, melyen He n tallér Lajos mond ünnepi beszédet, Kató József szaval. a dalárda énekel. Este köz vacsora. Péntekre is kihúzódik az ünnepély, mikor is kivilágítás ós zenés körmenet lesz. Kondoros község ma délután tartja ülését a végleges programm megállapítása végett. Ujabban Vésztő község derék hazafias polgárai is megállapították már az ünnepség programmját a következőkben : Szeptember 20-ának, az ünnepély napjának hajniihasadását harangok zúgása jelzi. Zenekarok járják be kora reggel a községet. Nyolc órakor fényes istentisztelet az ev. ref. nagytemplomban, amelyre nyolcszáz iskolás tanuló zászló alatt vonul fel. Istentisztelet után díszközgyűlés lesz a községházánál, amelyen Kossuth Lajos érdemeit jegyzőkönyvbe iktatják. Majd alkalmi beszédet tart a Kossuth-tóren T a r d i Lajos aljegyző. Ezután dr. K i nc s e s saját alkalmi ódáját szavalja el. Végül a zenekarok játéka fejezi be a délelőtti ünnepséget. Délután a körök ünnepe, nép- ós gyermekünnepóly. A közönség nemzeti zászlókkal vonul a Kecskés-zugba, ahol az ezredéves ünnepet ülte meg a község hazafias lakossága. Este fényes kivilágítás ós táncmulatság. A képviselőtestület elhatározta még, hogy Kossuth Lajos arcképét az uj községház részére megfesteti. Az ünnep napján az üzletek zárva lesznek ós az öszszes iparágaknál a műnk* szünetelni fog. Eleinte szeptember 19-ére volt tervezve az ünnep, ámde 20-ára halasztották, hogy azon Hentalle r Lajos, a kerület képviselője is jelen lehessen. Öcsöd községében is szép Kossuthünnepólyt tartanak. Szept. 19-én a reggeli órákban zene fog szólni az utcákon ós tereken. Majd a képviselőtestület tartja diszgyülésót délelőtt 8 órakor ; 9 órakor diszisteni tisztelet, melyre az egyes körök saját helyiségeikből ós a még élő 49-es öreg honvédek együttesen vonulnak fel. Ezután a templom téren alkalmi beszédet mond dr. 0 1 á h Antal, a dalárda énekel, 0 s zt r o v s z k i Ferenc és V i t á L y o s Gábor szaval. Csaba, amint már irtuk, 19-ikén ünnepel. Csütörtökön este kivilágítás lesz ós a városháza előtti téren sótahangverseny, majd 8 órakor megkezdődik a színházban az ünnepi díszelőadás. Pénteken reggel riadó kelti fel a polgárokat. Nyolc órakor tartja házi ünnepélyét a Rudolf-főgimnázium, melyre a nagyközönségek szívesen látják Kilouc órakor lesz a csabai képviselőtestület díszközgyűlése, melyen ünnepi beszédet H a a n Béla mond. Tiz órakor ünnepélyes istentisztelet lesz az ág. ev. ós róm. kath., 11 órakor az izr. ós a gör. kel. templomban ; Délután 3 órakor folyik le az emlékünnepély a Kossuth-tóren az alábbi műsorral : 1. Szózat. Énekli a csabai dalkör. 2. Emlékbeszéd. Mondja dr. R e 11 Lajos. 3. Öda. Szavalja M a k a i István. 4. Emlékbeszéd. Mondja Áchim János. 5 „Kossuth születése napján." Irta Belencére si Dezső, szavalja ifj. Horváth Mihály. 6. Emlékbeszéd. Mondja Áchim F. Tamás. 7. Kossuth himnusz. Énekli a csabai dalkör. * A békéscsabai ev. Rudolf-főgymnasium is részt kér magának a nemzet ünnepéből s pénteken reggel 8 órakor ünnepli a tornacsarnokban nemzetünk megváltójágak, Kossuth Lajosnak emlékét. Az ünnep műsora a kővetkező: 1. A főgymnaziumi énekkar éneke. 2 Bán A.: Kossuth Lajos. Szavalja Braun Adám VIII. o. t. 3. Ünnepi beszéd, tartja Kabós Bálint főgymn. tanár. 4. Szabolcska M. : A hazaszeretet. Szavalja Kassovicz Árpád VI. o. t. 5. Hymnus, énekli a főgymn. énekkar. Az ünnepre a nagyközönséget is szívesen látja s ez uton is meghívja a tanári kar. INNEN-ONNAN Hun vótunk ? Egy földbirtokos — ismerős a neve — egy másiknak volt a vendége. Egy kis agrármulatsággal egybekötött tanulmányutat tettek a határban. Betértek ehez a komához, ahoz a sógorhoz Igy aztán három napig eltartott a tanulmányut. A harmadik nap után a földbirtokos vén kocsisával, Pali bácsival hazafelé hajtatott. Pompás négy paripa vitte a könnyű kocsit, mint a szélvész. Mégis, mikor épp a porta kapuján bekanyarodtak volna, az öreg Pali megrántotta hirtelen a gyeplőt és a négy ló megállott, mint a cövek. — No miért állottunk meg? A kocsis ravasz szemhunyorgatással fordult a gazdájához: - Csak azt akarom megkérdezni, hogy hun vótunk eddig ? - Ejnye, tán meggárgyult, hogy elfelejtette ? - Nem felejtettem biz én el. Csak azt akarom tudni, hogy ott vótunk-e, ahol vótunk? - Bolondot beszél kend I - No, no ! Azt tudni kell, hogy aztán megegyezzék a beszéd a — nagyságánál! A beiratkozás. Az iskolákban napok óta folynak a beiratások. Reggeltől estig ott szorongnak az igazgatói szobák előtt a szülők, hogy helyet biztosítsanak reményteljes csemetéiknek. Ezek beiratások nem történnek humoros epizódok nélkül. Persze csak a tudományok alsóbbrendű csarnokaiban, az elemi iskolákban. Mert a magasabb föladatu intézetekben már komolyabban megy a dolog. Az elemi iskolákban egymást érik a derűs jelenetek, amint fölvonulnak a pöttön kis legénykék, meg s mákszemnyi kisasszonykák. - Tudod-e kis lányom — kérdi például az egyik iskolában a tanító bácsi a jelentkező kis leányt - tudod-e, hogy miért hozott ide az édes anyád ? - Hogy ne legyek otthon - feleli habozás nélkül a bébé. Másutt egy tudós palánta áll az igazgató előtt az édes anyjával. Szépen, értelmesen diktálja az adatokat, csak a dolog vége felé történt egy kis hiba. - Milyen az anyanyelved ? - kérdi a kis fiu az igazgató. A gyerek gondolkozik egy darabig, aztán a jelenlevő szülők nagy mulatságára, visszafordul az anyjához : - Édes anyám, mutassa a nyelvét . . . A bécsi kisasszony libái. Egyik megyebeli községünkbenJtőrtént. A piactéren hivatali méltóságának teljes öntudatával dobszó mellett hirdeti a kisbíró : - A bécsi kisasszony megérkezett; az asszonyok vigyék ki libáikat a vásártérre, ahol azokat a kisasszony megveszi! . . . Az egyik cívis, áhítattal hallgatta a dobos hirdetését, odaszól a mellette álló életepárjához: — Lám anyjuk, ugyancsak helyösen cselökedtünk a libák erányában, hogy üket a mult héten eladtuk az piacon; má' most nem kerünyek nímet kézre. ÚJDONSÁGOK. — Orosháza Kossuth-szobra. Kegyeletes és hazafias képviselőtestületi határozat hírét vettük urosháza községéből. A községben felállítandó Kossuth szoborra a képviselőtestület tízezer koronát szavazott meg, melyet öt éven át egyenlő részletekben fog törleszteni. Adományok tekintetében ezzei Orosháza első helyre jutott a megyében s valószínű, hogy itt fog állani Békésmegye első Kossuth-szobra, ha a társadalom is hasonló nagy áldozatkészséget tanusit. — Államsegély a csabai muzeumnak. A vallás ós közoktatásügyi miniszter a muzeumok ós könyvtárak országos tanácsának és az országos főfelügyelőségnek javaslatára 1902. évi állami javadalom fejében abékéscsabai muzeum-egyesületnek a könyvtár gyarapítására 500 koronát, a régiségtár gyűjteményeinek növelésére600 koronát, összesen 1100 koronát folyósított. — Uj menetrend a „kis" vasúton. Az alföldi első gazdasági vasút csaba—koyácsházi vonalán, a legújabb menetrend szerint legközelebb a vonatok Csabáról fognak kiindulni, kifelé: reggel korán és délután 2 óra tájban indul, befelé délben és este érkezik a vonat. Ezeken kivül maradnak a rendes piaci vonatok. Reméljük, hogy ez által a Csabáról kimenő munkások, gazdák ós kereskedők érdekei teljesen ki lesznek elégítve. — Vicinális-nyomorúság. A Gyoma — Nagyvárad között közlekedő vicinálissal az utóbbi időkben gyakran megesik, hogy elmulasztja Gyomán a budapesti vonathoz való csatlakozást s utasainak nem ritkán öt órahosszán át kell várakozni, mig a délutáni gyorsvonattal Csabafeló tovább utazhatnak. Ugyancsak ennek a vicinálisnak késedelmeskedése okozza, hogy a vésztő — hollódi vonat Kötegyánban nem mindig kap csatlakozást az úgynevezett táblai vonathoz. Tudjuk ugyan, hogy a vármegyénkben közlekedő vicinálisok a személyszállítást a teheráru szállítással együttesen eszközlik, s ez ellen utoljára senkinek sem lehet szava, mert a vasútépítő részvénytársaságoknak is üzleti hazzonra van szükségük ; — hanem azt már még sem-hagyhatjuk szó nélkül, hogy a ki- és berakodások az egyes állomásokon oly botrányos lassúsággal történnek, melyek egyenesen kihívják a kritikát. Nem egyszer megtörténik, hogy különösen a kisebb állomásokon egyetlen egy embernek kell az átrakodást végezni, mig a többi vasúti alkalmazott csoportokba verődve, a helyett hogy segítene a szerencsétlennek, jókedvűen társalog és hahotázik. Azzal természetesen nem törődnek, hogy a vonat a kiszabott határidőben nem érkezik be a végállomásra, s az utasok e miatt lemaradnak. Ugy vagyunk értesülve, az üzletvezetősóg kötelességóvó tette az alkalmazottaknak, hogy a kocsikból való átrakodásnál segítsenek a vasúti munkásoknak, tehát az állomás főnököknek állana tisztében ennek a rendelkezésnek