Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) január-június • 1-52. szám
1902-06-15 / 48. szám
XXIX. évfolyam. Békéscsaba, 1902. Vasárnap, junius hó 15 én. 48. szám BEKESHEGrTE • fl EOZLONT POLITIKAI LAP. Telefon-szám 7. Szerkesztőség: Fő-tér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziiatok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenként kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ : Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. Negyedévre 3 kor. Egyes szam 16 lillé Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül is. Felelős szerkesztő: MAROS GYÖRGY. Laptulajdonos: SZIHELSZKV JÓZSEF. Kiadóhivatal: Telefon-szám 7 Fő-tér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. Nyilttér-ben egy sor közlési dija 50 fii. Ideálok. Akármennyi rosszat beszélnek rólunk az ellenségeink rosszakaratból s akármennyire szidjuk mi saját magún kat elkeseredésből, divatból vagy unalomból, egyet el kell ismerni ellenségnek, jóbarátnak, saját magunknak, hogy a magyar nemzetnek mindig voltak ideáljai, melyekért vérzett és szenvedett Sőt mintha ez egyenesen testi szükséglete volna. Ellentmondásnak tetszik, hogy testi szükségnek nevezzük azt, ha valakinek a lelke szomjas és éhes. De hát mégis ugy van. Azokban a szürke, úgynevezett átmeneti időkben, mikor nincs eszme, mely lefoglalja az agyat és betöltse a szivet, különös nyugtalanság fogja el az embereket Szinte lázasan, idegesen keresnek valami utám amely nem is mindig jó, amely többnyire nagy és súlyos áldozatokat követel tőlük, amiért csak áldozni lehet, de nyerni rajta semmit. A legönzőbb, földhözragadt ember is ógfeli emeli szemét és várja szívszorongva, nagy lelki epedéssel az eszmét, az Ideált. Utalhatnánk akár a közelmúltban is olyan időre, midőn a fent leirt izgalomhoz nagyon is hasonló lelki epekedés zavarta meg az embereket Még azokat is, akik általában igenjói emésztenek és kitűnően alusznak. Ez a különös epekedés pedig rendesen addig tart, mig meg nem születik az uj eszme, az uj ideál, kinek szolgálatában aztán boldogan görnyedezünk mi szegény, halandó emberek. Az eszmék, az ideálok nem is örökéletüek. Nem kell éppen Matuzsálemnek lenni, hogy az ember visszaemlékezzen egy pár szomorú ós kellemetlen temetésre. Ámde itt is meg van az örök igazság. A szép, a nagy eszmék rendesen magukhoz méltóan pusztulnak el, mig a silányabb, hazugabb fajta, egy szép napon ugy pattan szét, mint a szappanbuborék, melynek csillogását, felszállását, merész repülését oly boldog gyönyörrel nézzük mi gyermekek; melynek szét pattanása után olyan naiv fájdalom mai tudunk sirni: nini, hát csakugyan szappanbuborék lett volna, pedig milyen bátran repült! De a csalódás után megint uj reménység jön és egy do'og bizonyos: a magyar fajnak szüksége van ideálokra, enélkü' nem tud élni. Szüksége van valamire, a miben higyjen, amire áldozzon, vakon, föltétlenül, azzal a szent rajongással, melylyel még csak a szülő tud áldozni gyermekéért, — néha hibás, nyomorék, sőt gonosz gyermekéért is Mert a léleknek ideál után való vágyakozása mindig szép, nagy, fönséges dolog, de az ideál né ia sem miképen sem méltó a lélekhez, melyek várták. Vannak idők, mikor az ideál sürü, kellemetlen köd alakjában jelenik meg. Elhomilyositjx az agyat, hideggé teszi a szivet, megtéveszti a lelket, az embereket útvesztőbe viszi és egyszerre a nagy ködben ugy összegabalyodik érzés, gondolat, erő, hogy akiknek mint jó barátoknak kellene egymás oldalán állni, most dühös, elkeseredett ellenségként rázzák öklüket egymásra. Nem azt keressük immár egymisban, ami összehozna bennünket, hanem azt, amely eltávolit. Megkeressük egymás lelkének legérzékenyebb helyét és odadöfjük a mérgezett tőrt. A sürü ködben, mely elfoglalta a lelkeket, nem látjuk, hogy voltaképen egymást pusztítjuk. Az öregek, akik még szebb, igazabb, nemesebb ideálokért harcoltak és szenvedtek, fejcsóválva, szomorúan nézegetnek bennünket. Megfordult a világ. A.z öregek akarnak előre menni s a fiatalok próbálják modern Józsiiéként megállítani a napot. Vájjon sikerül-e? Lehet, hogy igen. Egy azonban bizonyos, hog/ kivesz egy szállóige a földről. Homérosz óta mindig emlegetjük ama bizonyos régi jó időket és szeretünk az előttünk élt nemzedékre hivatkozni, mely anynyival különb volt. Nos, az utánunk jövő nemzedék nem fog reánk hivatkozni, mert ha elszáll a köd s megint világosan látnak az emberek, nem akad olyan hazug, rosszhiszemű, gálád teremtés, ki ezt a mi világunkat szépnek, jónak, vagy igaznak merné nevezni. Egy havi közigazgatás. Közigazgatási bizottság ülése. Hétfőn tartotta junius havi gyűlését Békésvármegye közigazgatási bizottsága, amelyen résztvettek: Lukács György dr főispán elnöklete alatt Fábry Sándor dr. alispán, D a i m e 1 Sándor dr. főjegyeő, Haviár Lajos kir. államépitészeti hivatali főnök, dr. Z ö 1 d y Géza t. ügyész, R e z e y Szilviusz kir. tanfelügyelő, S o m o i s y Zsigmond h. pénzügyigazgató, dr. L i s z y Viktor kir. ügyész, Z 1 i n s z k y István közgazdasági előadó, Rosenthal Ignác, Varságh Béla, dr. Zsilinszky Endre, Almíisy Dénes gróf, K e 1 1 e r Imre, dr. L a d i c s László, dr. Hajnal István, dr. L á s z 1 ó Elek. Elég hosszú tárgysorozat, kevésbé jelentős ügyek, monoton tárgyalás ópenséggel nem hoztak változatosságot a tanácskozás menetébe. Aüspánl jelentés. Dr. D a i m e 1 Sándor főjegyző olvasta fel az alispán jelentését a vármegye május havi állapotáról és eseményeiről. A személy biztonság 6 esetben volt megtámadva Öcsödön, Békésen, Mezőborónyben, Gádoroson és Körösladányb.tn. A vagyonbiztonsíg kisebb-n igyobb lopísok "által Gyulán 2,_.Endrődön 1, Csabán ], Kétegyházán 1, Öcsödön J, Köröstarcsán 1, Gádoroson 1, Szeghalmon 2, Körösladányban 1, összesen 12 esetben lett megtámadva; a tettesek ellen a nyomozásokat azonnal megindították s nagyobb részt eredmónynyel befejezték. Baleset 3 esetben fordult elő, Csabán, Békésen ós Mezőberényben 1—1. Öngyilkosságot Csabán 2, Dobozon 2, Körösladányban 1, Füzesgyarmaton 1 esetben követtek el. Tüz volt Gyulán 1 Endrödön 1, Csabán 1, Dobozon 1, Békésen 1, Pusztaföldvárott 1, Csorváson 1, Pusztaszenttornyán 2 esetben ; a leégett épületek túlnyomó részben biztosítva voltak. A vetések állása, jóllehet erre a mult hó elején napirenden volt fagyok és általános hideg időjárás rossz hatással voltak, a beállott kedvezőbb időjárás folytán javulásnak indult. Azonban a kapásnövónyek a hideg időjárás miatt igen hátramaradtak s alig fejlődtek, úgyannyira, hogy pld. a kukoricavetések egy részét némely helyütt telszántani s újra vetni kellett. A munkások helyzete a tavaszi munkaidő beálltával javult. Megemlékszik az alispáni jelentés a junius hó l-én Békésen példás rendben lefolyt népgyülésről, melyen a mintegy 200O—2500 tőből álló munkásokat a szociáldemokrata párt budapesti kiküldöttei tartották szóval. A vármegyei pénztárakat, a községi pénztári és ügykezelést a megejtett vizsgálatok rendben találták. Békésmegyei Közlöny tárcája. Ugy-e nem Ítélsz el? Ugy-e édes birám nem Ítélsz el engem ? Ugy-e megbocsátasz imádságos szentem ? Megtévedtem : igaz ! mint megtéved olyik, Hisz az irás mondja, Hogy „még az igaz is egy nap hétszer botlik." Gyenge voltam, állni erős fogadásom, Erősíts meg hát te, gyenge rózsaszálom. Bevallom a vétkem, nincs mentsége semmi, Erős akarattal Egyet tudok én csak : tégedet szeretni. Csak téged, csak téged olthatatlan lánggal Nem is tagadhatnám, hisz a világ rám vall ; Miért is tagadnám, te se titkold lelkem Ugy-e nem itélsz el ? Ugy-e inegbocsájtasz imádságos szentem ? ! * Fényes csillag az én lelkem, fényes csillag, Hűséges hű kísérője utaidnak, Körűiragyog tündökletes arany iénynyel Érted égő örök, igaz szerelmével. Hattyú madár fehér hattyú, az én lelkem Fejed fölött lebeg a kék végtelenben, A szerelmem - óh mért is nem értenéd meg ? Szerelmedért sírva esdő hattyú ének. Fényes csillag, hattyúének mindhiába, Nyom nélkül vész el a sötét éjszakába . . . Tudom, érzem meghasad a szívem érted : Lehullt csillag, elzokogott hatyúének. Kavics. Benka Gyula. - A „Békésmegyei Közlöny" eredeti tárcája. Irta: L. J. Virtus recludens immeritis morí Coelum negata tentat iter via et . . . intaminatis fulget honoribus. Ha bámulatba ejt a üatalmas tölgy, mely erös törzsével, dus koronájával kiemelkedik társai közül s hatalmas derekával, terjedelmes koronájával, árnyékot adó lombjával évtizedek, sőt századok történetéről beszól : nem kevésbé tiszteletet gerjeszt az ember is, kit évtizedek tapasztalatai emeltek ki a köznapi élet sorából, kinek fejéről a munka s küzdelem eltüntették a haj koronáját, de szereztek másik koszorút a szeretet, tisztelet, a közbecsülés és közelisinerós virágjaiból . . . S most e virágokhoz hozzáfűzte a magáét a koronás király! Nem az embernek, nem a tanárnak, hanem a jellemnek s a munkának jutott ez a legfelsőbb kitüntetés. Hiszen az az egyszerű hivalkodáshoz nem szokott tanár ember mindig kerülte a dicsósetet, de jellemében, munkájában mindenki megtalálhatta azt a tanúságot, mely nemzedékeknek irányt jelöl, leikas ifjaknak példát nyújt társadalmat, egyházat s hazát eg3 Taránt lelkesen szolgáló munkásságra. S ezt a munkásságot hiven jellemezni volna feladatom. Ha tollam ezer meg ezer tanítvány szivének hő érzelmeiből meríteném, akkor talán hü volna rajzom. Mert csak azok a gyermekek, ifjak tudták s tudják, sokszor inkább csak a szivükkel érzik, hogy ez a tanár valamivel több volt számukra a kathedra cséplőgépjénél. Próbáljuk hát őt jellemezni, élete sorát adni. Benka Gyula 183ö. ápr. 8-án Csabán született. ü.tyja, Benka György, a szarvasi főgimnázium egykori jeles tanára 1817-ben meghalt s ettől fogva a 9 éves, árván maradt fiút Pál öcscsó-'el együtt nagyapja, Csabának a múltban nevezetes, több mint 50 évig működött tanítója, Szemjan Benjámin Pál neveltette. Elemi iskoláit ós a gymnaziumot Szarvason végezte, Sopronban és Pozsonyban a theologiát, nevelősködött egy ideig a Beniczky családnál Tázláron (Pestm.) — Aaután kiment Göttingába ós j Berlinbe; e ket helyen 1/ 2— 1/ i évet töltött *) A szarvasi főgimnáziumnak akkori jeles tanára, Vajda Péter már mint kicsiny gyermekben csodálatos vonzódást ébresztett a tanulás iránt, ugy, hogy önkéntesen bejárt Vajda óráira s kedvvel hallgatta annak lóleknemesitö oktatásait. A gyermekévek e hatása ugy látszik, szivében maradt későbbre is. Sokszor emlegeti Benka, hogy Vajda mennyire apja tudott lenni a tanulóknak, mily gondos, mennyire aprólékos volt abban, hogy növendékei figyelmét a tanulandók iránt felébressze. Pedig az ilyesmik iránt csak annak van fogékonysága, kinek a szive hasonló szeretettől buzog. Mint tanuló ifjú, a szarvasi főgimnázium jelesebb növendékei közétartozott. Bizonyitja a következő körülmény. A szarvasi tőgimnáziumot fenntartó békési ág. h. ev. ! esperessóg már 1857-ben Nagylakon, szept. 23-án tartott gyűlésén a következő órde- 1 kes határozatot hozta: „Tapasztalván, mikép gyakran történik, hogy tanári hivatalra alkalmas egyének hiányoznak, vagy legalább az egyházmegye előtt ismeretlenek, inditványoztatott, hogy az esperessóg maga igyekezzék jövőre alkalmazandó tanárokul erre képességgel ós hajlammal biró ifjakat nevelni. Mely indítvány általános összhangra találván, a tanári kar, nóvszerint pedig az igazgató megbizatik, hogy különösen a felgimnáziumi ifjúságot e tekintetben is figyelemmel kisérvén, az erre alkalmas ifjakat kiemelje s azokat időröl-idöre az egyházmegyének terjessze elő, egyúttal pedig arra is felhivatik, hogy tervet készítsen, mikép lehetne az ily alkalmasoknak talált ifjakat a továbbképzésben segíteni ? u Tatay István a főgimnázium akkori igazgatója már 1858-ban, „Benka Gyula, ') Megházasodott, 1870. aug. 28-án ; neje, Kollár Jolán, egykor nagy befolyású, jónevü, nem rég elhunyt ügyvéd leánya. Zsilinszky Mihály, Lányi József kitűnő szorgalmú jeles magaviseletű és ismert képességű ifjakat az esperessóg különös figyelmébe ajánlja". Itt az esperessóg határozata : „További haladásukhoz képest figyelembe fognak vétetni, némi ösztönül részükre a jegyzőkönyvi kivonat kiadatni határoztatván". Az esperessóg eme kitüntető figyelme — melynek azután is részese volt egész életén át — irányította Benka Gyulát tanulmányaiban. Sopronban ós Pozsonyban teologiát végzett s ezután külföldre ment, Berlinbe Zsilinszky Mihálylyal, Győry Vilmossal együtt látogatván az egyetemi előadásokat, bölcsészeti s nyelvészeti tanulmányok mellett a jeles Krüger s kivált Marx Bernát vezetése mellett zenetanulmányokat is űzött. Útjában sorra látogatta a tanítóképzőket, gimnáziumokat, megfigyeli azok szervezetét, tanmenetét, jegyzeteket készít s már mint megválasztott tanára a szarvasi főgimnáziumnak Tatay Istvánhoz irott leveleiben számol be megfigyelő tanulmányáról. Tatay e levelet közölte a főgimnázium akkori (1861/2.) értesítőjében Tanári állomását az 1862/3-ik tanév elején foglalta el, bár az esperessóg már 1861 iki nagylaki gyűlésén választotta meg helyettes tanárul Zsilinszky Mihálylyal egyetemben. Rendes tanári cimet 1863-ban kapott, fizetése 600 o. é. forintokban s a tandiiosztalékban állapittatván meg. 1864ben őt is, Zsilinszky Mihályt is Csabára hívják. Az esperessóg azonban a kitűnőnek ismert tanárt nem engedi Szarvasról, de csak ekkor emeli Benka fizetését 840 o. é. forintokra. De a nyomott anyagi viszonyok nem lohasztják le a tanárok lelkes buzgalmát: A gimnáziumi tanulók mellett, s közü[ tanitókat nevelnek, 19—-24 óra mellett ráérnek vasárnaponként istenitiszteleteket tartani, a társadalmi életben részt venni,
