Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1902-06-15 / 48. szám

Csendőrszárnyparanosnokság Békésmegyében. Majd szólásra emelkedett dr. Fábry Sándor alispán s a havi jelentés kiegészítéséül indítványt tett arra nézve, hogy azon alkalomból, hogy a csendőrség decentralizációjával a csendőrszárnyparancsnokságok létszámának emelése s ujabbi elhelyezése is napirendre kerül, írjon fel a közigazgatási bizottság a belügyminiszterhez, hogy az uj szárnyparancsnoüságok közül egyet helyezzen el Békésvármegye területén ; amit a közigazgatási bizottság általános helyeslések között el is határozott. Közegészség:. Az esküdtbirósági tárgyaláson elfoglalt dr. Zöldy János főorvos helyett a közegészség állapotáról szóló havi jelentést dr. Fábry Sándor alispán terjesztette elő. A közegészsógi állapotok általában még mindig kedvezőtlenek, bár az előző hónap eredményéhez viszonyítva jobbnak mondható, mert az összes megbetegedések száma 320-al kevesebb ; leginkább a légzőszervek hurutos és gyulladásos bajai fordultak elő. A hevenyfertőző bajok közül legelterjedtebb volt a kanyaró, lefolyása középsúlyos, mert az elhalálozás aránya 5%. A vörheny járvány szünőfólben van; a köztisztaság vármegyeszerte kielégítő. ű. tiszti főorvos havi jelentésével kapcsolatosan Keller Imre bizottsági tag erélyes intézkedést kér a tekintetben, hogy a gyomai holtkörös-kanyar állandóan élő friss vízzel látassék el, mert a nyári hőség beálltával a félig kiszáradt pocsolya undorító bűzt terjeszt, s miazáival valósággal gyilkos kórok melegágya. Tudja, hogy az alispán intézkedett már ezen kérdésben; de miután az illetékes tényezők nemtörődömsége egy nagy vidék egészségét veszedelemmel fenyegeti: írjon fel a közigazgatási bizottság a földmivelésügyi miniszterhez e türhetlen állapot megszüntetése iránt. Fábry Sándor alispán teljesen osztja a felszólaló bizottsági tag álláspontját. Elmondja, hogy amikor 10 évvel ezelőtt a holtkanyarok szabályozását elhatározták, a végrehajtott munka, a szabályozás egyoldalú érdekéért lehetetlenné tette a közegészségnek számos követelményét s a viziutak kiépítésének lehetőségét. A törvényhatóság a szabályozás kérdésével foglalkozván, a Körös-Tisza-Maros ármentesitő társulattal 1896-ban olynemü megállapodásra jutott, amelynek értelmében e társulat a holt kanyarok évenkénti kitakarításának kötelezettségét magára vállalta. Az első évben eleget is tett a társulat e kötelezettságének, de már a következő évben a munka teljesítését elmulasztotta. Ennek folytán az alispán indíttatva érezte magát, hogy felhívja a társulatot, miként a holt kanyarokat még a melegebb idő beállta előtt takarítsa ki; ez a felhívás ápril hó 17-ón ment el a társuthoz, de vá lasz mindezideig nem érkezett. Ugyanazért helyesebbnek tartaná, ha a közigazgatási bizottság átirna a Körös-Ti- :a-Maros ármentesitő- társulathoz a munkálatok haladéktalan foganatba vétele iránt s csak ha ennek sem volna foganatja, az esetra kellene a földmivelésügyi miniszterhez felirni. A bizottság ez értelemben határozott. dalkart létesiteni, fenntartani ós vezetni, i Benka Gyula közel 20 éven keresztül volt vezetője a szarvasi férfi dalkarnak, működő tagja lenni pedig pár óv előtt sem átallott. Szinte fáradhatlannak látszik az a buzgóság ós tevékenység, mely az akkori tanárok munkásságában megnyilatkozik. Zsilinszky Mihály, Benka Gyula, Mihálfi József, Delhányi Zsigmond élénk irodalmi munkásságot fejtenek ki s a mellett részt vesznek mindenféle társadalmi mozgalomban s érdekes világot vet kedélyükre, hogy Benka és Zsilinszky mint fiatal tanárok bejárják az akkori esperességet, sorra látogatván annak papjait a szünidőben. Lehet különben, hogy a társadalom közszelleme is más volt akkor, mint ma. Már fentebb megkisérlettem vázolni azt a hatást, melyet a kicsiny Benkára Vajda Péter szeretetteljes egyénisége gyakorolt. S az ötvenes évek nehéz, nyomasztó közélete, de annál bensőbb, melegebb, barátságosabb érintkezése egyeseknek, családoknak hogy maradhatott volna hatás nélkül Benka alakuló jellemére ? A hazáért mindig buzgó érzület, a közélet minden hullámzása iránt rendkivül fogékony szív, remónylő vágy, aggódó fájdalom, lelkesedós s kétségbeesés egyaránt feltalálhatók az 50-es évek nagyjai s Benka Gyula jellemében. Külföldi, németországi tartózkodása is oly időbe esik, mely a maga csodás elevenségével erősen befolyásolta az ifjú Benkát s kihatással volt egyéniségének alakulására. Németország akkor forrongott azoktól az erős nemzeti eszméktől, melyek egy egységes, hatalmas Németország létesítését akarták s előkészítették.Egyes ember, egyesületek, iskolák, mind e cél szolgálatában állottak ; magán körben s azon kivül is ez volt a vezető eszme. Dalok keletkeztek a nemzeti egység apostolainak dicsőítésére, daltársulatok ily daloknak s velők Adóügyek. Somossih. pénzügy igazgató felolvassa a mult havi adófizetés eredményéről, s egyes intézkedésekről szóló jelentésót, ' amit a bizottság tudomásul vesz. G o v r i k István pusztatöldvári jegyző a községi képviselőtestületnek a kataszteri birtokivek újjáalakítása tárgyában hozott határozatát megfelebbezte; miután azonban a felebbezós időközben tárgytalanná vált, a bizottság napirendre tér telette. Dr. B a k y Endre öcsödi orvos adó ügyét a bizottság illetékesség szempontjából az adófelszólamlási bizottság elé utasítja. Ifj. Kohut Pál és Schitt Imre mezőberényi, Pocsai István és Erdei Mihály békési, Révész György ujkigyósi lakosok fegyver birs ágát behajthatlanság folytán megfelelő elzárásra változtatja a bizottság. Tudomásul vette a bizottság, hogy a pénzügyminiszter L ó t a i Imre kladányi lakos behajthatlan 182'72 k. adóhátralékának törlését engedélyezte ; K u n a András hadmentessógi díj hátralékát pedig a bizottság nevezettnek munkaképtelensége s vagyontalansága folytán törölte Igen fontos s valósággal elvi jelentőségű határozatot hozott a bizottság a községi árvapónztári tartalékalapok tőke k amat adója ügyében. DODOZ ÓS Újkígyós községek árvapónztári tartalékalapjára a pénzügyigazgatóság 30 —20 k. tőkekamatadót vetett ki: ez intézkedés ellen a községek elöljárósága felebbezéssel ólt, mert a vonatkozatos törvény a tartalékalapok 610 koronán alóli jövedelmét adómentesiti. Somossi h. pónzügyigazgató, a volt pénzügyi bíróság döntvényeire s a pénzügyminiszter rendeleteire való hivatkozás mellett a felebbezósek elutasítását javasolja, mert a törvény adómentesitő intézkedése nem az árvapónatárak tartalékai apjára, hanem egyes szegénysorsú magánszemélyekre vonatkozik. Jancsovits Péter árvaszéki elnök a felebbezések mellett emel szót, mert a tartalékalapok jövedelmének az a humánus hivatása, hogy szegény sorsban lévő árvagyermekeket istápoljon. Meggyőző erővel bizonyítja az árvaszéki elnök álláspontjának törvényességét dr. Lukács György főispán, aki a tőkekamatadóról szóló törvény II. szakaszának 2. §-ából s a 7 éven felüli elhagyatott gyermekek ellátásáról szóló törvény egybevetéséből kétségtelennek tartja az árvapónztári tartalékalapok jövedelmének adómentességét. Tény az, hogy ez utóbbi törvény értelmében a gyámpénztári tartalékalapoknak tulajdonképen nincs is jövedelmi fölöslege, mert e jövedelem le nem kötött része a 7 éven felüli elhagyatott gyermekek ellátására fordítandó ; amennyiben pedig nincs jövedelem, alap hiányában adó sem vethető ki. A bizottság a főispánnak a törvényből magyarázott álláspontját általános helyesléssel egyhangúlag tette magáévá A hozott határozat ellen a pónzügyigazgató felebbezést jelentett be. Közoktatás. ít e z e y Szilviusz kir. tanfelügyelő havi jelentése bámulatos adatokat foglal magában a tanfeJügyelő nagyszabású tevékenységéről ; nem kevesebb, mint 135 tantermet látogatott meg a mult hó folyamán ós pedig Csorváson 4, Dobozon 3, Ujkigyói együtt politikai céloknak kultuszára. Egész Németország ama vágy hatása alatt ól, hogy a német hazát erőssé, nagygyá tegye az egység megalkotása által. S ezt a szellemet, ezt az erős, hazafias érzést, de a nemzeti erők fejlesztésére való törekvést is megtaláljuk Benka Gyula egész életében, mindennapi tanári munkájában. Hazajöttót a pártharcok, az alkotmány visszaszerzéséért támadt küzdelem, a nemzeti öntudatnak elementáris erővel való kitörése előzte meg, mely külsőleg a ruházatban, bensőleg az egész nemzet öszszetartásában s az országgyűlésen a határozati és felirati párt íensóges küzdelmében nyert kifejezést. Azután itthoniétekor az ujabb abszolutizmus, majd felébredésünk, a hosszú alvás sok mulasztás pótlására való törekvés, melyek a kor vonásai voltak, mind tevékeny munkára sarkalták az ifjú tanárt, de kifejezést is nyertek munkásságában. Magam elé képzelem őt, mikor a lélek szenvedélyeiről, belvilágáról, a gondolkozás eszközeiről s formáiról beszélt; csend volt az osztályban, mindannyian némán figyeltünk, légy dongása meghallatszott előadása közben. Tüze el-elragadta, kivált ha az emberi gyarlóságra kellett rámutatni, a szép fenségét, kellemét megértetni s a tragikumnál a hazáért önfeláldozó-szeretetet megvilágítani. A kisebbeknél szive kedélye nyilatkozott meg. A rajzot tanította az alsóbb osztályokban, de a vonalak megelevenedtek derűs magyarázatától s szeretetteljes kedólyessége elfeledtette velünk, hogy iskolában vagyunk. De mikor egy-egy nebuló megfeledkezett magáról, hogy megkomolyodott az arca, hogy dörgött a hangja, s hogy a veséig hatott a szava, melyben sértés soha sem volt, de annál több öntudatra serkentő szeretet. son 5, Gyula-Eperjesen 1, Ókigyóson 2, Gyulaváriban 3, Szarvason 25, Szentandráson 7, Öcsödön 10, Csabán 7, Békésen 25, Köröstarcsán 7,. Körösladányban 9, Vésztőn 9 ós Kótegyházán 7 tantermet. A népoktatás ügye bizonnyal nyerni fog vármegyénkben, ha a kir. tanfelügyelő oly kiterjedt mértékben gyakorolja ellenőrző hivatását, mint aminőről e számadatok tesznek tanúságot. A tanfelügyelői jelentós a szarvasi tanitógyülés alkalmából melegen emlékszik meg a tanitói kar magasfoku képzettségéről. Szabó István körösladányi ref. tanitó nyűg dijaztatott. A közművelődési egylet által a magyar nyelv sikeres tanításáért kiosztandó jutalomdíjakra a tanfelügyelő Lichtenberger Antal, Gally János, Laukó Mátyás, L o y k o Vilmos tanítókat, Dús Erzsi ós Mihálffy Emma óvónőket hozza javaslatba. Békésen ós Körösladányban gazdasági ismétlőiskola, Dobozon állami óvoda épült. A folyamatban lévő évzáró vizsgák nem zárulnak kellő eredménnyel, ami részben annak tudható be, hogy a lefolyt iskolai évben sűrűn előforduló járványos betegségek miatt a tanítás sokszor és hosszú időn át szünetelt. Szabó Árpád ós R e s t Boriska díj leveleit jóváhagyta. A csorvási ág. ev. egyháznak a tanitói fizetés pótlására óvi 600 kor., s a csabai g. kel. egyháznak hasonló célból óvi 120 korona államsegély iránti folyamodványát a bizottság pártolólag terjeszti fel a kultuszminiszterhez. Klein Albert békési izr. hitközségi tanitó ügyében a bizottság elutasítja magától a határozathozatal illetékességét. A szeghalmi gazdasági ismétlő iskola végleges elhelyezése tárgyában hozott képviselőtestületi határozatokat a bizottság tudomásul veszi s a további teendőkkel a kir. tanfelügyelőt megbízza Békés község felmentetni kéri magát a belterületen egy hat tantermes iskola felállításának kötelezettsége alól, mert ugy érzi, hogy két tanyai iskola felállításával ez iránti kötelezettségeit már kimerítette. A kultuszminiszterhez intézett ezen kórvény a közigazgatási bizottság elé kerülvén, a bizottság a tanfelügyelő javaslatára, s a j főispán felszólalása után ragaszkodik már korábban több izben kifejtett álláspontjához s hozott jogerős határozatához 9 Békést a 6 tantermes iskola felállítására kötelezi, egyben felkéri a minisztert, hogy olyan beadványokat, mint a minő Békésé, ne fogadjon el, mert ez a legteljesebb mértékben bónitólag hat a közigazgatási bizottsági eredményes működésére. Dr, Zöldy Géza tiszti ügyész, H av i á r Lajos kir. főmérnök, államépitészeti hivatali főnök, valamint Jantsovits Péter árvaszéki elnök előadmányainak tárgyalása után a gyűlés véget ért Közvetlen a közigazgatási bizottság ülése után a fegyelmi választmány, délután pedig az árvaügyi felebbviteli bizottmány tartotta meg üléseit. Társadalmi élet. A békéscsabai múzeum. Most is viss»hangzanak lelkembon azok a tréfás m®gjegyzósek, melyeket két ós fél év előtt szerteszét lehetett hallani, midőn Láttam őt társaságban, nők között. Nem volt tárgy kicsiny, de nagy sem az ő szellemének. Mint ahogy „Pista bácsi" irta egykor „több benne a tudományokból, mint szorosan szükséges lenne." De azért soh'sem volt tudákos. Előadása mindig választókos, kellemes, élvezetes. Szerették ós szeretik hallani férfiak, nők egyaránt. Tud komoly lenni, ha kell, nevetni a környezettel, nevettetni, mulattatni, ahogy kevés embernek adatott. Kivált mikor emlékeit adja elő, derű, tréfa, komolyság, hév, lelkesedós, pajzánság ós erő van előadásában. S mikor férfitársaságban mulat, elfelejti tanári voltát, jó barát, jó pajtás, aki élvezi a földi élet gyönyöreit, leszakasztja a rózsát, melyet az óra nyújt, tréfál, ha jól esik, dalra gyújt, ha láng hevíti, ifjú, lelkes ember ma is 64 esztendő terhével a vállán. Fogyatékos volna e jellemzés, ha mint a közélet emberéről megfeledkezném róla. Mint ilyen, ott volt s van mindenütt, ahol közérdek van szóban. Körök, egyesületek, társadalom, egyház, község sokszor és sokféleképen vették igénybe készséges szolgálatait, lankadni nem tudó ügybuzgalmát. S ezért adóznak is neki tiszteletükkel, elismerésükkel. Mint politikus a függetlenségi ós 48-as párthoz tartozik szive s lelkülete egész hevével. E téren való szereplése s magatartása sok téves magyarázatra adott alkalmat, pedig ő itt is egészen „O" volt. Meggyőződésből függetlenségi 48 as ember, mert az a hite, hogy hazánk csak ily irányú fejlesztéssel boldogulhat. Nehéz az ő szónoki képességeiről méltóan szólani. Hallani kell akár erkölcsi tartalmú beszédeit, akár ünnepi alkalmakon mondott szónoklatait, hogy megértsük előadókópessógónek varázsát. De legremekebb — egyéni meggyőződésem szerint — az úgynevezett „tószt" okban. Csak ugy komolyan tárgyalták a miizeum megalapipitásánák eszméjét. — Ugyan kit fogunk elhelyezni abba a múzeumba ? talán a csabai tótokat, vagy lakosságunk maradiságát ? O _ O a kórdós jellemző volt társadalmi viszonyainkra, de éppen nem komoly ós nem aggasztó. Rövid két óv alatt megcáfolták a tények. Társadalmuuk benne van a nemzeti nagy művelődés ós haladás hullámaiban s mindinkább szélesebb rétegeket von a fejlődésbe. Csak tudni kell bánni a népünkkel, hajlandó az a művelődésre. Igaz, hogy ragaszkodik nyelvéhez s öröklött szokásaihoz; nem bűne ez neki, csak magyarázható gyöngéje, amely a műveltség terjedésével osökkenni, tűnni fog. Két kézzel fogad e társadalom minden kulturális intézményt önmaga művelésére, ha megkínálják vele; ha nem kínálják, a maga erejéből teremti meg nagy áldozatkészséggel. Városunk utolsó három évtized alatt annyi intézményt teremtett, amennyit addig öszszesen nem alkotott. Igy a múzeumot is. j^rős kételkedés ós nehézségek ellenére is megalkotta; ha nem is nagy méretű, de megvan az alapja, amely szépen bővíthető, gyarapítható. Társadalmunk szellemi szükségei s érdeklődése biztos forrása lesz e gyarapodásnak. Tanúságos s ismeretterjesztő lesz a múzeum. Mindenki talál benne szellemi okulást, az is, aki értékesíthető ismereteket akar benne szerezni, az is, aki művészeti Ízlését akarja finomítani. Szerény a kezdet, de azért örömmel s büszkeséggel tölt el az a szerény oa/ami, amije már van. Van pedig benne több eredeti festmény ós képmásolat, melyek díszei a múzeumnak. Az ipar fejlesztésére ós az izlés finomítására szerkesztett, úgynevezett „Mintalapok" oly szépek, hogy állandó kiállítást lehetne belőlök összeállítani. Vannak becses és ritka régiségei, mind az ezen vidéken évszázadok, évezredek előtt lakó népek tanúságos emlékei; megtudhatjuk belőlük, kik voltak elődeink itt ós mily müveitek? Főleg a Koncsek-gyüjtemóny tartalmas. S annyit már elértünk népünknél, hogy bárhol találnak, ásnak ki egy bronckarcperecet, rézfokost, vagy régi pénzt, nem dobják el, hanem hozzák nagy örömmel s adják a múzeumnak. Van már vagy 400 ilyen régi tárgy, egyszerűek is, értékesek is. Az egyesület is kutatja, ásatja vármegyénk területén a rejtett régi emlékeket. Minden régi lelet fontos és sokat beszélő adat vidékünk történetéhez. A müveit nyugaton minden kis falunak meg van örökítve századokra visszamenő története ; nálunk ? hány városnak, történeti eseménynek csak nevét tartja fönn egyegy puszta, vagy halom elnevezése ? A történeti érzéket fokozhatjuk tehát azzal, ha a régi leletekkel fölelevenítjük a rég multak emlékét. Régi pénzeket s érmeket, örömmel hoz apraja-nagyja ; van is már a gyűjteményben körülbelül ezer darab. Vannak szép számmal oklevelek, ereklyék, gipsz szobrok, melyek mind érdekesek annaü, aki komolyan akar ismereteket szerezni s ízlését fejleszteni. A múzeum megbecsülhetlen tényezője a művelődésnek. A sziporkázik a tudás, a kedély, a szellem s minden egyéni kiválósága abban, amit ilyenkor mond; felmelegít műveltet, műveletlent egyaránt. Családi életében boldog is volt ugyan, kijutott neki a jó Isten áldásából is szerető, hűséges neje, a nagyműveltségű Kollár Jolán oldala mellett, kit 1870-ben tett magáévá. De miként Jóbét, az ,ő szivét is sok kemény próbára tette az Úr. Szépséges leánykáit egymásután magával vitte a kórlelhetlen halál; a Mindenható sujtoló karja élőhalottá tette sok reményekre jogosító idősebb Pali fiát s ma csak egy fia s egy leánya vigasztalják a sokszor vérzett apai szivet s tartják ébren ama reremónyót, hogy még boldogoknak látja gyermekeit. Adja is Isten ! Mert erős lélek kellett annak a sok csapásnak elviselésére, melyek ezt az apai szivet próbára tették. Benka vallásos lelke, rendithetlen hite bírhatta csak ki özönét a reá szakadó csapásoknak. De amint apadt szeretett családja, annyival közelebb nőtt a szivéhez a főgimnázium s a tanítóképezde, melyeknek Tatay István nyugalomba vonultával, 1884 óta igazgatója. Mit tett ezeknek fejlesztése érdekében, alig tudnám röviden elmondani. Különben is e dolgok már napjaink eseményeihez tartoznak. Mindenki tud róluk ; tanúi ezeknek tanítványai, kik a leghívebb szeretettel gondolnak személyére, mikor tanulóeveik felett eltűnődnek ; tanúi ezeknek a fentartó egyházak ós vezető-férfiak kiknek nincs hőbb óhajtásuk, minthogy Benka ,Gyulát minél tovább megtartsák állásában. Tanúi tetteinek a nagy magyar Alföld művelt férfia, azok a sok ezeren, kik hatása alatt nevelődtek nemzetünk hasznos polgáraivá. S tanuja végre ez a királyi kitüntetés, mely most 40 óvi tanári, 18 óvi igazgatói működés után jutott osztályrészéül.