Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1902-06-08 / 46. szám

XXIX. évfolyam. Békéscsaba, 1902. Vasárnap, junius hó 8 án. 46. szám B« BEKESME6TEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. Telefon-szám 7. Szerkesztőség: Fő-tér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenként kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ : Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. Negyedévre 3 kor. Egyes szám 16 lillé Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül is. Felelős szerkesztő: MAROS GYÖRGY. Laptulajdonos: SZIHELSZKY JÓZSEF. Kiadóhivatal: Telefon-szám 7 Fő-tér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. Nyilttér-ben egy sor közlési dija 50 fii. BékésYármegye népszámlálási adatai. Irta: dr. Fábry Sándor. A napokban adta ki a m. kir. statisztikai hivatal a magyar korona országainak 1900-ik évi népszámlálásra vonatkozó terjedelmes jelentését. Nem tartom érdektelennek e munkálatból a Békésvármegyére vonatkozó adatokat, egyes részeiben tanulságaiban feldolgozva, a következőkben közölni : Békésvármegye népessége az 1900 ik évi december hó 3l-én éjfélkor, amely időpontbeli népesség vétetett számba a legutóbbi népszámiásás által, 278731 lélekből állott. E létszámba be van számítva a 997 főnyi katonaság is. 1890-ben a megye népessége 259 205 főre rúgott, a 10 évi szaporulat tehát 19526, százalékban kifejezve : 7'5%. Áz 1890 —1900-ik évi tiz évi szaporulat rosszabb, mint az 1880—1890-ik évi volt. mert az előbbi évtizedekben megyénk lakosságának szaporulata mintegy 10°/

0 ot tett ki. Békésvármegye területe 3670 négyzet kilometer. E területet a népesség számához viszonyitva kitűnik, hogy a népsűrűség négyzet kilométerenként 76 egyén, mig 1890-ben 70.6 volt. A népszámláláskor 279 külföldi tartózkodott megyénkben (10 évvel azelőt 220) mig külföldön lljO megyénkbeli illetőségű egyén volt, távol. A megye népessége nemre nézve a következőkép oszlott meg: férfi 139 730; nő: 139-001. 1000 férfire esett 994 nő, 1890-ben ugyanannyi. Életkor szerint a népesség következőkép oszlott meg: 6 évnél fiatalabb 47223, (17.4%) 6-11 éves 35683 (14.7%) 12-14 éves 17310 (6.5%) 15-19 éves 28472 (9.2%) 20-39 éves 74493 (27.2%) 40—59 éves 53636 (18.4%) 60 évnél idősebb 2O905 egyén (6.6%). Ismeretlen korú 12 egyén (0.0%). Családi állapot szerint a népesség a következőkép van megoszolva : nőtlen 144126 egyén (51.7%), házas 119599 (42.9%), özvegy 1 607 (5.3%), törvényesen elvált 399 egyén (0.1%). A népesség anyanyelvét következő adatok tüntetik fet : a népszámlálás alkalmával magyarnak vallotta magát 20.619, németnek 6191, tótnak 64467, oláhnak 6069, ruthénnek 23, horvátnak 21 s egyéb nemzetiségűnek 310. Viszonyszámokbankifejezve ezt: magj'ar 72.4%-a. az összes népességnek, német 2.2% tót 23.1%, oláh 2.2%, egyéb nemzetiség 0-1%, a többi százalékban ki nem fejezhető. Viszonylatba hozva az 1900. évi népszámlálásnak az anyanyelvre vonatkozó adatait az 1890 iki népszámlálás hasonló adataival, kitűnik, hogy a magyarság fogyott 1890. óta megyénkben 0.8%-al (1890-ben 73.1, 1900-ban 72.3 vallotta magát magyarnak), a németség fogyott 0.2%-al. Tótnak vallotta magát 1.2%-kal több mint 1890 ben, oláh kevesebb 0.1%-al.Egyéb nemzetiség kevesebbO 1%-al. Elég szomorú és sajnos ez eredmény, mely szerint habár kis mérvben is, de mégis a magyarság arányának rovására emelkedett a tót anyanyelvűek száma Min denesetre törekvésünket kell hogy képezze kideríteni az okait annak, hogy lehet az, miszerint a legutóbbi népszámlálásnál több egyén vallotta magát tótnak, mint 10 évvel ezelőtt. Az ok lehet: tényleges visszaesés a magyarosodás terén, mely esetben a legerélyesebb intézkedéseket kell megtenni, a visszaesést előidéző megtürhetlen körülmények elhárítására, de lehet az ok részben bevándorlás is, mire különösen Csabán van példa, hova köztudomás szerint a felföldi tótok jelentős számban telepednek le, s lehet ok az is, hogy a legutóbbi népszámlálásnál nagyobb tárgyilagossággal irták be a számláló biztosok, — amint erre utasítva is lettek — bevallásuk szerint az idegen ajkuakat. íjrre enged ugyanis következtetni az, hogy bár a magyar anyanyelvűek száma fogyott megyénkben az utóbbi 10 óv alatt, a magyarul tudók száma emelkedett. Kitűnik ez a magyarul tudók számának megállapítására vonatkozó adatokból, melyek szerint Békésvárrnegyébén 201,619 magyar anyanyelvű egyén mellett 48,019 re rug azon idegen anyanyelvűek száma, akik magyarul tudnak, s 29,093 a magyarul nem tudók száma. Ami bizony tekintve, hogy iskoláink legnagyobb része magyar s hogy az aránylag nem nagy számú szétszórtan elhelyezkedve lévő idegen ajkuakat a magyarság nagy zöme veszi körül, szégyenletesen nagy szám ós élénk tanúbizonysága, hogy nem birunk kellő asszimiláló képességgel és erélylyel az összes idegen ajkuakat lega'ább is a magyar nyelv megtanulására ráuirni. E tekintetben azonban mégis az utóbbi 10 év alatt legalább haladás észlelhető, s ez csökkenti némileg annak jelentőségét, hogy 0.8%-al több vallotta magát 1900-ban idegen anyanyelvűnek, mint 1890-ben. Ugyanis a magyarul tudók számát viszonylatba hozva az 1890-iki népszámlálás hasonló adataival kitűnik, hogy 1890-ben magyarul beszólni tudott a bókésmegyei népeségböl 87.5%, mig 1900-ban már 89.5%, tehát itt 2% a

z emelkedés, m i g anem magyar ajknak közül 1900-ban magyarul beszélni tudott 53.8%, mig 1900 ban 62.2%> tehát itt 8.4% a javulás. Ez adatok nyilvánvalóvá teszik, hogy a magyar nyelv általában, s az idegen ajkúak közt észrevehetőleg terjedt az utóbbi 10 év alatt megyénkben ugy, hogy ez adatokkal szemben a magyar anyanyelv bevallásánál való hanyatlást valóban lehet a legutóbbi népszámlálás objektivitásában keresni. Nem is ez a báj azonban e tekintetben, hogy tört szám arányában fogyott a magyar anyanyelvűek száma u megyében, e csekély eltérés tényleg eredhet a népszámlálás eltérő módozataiból; de az a hiba,hogy nem számolhatunk be 10 —20%-nyi ós fokozatos erösbödésóről a magyarságnak 10 évről 10 évre. Ez volna a természetes, ez a nemzeti szükség, s ennek biztositása hazafias kötelesség. Ennek biztosítására kell törekedni az iskolákat fentartó felekezeti hatóságoknak, s e cél elérését kell elősegíteni minden lehető eszközökkel a politikai közületeknek ós egyesületeknek. A. népszámlálásnak most tudomásunkra jutott adatai figyelmeztetnek bennünket arra, hogy az egész társadalomnak fokozottabb tevékenységet kell kifejtenie megyénkben a magyar nyelv általánossá tételére. A magyarul tudás takintetében az egyes községek közt téve összehasonlítást, kitűnik, hogy községeinkben a következő számarányban vallották magukat magyarnak, vagy idegen ajkúnak a lakosok: Község neve Öszszes lélekszám Magyar Német Tót i Oláh I Egyéb Ideg. anyanyelvű számban és %-ban Magyarul beszelni tud számokban és %-ban Magyarul beszélni nem tud Község neve Öszszes lélekszám Magyar Német Tót i Oláh I Egyéb Ideg. anyanyelvű számban és %-ban Magyarul beszelni tud számokban és %-ban Magyarul beszélni nem tud Békés 25483 24718 191 502 63 9 765 3 25311 100 Köröstarcsa 5456 5364 17 69 3 3 92 1 5440 100 Mezőberóny 12875 6772 2849 3239 7 8 6103 47 11680 90 10% Békéscsaba 37547 9501 279 27488 220 59 28048 74-7 25699 68 32% Újkígyós 4290 4137 6 127 17 3 153 3-5 4224 100 Endröd 11855 11796 9 47 1 2 59 —• 11846 100 — Gyoma 11545 10725 733 70 5 12 820 7 11448 100 — Doboz 5887 5187 15 654 19 12 700 11 5693 95 5% Gyulavári 3354 3177 5 49 114 3 171 5-1 3324 100 Kótegyháza 4361 1404 65 70 2754 68 2957 67 2404 54 46% Sámson 3919 3726 7 100 85 1 193 4 3885 100 46% Osorvás 4967 4173 15 723 50 6 794 15 4833 97 3% Gádoros 3835 3746 5 56 4 24 89 2 3838 100 Nagyszénás 3476 3140 6 322 1 7 336 9 3421 100 — Orosháza; 21385 21091 92 118 47 37 294 1-3 21337 100 — Pusztaföldvár 2726 2671 2 26 9 18 55 2 2718 100 — Szabad-szt.-tornya 1830 1823 — 6 1 — 7 — 1830 100 Puszta-szt. -tornya 3015 2984 1 27 2 1 31 1 3010 100 Tótkomlós 10235 1110 45 9050 11 19 9125 89 5448 53 47% Szentandrás 7252 5795 4 1141 4 8 1157 16 6854 90 10% Kondoros 3761 1895 13 1849 1 3 1866 50 3126 83 17% Öcsöd 8025 7045 2 61 1 13 77 1 8047 100 Szarvas 25773 7845 117 17771 18 22 17928 70 1915 74 36% Füzesgyarmat 9012 8975 14 7 7 9 37 0-4 9006 100 Körösladány 7139 7101 14 19 2 3 38 05 7132 100 Szeghalom 9316 9290 16 7 2 1 26 0-3 9306 100 Vésztő 7945 7858 11 59 13 4 87 1 7942 100 Gyula város 22446 17640 1658 510 2608 30 4806 21 21693 96 4% Ez adatokból kitünőleg legrosszabbul halad a magyarosítás Tótkomlóson, ahol a lakosság 47% nem tud magyarul, utánna következik Kótegyháaa 46%-al, ezután Szarvas 36%-al, Békéscsaba 32%-al, Kondoros 17%-al, Mezőberóny, Szentandrás 10%-al, Dobozon 5%, Gyulán 4% és Csorvás 3% a magyarul nem tudók száma. A fentebb megnevezett községek magyarosítására kell tehát, mégpedig amegÍ elölt irányban súlyt helyeznünk, az iskolák magyarrá tété lével, különösen az iskolák államosításával s 10 év múlva bizonynyal sokkal kedvezőbb eredményeket állapithatunk meg e téren a jövő népszámlálás nyomán. A népesség vallását megyénkben a következő adatok tüntetik fel. Római kath. van 66857 (24%), gör. kath. 773 (3%), gör. kel. 7870 (2-8%), ágost. evang. 98882 (35"5%), ev. ref. 95548 (34*3%), unitárius 599 (0-2%), izraelita 7358 (2'6%), egyéb 844 (0 3%). Az utóbbi tiz év alatt szaporodott a katholikusság l-1%-al, fogyott az ágost. evang. 0'1%-al, az ev. ref. pedig 0-9%-al. A népesség műveltségét ez adatok mutatják : irni, olvasni tud 181,320 egyén, a 6 éven felüliek 78'3%-a, mig 1890 ben csak 73% tudott irni, olvasni. E téren az előrehaladás 5'3%-ot tesz ki. Lakóház összeiratott 49856. Egy négyzet kilóméterre esik ebből 13 6 lakóház, s egy házra esett 5, 6 lakó. Az érettségi. A „B. K." egyik mult heti száma bevezető cikkében az érettségivel foglalkozik, fölsorolván annak hátrányait, célszerütlenségét s vele szemben ajánlja a francia eljárást, melyszerint a középiskolákból kikerült tanulók az egyetemen fölvételi vizsgálatot (és nem vizsgát, amint a köznyelvben hibásan van használatban ; mert lehet mondani vizsga szem, tekintet, de iskolai vizsgáról nem lehet szó) — tesznek az általános műveltségből. Igaz, mi sok más intézmény között az iskolák szervezetét is a némettől kölcsönöztük s őt utánozzuk, akár jónak, akár rosznak bizonyul a viszonyaink közé átültetett intézmény. Miért nem más szomszédtól vesszük át a társadalmi intézményeket, miért mindent a némettől ? egyszerűen azért, mert keleti szomszédaink, az oroszok, szlávok, oláhok műveletlenek, akiktől nem sokat tanulhatunk, a francia, angol meg annyira messze van tőlünk, hogy oda nem mehetünk bármi intézményt kölcsön venni, eltanulni a távolság miatt sem. Igy vettük át az érettségi vizsgálatot is a némettől; náluk jónak bizonyult s ezért ráerőszakoltuk a mi viszonyainkra is s bele illesztettük törvényeink közé is, akár jó, akár rosz. Igy habár nem eredeti magyar alkotás, mig jobbat nem találunk helyette, kár bántani; kár pedig a mi zilált felekezeti ós nemzetiségi állapotaink miatt, .ahány vallás ós faj van hazánkban, annyiféle a középiskolánk (gimnázium, reáliskola) is, annyi felé van szakítva nálunk a nevelés. Minden felekezet ós nemzetiség önmagának, nem a hazának neveli az ifjúságot; az oláh, szerb ós szász gimnáziumok különösen fanatikus rajokat bocsátanak ki magukból, a magyarságnak kész ós engesztelhetlen, de kiművelt ellenségeket. Es ezt tehetik, mert ezen szabadságukat a törvény megengedi, biztosítja. Ilyen rövidlátó volt ezen intézkedésében a magyar törvény. Szinte csodálatos, hogy ezen szabadelvüsóg mellett a mult években nem engedték meg a pánszlávoknak tót gimnázium f j^llitását Turócszentmártonban, hogy egygyel több ellenséges szellemi fészke legyen a magyarságnak. A francia, orosz, olasz, söt még a csép horvát nép is törvényben kimondja, hogy országa területén csak francia, orosz stb. nyelvű iskolát tür meg; a magyar állam éppen az ellenkező elvet vallja : hadd állítsanak a nópfajok (szászok, szerbek, oláhok, tótok) maguknak gimnáziumokat, tanítsanak bennök a maguk nyelvén s a törvény védelme alatt nevelnek ellenséges, intelligens elemet a magyar államnak. Mert bizonyos, hogy a középiskola szolgáltatja a társadalom intelligens elemét. S ezen gyűlöletet terjesztő fészkekbe a törvény szerint az államnak semmi joga a beleszólásra, kizárja ezt a felekezetek autonómiája. Csupán az érettségi vizsgálat révén pillanthat be a magyar állam ezen iskolák belső munkásságába, szellemébe