Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1902-01-01 / 1. szám

rendezőség e nemes lelküségért ez uton is köszönetet mond. — Felolvasás. Kon esek Gy. József gyomai ipariskolai igazgató-tanitó, vasárnap, délelőtt 10 órakor gyomán az ipariskola helyiségében felolvasást,tartott melyben a népnek téli foglalkozásul különösen a kosárkötést és a szalmakalap fonás elsajátítását ajánlotta. A felolvasást a szép számban megjelentek rokonszenvesen fogadták. — Közigazgatás egyszerűsítése. A közi igazgatás egyszerűsítéséről szóló 1901. óvXX. t.-c. életbeléptetése január 1-én részben megtörténik. A belügyminisztar ugy tervezi a törvény életbeléptetését, hogy nem egyszerre, hanem a terjedelmes végrehajtási rendeletek elkészülte szerint fogja a törvény végrehajtását elrendelni Eddig a törvénynek a jogorvoslatokról szóló első fejezetében foglalt rendelkezések végrehajtása tárgyában készültek a belügyminisztériumban a részletes végrehajtási rendeletek, a mely rendelet megjelent a „Belügyi Közlöny" legutóbbi számában. Ezen rendelet részletesen szabályozza a közigazgatási ügyekben használható jogorvoslatok nemeit és módozatait. E szerint az eddigi törvényekben a felebbvitel egyes nemeinek igen különböző elnevezései helyett, ezentúl csak három — egymástól eltérő sajátos — neme különböztetik meg: felebbezés, az első fokú ós az első fokúval egybehangzó másodfokú határozat ellen ; felülvizsgálati kórelem az első fokúval egybehangzó másodfokú határozat ellen ; felfolyamodás, ha az elsőfokú hatóság a felebbezést vagy felülvizsgálási kórelmet hivatalból visszautasította, vagy az igazolásnak helyt nem adott. Mindháromnak közös neve: felebbvitel s ezenkívül van még mint rendkívüli jogorvoslat: ujrafelvétel. A rendelkezés kiadatott minden vármegyei és városi törvényhatóságnak, közigazgatási bizottságoknak, főispánnak, törvényhatóságok első tisztviselőinek, városi törvényhatóságok tanácsainak ós árvaszókeknek. Eletbeléptetósi határideje 1902. január hó 1-je. Az uj évvel tehát megkezdődik a közigazgatásban is a rég várt reform, ujitás, az eredmónj' fogja megmutatni, hogy mennyire válik majd be. Érdekesebbek lessnek különben a törvény további szakaszainak részletes végrehajtása s az ezekre vonatkozó rendelkezések, melyek közül a vármegyei központi és járási ügykezelés, a hivatalos lapra, a blankettákra vonatkozó részletek, végrehajtási szabályrendeleten: már csaknem egészen készen vannak s azoknak el készítése vármegyénk alispánjának, dr. F á b r y Sándornak egyik főérdeme. — Orosházi öngyilkosok. BánkiHor váth Józsefnó, Keresztes Zsuzsanna, 5( éves orosházi asszony nyolc hét óta súlyos beteg volt. Betegsége elkeserítette s lakó' szobájában felakasztotta magát. — Köczi György 76 éves mezőőr egy héttel ezelőt eltűnt. Mindenfelé keresték, de nem tudtál ráakadni. Hétfőn délután a Medgyaszai-féli gőzmalom előtt egy mély, vizzel telt gö dörben megtalálták. A rendőri nyomozá megállapította, hogy az öreg ember ön gyilkosságot követett el. — Névmagyarosítások. Singer Li pót orosházi lakos vezetéknevét belügymi niszteri engedélylyel „ Solti "-ra, B 1 a t n e Gerzson szarvasi lakos saját, valamint Elza Irón és Flóra kiskorú gyermekei vezeték nevét „Bartá"-ra magyarosította. Tanítók hangversenye. Ha anyagilag nem is oly eredménye sen, mint a mult évben, amihez hozzájárul ez estélynek karácsony másodnapjáról let elhalasztása, de erkölcsileg oly fényese: sikerült a tanítók hangversenye, hogy mükedvelésnek ugyancsak alaposan meg taposott ösvényén jobbat, összevágóbb ele adást kívánni sem lehet. A műsor öt számából kettőt a zent kör töltött be ; az aránylag rövid idő ót működő zenekar valóban meglepte a disze közönséget a Kuruc-szerenád és a kering szabatos, színezett eljátszásával ugy, hog ismétlésül a zajos tapsokra, nem kiseb hatással, két indulót adtak ráadásul. Az estély fénypontja a vegyeskar é a vígjáték volt, A meglepetés moraja hang zott végig a telt házon, midőn a fellebben függöny oly szép leánykoszorut tárt szemlélő elé, a minő sehol a világon, csa a magyar alföldön terem. S ép oly szé volt az énekük is. Gally János karnag hatalmas munkát végzett a kar betanítása val s csak az a kár, hogy maga a vegye kar nem marad együtt; mert ha álland műsorral bírnának, bennök a jótékony intézetek a közönség által is szívesen fc gadott támaszt nyeri ének. Elsőnek Bele? nay egy mazurkáját énekelték; a nég szóilam harmonikusan olvadt egybe. MOK dánunk sem kell, hogy zajos óljeneke arattak; az élénk elismerés csak fokozc dott az „Arra, a merre ón járok" és „Ha rangoznak a toronyban" népdalok gye nyörü éneklésével. Ábrányi Emil szép költeményét: „i bálkirálynőt" Pataki József szavalt nagy hatással, ismételten bebizonyítva, hog valóban művész ; keveseknek adatott hang — Öngyilkosság karácsony napján. A i szeretet ünnepén, mikor minden halandó ' szive tele van örömmel, csendes boldogsággal, — vált meg az élettől egy berónyi , béreslegény. Nem otthon a családi körben, j — hozzátartozóival évek óta nem érint- 1 kezett, — hanem künn a tanyaföldeken, 1 hol magánosan ügyelt fel a gazdasági dolgokra. Székely István mezőberónyi földesgazdánál szolgált három éve az epresi dűlőben fekvő tanyán Szász Vince, ] 25 éves okányi születésű béres. Magának ; való, mogorva legény volt. Nem járt sehova, három óv alatt 600 koronát rakott be a mezőberónyi takarékpénztárba. Székely István a mult hót keddjén látta utoljára béresét. Pénteken jöttek be a tanyai szomszédok Székelyhez, hogy nagyon csendes a tanya, valami baj lehet odakünn. A gazda kiment s az istállóban kötélen függve találta Szász Vincét. Szombaton tartották meg az orvos-rendőri vizsgálatot. Kitűnt, hogy Szász Vince már három nap előtt akasztotta fel magát. Az öngyilkos holttestét beszállították* a községi kórházba. Külerőszak nyoma nem volt rajta s igy hatósági engedélylyel vasárnap délután eltemették. Rokonai — kik eddig nem törődtek vele — temetésére megérkeztek s már a hétfői leltározásnál részt vettek mind. — Hatszáz gyermek karácsonya. A sarkadi ós kótegyházi gróf Almásy-uradalom cselédségének gyermekei örömrepesve várják minden esztendőben karácsony ünnepét. A kis Jézuska a cselédgyermekekkel szemben minden évben bőkezű özv. idősb grof A 1 m á s y Kálmánná és gróf Á 1 m á s y Dénesné jószívűsége folytán. Az idei karácsony 600 cseléd-gyermeknek szerzett kimondhatlan örömöket. Ozv. id. gróf d.lmásy Kálmánná Sarkadon és Kétegyházán ruhanemüeket s játékot, gróf Almásy Dénesné pedig könyveket osztatott ki a gyermekek között. Ajándékaikért 600 gyermek ajka rebeg köszönetet. — Felolvasó-estóly. A csabai iparos olvasókör jövő vasárnap saját pénztára iavára az olvasókör összes termeiben felolvasást rendez. Az estély műsora: 1. Felolvasás. Tartja: Könyves T. Kálmán. 2. Jön a vőlegény. Monológ. Előadja: Szekerkr Jucika. 3. Magyar népdalok. Cimbalmon játsza: P 1 e v a Terike. 4. Szavalat előadja: Pataky József, a szegedi szinház tagja. Kezdete'8 órakor, a műsor után tánc következik. Az iparos olvasókör felolvasásait rendesen érdeklődós kisóri ós bizonyos, hogy ez estélyen is ugy lesz. Vonz a megjelenésre a szép műsor, a kedélyes mulatság s a tánc. — Gyermekgyilkosság. Vadállatias kegyetlenséggel vetett végett újszülött gyermekének Csabán egy elvetemült anya, H u r s a n Judit, 19 éves hajadon, a ki szerelmének szógyen gyümölcsét, az ártatlan kisdedet a sopronyi tanyákon egy szalmakazalba fojtotta, olykóp, hogy a szalmába üreget vájt, a gyermeket az üregbe rejtette, s az üreget szalmával újra teletömte. A csecsemő egy-két pillanat alatt megfulladt. A szülők, a szomszédok s maga a kerületi lovasrendőr, S z u d á r János is, a kik a leány állapotát ismerték, figyelmessé lettek a leányon végbement változásra, s öt vallatóra fogták. A lovasrendőr gyanúját közölvén Wilim István főrendőrbiztossal, ennek sikerült az anyát töredelmes vallomásra birnia, a ki azzal mentegeti szörnyű bünót, hogy szégyenét akarta a világ előtt elleplezni. A gyermek holttestét a szónaboglyában megtalálták, s egy kosárban elhelyezve, a kórházba szállítottak. A minden emberi érzelmekből kivetkőzött anya is súlyos betegen fekszik a kórházban; felépülés után törvény elé állítják, hogy ott méltó büntetését elvegye. — Az endrödi pásztorjáték. Mint már irtuk, az endrődi központi róm. kat. leányiskola igen szép erkölcsi és anyagi sikerrel adta elő B a r t h a István Betlehem cimü karácsonyi pásztorjátókat. A próbaelőadást a községben virágzó 9 iskola növendék serege ingyen tekinthette meg ; a nyilvánosság részére belépő-dijak mellett tartott két előadás tiszta jövedelméből pedig imakönyvekben részesülnek a szegény sorsú ós arra érdemes iskolás gyermekek. Eddig 86 gyermek részesült e jótéteményben ez iskolai év folyamán. Nemes lelkű felülfizetésükkel hozzájárultak a jótékony célhoz : Zelinka János, endrődi esp. pleb 18 kor. 50 fillérrel, Grócz Béla, váradi kanonok és Lindenmayer Károly c. kanonok (Tenke) 10—10 koronával; dr. Lindenberger János, váradi theol. tanár 3 koronával; Ruszka Zoltán 2 kor. 50 fillérrel ; Schmidt Irón (Nagyvárad), Kovács Márton, Neubauer József, Viskó vicz Ignác 2—2 koronával; Kovács Sárika 1 kor. 50 fillérrel; Timár Mariska, Albert Rezső, Báhn Endre, Ujházy Béla 1—1 koronával; Kalmár György és Imre, ifj. Kovács István, Moldvay Lajos 50—50 fillérrel. A gal a bánatot, örömet, a kétségbeesést oly megkapóan festeni. „A végrehajtó," Ábrányi vígjátékában melyet Pataki József tanított be ós rendezett, a szereplők ügyes, összevágó játszásukkal oly sikert értek el, a milyenre kivatott színjátszók is büszkék lehetnek. Csak azt sajnáljuk, hogy az egyébként mindenekben körültekintő rendezőség a számtalan egy felvonásos vígjátékok közül éppen ezt választotta, mely sikamlós részleteivel sehogy sem ajánlható műkedvelőknek. Bohus Elemórnó (Birike), szép színpadi alakjával, behízelgő hangjával, otthonos, természetes játékával, különösen mikor a félénk filozoptert bátorságra nógatta, rendkívül kedves volt. S e r e s s Gyuláné (özv. Majornó) szintén jól játszott, mig Macskássy Vilma (szakácsnő) hálás szerepének hatását ügyes játékával fokozta. A férfiak közül Paulovics Józsefet (végrehajtó) kell elsőül említenünk, aki a keményszivünek latszo, de gyorsan ellágyuló, minden izében becsületes exekutort oly kitűnően játszotta, hogy többször nyilt színen zajos tapsokat aratott Midőn pedig a lólekkufár uzsorás ügyvédet (Porubszky Vladimír) a becsület és tisztességről kioktatta, ezt a nagy jelenetet hévvel ugy játszotta meg, hogy a közönség tapsa percekre megakasztotta az előadást. Horváth Mihály (Lajos) a nagytudásu, de félszeg tanárjelölt szerep ügyes eljátszásával gyarapította eddigi szép sikereit. Porubszky az ügyvéd visszatetsző szerepót, ügyesen interpretálta, mig P e t z József, (bírósági süket irnok), ügyes maszkjával ós mimikájával aratott sikert. a. közönség ugy a szereplőket, mint a rendezőt zajosan éltette s azzal a meggyőződéssel távozott a színházból, hogy a tanítók bi/.vást appellálhatnak a közönség pártfogására. * Rövid negyedóra alatt a közönség már a Vigadó nagytermében volt együtt, hol, a táncos fiatalság nagy számmal, reggeli 5 óráig kedélyesen, fesztelenül mulatott. A táncban részt vettek : Bohus Elemórnó, Áchim Károlynó, Leszich Endrénó, ifj. Vidovszky Károlynó, Simkó Károlynó, Uhrin Károlynó, Jankó Károlynó, Linder Mariska (Bánhegyes), Szabó Katica (Gyula), Széli Margit (Zenta), Haan Ágnes, Stojanovits Sárika, Urszinyi nővérek, Horváth Ida, Falta Jolán, Kocziszky Katica, Fodor Emília, Dobay Erzsi, Liska Margit, Varga Giza, Sztaricskai Irma, Seres Jolán, Bugyinszky Jolán, Merz Irón, Mihálfi Ilona, Macskásy Vilma és Ilona, Nyemetz Linka, Áchim Mariska, Bohus Erzsi, Hursan Mariska, Varga nővérek, Klitnent Judit, Pleva Ilona, Gally Böske, Vandlik Etel, ,Petrovszky Erzsi, Uhrin Mariska, Szolár Júlia, Venich nővérek, Botyáuszky Mariska, Brózik Mariska. Kóborlásaim Európában. - Vázlat. Irta: dr. Szalay József. Idegenben, hetedhót országban sokat jártam-keltem. Midőn ezekre az utakra gondolok, számtalan kedves benyomás rajzik felém. Ez okon élvezem én kétszeresen az utazást: egyszer, a mikor megteszem és másodszor, a mikor iája emlékezem. Sőt talán ez utóbbi élvezetem zavartalanabb, mert az utazással mulhatlanul járó apró cseprő kellemetlenségek az emlékezetben elmosódnak és a visszavarázsolt csupa érdekes és kellemes dolgot derült hangulat színezi. Ebben a vázlatban utaimat nem részletezem a megtett sorrend szerint ós tartózkodom a statisztikai adatoktól; csupán mintegy madártávlatból tekintgetek Európának hol egyik, hol másik megkapó pontjára. Tengerre Uraim ós Hölgyeim ! A fiumei gyors alig egy nap alatt még az Alföldről is elrepít az Adria mellé. Valamikor — Nagy Lajos idején — három tenger mosta a magyar partokat, ma csak egy s az is csupán arasznyi helyen. Szűk maga Fiume ; szűk a kikötője is ; évek óta milliókat építünk a vizbe, hogy megbővitsük. Fiume felett a mord, a rokkant Tersatto álmodozik a hajdan való dicsőségről, mig lent a mosolygó, fejlődő Abbázia várja enyhe ölére a vendégek ezreit. A mult meg a jelen. Valaha amott büszke várúr körül hangos élet nyüzsgött, mig Abbázia partján néhány igénytelen halász tengette szűkös életét ; ma Tersattóban a némaság s a pusztulás az úr, holott az abbáziai parton, sőt szomszédjában is tucatszámra emelkednek a szebbnél-szebb villák és szállók s egész éven át rajzik a vendégeknek henyélésben üdülő serege. A kit meggyötört az influenza, a kinek idegeit megviselte az élet kíméletlen versenye, ide jöjjön. Itt fellábbad, itt megpihen, természetesen — illő áron. Az enyhe lég, a melyet kevósbbó háborgatnak a hűvös szelek, a zöldbe ós virágba öltözött természet, melyet nem hervaszt el a dór s a tenger ringó hulláma, melj'ből szinte porzik a só, ezek itt az orvosságok. Tengerre szállva, kiesnél kiesebb helyek intenek csalogatólag felénk. Csak kettőt emlitek : Miramaret és Velencét. Miramaré mint fészek ül a tengerbe, kiugró szikla tetején. De királyi fészek. Bent előkelő berendezés, kint művészies kert s a tenger felé megkapó kilátás. Miksa főherceg építtette másnak, mert neki, a későbbi császárnak hamarosan szük ós hideg lakot készítettek a mekszikóiak. A kapus mutogatja azt az ablakmélyedóst, a melyből ezelőtt tíz évvel egy szép fiatal özvegy merengett a morajló tengerre, siratva az ország daliás trónörökösét. Mennyi szomorú emlék! Talán a természet is érzi, mert lítható buzgalommal fejti ki ragyogó pompáját, , hogy feledtesse az emlékek gyászát. Éjjelre a hajó ringat el, mig virradatra a hajnal rózsaszínében uszó Velencét üdvözöljük, a. benyomás felejthetetlen, a vasúton való megérkezés hangulata elhalványul mellette. A tenger felől olyan ez a vízbe épült márvány város, mint egy feldőlt ékszeres skatulya. Templomai, középületei a partokon ékeskednek, mig végig gondolázva a nagy kanálison vagyonba került, de most 'értéküket vesztett palotákon akad meg szemünk. Igaz, hogy keletre nem hatoltam meszszire, igy azt sem Bukarestben, sem Belgrádban nem is találtam meg. Sőt Bukarestben azt a bizonyos keleti piszkot is hiába kerestem' Nem nagy, de modern és — legalább nekem — szép város. Vasárnap délutáni kocsikorzója a fület bántalmazza ugyan, mert kockaköveken néhány száz fogattal végigrobogni barbár mulatság, de a szemet gyönyörködteti, mert elegáns hintókban szép asszonyok, pazar toalettet s mesés ékszert mutogatnak. Sajnos, a román fővárosban a magyar szó minduntalan fülünkbe cseng. Belgrád ugy szomorkodik a Duna s a Száva összefolyásánál, mint a kit nagyságának letűnte bánt. Oh, mert nemcsak az emberi, de a városi életben is vannak letört potentárok és törekvő parvenük. S a természet törvénye itt is, ott is a haladásnak kedvez. A belgrádi konak nem különb, mint bármelyik aradi vagy kassai díszesebb ház. Parlamentje mint egy fából épült cirkusz. A civilizációnak fordulva Bécset, Berlint, Brüsszelt, Párist, Londont láttam a világvárosok közöl s ezeken kivül egy nagy csomó jelentékeny helyet, köztük Prágát, Zürichet, Lucernt, Münchent, Drezdát, Lipcsét, Hamburgot, Kölnt, ós Birminghamot. Nyugoti országokban vezetőt vagy tolmácsot csak a nagyon kényelmes emben használnak. Utazás tekintetében az amerik nábobok fejtik ki a legnagyobb fónyüzr Nekik semmi sem elég drága. Külön marsall előre egybeállítja a legváltozatosabb programmot, a titkár fizeti a közönséges halandó előtt ismeretlen számlákat s a nábob — szinte kötelességszerűen — élvez. Egy megbízható városi térkép, néhány sor felvilágosítás a látnivalókról, meg egy falat német-francia-angol-olasz nyelvtudomány vógigsegit az egész délen és nyugaton. Es a gyakorlat! Ha valaki öthat nagy várost jól körülnézett, a többit útbaigazító tapasztalatokkal gazdagon rójja végig. Az a bizonyos lámpaláz, elfogódás, a mi a kezdő s lélekből élvező utazót okvetlen megejti, hamarosan elmúlik. Élénken emlékszem, hogy a mikor Londonba tettem a lábamat — pedig már előzőleg több nagy városban megfordultam — leküzdhetlen nyomasztó érzés lett úrrá felettem, a midőn egyszerre akkora vagyon, oly nagy erő ós annyi történelmi emlék impressziója rohant meg. Utrakelve sohasem árt egy kis előleges tájékozódás, AZ útirány egybeállítása, a szállodák kiszemelése, a pénz használata s a nevezetességek felől való orientálás sok apró bosszúságnak veszik elejét. Nagyszabású tanulmány azonban hiábavaló, mert a helyszínén sohasen azt látja az ember, a mit a könyvek olvasása után magának elképzelt. A városok megtekintésénél bizonyos megállapodott módszerem van. Elsősorban a város külsejével ismerkedem. Ebből a célból költségvetésemben a villanyos, a lóvasut s az omnibusz-jegyek ára fölösen van előirányozva. Elsőrangú látványosság például a londoni Oxford vagy a Piccadillistreeten déli tizenegy ós három óra között emeletes omnibuszon vógigkocsikázni, a midőn a szem a járómüvek ezreiben, a gyalogosok tízezreiben, az elképzelhetetlen tolongásban és mégis példás rendben a kifaradásig gyönyörködhetik. Második programpontom a kirakatok nézegetése. Egy ólesszemü megfigyelő szerint a kirakatok az illető nép ízlésének, műveltségeinek, sőt gondolkozásának hü tükrei Igaza van. A müncheni műkereskedőnek metszetekkel, festményekkel, szobrokkal, albumokkai zsúfolt kirakatai az ingyen mütárlat gyönyörével kínálkoznak. A brüsszeli csipke-kirakatok, melyekben egy-egy szerény pongyola tízezer forintért ajánlkozik, a birminghami villogó, nemes acólnemüek, a zürichi selyem bolygók, a párisi rue Rivolinak milliókat érő gyémánt ós ékszer kiállításai, a velencei üvegek törékeny, ragyogó világa mind-mind gyönyörű látnivalókkal kötnek le. Harmadsorban következnek az egyes