Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1902-01-01 / 1. szám

épületek, különösen a templomok, parla mentek, városházak, muzeumok, faiskolák k szobrok stb. .és a környék. A mouumeutá^Llis épületeknek művészi elrendezése tekin^•tetében kétségkivül Parisé az elsőség di^•csősége, a liol merészröptli terveknek mü^pvészi kivitelére milliók százai állottak renp delkezésre, a hol ennélfogva nemcsak az ™ egyes épületek, szobrok, parkok nyújtanak élvezetet, hanem ezeknek mesteri, harmonikus elrendezése szerzi az igazi gyönyört. A Louvretól 9. Champs-Elysóes-en végig tekintő szem órákig elandaloghat, mert egyszerre esik látókörébe a néhai királyok ós császárok rezidenciája, a Taileriák, a C011corde-tér, az Arc de Trioraphe és közben szobor, szökőkút, kert ós sok-sok fa, ki egész a Bois de Boulogne-ig. Berlin szembetűnően igyekszik a dolgot Páris után csinálni. Az eredeti eszmékben gazdag német császár, a művészetek hathatós pártfogója nemcsak nagy, de szép Berlint is akar teremteni. Az Ünter den Linden és a Brandenburger Thor gyönge mása ugyan a párisi Champsnak és diadalívnek, de mivel szépségét a német császár szerint a közvasut elcsúfította volna, a vasút kénytelen lesz a föld alá hurcolkodni. Viszont azonban Berlin a Siegesalleeval egyetlen a nagy városok között: az ősöknek szobrot öltött emléke mtdern berkekben ! Különösen hangzik, <e ugy van, hogy a milliós Berlinnek jóormán monumentális temploma nincs. Kilönben fejedelmi laka is kicsinyes és éjtészetileg érkula elől bármiféle nemzetiségű hegy hűvös erdeje menekülést nyújt. A tél a kultúrát egyesítő nagy városoké. dektelen. Hamburg minduntalan London benyomását teszi. A nyüzsgő tea, a forgalmas kikötő, az üzletek, rakárak sokasága s a nagyarányú épületek soi élénken emlékeztetnek Londonra. Kiktővárosi jellegére vall, hogy a mulatóhelyk egész városrészt alkotnak. Odyssszeusz eirénei lármás orfeumokLa,tingl-tanglikbaUtöztek. Innen Kiel csak egy lépés. Kikőjóben épülőfélben lévő tiz-tizenkót miló forintos hajó kolosszusokon álmélkodhat:. Igazán nincs mit csodálni, ha Szedán s gazdaségi föllendülés akkorára dagasztca a burkusok önérzetet. Budapestet s Bécset aagyva, öltözködésben nyilatkozó elegánát ós valamirevaló fogatot alig látni. A iom izlós csak Brüsszelnél, Páris előváranál kezdődik. Brüsszel pompája, keller, eleganciája, erkölcstelensége párisi. Ani Ízlésünknek megfelelő ló csak tul a csornán, Angliában található. Anglia! rajongok ó d, hogy léted egy nagy üzletvilág, de nezeti alapköveid mélyen vannak lerakva, kinben rég megingottál volna. Te vag^a munka s az élvezóseszményképe,mert g a könnyelmű emberek és népek szakadanul élveznek, addig az okosak, tehát te, jócskán sokat dolgoztok s aztán élvezte de akkor sem a kelleténél többet, nehy utánna böjtölni kényszerüljetek. Utaimat lehetőleg tsásra csinálom. Ha a nagy város rengete benyomásával, zajával ellankaszt, a gyo;onattal hamarosan megszököm s csak t ütök tanyát, a hol a gözös is már csafáradtan cipeli terhét a szédületes kapas)dókon. A vakációs diák a pihenéstyujtó otthonra nemgondol nagyobörőmv mint én a Kárpátokra s az alpokra, rt annyi testilelki üdülésért vagyok >suk. A magyar jelleg hivatott kifejez, Petőfi éppen nem rajongott a hegyet, a miből nem következik, hogy a ki ik földet vallja hazájának, a hegyekre ;retettel ne gondoljon. A hegylakó képtelenül nagyobb ellenszenvvel van a silánt. Mig közülünk sokan legalább mtságból, sportból szeretik a hegyes vidó ők a sáron, poron, egyhangúságon ,ül egyebet sem látnak az Alföldön. Ozépek a hegyek, nagyon szépek ! Emléjm, a körösvölgyi hegyekkel ismerkedte:meg legelőször. A benyomás, a mit a; a bizonyos nyári hajnalon alföldi lelkei gyakoroltak, sohasem mosódik el. Aí otthonossá lettem vagy hat orszá^egyeiben, jártam havasokon, neki vaknskődtem Tirol ós Svájc égbenyúló szikkk, hanem azért mikor a nyáron vonat a szük Körös völgyben versenyt £t a folyóval, a viszontlátás meleg ériével s ajkamon önkónytelen mosolyly öszöntettem ezeket a szép bércek ;íoha a romantika Svájc, Salzkammergu Tirol táján lépten-nyomon otthonos,cópi szépségeikkel a besztercei vagy boíi fenyves rengetegekben való bolyonmóltán vetekedikAz Úristen az Alpoilágával szemben pazarul bőkezű volt :sodálatbaejtö panorámáknak egész satát teremtette. Hegy, völgy, erdő ói, tehát a festői táj nélkülözhetetlen ei másut is találhatók, de ilyen elrensben ós ilyen nagy ^őségben vén földinkön sehol sem. •Magyar szivemnek jiik ide irni, hogy • másodsorban mindjá Kárpátok s az lerdólyi havasok vilápvetkezik. » Minő kár, hogy ismerjük ; az ideVen még kevésbbó. eklám, ez a mo«ru hóditó hatalom nem vette eléggé Vet birtoüába. Midúanapság sokszor Vg az erény is rera szorul, menyivel inkább szüks vau arra a he-' Jártam u világ legnagyobb városában, Londonban, kószáltam magános pusztákon ; végigsétáltam a világ első képtárait s bo lyongtam az erdők titokzatos mélyében ; felhatoltam a havasok ormára s leszálltam a föld gyomrába; hallgattam a gyárak s kikötők fülsiketítő zaját s figyeltem az emberek rohanását, majd érdeklődéssel csüngtem a kis világok, a kunyhók emberein s megpihenve százszor és százszor feladtam magamnak a kérdést, vájjon a tudni és ismerni vágyó lélek hol találja meg a boldogságot, az embert? Ezekre a kérdésekre nincs más válasz mint : s ehol és mindenütt. Természetesen, mert csak az optikai csalódás látja az életet annak egyes darabjaiban, holott törvény szerint az egyes darabok teszik a nagy életet. Végezetül még azzal az értékes tapasztalatommal számolok be, hogy a XIX század a milyen intenziven életre hivta a nemzetiségi eszmét s ennek nyomán minden nemzet a milyen buzgalommal iparkodik a maga különböző mivoltát kifejezésre juttatni: a külsőségek, a formák áttörték a nemzeti korlátokat s általánosakká váltak. Az épitkezósben, bútorban, divatban, müvészetbeu, sportban nyilvánuló külsőségek feltartóztathatlanul nivellálódnak. Ha ez jövőben is igy tart a mivelt Európa időjártával egyforma lesz, a minek egyhangúságán legfeljebb a nyelvi különbség, a speciális nemzeti intézmények s a természeti sajátságok enyhítenek. Veszélyeztetett nemzeti karakterüuk védelme azonban nem azt jelenti, hogy az idegen ellesni ós tanulni valót visszautasítsuk, hanem hogy azt a nemzeti Gósziusz segélyével feldolgozzuk és honosítsuk. Boldog újévei S vendégeimnek, pártfogóimnak és jó barátaimnak. Ketter Károly Fiume-szállodás. Gabona árak. Békéscsaba, december 31. Budapesti gabonapiacunk irányzata ismét lényegesen megszilárdult. Malmaink élénk vételkedvvel vesznek részt a vásárlásban. ennek tulaj donitható a gabonapiac kellemesebb hangulata. Csabai hetipiacunkon alig számbavehető kínálat mellett a következő árakban vettek : Buzi 7.80-8.80 Morzsolt tengeri 4.30—4'40 Chinquantin 5.30-5-40 Budapest, december 31. (Saját tud. táv.) Késíbuza tizig magasabb; tavaszi buza 9 00—01, tengeri 5'45-46. Kitűnő minőségben kapható: 11 üveg saját íerm ó-bor Ka—'90 l» » „ uj-bor „ —-80 STftRH fl. és FIA cégnél : Békése* abán. = Üres üveget 10 fillérért visszaváltunk. t

a.Vendégeimnek, jóakaróim és baráboldog újévei! Reiehardt József, Nádor-szállodás. Vendégeinek és ismerőseinek boldog újévet! kiván Berger Sámuel Törlesztéses kölcsön szilárd anyagból épült bérházakra és szántóföldekre kapható98%árfolyamban. A törlesztési tartam szerint rendezve a félévenkénti törlesztési részlet 100 koronás kölcsön után 10 évi törlesztési tartamnál 6 K. 51 f. 15 18 23 25 32 40 5 4 3 3 3 3 01 51 93 75 50 19 Bővebbet: Pless N. könyvnyomdájában Orosházán. Kossuth-kávéház. Vendégeinek, barátainak és jó osmeröiseinek boldog ujetfet kiván WOGZET ADOLF Széchenyi-ligeti vendéglős. MAMMMMMM Olcsó Hatnál* kölcsönöket földbirtokokra és csabai házakra engedélyez és azonnal folyósil a Békés-Csabai takarékpénztár egyesület. » tj—g

.. • • ••

!« •

!»•• SEABUBI & JOHNSON-féle a leghatásosabb szer c úz, csipöfájás, hátszaggatás, ágyékcsúz, mellkasbántalmak, köhögés, mindennemű hülés ellen. ! Utánzatoktól óvakodjunk Kapható : LOUIS RITZ & Co, HAMBURG. ííf Legszebb és legdivatosabb kézimunkák. •..

, — '— ^gv. —_ _ » Van szerencsém a t.közönség b. tudomására hozni, hogy ujonnau berendeztem. Divatos műhimzéseket, a jour-munkát és monogrammok készítésé elfogadom, valamint legújabb divatú minták elő* nyomtatás át é* elő rajzolását. Tisztelettel özv JL e I t n r Sftiidorné Békéscsabán, Vasú t-n t c z a. la- gyeknek. Időnkben a jó borról ós cégérről ik, való naiv közmondásnak nincs valutája, tá- Különös kedvteléssel keresem föl a 11- fürdőhelyeket. Rekordom, azt hiszem, jócsii- kán felül van az ötvenen-: Programmom ü- itt is a legszabadabb változatosságot szen- reti. Voltam fürdőhelyen, a hol évenkint iz hatvan-nyolcvanezer imber kerül alisztára, ik mint Ostendeban, Karlsbadban s megfor0- dúltam olyan helyen is, hol az ott időző •t. fürdővendéggel együtt ketten voltunk, ig Neve: Zólyomfüred. Akad tehát hely szép hazánkban, hol a- (alsóshoz) nólkülözhetetís len harmadik hiányzik. 1- Gurmand szempontból nem érdektelen n egy futó pillantást vetni a külömbözö nem- 1 ti zetek asztalára. Hogy a német főzte izet- 1 len, az régi dolog; azonban nagy városok- 1 - ban mint Berlinben, Hamburgban kitűnően l ;- lehet étkezni. S micsoda olcsóságok ! Egy r Í márkáért Ízletes három fogásos ebédet é j vesztegetnek. Szélsőséges ellentéte enne^ v 1 az ötven forintos londoni vagy párisi kuvert. n 3 A francia ételeiben is raffinált; a termó- szettől távolodik, müvészkedik. Annál ter- p R mószetesebb az angol, A hust azon nagy SÍ • darabban tálalja föl, nehogy maga eresztett n . finom leves zamatát a felvágással elve- d l szitse. S igaza van. Aminthogy igaza volt k( • a régi magyar nemesnek is, a mikor ott z< • az asztalnál vágatta föl az audiáttal az tc , ingerlően megpirult libát, pulykát, malacot, sa AZ olasz konyhát (de csak a tisztát!) azért di szeretem, mert ideálisan könnyű. Tagadom, ni hogy lenne orr, a melyik az ételen a friss lá tiszta olajat megérezné. A vajban sütés m könnyűsége is felette áll a mi zsiros kó- a szitósmódunknak. Aminthogy azindiszkrót ki statisztika el is árulja, hogy a legtöbb s gyomorbajos ember magyar. sz A mi fogalmaink szerinti kenyeret az enni Magyarországou kivül nem lehet. Fi- ell nomabb süteményt, olyan császárzsömlye ha félét Bécs és Páris kószit kitűnőt. Okos lyc dolog, hogy külföldön az étlap a vendég- — lök ablakába ki van függesztve; az idegen már az utcán tájékozhatja magát, hogy *

aj mit mennyiért ehetik. ínynek, toroknak kedves dolgokról szólván, verjük még el a szomját egy pohár pilsenivel vagy egy korsó münchenivel. Ezt a kettőt — legalább az én Ízlésem szerint — semmiféle sör nem múlja felül. Viszont azonban a mi üditő fröcscsünknek odakint nincs polgár- — joga. A szódát nem ismerik s az ásványvizet magában gyógyvíznek iszszák. A kivétel ritkaság, AZ angol például limonádé- r" szerű szódával szürcsöli a vhiszki.. Egyéb- ^ ként hogy ugyanő a mi banketti italunkból, a pezsgőből legtöbbet fogyaszt, tudott dolog. y. xjeoetoieg minaentéle alkalmatossággal ü utaztam : gyalog, lóháton, kocsin, vasúton :, és hajón. Mindegyiknek meg van a maga t előnye ós hátránya. A ki aprólékosan akar a nézni, sűrűn használja a kocsit és a gya- logszert. Magyarországi hegyvidékeken és Svájcban igy szoktam. Legkedvesebb em. lékeim közzé sorolom azokat a felső magyarországi és erdélyi, napokig tartó kocsizásokat ós gyaloglásokat, a mikor közelebb jő az ember a részletekhez, de legkivált a nép lelkületéhez. A ki üdülésből, pihenésből utazik, szálljon hajóra. Az idegességnek legeredményesebb patikája egyegy ilyen komfarttal berendezett úszóállomás a Dunán vagy a Rajnán. A vasút iránt különös előszeretettel viseltetem ; imponál sebessége, hízeleg kényelme. Tiszta, párnás kupéjában otthon érzem magam, akárcsak meghitt dolgozó szobámban. A mellett jobban kielégíti az utas igényeit, mint azt ócsárlói ált*iában gondolják, mert a nagy állomások tulaj donképen nem egyebek. mint az országok kirakatai, a melyek nemcsak tanulságos látnivalót nyújtanak, hanem a belső berendezésre is következtetést engednek. Vasutainkra büszkék lehetünk, mert kivéve a nagy expresszeket, a mi vasúti berendezésünk kényelem és csinosság tekintetében tetemesen felülhaladja akár a németekét, akár a franciákét, akár ] az angolokét. Csak a sebesség dolgában, különösen a személyvonatoknál vagyunk még kissé elmaradva. j Nem utolsó érdekességü az a kérdés ' hogy miként fogadják külföldön a magyar, " embert ? Részint elismeréssel, majd konvencionális udvariassággal, itt-ott ellen- j szeuvvel s néhol bizonyos bámészkodással : nini egy magyar ós mégis nadrágban jár! Ugyan a vonzalomnak is, de az antipatiá- < nak is jobbára magunk vagyunk az okai, mert fellépésünket az idegenben gyakran ^ felesleges önérzet kisóri. Pedig ennek csak mi adjuk meg az árát, lóvén Magyarország az idegen turistákra ós nem nyugat Európa < a magyar utazókra szorulva. Ha az iránt vallatnának, hogy az eddig látottak közül hol szeretnék a legszi T vesebben lakni, azzal a felelettel vágnám ki magamat, bogy egy helyben — < sehol. Egy kis tavaszi földközitengeri henyélés után okvetlenül szép hazánkban j élvezném meg az akácfa, a búza s a szőlő ^ virágzását. A világon sincs párja a magyar juniusnak, mert ez hozza a lelket a termé- « szethez legközelebb. Ilyenkor igazán templom a természet, melyben áhítatos hála- J adást fakaszt az Istenáldás s melyben a | munka áldozata kerül bemutatásra. A káni- j