Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1902-05-18 / 40. szám

Melléklet a Békésmegyei Közlöny 1902. év 40. számához Hogy mit tett Beliczey 13 évi főispánsága alatt, arról tud a vármegyének minden — azon korban élt — polgára és hogy Tisza sas szemei jól választották meg az egyént, azt igazolják azon alkotások, melyek Beliczeyt dicsérik. És Ő szavának állt; mig Tisza miniszter volt, Ő is megmaradt állásában, s ahogy Tisza megbukott, benyújtotta lemondását Írásban, de nem lett azonnal elfogadva s kitudja, hogy más viszonyok között meddig töltötte volna be helyét a a vármegye élén, ha egy kellemetlen incidens nem jön közbe. Beltciey ós Baross. 1888-ban mint kormánybiztos működött az akkor a vármegyét fenyegető árviz védelmezésnél, s hogy ott is megállotta helyét, tények igazolják. A belügyminiszteri tárcát ideiglenesen Baross Gábor, a vaskezii kereskedelemügyi miniszter töltötte be. Baross személyesen óhajtván meggyőződést szerezni a veszély nagysága és a védekezés helyességéről, külöa — s előre nem jelzett — vonaton érkezett Csabára, s a vaspályától beüzent Beliczeynek, hogy rögtön menjen ki a vonathoz, : referálni. Ez az eljárás vérig sértette Beliczeyt) s egyszerűen azt üzente vissza, hogy annyira van a városházától a vaspálya, ;:mint a vaspályától a városháza, ha tájékozást akar, tessék befáradni. Persze ez a kategorikus üzenet, ha nem épen ugy lett is megmondva — vérig sértette Barosst is, s alig tért vissza Budapestre, felrendelte Beliczeyt, : a ki ekkor már kötelességének tartotta .megjelenni. — Miért nem jöttél ki Csabán a vonathoz? kérdó Baross. — Miért nem tudattad előre, hogy jönni'fogsz ? Én nem vagyok hajdúd, hogy magadhoz parancsolj üzenet utján, mert ha te bellusi Baross vagy és miniszter, • én meg bajczai Beliczey főispán ós kor; mánybizto3 vagyok 1 Tehát elvárhattam -•volna annyi előzékenységet, különben lemondásom régen a belügyminisztériumiban van, kérlek légy szíves felmentésemet alárni. A felmentés nem is késett s a legiridegebfc formában történt meg Beliezsy — és pedig méltán — sohasem tudta (6zt a formát megbocsájtani, rmert felmentése ilyformán szólt: „Beliczey Istvánt, Békésvármegye (főispánját, ezen állásától saját kérelmére ifelmentem." Midőn ezt a királyi leiratot megkapta, •oly izgatott lett, aminőnek közéleti pályáján sohasem tapasztaltam. .„Nézze, hát még hűségemet is megtagadja ez a drótos tót — igy hivta ezmegszámláíihatlan csókjait, Loóth erős karjával könnyen elhárította az ellenkező, gyönge kis kezeket, ós az ajka olyan hosz: szan forrot a leányéra, hogy a zajra sem figyelt. Csak mikor előttük állt a szinész • eltorzult arcával és Iduna halkan felsikoltott, — akkor bocsájjtotta el karjaiból az • édes alakot. — Érettem jött? kérdte rekedt hangon, 1 bosszús csodálkozással, várjon ! mig meny• asszonyomat visszavezetem a terembe ! — Előtte is végezhetünk! sóhajtotta i Castelár — vádoló pillantást vetve a remegő leányra, a kit ájulás környezett. Akaratlanul fültanuja voltam az alkunak életem fölött, — megmarad szándéka mellett, hogy kegyelmet gyakorol velem szemben ? — Egy hölgynek adtam zálogul a becsületszavam! felelte Loóth gúnyos sajnálkozással. Castellár,.Idunához fordult — grófnő! mentse fel őt! nagyon kérem ! A leány tagadólag rázta szép fejét, látszott rajta, hogy borzad a halálos kimenetelű viadal lehetőségétől ós könnyektől égő szerelmes tekintete bevallotta, hogy Castelárt félti. A szinész némán meghajolt. . . talán szólt is valamit? de Loóth csak az ajkai remegését látta, meg téveteg kézmozdulatát, amint kinyitotta a parkba nyilló ajtót, és olyan imbolygó léptekkel, mintha ittas volna, — támolygott végig a kavicsos po- [ rondon. Végre megfordult, sokáig visszanézett, búcsucsókot intett Idunának, aki ott állt az üvegfalnál szivre szorított kezekkel, — aztán hirtelen megcsillant valami az ezüstös holdfényben, hang alig hallszott, csak fodros füstfelhő oszlott szét az enyhe légben — ós a fehér szegfűt pirosra festette a forró ifjú vér ... i után mindig Barosst, — hát ha érdemeim nem lennének is, ha hosszas szolgálatom meddő lenne is, hűségem csak el nem tagadható !

u Igazán nem érdemelte ezt a rideg modort s én aggódva láttam, hogy a Lipótrend keresztje — melylyel évekkel elébb elismerték már a legfelsőbb helyen is érdemeit, s amelyhez később a SzentIstvánrend kiskeresztje is járult — nem voltak képesek a méltatlanul ütött sebet begyógyitani és sajgott az halála percéig. Zlinszky István. A esaba - vésztői motoros vasút. Dobozmegyeri kerülő. A csabai épitésl segély. Szerteszéjjel a vármegyében sokat foglalkoznak az utóbbi időben a csaba—vésztői motoros vasút ügyével, jeléül annak, hogy e vasútvonal Bókésvármegyét illetőleg, nagy közgazdasági s közforgalmi jelentőséget rejt magában. Mult számunkban részletesen megemlékeztünk a motoros vasút békési szövevényeiről; ma arról számolunk be, hogy Csaba képviselőtestülete miként igyekszik elhárítani azon nehézségeket, melyek a végleges megoldást késleltetni látszanak. A mult csütörtökön tartott községi képviselőtestületi közgyűlés —- melyről mai számunk más helyén adjuk részletes tudósításunkat — a csaba -vésztői vasút kérdését következőkben tárgyalta: Az ápril havi közgyűlésen az útvonal kezelése tárgyában kötendő szerződés kapcsán indítvány merült fel arra nézve, nem-e lenne helyesebb a csaba—békési szakaszt, eltérőleg az eredeti megállapodástól, a békési kövezet ut helyett a mezőberényi uton végig, Dobozmegyeren keresztül, a békési tanyák között vezetni ? A látszólagosan kedvező forgalmi tekintetek ez indítványt első hallásra tetszetőssé tették s a közgyűlés tényleg figyelmébe ajánlotta a vasút igazgatóságának a felvetett eszme tanulmányozását. Az A. E G. V. igazgatósága behatóan foglalkozván a kérdéssel, általános forgalmi szempontból nem tartja helyesnek, hogy a tővonal 3'5 kim. kerülőt tegyen akkor, amidőn nagyon lényeges ós fontos az, hogy Békés ós Vésztő lehetőleg közel hozassanak Csabához ; naponta 18 menetet kellene 3"5 kilométerrel meghoszszabbitani, ami naponta 63 oonatkilomé tért tesz ki. Ez idö és pénz dolgában évente óriási összegnek felelne meg. Kétségtelen tehát, hogy a doboz megyeri kerülőt megtenni épen nem volna célirányos Másrészt Békés és Vésztő hatalmas forgalmi érdekei feltétlenül dominálják ezen kis érdekeltség igényeit, amelyek a főkórdósben igen alárendelt jelentőséggel bírnak. Leglényegesebb azonban, hogy a dobozmegyeri kerülő 3"5 kilómóteres vonaltöbblete 40—50 ezer korona több költséget igényel, amelyre — legalább ez idő szerint — fedezet nincs. De meg lényegesen érinti a kórdóst, sőt egyenesen lehetetlenné teszi, ha a fővonalat, — ami valószínű, — Békésen nem a község nyugoti, hanem keleti részén kell vezetni. Meg lehet oldani azonban a kórdóst teljesen függetlenül a fővonaltól. Dobozmegyer ós vidékének érdeke leghelyesebben ugy lesz kielégíthető, ha a csabai piactéren tervezett kitérőből, folytatólag a mezőberényi uton, Dobozmegyer felé egy szárnyoonal létesíttetnék, amely a csabai közúti forgalmi-érnek lesz a meghosszabbítása. A csabai motorkocsi kényelmesen megteszi naponta nógy-ötször az utat Dobozmegyerig ós vissza, anélkül, hogy a fővonal forgalmát zavarná. Függetlenül a fővonal forgalmától teljesen az illető érdekeltség igényeihez alkalmazkodhat ezen szárnyvonalon a kocsik közlekedése. A kérdés ilyetén megoldása valóban minden érdeket kielégíthet, amelyet sem Békés, sem Vésztő, sem a közbeeső nagy uradalmak fontos forgalmi érdekei nem befolyásolhatnak. AZ igazgatóság e tervezetet könnyebben megoldhatónak véli, mintha az beledobatnék az általános nagy kérdésbe s ennek megoldását már legközelebb felveszi programmjába. A képviselőtestület általános helyesléssel fogadta az. igazgatóság érveléseit, s a maga részéről a dobozmegyeri költséges ós célhoz nem vezető kerülőt elejtette. Hosszadalmas s beható vitára adott alkalmat azon különleges helyzet, melyben Csaba község a maga határozatával a részvénytársasággal szemben áll. A község ugyanis kimondotta, hogy a csiba—vésztői vasútra 100,000 korona segélyt ad egyenrangú részvények ellenében, s ez öszszeget — saját pénzügyi viszonyainak lehetősége szerint — vagy egyszerre egy összegben, vagy tiz évi egyenlő részletben fizeti a részvénytársaság pénztárába ahogy ezt az apáca-csabai vasútnál is cselekedte. Pedig a fizetési módozat már az apáca— csabai vasútnál is félreértésekre adott alkalmat a község ós az igazgatóság között Is csak az orosházi vasúti feljáróval kapcsolatos meliókkérdósek tették lehetővé a békés megoldást. A részvénytársaság a kereskedelmi törvény 159. §-ában találja álláspontjának jogosságát, melynek rendelkezéseinél fogva a községgel szemben a' többi részvényeseket kötelező szabályok szerint kiván eljárni ; mig a község arra hivatkozik, hogy a helyi érdekű vasutakról szóló törvény értelmében a község mint erkölcsi testület, már elbírálás alá kerül. Vagyis a vasút igazgatósága azt kívánja, hogy a község a 100,000 korona hozzájárulási összeg 30%-át, mint a többi részvényes, e hó 31-ig fizesse be a részvénytársaság pénztárába, mert anélkül a részv.társaság a kereskedelmi törvény rigorozus szabályai szerint meg nem alakulhat; mig a község azt vitatja, hogy ő nem részvényes, s mint ilyen, nem is áll a kereskedelmi törvény rendelkezése alatt, a részvénytársaságnak elegendő a községnek a törvényhatóság által jóváhagyott határozata, mely a vállalattal szemben készpénzszerű fedezetül szolgál. A vitának Haán Béla községi ügyész helyes indítványa vetett végett. Ez indítvány értelmében a község kérdést intéz a vasúttársaság igazgatóságához, hogy nem e menthetné fel őt & 30% befizetésének kötelezettsége alól ? Ha igen, ugy a község a segélyül megszavazott 100,000 koronát, amint ez összeget kedvező feltótelek mellett kölcsön vennie sikerül, kamatok nélkül teljes összegében azonnal befizeti a részvénytársaság pénztárába Részünkről csak helyeselni tudjuk a képviselőtestület ez elhatározását; mert egyrészről kellemetlen félreértésnek, hoszszas huzavonának veszi elejét, másrészről a községet tetemes kamatköltségtől óvja meg, s a teherviselést arányosan megosztja a most élő s az azután következő nemzedék között. Békósmegyei tanitók gyűlése — Színielőadás és táncvigalom. Közgyűlés és társasebéd. — Békésvármegyének majdnem összes tanitói összegyűltek mut hétfőn Szarvason. A megyei általános tanítóegyesület, mely egész Békésvármegye rokonszenvét birja, a tanügy és a közmivelődés fontos terén való kiváló munkásságáért, Szarvason tartotta rendes évi közgyűlését. A szarvasi helyi tanítóegyesület rendező és fogadó bizottságának nagy része van a sikerben. Az érkező kartársakat elszállásolták, a gyűlést megelőző napon műkedvelői előadást és táncvígalmat rendeztek. És fényesen megmutatta a kartársi szeretet s az összetartás érzetét az ünnepségek sorozata, melyeknek lefolyása a következő volt: A tanítóság egy része kocsin, más része vonaton érkezett Szarvasra vasárnap délután. Este hat órakor az igazgatóbizottság ülést tifrtott, nyolc órakor pedig megkezdődött a helyi egyesület által rendezett műkedvelői előadás. Csikg Gergely Mukányi-\& került színre a szarvasi színkörben, m lyben nemcsak a tanítóság, hanem a szarvasi társadalom többi fiatal hölgyei és urai közül is szerepeltek. Az előadás sokkal magasabban állt a rendes műkedvelői színvonalnál s ugy az egyéni, mint az öszjáték igen sikeres volt s minden szereplő megérdemelte a lelkes közö ísóg tapsait. Az előadás befejezte után megkez| dődött a táncmulatság. Számtalan vidéki | hölgy vett részt a vigalomban. A mulatozás és jókedv egészen hajnalig tartott. Másnap, hétfőn reggel fél 9 órakor előértekezlet volt, melyen a közgyűlés végleges tárgysorozatát állapították meg. Kilenc órakor a közgyűlést Láng Gusztáv egyesületi elnök igen szép és lendületes beszéddel nyitotta meg. Megnyitó beszédébon felhívta az egyesület figyelmét a gazdasági téren tapasztalható nagy változások kiegyenlítésén való közremunkálásra, ifjúsági egyesületek szervezésére és alakítására. Különösen pedig a vármegye területén működő tanítókat az egyesületbe való belépésre — tömörülésre — szólitja fel. tuzáltal az egyesület munkálkodását nagyban elősegítenék, a népnevelést hathatósabb eszközökkel a jelenkornak megfelelőbben fejleszthetnék, mert nagyon könnyen belátható, hogy a nagyobb tevékenység állandóbb alkotási kra volna képes és a hangoztatott tanitói közszellem megteremtés} is igy volna elérhető. Üdvözli végre a szarvasi tanítóképezde és főgimnázium érdemdús igazgatóját, mint a tanítás és nevelésügynek ideaiis lelkesedéssel, kiváló szakértelemmel munkálkodó elsőrendő tagját, a kitűnő tanügyi férfiút: "Benka Gyulát. Benka Gyula igazgató szokott ékes szólással köszöni meg a megtiszteltetést és az egyesületi közgyűlés munkálkodására az Isten áldását kéri. Ezután Uhrin Károly egyesületi főjegyző felolvasta az egyesület évi működéséről szerkesztett jelentésót, melyben a többek között örömmel jelenti ki, hogy Békésen a járásköri tanitó-egyesület megalakult ós hogy az egyesületnek ez időszerűit 180 re ides tagja van. Továbbá, bejelentette, hogy Varjassy Árpád aradmegyei tanfelügyelő indítványát, mely szerint a tanitók megválasztásuk alkalmával egy előirt, minta s érinti esküt tegyenek le, az igazgató-bizottság elfogadta. A tanitói törvény módosítására vonatkozólag egy kéryényt szerkesztett, melynek egyes kinyomtatott példányai a járásköröknek megküldetnek a végből, hogy azokat az országgyűlési képviselőkhöz terjesszék fel egy példányt pedig a vármegyei tanitó-egyesület a vallás és közoktatásügyi minisztériumhoz fog felterjeszteni. A jelentést minden tételében elfogadták ós jóváhagyták. Most Koncsek Gy. József olvasta fel a Muzeumok iránti érdeklődés felkeltése cimü értekezését, melyből kifolyólag öt indítványa közül hármat elfogadtak és elhatározták, hogy tanulságos éértekezósót az egyesület évkönyvében kinyomatják. T)onner Lajos indítványa folytán Wlassics Gyula vallás és közoktatásügyi miniszter és Zsilinszky Mihály államtitkárnak üdvözlő táviratot küldött a köz' gyűlés. Majd Petz József olvasta fel: Jlz oood'ik célja cimü igen szép, tanulságos értekezését, melyet szintén felvesznek az évkönyvbe. Paulooics József az egyesület mult tanévi zárszámadását és a jövő tanévi költségvetését mutatta be. Uh

rin Károly az egyesület alapszabályainak módosítására vonatkozó tervezetét olvasta fel, amelyet egyhangúlag elfogadtak Ezután elhatározta a közgyűlés, hogy az egyesület a jövő évben Szeghalmon tartja rendes évi közgyűlését. Nagy Lajos, mint a békésvármegyei általános tanitó-egyesület által a Tanitók Házában létesített szobaalap gyűjtő-bizottságának ügyvivő alelnöke a gyűjtés eredményéről teszi meg jelentését és arról, hogy gyüjtőiveket szerkesztett az Eötvös-alapra tagok gyűjtésére és hogy azokat a vármegye tanítóságának elküldi; továbbá azon javaslatát, hogy a „Tanitók Háza" sziba alapítványára begyült összegek a pénztáros által külön kezeltessenek, ki arról évenként a közgyűlésnek jelentést tegyen — elfogadtatott. Donoer Lajos indítványozta, hogy az ifjúsági egyesületek szervezésére vonatkozó javaslatot tárgyalás végett a járásköröknek adják ki. Rezei Szilviusz tanfelügyelő pedig a javaslat tárgyalása helyett az ifjúsági egyesületek létesítését ajánlja a járáskörök figyelmébe. Donner javaslatát a tanfelügyelő javaslatával kiegészítve, elfogadták. Ugyancsak Donner Lajos a vármegyei tanitó-egyesület által létesítendő pénzintézetnek szövetkezet utján való felállítását indítványozta. Az indítvány azzal a hozzáadással fogadtatott el, hogy a jelen ülésből egy bizottságot választottak, amely a jövő évi közgyűlés elé fogja terjeszteni az indítvány keresztülvitelére vonatkozó kimerítő jelentést. Koncsek Gy. József javasolta, hogy foglaljon állást a tanitó-egyesület ugy a beszédben, mint Írásban való idegen szók használata ellen és törekedjék a saját hatáskörében a tájszólások kiküszöbölésére. Az indítvány egyhangúlag elfogadtatott ós minél szélesebb körben való terjesztés céljából a Tanitók Országos Bizottságának is megküldik. A tanfelügyelő is felhívta a szétforgácsolt tanítóegyesületeket a csatlakozásra, tömörülésre. Végül még Láng elnök mondott köszönetet a főgymnázium igazgatóságának a diszteremnek átengedéseért és a tanfelügyelő'ek a tanitók iránt állandóan tanúsított atyai jóindulata és a tanügy iránti lelkes buzgóságáért. Ezzel az ülés véget ért. Délben az Arpád-szállóban társas! ebéd volt, melyen a közgyűlés összes résztvevői megjelentek. Számtalan tartalmas és hazafias pohárköszöntő hangzott el s az ebéd vidám hangulatban késő délutánig tartott. Koncsek Gy. József az ebéd alatt a Tanitók Háza szobaalapjára husz koronát gyűjtött. Dálután és este pedig kellemes emlékekkel hagyták el a lelkes tanférfiak Szarvas községét. Levél a székesfővárosból. - Politika és társadalom. Kossuth fenyegetődzése. Széli és a külön vámterület. Betörés a delegációba. Udvari bál. Mátyás király korszakának megújhodása. Jobb erkölcsöket! — Budapest, május 16. Nyugodt lélekkel nem igen merné e \ szürke krónika vázlat irója megismételni a mult heti fővárosi levélnek azt a kijeleni tését, hogy a fontos politikai kérdések hátterébe szorítják a társadalmi élet kiváló mozzanatait. Ennek a hétnek rövid ideje ugyanis a politikai s a társadalmi élet érdekességeinek oly óriási komplexumát öleli fel, hogy mindegyiknek csak néhány futó-