Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1902-01-01 / 1. szám

Melléklet a Békésmegyei Közlöny 1902. évi I. számához. teletben álló egyén volt; a férfi, kinek volt társadalmi műveltsége, képzettsége és hivatali tekintélye : bünlajstromának .súlya alatt összeroskadva, lesütött fővel állott a birák előtt. Részletes tudósításunk az alábbi : Kilenc órakor vette kezdetét a tárgya­lás. Elnök : Y. Szakmáry Arisztid, ügyész : T ó t h Ferenc, védő : dr. Beré­n y i Ármin. A vádlott s a tanuü nagy serege — körülbelől 90 embert idéztek be — meg­jelentek a teremben. A beidézettek közül csupán nyolc tanú maradt távol. Vádlott Fabriczy Soma, ág. evang. vallású, nyolc gimnáziumot végzett érett­ségi nélkül. Községi jegyző volt, 2000 kor. értékű háza van Fizetése 1200 kor. készpénz és 32 hold föld haszonélvezete volt. Mellék­jövedelme évenként 200—300 kor. volt. Büntetlen előéletű, 1901. aug. 5-ikén tar­tóztatták le Salgótarjánban, aug. 7-ike óta vizsgálati fogságban van. Julius 29-én füg­gesztették fel állásától, nov. 11-én Ítélték hivatalvesztésre fegyelmi uton. A beküldött erkölcsi bizonyítvány szerint köztisztelet­ben álló, józan életű egyén volt. Felolvassák előtte a terjedelmes vád­levelet, melyben több rendbeli hivatali sikkasztással, közokirat és magánokirat ha­misítással vádolta az ügyész. Az egyes vádakat sorrend szerint kü­lön-külön tárgyalják. Major István hagyatéka. Ez ügyben az árvaszék kiküldött egy 7046 koronáról szóló takarékpénztari köny­vet, hogy a pénzből az örökösöket elégít­sék ki. Az elintézés Fabriczy ügykörébe tartozott, vádlott azonban csupán egy örö­kösnek fizetett ki 122 koronát, a többit saját céljaira használta fel. Fabriczy beismeri bűnösségét. O volt megbízva a hagyatéki ügyek intézé aével, de a pénzkezeléssel nem. Elnök: a. kifizetésről jegyzőkönyvet terjesztett be, melyet állítólag az örökö­sök irtak alá, hogy mindenki ki van elé­gítve; de a károsultak ezt tagadják, vala­mint az aláírást is. — Ok írták alá. Kihallgatták a károsultakat. Major István elismeri, hogy 122 koronát kapott, i 'a jegyzőkönyvet nem irta alá. Hegedűs Balázsné Major Krisztina, Szalay Gáspárné j Major Erzsébet ós özv. Major Xstvánné sem •inzt nem kaptak, sem a jegyzökönyvet nem irták alá. Blazekovits Hugó szentandrási jegyző elmondja, hogy ő vette ki a pos­táról a pénzt s Fabriczynek adta át. Az állítólagos leszámolásnál nem volt jelen. Az ily átfutó pénzeket nem adták be a pénztárba, csak akkor, ha 24 óra alatt nem lehetett az illetőknek kifizetni. Fab­riczy akkor vette át a pénzeket, ha ő nem volt otthon A naplóba nem vezette be s igy nem lehetett ellenőrizni. A második vád szintén Major-ügy. Az árvaszék kiküldött egy könyvet, hogy 150 frt tartozást egyenlítsen ki ós az öz­vegy részére vegye fel a kamatokat s fi­zesse ki Vádlott a tartozást kifizette, öz­vegy Majomét azonban nem elégítette ki. Fabriczy e vádat tagadja, Ma­jomét is kifizette, a. pénzt nem volu jogo­sítva felvenni, a pénztárnoknak kellett volna azt kifizetni. Özv. Major Istvánné a károsult igen zavarosan beszólt. Két előbbi jegyző­könyv szerint mást-mást mondott s har­madszorra ismét uj változatot beszél. Ka­pott kisebb-nagyobb összegeket, de hogy mikor ós összesen mennyit, arra nem em­lékszik. Fabriczy által készített jegyző­könyvre keresztvonását tette, de akkor nem kapott pénzt. Három lánya — mint tanú — nem tud semmit, hogy anyjuk pénzt kapott volna. Kertész Aron ós Janovics Kálmán előttemezők jelen voltak az alá­írásnál, de pénzt nem iáttak A harmadik vád szintén a Major ha­gyatékból való sikkasztás. Az árvaszók 112 koronát utalványozott ki özv. Major Ist­vánné részére, Fabriczy a pénzt elsikkasz­totta ós hamis jegyzőkönyvet, hamis nyug­tát terjesztett be. Vádlott nem ismeri be, a nyugtán irt tanukkal bizonyítja a kifizetést. Major Iátvánnó nem kapta meg a pénzt. Hegedűs Balázsné, Szalai Gáspárné nem tudnak semmit. Kis György ellőttemező, segódjegyző volt akkor Fobriczy mellett, hogy a pénzt vádlott kifizette-e, nem emlék zik. Ince István adóhátraléka. Ince István befizetett 100 korona adóhátrálókát vádlott elsikkasztotta, a pénzt nem naplózta, a sürgető végzést nem ik­tatta. Ince István nincs jelen, de Blaze­kovits Hugó elmondja, hogy a pénzt a község pénztára megfizette. A postahivatal is felelős, mert január 1-től csak a biró ajáirására lett volna szabad a pénzt kiadni. Trafikant Eugénia és Rohoska Andor pénze. Trafikant Eugéniának az árvaszók kül­dött 9 koronát, Fabriczy elsikkasztotta, de a károsultat, a községi pénttár kifizette. Rohoska Mihály 47 koronát küldött adóban, Fábriczy ezt is elköltötte. Rohoska kárát a község pénztára megtérítette. Arvapénzek Szécsi István 3900 korona ingatlan­vételárat fizetett le Fabriczy kezeihez, ki azt elsikkasztotta. Özv. Szín Pálnó földet adott el M. Tóth Józsefnek. Fábriczy az 500 kor. vételórból a kiskorúakat illető k24 koronát saját céljaira használta fel. Özv. Aszódi Andrásnó szül. H á z y Erzsébet földet adott el Gyuricsán Istvánnak. Fábriczy magának tartotta meg az 1116 korona vételárat. Gyuricsán István elbeszéli, hogy a köz­ségi közgyám előtt fizette le Fábriczy ke­zeihez a pénzt. Őzv. S z i n d e 1 y Ferencné S z ó c s i Istvánnak földet adott el. A vételár 420 korona volt, Fábriczy ezt is elsikkasztotta 80 korona kivételével, melyet kifizetett. Mindegyik esetben a kiskorúak birto­kát árverésen adták el, az árvaszék tudta nélkül. A birtok egy vevőre sincs átirva Munkások előlege Egy csatorna-épitósi vállalat kétszáz koronát küldött földmunkásoknak előlegül. A pénzt Fabriczy vette fel, 140 koronát elköltött az összegből. A b o n y i József, a vállalat képvise­lője előadja, hogy káruk nincs, miután a pénzt megtérítette a községi pénztár. Az elnök által 52 koronában megállapított ta­nudijából 20 koronát jó szívvel vádlott gyermekeinek részére ajánlott fel. A keddi tárgyalás. Hétfő estéről átterjedt még a tárgya­lás kedd délelőttre és délutánra. Ismét egyenként tárgyalták az egyes vádakat, a tanuk kihallgatásával. A délelőttöt egészen elfoglalra a kihallgatás. Körülbelől még harminc tanút hallgatott ki a bíróság ós Fabriczy alig néhány kivételével, min­den ügyben elismerte bűnösségét. Dél felé elérkeztek a vádpont végére s az elnök felfüggesztette a tárgyalást. Délután három órakor újra összeült a bíróság és folytatták a tárgyalást. Felme­rült egy apróbb sikkasztás, mely hosszabb vitára adott okot a védő ós a vád kép­viselője között. Ko nd or János bókósszentandrási lakos 13 koronát adott át Fabriczynek, hogy küldje be az árvaszókhez. Vádlott a csekély összeget céljaira fordította. Dr. B e r é n y i Ármin védő ez esetet nem is­meri el hivatali sikkasztásnak, míg az ügyész, Tóth Ferenc, hivatali sikkasztás cimen fentartotta a vádat. Már-már el kellett volna napolni a tárgyalást, mikor a védő elfogadta az ügyész által vitatott állás­pontját. A tárgyalás bevégezte után Tóth Ferenc alügyósz elmondta vádbeszódót. Ügyesen csoportosította az érveket, bizo nyitotta Fábriczy bűnösségét, ki in­telligens, tanult ember létére, bár szép jövedelme volt, sikkasztásra vetemedett és viszaélt a lakosságnak beléje helyezett bizalmával. Szigorú büntetést kért Fabri­czyre Dr. B e r é n y i Ármin, a vádlott vé­dője, az enyhítő körülményeket sorolta fel ós nagy tudással iparkodott Fabriczy bűnösségét enyhíteni, mert nem azért sik­kasztott, hogy azt saját céljaira fordítsa, hanem hogy a másokért vállalt váltótar­tozásokat fizesse, s nagy családjának fen­tartására fordította. Kérte a törvényszéket a törvény 92. szakasza enyhítő paragrafu­sának alkalmazását. A vád- ós védbeszód után a bíróság visszavonult tanácskozásra. Késő estig folyt a birók tanácskozása, mikor 6 óra után kihirdették az ítéletet. ítélet. A kir. törvényszék Fabriczy Somát 1 rendbeli hivatalos sikkasztás, 13 rend­beli közönséges sikkasztás vétségében, 9 rendbeli közönséges sikkasztás bűntettében, 1 rendbeli közokirat hamisítás bűntettében bűnösnek mondotta ki ós a 92-ik szakasz enyhítő paragrafus alkalmazásával 3 évi fegyházra ítélte, betudva a 4y a havi vizsgálati fogságot. Felmentette a törvényszék Fabriczyt 2 rendbeli hivatalos sikkasztás, 2 rendbeli közönséges sikkasztás és 1 rendbeli váltó­hamisítás büntette alól. Elmarasztalta a törvényszók Fabricyt az elsikkasztott 10,0U3 korona megfizetésé ben, míg a bűnvádi eljárás során felmerült 1048 korona köl tséget, mint behajthatatlan, a kincstárra utalta. Az ítéletben ugy a vádló, mint védő megnyugodott ós igy az jogerős. Gyilkosság félelemből. Lelőtte a haragosát. Vasárnap délután B és 4 óra között vére; jelenet színhelye volt Csaba külvárosánál ErzsóbethelyneK egyikutcája. Egymáskülön ben csendes, józan magaviseletű, szorgal­mas parasztlegóny lőtte le társát, egy ra • koncátlan, összeférhetlen természetű duhaj s lopásért már több izben büntetett, leg­utóbb is 3 évi fegyházat ült szolgalegényt megelőzni óhajtván ennek fenyegetését melylyel kijelentette, hogy társát, ha vele találkozik, leüti. A teljes beismerésben le­vő gyilkos a csabai járásbíróság börtöné­ben várja a bűnhődést, az áldozat a vá­rosi kórházban halállal vivődik. A gyilkos, mint a vizsgálat adatai s a kihallgatott tanuk egybehangzó vallo­másai igazolják, tettét az áldozat azon fenyegetésétől való félelmében követte el, melylyel ez lépten-nyomon hirdette, hogy amannak, bárhol is találkozik véle, vérét ontja. H u g y e c z János, erzsébethelyi sze­génysorsu öreg szülőknek 19 éves fia, a kigyósi uradalom szorgalmas hónapszámosa volt. Az uradalom legutóbbi körvadásza­tán ismerkedett meg Remes Kotlár Jánossal, egy többszörösen büntetett nap­lopó val, aki a körvadászaton, mint hajtó, jelent meg az uj kigyósi gazdaságban. Mi­előtt a körvadászat megkezdődött volna, a hajtók egy csoportja az egyik istállóban vonult meg, épen abban, ahol Hugyecz fiatal ökröket gondozott. A hajtók duhaj­kodása felingerelte az állatokat, elannyira, hogy Hugyecz, előbb szép szóval, utóbb ökör-ostor suhintásával volt kénytelen a zajongó ós rakonczátlan hadat csendes­ségre inteni. E felett Remes Kotlár dühbeborult s ha társai vissza nem tartják, talán megkéseli Hugyeczet; tennen hangoztatta, hogy bárhol találkozik véle, leszúrja. Ez eset után — Remes Kot lár lépten-nyomon ismételve fenyegetéseit — Hugyecz egy lépést sem mert tenni revol­ver nélkül. Vasárnap reggel Hugyecz bejött Csa­bára s nehogy Remes Kotlár fenyegetései­vel szemben védtelenül álljon, hatlövetű revolverét is magához vette. Délelőtt a templomba me*it, a hova — mint a vizs­gálaton mondta — szentségtelennek tar­totta a fegyvert magával vinni. Templom­ból hazamenet, társai figyelmeztették, hogy vigyázzon magára, mert Remes Kotlár lépten-nyomon les utána, s ha előkapja, bizonnyal beváltja fenyegetéseit: megöli. A folytonos rémitgetés szinte kétségbeej­tette a fiatal legényt. Délután mindazonáltal elment a C z i n­ner-féle korcsmába; legénytársai már együtt voltak, közöttük Remes Kotlár is. A mint társai között a duhaj legényt meg­látta, barátai tanácsára azonnal elhagyta az ivószobát s gyors léptekkel távozott, — Remes Kotlár utána. Az utcára érve, mint­egy 15—20 lépés után visszanézett, hogy váljon ellensége nyomában van-e, s mikor látta, hogy a legény gonosz szándékkal egyenesen feléje tart, iszonyú félelmében öntudatlanul a zsebében levő fegyverhez kapott s háromszor feléje lőtt. Az első lövés bal karját súrolta a elleufelének. a második célt tévesztett, a harmadik lövés tői fején találva, összerogyott Remes Kotlár János. E véres cselekedet után H u g y e e z azonnal az erzsóbethelyi községházára ment s ott önként jetentkezett. A mikor az öreg szülők, gyermekük e rémes tettéről értesül­tek, az apa eszméletlenül összerogyott s alig tudták ájult állapotából fellocsolni. Az áldozatot ezalatt bevitték a leg­közelebbi házba, a hol az első segélyt dr. Vas Vilmos orvos nyújtotta néki, súlyos sebeit bekötözve. Majd — telefonértesítés folytán — megjelentek a hatóság emberei • S e i 1 e r Elek főszolgabíró, dr. R e i s z Miksa városi orvos, W i 1 i m István főrend­őrbiztos ésValentinyi Márton albiztos, a kik előtt a fiatal gyilkos töredelmes val­mást tett; elmondta, hogy távol állott tőle a gyilkolási szándók, a fegyvert csak ön­védelemből hordta magával. De a mikor látta, hogy társa nyomban beváltja fenye­getését : iszonyú félelmében elborult előtte a világ, s a fegyvert önvédelemből rája sütötte. Remes Kotlárt már nem le­hetett kihallgatni; teljesen eszméletlenül feküdt a szobában. A harmadik lövés go­lyója a koponyába hatolt s szótroncsolta az agyhártyát. Hamarosan a kórházba szál­lították, a hol még most is élet-halál között lebeg. A golyót még nem vették ki, mert a halálosan sérült folytonosan agóniában fekszik. A gyilkost hétfőn délután kísérte át a rendőrség a járásbíróság fogházába ; S a i 1 e r főszolgabíró az elönyomozatot befej ezvÓD, az eset hamarosan az esküdt bíróság tárgyalása alá kerül. ÚJDONSÁGOK. — Uj év. Mikor az óra mutatója át­suhant a tizenkettő felett és elhangzott utolsó ütésének csengése is : uj esztendő­ben élünk. A régi elmerül a végtelen idők tengerében ós elmúlott egy darab életünk­ből. Egy darab és újra fordulóra érkeztünk. Mikor az embert teszik le a sirba, elmond­ják élete sorját; megérdemli ezt az ó-esz­tendő is. Ne csak az öröm és remény le­gyen a szivek lakója, de legyen ott az ó-év története, tanulsága is. A múltból kell erőt meríteni jövőre, tanulságot keresni a jövendőre. S ha igy bucsuztunk el az ó-esztendőtől,leszámoltunk mindennel: meg­nyugvás tölti el a lelkeket s ar.nál fénye­sebbnek, annál ragyogóbbnak látjuk az uiat. Az uj esztendő első napján, immár huszon­kilenc éves lapunk első számában szeretet­tel, reménnységgel kívánunk boldog uj évet kedves olvasóinknak, munkatársainknak. — Újév a templomokban. Az uj esz­tendő első napján a csabai ev. nagy tem­plomban Csepregi György, a kis tem­plomban Szeberényi Lajos lelkész moudja az egyházi beszédet. — A róm. kat. templomban 10 órakor szent beszéd, tartja H a z a y Gyula s. lelkész, utánna nagy mise, celebrálja Nemeskey An­dor plébános. — Hivatalvizsválat. Dr. Lukács György főispán a mult héten megvizsgálta az orosházi főszolgabírói hivatalt és min­dent rendben talált. — Kinevezés. Lukács György dr. főispán, a Gyula városánál újonnan szer­vezett rendőr-alkapitányi állásra T a n c z i k Lajos vármegyei imok, tartalékos honvéd­főhadnagyot nevezte ki. Az uj alkapitány fiatal ember, ki bizonyára beváltja azokat a reményeket, melyeket tevÓKenységéhez ós munkabírásához fűznek. — A szanatórium-egylet bálja. A József­főherceg szanatórium-egylet érdekében Gyu­lán rendezendő bál előkészületei lelkesedés­sel folynak. Az emberszeretet nagy eszméje egyesíti a vármegye intéző köreit a mulat­ság rendezésében. Most irják össze az in­téző bizottság, a hölgybizottság ós a ren­dező-bizottság tagjait s a mint a bizottságok megalakultak, szétküldik a meghívókat. A hölgybizottsági tagokat kérik fel a báli jegyek elárusitására s a jótékonycólra való adományok gyűjtésére. — Eljegyzések. Debreczeni Endre földbirtokos, a gyomai kerület gazdapárt­jának volt jelöltje eljegyezte Szerető Imre gyomai földbirtokos kedves leányát Ilonkát. — Mészáros Gyula csabai állami tanitó eljegyezte Mik lya Z György csabai birtokos szép és kedves Judit leányát. — Jancsok Endre csabai községi irnok eljegyezte néhai S u c h Sándor bajos leányát M a r i s k á t.— Klein Jakab algyógyi iparos eljegyezte Csabán Fischer Etelkát. — Farkas Adolf gyulai magántisztviselő eljegyezte Schwartz Farkas nagyszalontai kereskedő kedves leányát Reginát. — A Fehér Kereszt Egyesület „Ella" gyermekmenhelye felruházott karácsonyra 356 gyermeket ós pedig: Gyulán 177, Bé­késen 80, Gyulaváriban 54, Kótegyházán 30 és Dobozon 15 gyermeket. — A kórház karácsonya. Megható ün­nepély folyt le karácsony napján a gyulai közkórházban ós az elmebeteg gyógyinté­zetben. A szenvedők, kiket a testi fájdalom gyötör s az elmebetegek, kiknek elhomá­lyosult a lelke, érezték az emberek szere­tetét. Dr. Berkes Sándor intézett beszé­det a kórház betegeihez, kik gyermekes örömmel fogadták az ajándékokat s alig tudtak betelni a karácsonyfa szépségeivel. — Közgyűlés. A csabai kereskedő ifjak egyesülete vasárnap délután 2 órakor tartja D ó c s e y József elnöklete alatt évi köz­gyűlését. -r- Felügyelő választás. A mezőberényi ág. ev. egyház a lemondás folytán meg­üresedett felügyelői tisztségre P i 11 z Mihály községi jegyzőt választotta meg. — Elöljárók választása. Hétfőn Gyoma ós Szeghalom községe választotta meg elöl­járóit. G y o m á n a választás eredménye a következő: Bíró: Kató Gábor, albiró: Béres Dániel, községi gazda : B. Izsó János, kincstári adópónztáros: Szabó József, ártéri adópénztáros : Gálos Dá­niel, községi adópónztáros: Barna Dá­niel, községi ellenőr: Lukács Gábor, közgyám: Pikó Bóla, gyámpénztáros : Gálos Benedek, gyáinpónztári ellenőr: H. K o v á c s Sándor, esküdtek : W e i g e r t József, Csapó János, R. Kovács Mi­hály, Erdei János ós V i n c z e András. Szeghaí mon megválasztották bírónak Erdei Józsefet, albirónak Somogyi Józsefet, gazdának H e g y e s i Istvánt, pénztárosnak Ambrus Sándort, ellenőr­nek V. Fodor Mihályt, közgyámnak Mészáros Józsefet

Next

/
Thumbnails
Contents