Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1901-08-04 / 62. szám

XXVIII. évfolyam. Békéscsaba, 1901. Vasárnap, augusztus hó 4-én 62, szám BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. Megjelenik hetenként kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI Dl J: Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. - Negyedévre 3 kor. - Egyes szám ára 16 fillér. Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül is. Szerkesztőség: Fő-tér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Tisztviselők és a szoeiálizmus. Békéscsaba, aug. 3. Maholnap már alig lesz város Magyarországon, ahol az állami tisztviselők, tekintet nélkül arra, hogy melyik minisztérium szolgálatában állanak, ne csatlakoztak volna a mozgalomhoz melynek célja helyzetük javítása. Mintha valami uj politikai párt bontotta volna ki zászlaját, olyan hatalmas hullámokat ver ez a mozgalom és olyan lelkesedéssel sereglenek a kibontott zászló köré. Az ország értelmiségének színejava, államiságunknak kipróbált és erőteljes oszlopai egy olyan jelszóért lelkesednek, melyet eddigelé nálunk csak a proletárius hangoztatott: kenyeret, lehetőleg fehér kenyeret. A szociáldemokratáktól szoktuk csak meg eddig, hogy a nép egy rétegének boldogulása érdekében erőteljes rr,odorban apelláljanak a kormányra és a társadalomra egyaránt. Ezt a két mozgalmat természetesen nem lehet összehasonlítani egymással A szociáldemokráciának legerősebb ellensége nálunk az állami tisztviselők kara, mely ugy intelligencia, mint hazafiság dolgában a vezető elem hivatását teljesiti, nemcsak gyakorlati, de ideális értelemben is. De azt elvitatni nem lehet, hogy a két mozgalom között, ha azokat magasabb szempontból nézzük, vannak rokon vonások. A két mozgalom egyes fázisai egymássalpárhuzamosak és ezek előtt szemet hunyni nem lehet. A kérdésnek ezt az oldalát szük séges teljesen megvilágítani, mert az országnak, éppen ugy mint a korBékésmegyei Közlöny tárcája. A tűzhelyen.*) Kis fészkembe hogyha Bepillantanátok, Örök szeretet Sugározna rátok. Megtanitna arra, Hogyan kell szeretni, Örömben és búban A tűzhelynél lenni, Mindent mást feledni. Tűzhelyemhez hogyha Bármikor jönnétek, Nem hangzanék onnan Soha semmi vétek, Csak a szeretetnek, Békességnek hangja, Mely az egész fészket Híven elárasztja, Boldogságban tartja. Jertek ide önző, Gonosz, kufár lelkek, Mert ti e tűzhelynél Megjobbúlást leltek. Ez a szerelemnek Valódi kohója, Mely a külvilágot Nem szapulja, szólja, Csak önmagát ójja. Ne irigyeljétek, De ne is bánjátok, Hogy e kis fészekben Nem terem bűn, átok, Csak az egyetértés Béke olajága, Mely védve borúi rá E kicsiny világra, És áldást szór rája. v Halmy Gyula. *) Mutatvány a „Költemények" cimű sajtó alatt levő verskötetből. mánynak tisztán kell látnia e fontos ügyben. Amidőn olyan ténnyel állunk szemben, hogy az ország lakosságának egy hanyada, ebben az esetben vezető eleme, intelligenciája, az állam oszlopai, igen sok ezer ember egy közös cél érdekében tömörül, lázas gyorsasággal szervezkedik ós a saját jól felfogott érdekében összhangzó egyetértéssel minden követ megmozgatni igyekszik: ez nem az ő házi ügyök, ez a társadalom, az ország ügye. Vagyis közgazdasági és politikai probléma, amely megoldásra vár. Igy kell felfogni ezt a kérdést. Közgazdasági és politikai probléma, melynek esetleges rossz megoldása végzetes következményekkel járhat. A szociáldemokrácia a mai, a parlamenti rendszerbe beilleszkedő formájában szintén ilyen közgazdasági és politikai probléma. Mi az ok, amely az állami tisztviselők gyors és hatalmas mozgalmát létre hozta? Amint már többször ki fejtettük mi is: a kenyér, az exisztencia, a küzdelem a létért. Valótlanság volna azt mondani, hogy illetékes helyen nem ismerték el a panasz jogosultságát. Sőt, valahányszor a miniszteri bársonyszékről ebben a kérdésben nyilatkozattételre került a sor, az mindig jóakaró és biztató volt. Most nem térünk rá az okokra, melyek miatt a biztatások annyi idó'a keresztül meg nem tudtak valósulni. Most sokkal fontosabb a tény, hogy a sok ezer állami hivatalnok összeáll, szervezkedik és az egész társadalom füle hallatára, szeme láttára oda dörgi a magyar állam vezetőinek: kenyeret, fehérebb kenyeret! A selyem harisnyák. Irta; Nagy Endre. Lóra kalandjait senki sem látta, de annál többet láthatták a gyémántjait, a suhogó selyemruháit és a csodás szinti selyemharisnyáit, a melyekből csak egy félarasztnyi rész jutott a polgári osztálynak. Sőt esős időben annyi sem, mert Lóra tudta, hogy mi az uri tempó és ilyenkor hosszan utána úszott a csatákban a ruhája. E sok gyémánt, selyem ellenében dr. Kerék Vilmosnak minden gazdasága egy darab kutyabőr volt. az a bizonyos kis kutyabőr, a mely megtiltja tnlajdonosának, hogy továbbra is az olcsó hónapos szobában lakjók, de viszont ennek fejében megengedi neki, hogy táblácskát szögezzen az ajtajára és várja az első pácziensót a rendelő órákon belül és tul. A kezdő orvosok a legkonokabb ideálisták, mert boncolókéssel hámozzák ki az életből az ideálizmusukat és mert nagyon hosszú idejük van hozzá. Igy hát a legelső alkalommal, a mint egy színház utáni vacsorán Lóra mellé került a fiatal orvos, belészeretett és megkérte a kezét. Lóra megszokhatta, hogy a férfiak, a kikkel megismerkedett, mind kórjenek tőle valamit. De a kezét még egyik sem kérte. Majdnem sirva fakadt meghatottságában ós alig tudta elrebegni a választ. — Lássa doktorkám ... mi is a keresztneve ? — Vilmos, kezét csókolom. — Vili, szép név ! Lássa Vili, ón már sokszor akartam férjhez menni, de mindig megcsaltak. Majd meglátod, hogy én tudok családias nő is lenni! — Szegényen fogunk élni, de becsületesen. Lesz egy kis háromszobás lakásunk... — Elég lesz két szoba. Én fogok főzni. — Hát azt is tud drága. — Ojje ! Én mindig meg szoktam kérdezni a vendéglőben a pincértől, hogy mit Tehát kenyérharc ez, És kenyérharc a szoeiálizmus is. Azonban ég és föld a külömbség a két mozgalomban résztvevő emberek egyénisége és jelleme között. Nevelés, életfelfogás, lélekállapot egészen más a munkás proletárnál, mint a zúgolódó hivatalnoknál. De a kit magasabb szempontok vezetnek, az ugy találja, hogy ezek a külömbségek a részletek keretébe tartoznak, a cél, a szervezkedés, a jelszavak lényege itt és amott ugyanegy! Ne higyjék a magyar állam vezetői, a midőn a kezükbe veszik az állami hivatalnokok memorandumait, hogy most egy efemer jelentőségű eseményről van szó. Könnyelmű felfogás lenne ez ós súlyos következményekkel járhatna. Ugy kell kezelni e kérdést, mint nagy gazdasági és politikai problémát. A szociálisták már régóta csalogatják a kishivatalnokokat maguk közé. Most ezek is szervezkednek. Ne kergessük az uj szervezetet a szoeiálizmus karjaiba! Békésmegyei iparosok a makói kiállításon. - Kiküldött tudósitónktól. Csütörtökön délelőtt nyitotta meg H eg e d ü s Sándor kereskedelemügyi miniszter a makói kiállítást, melyre az egész Alföld összesereglett. Ünnepe volt ez nemcsak Makó városának és Csanádmegyének, hanem a szomszédos megyéknek is. Nagy arányban mutatkozik be az .alföld ipari és gazdasági fejlődése e kiállításon, melyen Békésmegye gazdagon van képviselve. Hegedűs Sándor szerdán este érkezett Makóra. Kíséretében voltak S z t ehogyan főznek. Nincs annál könnyebb. És aztán nézd csak . . , — Drága Lóra nagysám, csak arra kérem, kezét csókolom, hogy még most ne tegezzen. Az nálunk csak az első csók után szokás — Hát jó. Akkor megcsókollak itt mindjárt! — Nem, nem itt! Majd otthon. Majd meglátja, hogy a házias csók az igazi. Lóra nagysámból olyan kis úriasszony lesz, hogy mindenki a földig fogja emelni a kalapját az utcán. Az első pohár pezsgővel eljegyezték egymást és másnap már karonfogva sétáltak. A doktor sugárzó, boldog arccal. Lóra pedig lesütött szemekkel, mint egy apáca. A vőlegénye tanította ki rá : — Ha valami régi ismerősöd köszön, ne fogadd. Tégy ugy, mintha most már egészen más valaki lennél . . . Lóra eladta a gyémántjait ós ennek kettős haszna volt. Először is igy a bűnös mult legszembeötlőbb relikviái eltemetődtek, másodszor az árukból egy pompás hálószoba ós konyhaberendezós telt ki. Soha még esküvő annyira be nem váltotta menyasszonyi illúzióit, mint az övék. A becsületes szegénység, amiről annyit ábrándoztak, pontosan bekövetkezett. Például a nászutjukat a Svábhegyre -akarták megtenni ós kiderült, hogy nincs rá pénzük. Lóra tapsolt örömében. — Benn a városban fogunk sétálni karonfogva ! Yégig mentek az Andrássy-uton és a férfiak, asszonyok mind bámészkodva néztek vissza utánok. Vilmos oktatva súgta Lórának; — Édesem, ne kacérkodjál az utcán ! Mindenki csak bennünket néz. — Én ? .Hiszen föl sem emelem a szememet. Egész uton egyebet sem láttam még az aszfaltnál! — Akkor ez u toalett oka. Kiadóhivatal: Fő-tér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. Nyilttér-ben egy sor közlési dija 50 fii. r ó n y i József miniszteri tanácsos, dr. V é rt e s s y Sándor miniszter osztálytanácsos, számos képviselő ós az iparmozgalmak vezetőemberei. A minisztert, ki a kiállítás másik védnökéhez : Dessewffy Sándor csanádi püspökhöz szállott, nagy lelkesedéssel ós bandériummal fogadták. Este szerenád és fáklyásmenet volt a tiszteletére. Csütörtökön délelőtt érkezett a küldöttség nagy része. A békéscsabai ipartestület küldöttségét P o r j esz Miksa helyettes-elnök és Áchim János jegyző vezették, a Békósmegyei Gazdasági Egylet képviseletében dr. Zsilinszky Endre igazgató-elnök ós Pfeiffer István titkár jelentek meg, Gyuláról is volt ott több iparos, élükön D u t k a y Béla polgármester. Hegedűs Sándor kilenc órakor a küldöttségeket fogadta. Az aradi kereskedelmi ós iparkamara s a kerületébe tartozó ipartestületek küldöttségét Kris tyóry János kamarai elnök vezette. A csabai ipartestület kiküldöttei szintén részt vettek e tisztelgésben. A miniszter igy válaszolt az üdvözlésre : — Az igen tisztelt szónokuk által tolmácsolt köszönetet mély tisztelettel fogadom. Önök előtt sokkal otthoniasabbnak érzem magam, mert ez az én köröm. Legyenek meggyőződve, hogy törekvésük teljesen egyezik a magamóval, hiszen önök is tudják, hogy a cél közös: a magyar kereskedelem és ipar versenyképességének ós az idegennel szemben való megélhetésének biztosítása, a szellemi színvonal emelése által. Ez az én tervem, erre törekszem én. Munkálkodásom talán nem mindig feltűnő, lassan érhetik meg talán annak gyümölcse és későn lesz észrevehető, mert a jövőnek is szól, de épen azért annál nagyobb szükség van a munkára, > kitartásra ós a lankadatlan buzgalomra. És ne ismerjünk a munkákban semmi akadályt, összetett erővel dolgozunk, hogy piacot teremtsünk a magyar munka számára. Ama bizalomra, — Ebben igazad van. Ezentúl szolidabban fogok öltözködni, ahogy a többi tisztességes asszonyok szokták ... De jaj, minden ruhám ilyen! Csupa selyem, bársony. — Mihelyt lesz pénzünk, csináltatok neked battisztruhát. Lóra vágyakozva sóhajtott föl : — Ah a battiszt ruha ! Az átkozott selyem minduntalan közéjük tolakodott. Ha délbe hazajött a férj, a konyhából fölgyürt ujakkal szalad elébe Lóra. Az arca kipirult a tűznél, mint egy szemérmes kis menyecskéé, de a főző ruhája — selyem volt. Egyszer pedig törlő rongy kellett hamarjában és Lóra a régi ruháiból szakított ki egy darabot; — az is selyem volt. De a legf aj óbbak voltak a harisnyák. Az egyik kék, a másik lila, a harmadig topáz színű ós mindegyik virágokkal átszőve, fátyolszerűen áttetsző. Ilyen selyem harisnyákat nám azért viselnek, hogy eltakarják őket. Selyem volt az ő legkínzóbb szegénységük, a mely kis lakásukba szegezte. Most már alig jöttek ki az utcára. Egyszer egy külvárosi "bolt előtt láttam Lórát. Vörös haján Rembrandt-kalap volt marabutollakkal ; a ruhája halványzöld selyem volt, leborítva drága pointlesse-szel. Pici lábán pedig fehér szarvasbőr-betótes lakkcipő ragyogott. A piacról kartonruhás asszonykák siettek hazafelé, irigykedve bámulták a pompás toalettát. Lóra pedig a rőfös bolt kirakata előtt kivette pénztárcáját ós számlálgatta a kartonruhára összegyűjtött pénzeket. Még mindig nem volt elég. Sóhajtott ós szégyenkezve, lesütött szemekkel indult hazafelé. Vasárnap délután. Irta: Katona Sándor. Mint aífóle facér diák-ember (ezt a címet egy helybeli segéd lelkész kente rám) untam magamat. Vasárnap délután volt.