Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1901-08-04 / 62. szám

amelyet a kamarák és ipartestületek belém helyeznek, méltó akarok lenni. Az Isten éltesse önöket. A kiállítást 11 órakor nyitotta meg a miniszter, ki H e r v a y István üdvözletére nagyszabású, lendületes beszéddel válaszolt. Azután sorra járta a pavillonokat s mindent apróra megnézett. Békésmegye iparosai nagy sikert arattak ezen a kiállításon : mindenben kitűntek. Ezt maga a miniszter is hangoztatta. Impozánsul jelent meg a békéscsabai Eeisz és Porjesz bútorgyáros cég. Két teljes szobaberendezést állított ki, egy háló és egy ebédlő szobát; előbbi olasz, utóbbi francia renesszánsz stílben. Mikor Hegedüside ért, barátságosan kezet szorított Porjesz Miksával, kit régebbről ismer s mosolyogva mondta : — Örülök, hogy itt látom. Szép dolgokat hozott. No persze, könnyű itt parádézni, mikor Párisban is helyt tudtak állni ! Azután néhány percig elbeszélgetett P o r j e s z-szel, érdeklődött, hogy mikor rendezik be az uj gyárat s végül elismerését fejezte ki, hogy a legutóbbi tűzvész dacára nem akadt meg a gyár üzeme s ilyen szép dolgokat produkál. Nagy elismeréssel nyilatkozott a miniszter S a a 1 József gyulai asztalos mester szép készítményeiről, három remek meggyfa szekrényről. Örömét fejezte ki, mikor megtudta, hogy ez a fiatal iparos a felső ipariskolát végezte s külföldön is járt tanulni. A gyulai kötött ós szövöttáru gyár részvénytársaság produktumait itt mutathatta be először a miniszternek. Csinos üvegszekrényben mindenféle fajta harisnyákat állított ki, kezdve a legfinomabb divatos tarka harisnyáktól a legegyszerübekig. Veisz Mór vezérigazgató mutatta be a kiállítást Hegedű s-nek, a ki örömét fejezte ki, hogy a fiatal gyár máris versenyképes. Különösen feltűntek még a miniszternek a békési kosárfonó iskola remek készítményei s Békés Gyula gyulai fényképész szép csoportképei. Meg is dicsérte érte a kiállítót. Érdemes azonban tudni, hogy Békósmegye iparosai közül kik és mit állítottak ki Makón. íme a névsoruk : Bútoripar. Reisz és Porjesz butorgyárosok, Békéscsaba. Ebédlő és hálószoba teljes berendezés. Frank János kárpitos, Szarvas. Dívány, pamlag. Grünfeld Jakab asztalos, Gyula. Ékszer-szekrény. Madarász J. asztalos, Öcsöd. íróasztal. Neuhauser János esztergályos, Szarvas. Ruhafogas, függöny- ós pipatartó. Saal József asztalos, Gyula. Agy, ruha ós mozsdó szekrény. Szatrán Sándor esztergályos, Gyula. Alló ruhafogas, különböző esztergályos munkák. Vas- és fémipar. Baginyi József lakatos, Szarvas. Takaréktűzhely. Csernák István lakatos, Szarvas. Lakatos munkák. Forster Károly bádogos, Szarvas. Egy állvány konyha diszedénynyel. Jeszenszky Nándor rostás, Gyula. Két sodrony ágybetét, egy kerítés sodronyfonat. Némezdy Gyula lakatos, Szarvas. Egy érem keret. Pataky Endre lakatos, Békéscsaba. Egy luszter. Bőripar. Dauda Mihály timár, Szarvas. Kikészített marhabőrök. Gaál Pál timár, Szarvas. Pitiingbőrök. Janca Márton szattyános. Szarvas. Juh bőr szattyánok. Ruházati ipar. Botos Gyula szabó, Gyula, Egyenruha, papiruha. Gyepes Gergely szabó, Gyula. Fekete frakk ós mellény. Iíjabb Jeszenszky Béla szabó, Gyula. Teljes magyar öltöny. Kován Endre, szabó, Békéscsaba. Ferenc József kabát. Laudis Lajos szabó, Szarvas. Csikóbőr vadászmellény. Michnay Gyula szabó, Békéscsaba. Szabászati rajzok. Grünfeld Mór cipész, Gyula. Három pár férfi cipő. Kis Mihály cipész, Gyula. Női lovagló csizma, férfi vadász csizma, 4 pár férfi, 3 pár női cipő. Remete József czipész, Gyula, 6 pár czipő. Belopotoczky István csizmadia, Szarvas. Hat pár csizma. Liska Sámuel csizmadia, Szarvas. Hat pár csizma. Müller Ádám czipész, Öcsöd. Egy pár csizma. Szanecz Pál csizmadia, Öcsöd. Egy pár csizma, egy pár czipő. Somogyi János csizmadia, Gyula. Egy pár magyar csizma. Hanó József kalapos, Szarvas. Husz darab férfi kalap. Szállá Lajos kalapos, Gyula. 12 drb férfikalap. Grósz Lambert borbély, Szarvas. Utcai paróka, fél paróka, férfi és női színpadi paróka. Maros Adámnó füzőkészitő, Békéscsaba. Különböző 3 vállfűző. Vegyes iparok. Goldstein Mór szappanos, Gyula. Házi mosószappan. Jeszenszky Ödön szitás, Gyula. 1 drb gyógyszertári dobszita, 1 drb dohányszita. Juhász Antal kaptafás, Csaba. Nagy és kis ványoló gép, cipőtágitó 2 csavarral és 1 csavarral, 3 pár férfi, 3 pár női ékes fa, 3 pár papucsfa, 1 pár sámfa csavarral, 3 pár paraszt kaptafa. Reisner Emánuel gyufagyáros, Gyula. Foszformentes gyufaszálakbóí összeállított fali kép. Gyufagyártáshoz szükséges, általa előállított nyers anyagok. Békés Gyula fényképész, Gyula. Különböző fényképfelvételek keretben és keret nélkül. Krausz Jakab mázoló, Gyula. Forgatható ajtó erezóssel, saját készítésű bútor tisztitó szer. Kun Adolf szobafestő, Orosháza. Menyezetdiszités. Rohoska Pál ópitő mester, Szarvas. Gazdasági épületek tervezete. Rozgonyi István fényképész, Szarvas. Arckép kirakat. Élelmezési iparok. Brachna Lajos cukrász, Szarvas. Fehér és sárga viaszból lépíal. Jontz Ferenc ecetgyáros, Gyula. 10 palack ecet. Reinhardt József utóda, Balaskó Béla cukrász, Gyula. Torták, befőttek. Réthy Sándor ecet-gyáros, Szarvas. 13 hidratos ecet eszenciák. Weisz Mór és társa konyak ós pálinka főzök, Gyula. Konyak és gyümölcs pálinka üvegekben. Szövő-fonó ipar. Első gyulai kötött és szövött iparáru gyár részvénytársaság.Mindenféle harisnyák Agyagipar. Lukács Péter kályha-mester, Gyula. Cserép kályhák. Pusztai ós Kelemen kályha készitők, Gyula. Agyag kályhák, disz és közönséges edények. Női munka és háziipar. Dénes József kosárfonó, Pusztaföldvár. Kis és szakajtó kosarak. Seres János kosárfonó, Pusztaföldvár. Kosarak, varróeszköz-tartó. Állami ipariskolák. M. kir. állami kosárfonó iskola Békés. Különféle kosarak egyszerűbb ós finomabb kivitelben, ezen iparágban készíthető dísztárgyak és bútordarabok. Mezőgazdaság. M. Kir. Pénzügyminisztérium. (150 Csanád- s békésmegyei dohány termelő kiállítása.) Dénes József Pusztaföldvár. Kosarak. Nehezebb faipar és jármüvek. Braun és Czinczár fakereskedők, Gyula. Körisfa keróktalpfák, küllők, lőcsök, szilfaagy, köris-fa tönk. Tanoncok és segédek munkakiállitása. Alsófaku iparos- és kereskedő tanonc iskola, Öcsöd. Rajzok, négy növendék egész évi munkája. Andó György Békéscsaba. Mellény. Dubraucsik Károly Békéscsaba, íróasztal. Kcller János Békéscsaba. Ulőkád. Kóki Gábor Békéscsaba. Egy pár cipő. Könyves T. Kálmán Békéscsaba. Csizmák. Nafrádi József Békéscsaba. Kabát. Paulényi Gusztáv Békéscsaba. Csizmák Schwartz János Békéscsaba, tető-csúcs. Gépek és gazdasági eszközök. Behan Soma rostakószitő, Szarvas, rosták. Jeszenszky Nándor rostás, Gyula. Kerítés sodronyfonat. Katona Imre lakatos, Orosháza, mérleg. Laczay Gy. ós Tsa gépészek Uj-Kígyós. Szabadalmazott csóplőgép-dobrendszer. Lázár Pál, kovács,Békéscsaba, újonnan átalakított kukorica morzsoló. Oh, vasárnap délutánok !... Eh ! de jobb nem is emlékezni rájok .. . Elmúlt, oda van ! S ha Isten is ugy akarja, szeptemberben újra kezdjük ! Hát amint mondám, vasárnap délután volt. Ebódutáni álmomból fölébredve, gon- J dolkodóba estem, hogy mitévő legyek ? Jó lenne tán valahová menni ? a talusi vizitelésnek, ilyenkor vecsernye után van az ideje. Vagy tán ha Huszka bácsihoz egykét korsó sörre betérnék, az sem ártana. De nem, ezt nem tehetem, ez ártana jó hírnevemnek. Talán ide hozatnám ama bizonyos korsókat? Tárcám ezen elhatározásomnak határozottan ellenszegült. De hát csak nem unom itt magamat agyon ? — Persze, hogy nem 1— kiáltja keblemben az irói véna — ülj le ós irj tárcát! — Apage sanatas ! szólók méltatlankodva. Nincs eszme! Eszmét pedig csak szép lány és bor adhat, ezt megmondta már Csokonay Vitéz Mihály. De igy, se szép lány, se bor, hát ki az ördög tud igy irni? Igy még verset se lehet irni, a mi pedig szerintem sokkal alacsonyabb foglalkozás. Félórai tusa után elhatároztam, hogy elmegyek a háztól, mint valamikor Bogyog malaca! A ruhámat kalapomat kikeféltem és határozott lépteimet a falunak irányitám. (A helyes értelem kedvóert meg kell jegyeznem, hogy kivül nyaralok a falun, mint a többi báró.) Rettentő hőség volt. Mire a templomhoz értem, ugy megizzadtam, mint Mizák (Isten nyugosztalja) valamikor az aludtejtől. Egy darabig jártamkeltem a templom körül, mint Apátiba a szatyor, a mikor pedig itt meguntam, kimentem a sétatérre. Sétatérnek nevezik nálunk azt a gátat, a mely a Körös mentén a falu alatt vonul el. Gátat, azt hiszem mindenki látott, de olyat, mint a mienk — senki. Olyan ez épen mint a többi a kosztümét tekintve, csak a szerepnél van eltérés. Ennek, már mint a mienknek a fő-fő kötelessége, hogy a gát-őröknek szénát teremjen, másodszor: hogy a falubeli legényeknek ós lányoknak sétatérül szolgáljon, harmadszor: hogy vigyázzon, nehogy valaki kocsival végig hajtson rajta, a ki pedig ezt tenni merészeli, a Körösbe fordítsa stb. stb. ós végül ha ideje engedi ós egyébb mulatsága nincsen, megengedtetik neki, hogy árviz idején a falut az elöntéstől védelmezze. Ez azonban csak mellókszerep, a mit rendesen elengednek neki. Ezen a szerepekben bővelkedő gáton bandukoltam, valami társnőt keresendő. Mert megvallom, minden facérságom dacára is a kalandokkal nem ellenszenvezem. Kivált ha a hősnő szőke! Oh a szőkéket imádom. A kék szemek, az aranyhaj szái, szilfid termet, hullámzó keblek,... de elég, elég, mert megőrülök, ilyen és ehez hasonló gondolatok között értem — oda, hol éjjelenként az éjszaki csillag fénye legszebben ragyog, oda, hol a madárka szerelemről, szőke lányról dalol, oda, hol a poéta eszmét, a tárcaíró témát kap sokat, de sokat, oda — nem értem én! Hanem oda értem, a hol a Körös Szarvas felé kanyarodik. A távolban napernyőket láttam haladni. Hogy alattuk is haladtak valakik, az mellékes, mert ón a hölgyeket csak a napernyőik után ismerem és osztályozom. Tehát jobbról a szélső az A. B.nek a leánya, azzal a piros napernyővel, a középső azzal a halvány rózsa színűvel B. C.-nek a leánya, a baloldali szélső azzal a fehér napernyővel „Ő" a legnagyobb, „Ö" a szőke Eustázia, C. D.-nek a leánya, az ón titkos ideálom ós nemtőm ! Örömtől dobogó szívvel siettem utánuk. Tiz percnyi trapp-galopp után utóiértem őket ós öt lépésnyi távolban mentem utánuk. Suttogva beszélgettek valami nagyon csintalan tárgyról. (Az Eustázia napernyő forgatásáról, gondolom, hogy csintalan volt.) Engem megszállott a velem született gyengeségem, a kivánosiság. Elhatároztam, hogy kihallgatom őket. Lementem közvetlen melléjük a, gátoldalba és ugy haladtam mellettük Én minden szót hallottam ós láttam is őket, ők azomban nem láttak engem. (Egy kicsit nehéz dolog biz' ez, de higyjók el kérem, ugy volt.) Mondom, csintalanságról beszélgettek. Eustázia beszólt. — Ugy bizony lányok! Nem illik egy máshoz bizalmatlanoknak lennünk. Régi jó barátnők vagyunk, majdnem ugy szeretjük egymást, mintha testvérek volnánk, hát nincs mit titkolni egymástól. Itt a szabad ég alatt megvallhatjuk egymásnak titkainkat. El is felejtettem mondani, hogy ez az Eustázia roppant okos egy leány, sőt verseket is ir. (Ez ugyan nagy hiba, de neki megbocsátom.) — Feleljetek, az első kérdésre — szól ismét ő — van-e ideálotok ? — Van, szóltak pirulva, de őszintén. — Milyen? — Szőke, szóltak pirulva, de őszintén. — Mi a foglalkozása ? — Semmi, szóltak mosolyogva, de nagyon őszintén. • - Valami csak van ! Diák ? — Igen, bólintott A. B. leánya, szintúgy B. C. leánya. Eustázia kelletlenül rázta a fejét és nem kérdezte őket tovább. De most meg Eustáziát vették ők elő. Hogy most már ha őket kivallatta, mondja meg ő is! Eustázia egy ideig szabódott, később azonban bevallotta, hogy az övé is ugyanolyan firma, mint emezeké. — Hogy hívják ? vetődött fel a döntő kérdés. Egy darabig egyik se akart szólni. Végre is Eustázia mondá ki. — az enyém is az ! — kiabált a másik kettő. Ha a Körös medrében viz nem lett volna, okvetlen beleestem volna az ámulattól, mikor az ón ezer éves nevemet hallottam kiröppenni három édes ajakról! Tehát hármat egy csapásra ! . . . Rohantam fel hozzájuK, hogy mind a hármat dobogó keblemre zárom és egy forró ölelésben agyonszorítom, de fájdalom — felébredtem! Átkozott Morfeusz, megint becsapott. Még ezt a régi, ócska rossz viccet is csak álmodtam! Pedig meg is törtóuhetett volna . . . Szilágyi Dezső ésNovák Kamill. Egy kinevezés története. A fővárosi lapok sok apróságot közölnek a nagy ember életéből, melyek mind jellemzők az ő egónisógére. Nem vélünk érdektelen dolgot elmondani, ha megírjuk azt, melynek egyik szereplője a gyulai törvényszók érdemes elnöke : Nóvák Kamill, a másik pedig — Szilágyi Dezső volt. A csabai szociálista lázadás alkalmával törtónt, hogy a gyulai törvényszék egyik birája: Tribusz Gusztáv hirtelen meghalt. Öngyilkossá lett. A törvényszéken a csabai Népbank bukásából kifolyólag óriási mértékben megtorlódott a munka, igy tehát sürgősen szükséges volt a megüresedett bírói állás betöltése. No vak elnöknek az volt a kívánsága, hogy az állás pályázat kiírásának mellőzésével töltessék be ; azért előterjesztést tett Szilágyi Dezső igazságügyminiszterhez, megokolva a kivételes intézkedés szükségességét s egyúttal felhívta figyelmét Sz. A.-ra, egy nagy szorgalmú és tehetséges fiatal bíróra, ki a csabai szocialista lázadók bünpöróben tett gyors intézkedéseivel lehetővé tette az igazságszolgáltatásnak, hogy az ügy alig néhány hóalatt befejeztessék és a vádlottak megért demlett büntetésüket megkapják. Szilágyi Dezső elfogadta az elnök javaslatát s kinevezte a fiatal birót, ki azóta is egyik disze a gyulai törvényszéknek. A koritnyicai fürdőben később egyik kúriai biró barátjával találkozott Nóvák Kamill, kinek beszéd közben felemlítette Szilágyi eljárását s megjegyezte: — Igazán le vagyok kötelezve neki, hogy egyszerű előterjesztésemre kinevezte azt az embert, kit teljes meggyőződésemből ajánlottam. — Megköszönted-e már neki ? — Nem ón. — No pedig helyesen tennéd, ha elmennól hozzá. Abban az időtájban hozta a parlament a birói és ügyészi szervezet módosításáról szóló törvénycikkét, mely lehetővé tette a miniszternek, hogy érdemes bírákat helyi előléptetésben részesítsen ós kúriai vagy táblabírói cim és jelleggel ruházzon fel. Nóvák elnök mikor Budapestre érkezett, kissé tétovázott, vájjon jelentkezzék-e a miniszternél, mert nem akart olyan színben feltűnni, mintha a saját érdekében akarná kegyét kikérni. Tudta, hogy sok az aspiráns, kik a minisztert ostromolják ós S z i 1 á gy i emiatt dühös. Azonban mégis kihallgatásra jelentkezett és Szilágyi elsőnek fogadta. Haragos szempillantásokkal jött ki a másik szobából s ingerült hangon kórdó: — No mi az ? Nóvák Kamill egyszerűen annyit válaszolt : — Csak azért jöttem, kegyelmes uram, hogy megköszönjem azt a kegyességót, hogy Sz. birót előterjesztésemre kinevezte. A haragos arc egyszerre kisimult, a legnagyobb nyájassággal kérte az elnököt, foglaljon helyet ós baható társalgásba bocsátkozott a gyulai törvényszék viszonyairól. Társalgás közben az is kiderült, hogy az egyetemen együtt jogászkodtak ós S z i1 á g y i végtelen előzékeny lett. Mikor az elnök távozni akart, a hatalmas miniszter jóakaratú hangon kérdezte: — Nos és elnök urnák nincs egyéb mondani valója ? — Nincs, kegyelmes uram! Bucsukópen erősen megrázta az elnök kezét, ki puritánságával annyira megnyerte tetszését, hogy a törvényszéki elnökök között őt nevezte ki legelsőnek helyi előléptetéssel — kúriai bírónak.