Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1901-07-18 / 57. szám

bánáskor ketté tort s igy Bukovszy és Majoros, a kocsis a kiforduláskor kezükön és arcukon csak nagyobb horzsolódásokat szenvedtek. A megvadult lovak a kocsi­ruddal a főtéren közvetlen a járda mellett száguldtál; el s csak véletlennek mondható, hogy a járókelőkben kárt nem tettek. A vasut-utca sarkán a bérkocsisok fogtak el a lovakat. — Kézi qyó'jyszertár AZ alispán meg­engedte dr. Vas Vilmos csaba-erzsébet­helyi 'községi orvosnak, hogy kézi gyógy­szertárt szerezzen, melyből sürgős esetekben rögtöni segélyt nyújthat. — Járványos veszettség. A mult hét óta járványosán fellépett a veszettség a csabai kutyák között — legalább azt kell hinnünk, mert a hatóság 40 napi zárlatot rendelt a kutyákra. Mi ugyan nem tudunk csak egyetlen egy esetről: a mult héten V e s z e 1 k a Mátyás udvarában egy sertést megmart egy kutya s ezen a veszettség tüneteit konstatálták. Ezért rendelték el a zárlatot ? S ezért folyik naphosszat a pe­cérek őrült hajszája a legfőbb utcákon ? Az pedig furcsa és érthetetlen, hogy a zárlat elrendelését csupán csak dobszóval adják a közönség tudtára s igy persze le­hetőleg senki sem szerez róla tudomást ; mert ugyan ki hallgat ma már dobszót az utcasarkon ? — Elfooott betörő. A csabai rendőrség ismét egy betörőt fogott el. P o m u c z János, gyulai illetőségű csavargó nagyon süiii látogatást tett a nagyrétben s mint most rábizonyítani sikerült, két izben be­töréses lopást követett el a tanyákon. Mindig, pénzt nem találva, az ágynemüeket lopta el s gyulai orgazdáknak adta át ér­tékesítésre a lopott holmikat. Igy a leg­utóbbi két lopásnál eltűnt ágynemüek hu­zatát a nyomozó csendőrség megtalálta, mert a tollakat már eladták. Pomuczot átadták a bíróságnak. Vándorútról. A „Békésmegyei Közlöny" számára irta: Bálás Ádám. Berlin, julius 14. Nem tudom, megáldott-e a sors vagy megvert olyan természettel, a mely engemet mint tulajdonosát, a nomád élet összes vi­szontagságain keresztül hajszol Mihelyt időben némi korlátlanságot érezek, azt sze­retem nyomban átvinni a térre is: minél szabadabban, korlátlanabból mozogni a vi­lágon. Ez a természetem hajtott most is a messze idegen világba, a hol látszólag céltalanul bolyongok ; pedig törekvésem : távol az emberektől, kik között lelkileg annyit szenvedek, elvonultan, zavartalanul pihenni, élni úgy a mint a józan és termé­szetes gondolkodás kívánja, alá nem vetve az emberek mesterséges és ferde szokásai­nak ; a mi — magyar — társadalmunkban élni valódi nyűg az egész életre. A mi társadalmunk ugyanis abban akarja mutatni szellemi művelődését, hogy minél több paragrafussal nehezíti a társas együttlétet ; s ezek szigorú megtartása szerint itóli meg j az ember értókét; ilyen bókokba vert, fá­rasztó társadalmi élet hazánkon kívül sehol sincs a világon, hacsak Ausztriaban nem, melynek ferdeségeit ilyenekben is szolgai módon átveszszük és követjük. Az olasz, francia és a német nép józa­núl ós természetesen ól; leginkább mond­ható ez az itteni németekről, a kik ideáli­san élnek ; senki nem törődik a másikkal, mindenki végzi a maga dolgát, mint a hangyák, se jobbra, se balra nem néznek, nem mosolyognak ; a germán nép a meg­testesült komolyság, kötelesség és munkás­ság ; itt nincs henyélő, mulató és koldus osztály; itt mindenki, szegény-gazdag, munkás ember egyformán. Csak önmaguk­nak élnek, a politikával nem sokat törőd­nek, mert jól tudják, hogy haladásukat vezetik, jólétök fölött őrködnek királyaik, a kik egész óletöket népök ós országuk fölvirágoztatására áldozzák; ennek a tudata — összehasonlítva a mienkkel — feltűnően meglátszik minden német emberen ; ennek következménye, hogy az ipar, tudomány és művészet annyira kifejlődött, mert poli­tikai események azt meg nem zavarják, munkásai tevékenységét és figyelmét ma­gukba nem nyelik. Ezektől eltekintve, különben az élet olyan mint nálunk ; a pacsirta, melynek dala engemet otthon annyiszor üdvözölt, ha hajnal felé álmosan lakásomra ballag­tam, itt is úgy énekel; a nők csak úgy száguldoznak kerékpáron az utcákon, a fizető pincérek és bérkocsisok itt is csak oly gorombák mint nálunk ; B a r n u m é s B a i 1 e y itt is ugyanazokkal a ké­pekkel és nagyhangú reklámmal szedi ki a németek zsebéből a pénzt, mint a mienk­ből, csakkogy a németek élelmesek s a nagyszabású komédiában legtöbbre becsü­lik az egy márkás (nálunk egy koronás) helyeket; a hat koronás jegynek, a me­lyért nálunk verekedésig menő versengés volt, itt nem akad veője ; így iigy látszik, hogy Bailey úr — a ki jelenleg Boroszló­ban tanyázik — a nálunk összeharácsolt nyereséget itt ráfizetóskópen elkölti. Ezek mellett némi előnynek mutatko­' zik számomra : a sör, melyet azonban nem iszom, de kénytelen leszek ráfanya­lodni, mivel a bor, köztük a magyar bor is olyan rossz, hogy nem is titkolják a hamisitását s így inni nem lehet; de víz­zel sem lehet megszüntetni a szomjúságot. Egy kocsmában nagyon szomjas vol­tam s vizet kértem ; hoztak is — mosdó tálban ; miután hozzátettem, hogy ivásra kell a víz, nagyot néztek rám, mert vizet még sohasom ittak kocsmájukban ; aztán azt mondták, hogy nincs ivó vizök s mivel állhatatosan kitartottam az „ivó viz u mel­lett, fól óra múlva a harmadik utcában lakó ismerősüktől hoztak egy pohárral, de oly rosszat, hogy megadtam magamat ós azóta sört iszom. Kótségbevonhatlan előnyöm mégis van egy, az, hogy a nap itt későbben nyugszik ós korábban kell ; este 9 órakor az utcán oly világos van, hogy olvasni lehet; a haj­nali világosságról csak otthon tudnék irni akár köteteket; sajnos azonban, hogy a világosság és sötétség ezen bölcs elosztá­sának semmi hasznát nem vehetem, miután mulató társaságom nincs itt, melynek köré­ben megbecsülhetlen volna a napszakoknak ez a berendezése. az emberek korán fekszenek s esti 10 órán tul szigorúan meg van tiltva min­den zaj, a mi fölött a rendőrség lelkiisme­retesen őrködik. Engemet is, mint idegent, udvariasan figyelmeztettek szokásaikra a szállókban : — Ugye-bár nem lesz Önnek terhére 10 órakor visszafordulni szállására ? A kérdés meglepett s átgondolva éle­tem rendjét ós szokásaimat, megadással feleltem : — Nem azért jöttem önök közé, hogy rendjöket fölforgassam. És este korán haza járok, a mit any­nyira megszo tam már, hogy komolyan kell agódnom, ha sokáig maradok a csen­des németek közt, ón is megszokom a ren­des, úgynevezett „szolid" életet *) Ajánlom is a mulató természetű és éjszakázó fér­fiaknak, hogy házasságuk előtt, ha leakar­nak szokni a mulatozásról, jöjjenek ide pár heti kúrára; kénytelenek lesznek megvál­tozni és „megszolidul." Én magam is ugy fogok tenni annak idején : ismerőseim leg­biztosabban arról fogják megtudni komoly nősülési szándékomat, hogy előzőleg ide jövök megváltozni. Magyarok százával vannak a nagyobb városokban, igy Berlinben különösen; nagy jában iparosok, a kik otthon nem tudtak megélni s kénytelenek voltak kivándorolni; nem is térnek ezek vissza soha hazánkba, mert itten biztos megélhetés mellett meg­van az a törvényileg kivétel nélkül bizto­sított előnyök, hogy reggeli 6 óra előtt és esti 6 óra után nem szabad dolgozniok; panaszkodnak, hogy minálunk milyen fej­letlen és szervezetlen az ipar s nincs biz­tositva a munkás érdeke, mert azért tör­vény valami, hogy azt meg ne tartsák s éppen azok válnak ki ebben, a kikre a törvények fölötti őrködés rá van bizva. Egész Németország csupa magas ké­mény és gyár, melyeknek füstje felkőkó­pen terjed szét. A városok sürgő-forgó la­kosságukkalhangyabolyokhoz hasonlítanak: mindenki izzad-fárad s mégis a legnagyobb csend van mindenütt; lárma, nevetés nem hallik, legfeljebb a kutyák csaholása okoz néhol élénkségét.; a kutyákat ugyanis egye­sével vagy párosával befogják kiskocsikba s igavonóknak használják, a kutyák meg olyan ugatva és jókedvűen húzzák a ter­het, mintha ez volna az élethivatásuk. Az utcai életből hiányzik minden, a mi élén­kítené ; hiányzik az újságot kináló rikkancs, a jókedvű inasnép éneklése és fütyülése, mert a rendőr nyomban fülön csipné s el­hallgattatná. Feltűnő kevés a népszolga ; nem kell, mert mindenki önmaga szolgálja ki magát; jómódú s intelligens nők ós férfiak nagy pakkokat cipelnek a vasútra s ott urasan a negyedik osztályon utaznak. Kevés a rendőr, a vagyon és személy biztonságban ilyen törvénytisztelő nóp között. A nőkről keveset lehet irni; veteked­nek a minél egyszerűbb öltözködésben s mégis oly csinosak, hogy ez magában elég a férfiak tetszésének megnyerésére. Munka s könyv mellett szeretik a tiszta­ságot s bizonyára nagy rószök van abban, hogy a német városok a világon a legtisz­tábbak. Pletj'ka nem igen dívik náluk, a mit abból a jelenetből következtetek, mely­nek — talán először és utoljára életemben — tanuja voltam Berlinben: négy nő var­rás közben egymás mellett ült órák hosz­szat, anélkül, hogy szóltak volna egymás­hoz. Mi tagadás benne : széjjel nézve a boroszlói leányok közt, kiknek lelkimüvelt­séggel és munkaszeretettel ékesített szép­sége mesébe illő, nem egyszer kisértett a gondolat: milyen jó volna, ha másod­magammal állítanék be haza ! Ezt az idyllikus és költői ötletet csak megírom, mert otthon úgy sem merném elmondani . . . a férfiak egyedüli szórakozása a sö ivás s majd minden házban van kocsmí nem mulatnak, csak isznak s a kocsmí költészetét, a cigányzenét híréből sem i merik. Ha valaha otthon fölelevenítem n metországi emlékeimet s szemrehányá teszek magamnak valami mulasztás miat az csupán az lesz, hogy itteni tartózkod; som alatt minden erőlködésem melle megközelítőleg sem sikerült annyi ső meginnom, a mennyit ugyanezen idő ala a leggyöngébb német sörivó megivott A minden téren mutatkozó gazdasági pangásra való tekintettel a kiitkezelősége elhatározta, hogy ásvány­vizét, mely a fertőző-betegségek esetén egész Moha vidékét megvedelmezte a jár­ványok ellen s mely a gyomor-, bél-, vese-, tüdő- és légcsőbajos embereknek nélkü­lözhetetlen itala s mely angolkóros gyer­mekeknek kitűnő gyógyszere, háztartások számára másfélliteresnél valamivel na­gyobb üvegekben minden kétes értékű mesterségesen szénsavval telitett viznéi sőt a szódavíznél is olcsóbban adja. hogy az ÁGNES-forrás vizét még a legszegé­nyebb ember is könnyen megszerezhesse. Arlapot, prospektust, kívánatra bérment­ve a mohai Agnes-forrás kezelősége Mo­hán, vagy ÉDESKUTY L. Budapesten, cs. és kir. udvasi szá'litó szívesen küld ásványvíz-nagykereskedő. Kapható mindenütt. KOZGrAZDASAGr. Gabona á^ak. B.-Csaba, julius 17. Budapesti gabonapiacunk irányzata csen des, az árak lefelé mennek, a vételked' gyenge. Csabai hetipiacunkon a kínálat mór sókéit volt a következő árak mellett: Buza . . . 6.80—7.c Morzsolt tengeri 4-80—4~í Csinquantin „ .... 5 00—5'. Budapest, julius 17. (Saját tud. táv Kószbuza változatlan, őszi buza 7 96—D7, tengeri 5-28—30. Felelős szerkesztő: Kintzig Kopár Ferenc. Am,, 1UI MV Tótkoml lS község előljárósága|köj hirjé teszi, miszerint a község tulajdonát k >< zií Komló-szálloda az 1902. év január 1-től kezdődő 6 évvé, a tásom. Milyen kár lesz érte sóhajt fel némely paj­pedig ugyanakkor kezdődő 3 évrf az 1901. év julius 28-án délatáu :Í .vakor meg­tartandó nyilvános szóbeli árverésen ha­szonbérbe adatik. Ad árvdrési foltóte.bk a község első jegyzőjénél m< gfcekiníúetők. Tótkomlós, 1501. julius 13. 337—1 Ujabb árverési hirdetmény kivonata, A békési kir. járásbíróság mint tkvi hatá­ság közhírré teszi, hogy Miiller Andrásné Visgand Magdolna és az Orosházi Takarékpénztár végre­hajtatóknak Nun Márton mezőberényi lakos végre­hajtást szenved® elleni 780 korona és 270 korona tökekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a gyulai kir. I örvénys'ék (a békési kir. jbiréság) területén levő, mezőberényi 3469. sz. tjkvben foglalt (2316-177) hrsz. 13Ó0 D-öl ge­rendásbani szántára 512 kor., mezőbftrényi 5128. sz. tjkvba foglalt (2316-2328/6) hrsK. 1300 •-öl gerendásbani 541 kor., mezőberényi 6353. sz, tjkvbe foglalt (2316 - 2328/8) hrsz. 1300 D-öl ge~ rendásbani szántéra az árverést 531 koronában ezennel megállapított kikiáltási áíban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1901. évi julius hó 24-ik napján délelőtt 9 órakor Mezőberény község házánál megtartandó nyilvános árverésen még pedig a (2316 -lt/7) hrsz. ingatlan 1177 kir.. a (2316 -28/6) hrsz. ingatlan 924 kor., a (23*5 ­2328/8) hrsz. ingatlan 935 koronánál magasabb ajánlati áron alól nem fog eladatni,- • . Árverezni szándékozók tartoznak az in^at» lan becsárának 10/ »át, vagyis a (2316 - 17/7) hrsz. 51 kor. 20 fill., a (2316 2328/6) hrsz. 54 kor. 10 fill.. a (2316 -2328/8) hrszra 53 kor. 10 üli. kösz­pénzben, vagy az 1881. 60. t.-cz 42 §-ában jel­zett árfolyammal számitott és az 1881 évi nov. hő 1-én 3333. sz. a kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában óvadéltképes értékpapírban a kiküldőt kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíró­ságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabály­szerű elismervényt átszolgáltatui. Kelt Békésen. 1901 junius hó 14-éu. A békési kir. járásbíróság, mint telekkönyvi , ..... . , hatóság cttel orok aron eladó. Gyukits, Bővebbet tlülCHíáAY 339-1 kir. jbiró pulajdonosnál. Községi elöljáróság. Bél:' MIGHNa ^ Kiadó lakás, nc:;abán, a Vasut-utcán, a GUSZTÁV féle házban egy emeleti lakás nely sll 4 szoba, előszoba, konyha és a s-ükséges mellékhelyiségekből, továbbá m üzlethelyiség f. évi október Úgyszintén az alsánc-utca 214. számú sarokház szobás lakással együtt -tői bérbe kiadó. o GUSZTÁV Legújabb kitüntetés Arany éren® a párisi világkiállításon 1900. A kemikai gyártm. collectiv csoportja. Sokkal jobb, miit a piros f é n y ezö-p o m ád é (uto ttsztittWVonat von Frit; Sehultz jun. Akt.-Ges, LEIPZIG und EGER. i flindenhol rakfárou. N"^—"tia és kia^ia a „CORVINA" könyvnyomda Bókós-Csabán. 1901.

Next

/
Thumbnails
Contents