Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1901-12-05 / 97. szám

elnök lakására ment, a kísérők pedig a Kossuth-tórren maradtak. Három órakor G y ő r y Eleket Kollár János lakásáról zászló menettel, függetlenségi párt oszlopos tagiai a Kossuth-térre vezették. Itt, a Magyar Király szálló előtt elsőnek Kollár János beszólt. Ismertette Győry Elek órdemeit, majd felolvasta Barabás Béla levelét, melyet a község polgárságához intézett. A levél szerint országos elfoglaltsága miatt nem jöhetett le Barabás, de különben sem akar búcsúzni, mert lelke egybe van forrva a gyomai kerület választóival.' Maga helyett Győry Eleket, a függetlenségi párt kiváló bajnokát ajánlja. Felolvasta még Kollár János Kossuth Ferenc üdvözlő sürgönyét is. Kollár János után Győry Elek elmondta programbeszédét. Körülbelől egy óráig beszólt. Először köszönetét fejezte ki a választópolgároknak, hogy őt jelölték s hogy a hűvös időben is nagy sokaság gyűlt össze meghallgatására. Majd hosszasabban és részletesen foglalkozott a honvédség, a külön hadsereg ügyeivel, azután a kisüsti pálinka főzésről beszólt. Beszédét helyenként nagy éljenzés kisórte, általános volt a lelkesedós. Győry után Pikó Béla éltette Mezőberóny község választó polgárságát. A programbeszód után Győry Elek nagy kisórettel megtekintette az uj városházat és meglátogatta a kaszinókat ós köröket. Este 8 órakor a Magyar Király szálló nagytermében közvacsora volt, a polgárság élénk részvételével. Lelkes beszédeket mondtak Győry Elek, Kollár János, Biró Benedek és P a u 1 í n y i Károly. Hétfőn délelőtt Győry Elek magánosoknál tett látogatásokat. * Megirtuk, hogy Bókésvármegye központi választmánya december 9-ikóre, hétfőre tűzte ki a választás napját, amely Gyoma községében reggel 8 órakor veszi kezdetét. Választási elnök dr. Daimel Sánoor, h. vármegyei főjegyző. Küldöttsógi elnök és a választási elnök helyettese dr. Kiss István. Kót szavazatszedő küldöttség fog működni. Az első küldöttség elnöke: dr. Daimel Sándor, helyettese D. Bácsi Lajos, jegyző: Házi Imre, helyettese Kovács Albert. E küldöttség helyisége a községháza, itt szavaznak Gyoma, Szeghalom, Füzesgyarmat, (Bucsa), Vésztő ós Körösladány községek választói. A második küldöttség elnöke : dr. Kiss István, helyettese dr. Kovács László, jegyző: Viskovics Ignác, helyettese K o 1 o z s i Endre. Helyisége az ev. ref. központi iskola, hol Endrőd, Mezőberóny, Köröstarcsa, Doboz és Kondoros községek választói szavaznak. Szendrei Gerzson hétfőn Kondoroson volt, szives fogadtatásban részesült s elég szép számmal hallgatták programmbeszódót. Mészáros József budapesti gépész az újjászervezett szociáldemokraták programjával lépett fel. Első programbeszédét meg is tartotta vasárnap délután Dobozon. A városháza udvarán mondta el beszédét, melyet azonuan nem nagy számban hallgatott a közönség. Téves az aradi lapok azon hire, hogy programbeszéd alkalmával verekedés lett volna. A megyei közegészségügyi egyesületből. Felolvasó estély, társasvacsora, közgyűlés, Mult számunkban futó vonásokban emlékeztünk meg a közegészségügyi egyesület békés vármegyei fiókjának felolvasó estólyóről. Elmondtuk, hogy a fővárosi vendégek az esti 7 órai vonattal érkeztek meg Gyulára. Az érkezés. A vasúti állomásnál dr. F á b r y Sándor alispán fogadta az érkezőket. Egy társaságban érkeztek meg dr. babarczi Schwarzer Ottó, dr. H o r á n s z k y Lajos, dr. ifj. babarczi Schwarzer Ottó, dr. Rácz István egyetemi tanár, dr. Rácz Ernő, H artenstein Zsigmond, T i 11 m a n n Lajos, H a d z s y Emil kir. tanácsosok, Krisztinkovics Ede minisz teri osztálytanácsos, dr. Molnár Károly az állami elmegyógyintézet főorvosa, G a s z n e r Pál volt gyulai pónzügyigazgató, miniszteri osztálytanácsos és S i p o s Antal zeneakadémiai tanár. Az ege z társaság kocsira ült s a vendégek a kijelölt vendéglátókhoz hajtattak. A felolvasás. Este nyolc órakor az előkelő közönség teljesen megtöltötte a vármegyeház fényesen kivilágított nagytermét. A patkó alakban felállított asztal fején ült dr. Fábry Sándor, dr. babarczi Schwarzer Ottó, dr. L u í á c s György ós a fővárosi vendégek. Dr. Fábry Sándor nagyszabású beszédjét mult számunkban már ismertettük, a két felolvasásról pedig tárcarovatunkban számolunk be. A társasvaosora. A felolvasó-estély után a gyulai kaszinó helyiségében társasvacsora volt, melyen hetvenöten vettek részt. Az első szónok dr. Fábry Sándor alispán, az egyesület elnöke volt, ki a szellemes és nagytudományu felolvasót, az orvosvilág kitűnőségét, dr. babarczi Schwarzer Ottót köszöntötte fel, dr. Schwarzer viszont az alispánra emelte poharát. Dr. Lukács György főispán a fővárosi vendégeket éltette, kiknek nevében dr. Horánszky Lajos a főispánra mondott köszöntőt. Dr. B o d o k y Zoltáu a másik felolvasót, dr. Zöldy Jánost éltette. Tizenkét óra felé került a sor asztalbontásra, de tulajdonkópen reggeli 5 órakor ért véget a vacsora. A közgyűlés. Vasárn&p reggel 8 órakor a vármegyeház nagytermében tartotta meg közgyűlését a közegószségi .egyesület bókósvármegyei fiókja-. A közgyűlésen nagy .számmal vettek részt a tagok és megjelentek a fővárosi vendégek is. kínzássá fajult, mert megfosztották őket teljesen a nyugalomtól. A csendes betegeket a templomba vitték és ez az első megnyilatkozása az elmegyógyintézeteknek. Hippokrates volt az első elmeorvos, ki valóságos kórházat alakított a templomokból és megalapította az elmebetegek gyógykezelésének legelső rendszerét. Utána következett Galenus, mindkettőt messze túlszárnyalja Celius Aurelianus. Később e tudomány a bölcsészek ós a papok kezébe került. A humanizmus letűnésével pedig ismét előtérbe lépett a babona. AZ elmebetegek sorsát téveszméiknek tartalma irányította. Ha az elmebetegek megnyilatkozása nem as egyház tanai ellen nyilvánult: akkor mrgmentettók. A 16-ik században valamivel javult az elmebetegek sorsa, de a törekvések meddők maradtak. a 17-ik században kezdték megkülönböztetni az elmebeteget a bűnöstől, de ez még sem volt áldásos rájuk nézve, mert sötét tömlöcökbe vetették őket, hol csak nagyobbodtak szenvedéseik. Később megváltozott e rendszer, az elmebetegek megláncolva mégis szabadon járhattak. Egyes államokban, mint pl. Angliában és Hollandiában kedvezőbb volt az elmekórosok helyzete mint másutt, igy Német és Franciaországban, A rabláncokat végképpen száműzték 1791-ben. F i n e 11 szellemében megindult mindenfelé az elmegyógyintézetek lótesitésének mozgalma. Magyarországon a felolvasó édes atyja munkálkodott ebben az irányban. Megkülönböztették a gyógyíthatatlan elmebeteget, a gyógyithatótól. Létesültek ez alapon elmegyógyintézetek, a melyek azonban nem állottak hivatásuk magaslatán. Legutóbb azonban a kót intézetet összekapcsolták és ezekben most már elmebetegek nyugalmas otthont lelnek. Hosszasan és érdekesen ismerteti azután a kezelés módszerét, melyben nemcsak tudomány, de hosszú évek tapasztalata is szükséges. Egész különálló világ a lelki vakok világa, melynek embereit a tudomány ós az 1 emberszeretet igyekszik a ködlepte völgyekből a napsütötte bércekre vezetni. Ismerteti a mai helyzetét az elmebetegek ügyének Magyarországon. Részletesen magyarázza az elmebetegek lelki állapota alapján az intézeti kezelés előnyeit, a családi Kezeléssel szemben és beszédjét példákkal illusztrálja. Felolyasása végón megkapó esetet hoz fel az isteni gondviselés, szeretet s bölcsesógről. A tapsvihar szinte megrázta a hatalmas ablakokat, mikor helyéről felállott a világhírű elmegyógyász, A nagyterem nemsokára homályba borul, eltűnik a villamos lámpák ragyogása ós beül a tényes közönség helyébe a sötétség és a csend. A közönség pedig gazdagabb tudással, megszaporodottismeretekkel siet otthonába. Ez ismeretednek ragyogása pedig soha sem fog kialudni . . . (bd.) Dr. Fábry Sándor elnök nyitotta meg a közgyűlést lendületes beszédével, melyben az egyesülat 6 évi működését és mozgalmait ismertette. Figyelemre méltó és dicsérendő tevékenységet fejtett ki az egyesület a népies kiadványok terén. Hat apróbb népies munkát adott ki, melyet több ezer példányban ingyen osztottak szót a vármegye közönségének. Dr. Hajnal Albert megírta a tüdővész ellen való védekezést, dr Csapodi a „a nők hivatásába közegészségügy terén", dr. Farkas egymás iránt való kötelességeinket közegészségügyi szempontokból, dr. Reisz a házasságról irt egészségügyi tekintetből, dr. László Elek pedig a gyermekápolásról és halandóságról. Azonkívül kibocsátott dr. Wallfisch Ferenc által irott „egészségügyi kátét" kérdések ós feleletekben. Rendezte az egyesület az orvosok fizetését és a látogatási dijakat. Mozgalmat indított a közegészségügy államosítása iránt, a cselódlakások kérdésében s hatósági nyugdij ügyben. A gyűlést az elnöklő alispán tartalmas és minden részletre kiterjeszkedő beszédét örömmel vette tudomásul. Bodoky Mihály, az egyesület pénztárnoka előterjesztette jelentését a pénztár állapotáról. Ez évről a pénztári maradvány 921 korona. Ezután dr. Fábry Sándor alispán, elnök, arra kérte a közgyűlést, hogy nagymérvű egyéb elfoglaltságaira való tekintettel, mentsék fel az elnöki tisztségtől. Az alispán szavaira kitört a gyűlés nagy tiltakozása. Dr. Hajnal Albert, valamint dr. babarci Schvarzer Ottó és R e z e y Szilvius hatásos beszéddel kérték az alispánt, hogy maradjon meg az egyesület vezérének ós tartsa meg az elnöki tisztséget. Az őszinte ragaszkodás, szeretet ós bizalom ezen szép nyilvánulására dr. F ábry Sándor elfogadta az egyesület elnökségét. Ezután a tisztviselők választására került a sor. Alelnöknek dr. Haj nal Albertet, titkárnak dr. Kun Pál választották meg. A közigazgatási szakosztály elnöke dr. Bodoky Zoltán, az egészségügyi szakosztály elnöke dr. Zöldy János lett. Az egyesület választmányi tagjaiul dr. Lukács György, Nóvák Kamill, dr. Kovács Károly, S chrő d e r Kornél, Nagy Jenő, Haviár Lajos, Sztraka György, Kohn Dávid, Szamek Ignác, dr. Haj nal István, S t e i n e r Zsigmond ós Dunai Alajos dr. választattak meg. Látogatás a kórházban. A közgyűlés után az összes jelenlevők a gyulai kórházat ós elmegyógyintézetet tekintették meg. Megszemlélték az épületeket, a berendezést, tudomást szereztek az ápolási rendszerről, a gyógykezelésről. A fővárosi vendégeket teljesen elragadta az intézetek mintaszerüsóge ós lelkesen gratuláltak a vármegye munkás alispánjának nagyszerű alkotásához. Délelőtt II órakor a kórházban villásreggeli volt a vendégek tiszteletére. Természetesen itt is több köszöntő hangzott el. Vasárnap a déli vonattal utaztak el ugy a fővárosi, mint a vidéki vendégek. ÚJDONSÁGOK. HORVÁTH JAN08. 1 Á „Békésmegyei Közlöny" táviratai A képviselőház ülése. Budapest, dec. 4. (Saj. tud. távirata.) A képviselőház mai ülésén Csávolszky Lajos beszélt, majd a terézvárosi képviselő, a demokrata elvek egyedüli embere dr. Vázsonyi Vilmos szólalt fel. Hosszabb beszédben általános érdeklődós közben fejtegette a kormány osztályuralmát. Beszédét folyton közbeszólásokkal zavarták. V áz s o n y i Vilmos S z ü 11 ő képviselőnek oly elmés riposzttal felelt, hogy az egész házat kacagásra késztette s erősen megtapsolták. Széli Kálmán Vázsonyi Vilmos beszédjére rögtön telelt. Eltűnt leány. Budapest, december 4. (Saj. tud. táv.) A pozeni rendőrség táviratban jelenti Budapestre, hogy egy pozeni magasrangu katonatiszt 17 éves, szép leánya nyomtalanul eltűnt. A fiatal leány hisztérikus természetű, összes ékszereit magával vitte szökésében, Annak, ki a leányt megtalálja, vagy a rendőrséget nyomra vezeti 2000 frank jutalmat tűztek ki. Egy munkában eltöltött hosszú élet ért véget szerdán reggel Békéscsabán. Elhunyt bezii Horváth János nyugalmazott gimnáziumi igazgató, volt 48-as honvédszázados, életének 78-ik óvóben. kinek nevéhez fűződik a békéscsabai gimnázium első fejlődése. Ifjú korában végig küzdötte a szabadságharcot, a 60-as években került Csabára mint tanár, 1865-ben lett a gimnázium igazgatója. Sokoldalú képzettsége, rátermettsége, törhetetlen akaratereje és munkasseretetemegvetette alapját az intézet továbbfejlődésének. Megvédte azt a különféle támadások ellen és megalapította az iskola jó hírnevét. Hosszú harminc esztendőn keresztül vezette buzgalommal, szigorral, az intézetet, az 1896-dik évben tért nyugalomba tartalmas munkásság után megtört testtel, elborult lélekkel a családi hajlókba, épen azon esztendőben, mikor az algimnáziumból főgimnázium lett. Nem gyönyörködhetett a nemzeti önállóságunkat ós szabadságunkat fényesen bizonyító tényekben sem; bár nemcsak tudománnyai küzdött a hazáért, hanem a csatatéren karddal is. Súlyos betegségében nem láthatta, hogy a kis mag, melyet ő ápolt és gondozott, milyen terebélyes fává növekedett. a. gimnáziumi bizottság le is rótta már akkor hálájának és szeretetének adóját: megörökítette vonásait a tanácsterem számára. Hosszas szenvedések után jött el számára a megváltó halál. Örök nyugalomra pénteken délután 3 órakor kísérik az ág. hitv, evang. egyház felsővógi temetőjébe Az emberre ráborul a mulandóság sc tít fátyola, porhüvelyét eltakarják a durv rögök; de munkásságnak emléke soh feledésbe nem megy. a. gimnáziumi bizottság a halálesei alkalmából ülést tartott, melyen az elnöki megnyitó beszéd után jegyzőkönyvileg örökitettók meg az elhunyt érdemeit. El határozták, hogy Horváth Jánost gimnázium halottjának tekintik s a gimi> zium költségén temetik el. Ravatalát intézet előcsarnokában állítják fel s onnan kiséri testületileg a tanári Kar ós a gimnázium ifjúsága végső nyugvóhely ere. A sirnál Bukovszky János igazgató búcsúztatja el volt igazgatótársát. A halálesetről a gimnáziumi bizottság és tanári kar külön gyászjelentést adott ki ós ravatalára koszorút helyezett. A család gyászlapja az alábbi: Özv. Horváth Jánosnószül. Otth Katalin ugy a maga, valamint gyermekei Erzsi, Ilona ós férje Haffner György, testvére özv. Madarász Ferencnó nevében fájdalmas szívvel tudatja a forrón szeretett férjnek, apának, testvérnek ós rokonnak bezii Horváth János nyugalmazott gimnáziumi igazgató, 1848--49. évi honvéd-századosnak f. hó 4-ón reggeli 8 órakor, életének 78-ik óvóben hosszas szenvedés után törtónt elhunytát A megboldogult földi maradványai f. hó 6-án délután 3 órakor fognak a felsővógi temetőben az ág. hitv. evang. egyház szertartása szerint örök nyugalomra tétetni. Bóké hamvaira! A francia kamarából. Budapest, december 4. (Saj. tud. táv.) Párisból táviratozzák, hogy nagy feltűnést keltett a francia kamarában Massabuan képviselő kijelentése.Ugy nyilatkozott,hogy nem fél kimondani, oe jobbnak tartja a Németországgal való szövetséget. — Hivatalvizsgálat. Dr. Lukács György főispán, Daimel Lajos vármegyei főszámvevő kíséretében kedden délután vizsgálta meg a csabai főszolgabírói hivatalt. Mindent a legnagyobb rendben talált ós különös megelégedésének adott kifejezést a talált rend és pontosság felett. — A közigazgatási bizottság ülése. A vármegyei közigazgatási bizottság legközelebbi rendes ülését aecember hó 9-ón, hétfőn tartja. — A vármegyei tisztújítás előre veti árnyékát! Még ugyan nem tudunk bizonyosat az általános tisztújítás idejéről,gyulai laptársunk, a „Békés" azonban már is jónak látja a teljesen nyugodt kedélyeket fantasztikus kombinációval zavarni, azt irván mult számában, hogy Sztraka György békéscsabai járárási főszolgabíró „magas koráravaió tekintettel — hallomás szerint — eddig viselt állásáról le fog mondani." Nem tudjuk, hogy a „Békés" honnan szerezte értesülését, de fel vagyunk a legilletékesebb helyről hatalmazva annak kijelentésére, hogy az inkriminált közlemény cél-