Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1901-11-21 / 93. szám

XXVIII. évfolyam. T T Békéscsaba, 1901. Csütörlök, november hó 21 én 93. szám. BEKESMEGY OZLONT POLITIKÁT LAP. Szerkesztőség: Fő-tér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét il'ető közlemények küldendők. Kéziiatok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenként kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. - Negyedévre 3 kor. - Egyes szám ára 16 fillér. Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül is. Kiadóhivatal: Fő-tér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. Nyilttér-ben egy sor közlési dija 50 fii. A vidéki kereskedelem.*) - Alakítsunk kereskedelmi testületet. Válságos, nehéz viszo tyokat élürk. Az általános közgazdasági helyzet évek óta tartó rosszabbodása minden érdekképviseletet akcióra indit. Áz elszegényedés folyton ijesztő mértékben növekszik. És mig mindenfelől mozgalom indul e szomorú állapot megjavítására, — egyedül a vidéki kereskedelem nézi tétlenül: miként pusztul anyagiakban, erkölcsiekben egyaránt A vidéki kereskedő nem tudja megtalálni a kibontakozás útját, a folyton tartó küzdelemben ellankad, s kétségbe ejtő helyzetében még a jobb jövőbe vetett hit is kivész lelkéből Vidéki kereskedőinket bizonyos fatális gondolkozás jellemzi; a súlyos, válságos helyzetben tájékozatlanok, tanácstalanok. Állani akciót, a kormány pártfogását várják mindenben és ezen várakozásukban nem emél kednek annak tudatára, hogy a cselekvés munkájában őket is terheli egyéni kötelesség. Kereskedelmünk a szó legveszedelmesebb|értel mében pusz tul, s a veszedelem lejtőjén nem akad ezen hatalmas társadalmi osztályból csak egy erős kéz i-j, mely a folytonos hanyatlást meggátolja. Fel kell végre ébredni kereskedőinknek ezen lethargikus állapotból! Meg kell végre érteniök, hogy: ha társadalmi uton nem szervezkednek és közös akció utján nem igyekeznek egymást támogatni, egymás érdekeit megvédeni, ugy hiába várnak felsőbb támogatást. *) Szívesen adunk helyet ezen közleménynek, a nélkül azonban, hogy ennek minden sorával egyetértenénk ; alkalomadtán még visszatérünk e kérdésre. S z e r k. Egy ilyen közös akció céltudatos munkássága a vidéken a kereskedelmi testületek alakításában kulminálna. Minek alakítanánk kereskedelmi testületeket, — gondolják sokan — mikor a kereskedelmi érdekek szakképviselete az illetékes kereskedelmi és iparkamarák kezében jó helyre van letéve? Sok volna erre a feleinivalónk, de a sok közül csak egyre, a legfun tosabbra utalunk: a különféle vi déliek kereskedelmi érdekeinek centralizálása utján, egyes vidékek kereskedelmi érdekeinek kellő istápolása, fejlesztése, helyesmegvédése teljes képtelenség. Kell e követendőbb példa: az ipartestületek kitűnő szervezeténél? Nem kell messze földre mennünk tanulni, —- itt van a békéscsabai ipartestület, mely az iparos osztály vitális ügyeiben igazán országos eredményeket tud felmutatni! Számosak a teendők, melyek meg oldásra várnak s a melyekről a kereskedelmi testület kebelében szó eshetnék, nem is szólva részletesen mindazon vitális kereskedelmi érde kékről, melyek a hitelviszonyok szabályozását, egységes alapon való fejlesztését érintik A vidéken állandóan kísértő sanyarú pénzügyi viszonyok szanálása, a nyílt követeléseknek lehető értékesítése, fizetésképtelenségek, csődök megakasztásáiak helyes útra való terelése, tisztességes, becsületes kereskedőknek megérdemelt támogatasa, a csalárd, rossz hiszemü eljárások meggátlása: mind-mind olyan kérdések, melyeket egy kereskedelmi testület keretében sikeresen lehetne megoldani. A nagyobb kereskedő városoknak van már kereskedelmi testülete; sok helyt, bár nem szaktestületekben, de egyesületek utján igyekeznek a kereskedők megvédeni saját érdekeiket Gsak nemrégiben olvastuk az aradi kereskedelmi csarnok akcióját egy fogyasztási szövetkezet túlkapásai ellen; és ez az egyesület folyton ké szen áll a kereskedelmi érdekeket támadó irányzatok ellen. Hogy vidéki kereskedelmünk életerős ós akci íképes legyen: az hazánk boldogulásának egyik sarkalatos követelménye. Szervezkedjenek tehát kereskedőink, a kereskedelem vitális kérdéseit fejleszszék nemzeti alapokon, alkossanak kereskedelmi testületet, mely érdekeinek őre és istápolója lesz Eiry kereskedő. Állami gyermekmenhely Békéscsabán, Értekezlet a gyermekmenhelyek kormánybiztosával. Vasárnap délelőtt ismét megmntatta Békéscsaba városa, hogy lelkesedik minden humánus ós nemes eszme iránt ós hogy egyetértéssel törekszik a város haladásának fejlesztésére ; hogy minden alkalmat megragad, mely nemcsak a községet emeli magasabbra, hanem humánus célok elérésével kecsegtet. Vasárnap délelőtt 11 órára volt kitűzve az értekezlet a gyermekmenhely felállítása ügyében. Előkelő, szép közönség gyűlt össze a városháza nagytermében. Megjelentek a csabai kót nőegylet vezető tagjai is az értekezleten, kikre a gyermekmenhely ügyeinek vezetésében nevezetes szerepkör vár a nemes munkából. Jelen volt a kót jótékony nőegylet részéről Beliczey Rezső nó, dr. Löwy Lajosnó elnökök vezetése mellett: Klein Józsefnó, L é w y Samuuó, dr. F á y Samunó, Fejér Bélánó, Sucli ülbertné választmányi tagok és V a r s á g h Béla, Fejér Béla, dr. Fáy Samu titkárok. .rxz elöljáróság teljes számban ós a csabai intelligencia számos tagja várta a nagyteremben az értekezlet megnyitását. Ruffy Pál a gyermekvédelem ügyének országos kormánybiztosa C h y z e r Kornél, a gyermekvédelmi osztály főnökének kisóretóben érkezett a délelőtti gyorsvonattal. Az elsőjegyző hivatalos helyiségében Zsilinszky Mihály államtitkár, dr. Lukács György főispán fogadta a vendégeket. Néhány perccel később dr. Lukács György főispán Zsilinszky Mihály, dr. Ruffy Pál, dr. G h y z e r Kornél, Péter ffy Lajos, Fábry Sándor, Sztraka György, Seiler Elek kíséretében belépett a nagyterembe és megnyitotta az értekezletet. Megnyitó beszédében tájékoztatta a megjelenteket az értekezlet célja felöl. Méltóztatnak tudomással birni arról, kezdó, hogy a törvényhozás a gyermekmenhelyekre vonatkozólag törvényt alkotott, mely a munkálkodásban a vezórszerepet viszi. E kórdósben nagy haladást tett Magyarország. Ki van mondva, hogy az olyan gyermekekről, kiket a hatóság elhagyottaknak nyilvánít, az állam gondoskodik. Egy másik törvény a 7—15 év között levő elhagyott gyermekek gyámolitásáról szól. A feladat részben állami, részben községi. Ezen kót törvény végrehajtásának valósítását a belügyminiszter C h y z e r Kornélra bizta Őszinte köszönetét nyilvánítja megjelenóseért, valamint Ruffy Pálnak is, kit a belügyminiszter az országos szervezéssel bízott meg. Mély hálával kell megemlékeznie Zsilinszky Mihályról is, ki Békése aba minden ügyét szivén viseli. Üdvözli továbbá a kereskedelemügyi miniszter képviselőjét: Pétertfy Lajost is és a jótékony egyletek képviselőit. A mai értekezlet feladata, hogy a Csabán létesítendő állami gyermekmenhelyek ügyét a társadalom egyes tényezőivel meg • beszéljék. Üdvözli a megjelenteket ós megnyitja az értekezletet. A főispán beszéde után Ruffy Pál tette meg nagyszabású előterjesztését, melyet, hogy lapunk olvasó közönsége tiszta képet alkothasson maganak a gyermek védelem fontos ügyéről, mai tároa rovatunkban, gyorsírói feljegyzések nyomán szórulszóra adunk. Előterjesztése végén azt a kérdést intézi az értekezlethez, hogy milyeu körülmények között lehet megvetni Békéscsabán a gyermekmenhely alapját. Bekésinegyei Közlöny tarcaja. Az elhagyatott gyermekek. Előadta: dr. Ruffy Pál, miniszteri tanácsos-kormánybiztos, az állami gyermekmenhely felállítása ügyének tárgyalása alkalmával, j Az alábbi sorok teljesen megvilágítják a gyermekvédelemnek közgazdaságilag és ' szociális szempontokból is igen fontos ügyét,! valamint a menhelyek létesítésének körülményeit és mozzanatait. A menhelyek felállításáról a leghivatottabb ember szavait adjuk itt olvasóinknak, melyek kedves, lebilincselő, közvetlen modorban hangzottak el ós amelyek törülhetetlen benyomást gyakoroltak a hallgatóság lelkületére. A vármegye főispánja üdvözlettel kez dette beszédjét; engedjék meg nekem is, hogy köszönetemnek adjak kifejezést. Igen nagy meglepetés hatása alatt állok; mert hogy a nagy közönség ilyen meleg érdeklődésével találkozzam: arra nem számítottam. Első sorban köszönettel tartozom Zsilinszky Mihálynak, aki oly kegyes volt, hogy felhívta figyelmemet azon buzgóságra, mely ezen város közönségét minden nemes eszme irányában áthatja. Az ő felhívására történt, hogy ón eljöttem ide. Utamban szives volt G h y z e r Kornél, a gyermekvédelmi osztály főnöke is elkísérni. Nagyfontosságú ügyben tanácskozunk most mi. A vármegye főispánja már kegyes volt kifejteni, hogy e tekintetben két nagyfontosságú törvény van. E két törvény hivatott lesz arra, hogy Magyarországot, amelyre a nyugati kultura oly kicsinylóssel szokott tekinteni, előtérbe állítsa egész Európa előtt: ime, minálunk az állam a gyermekvédelemre is rátette a kezét! Két törvény van. De e két törvénynek egy az alapgondolata: 15 éves koráig megvédeni az elhagyatott gyermekeket. E két törvény megalkotásával az államot nemes célok vezették. Az állam oda törekszik, hogy közgazdasági szempontból hasznot hajtó polgárokat neveljen, kik képesek legyenek azután arra, hogy saját erejükből megéljenek. A magasabb szociális érdekek is kívánatossá teszik, hogy senkit se hagyjunk oly nevelés hatása alatt, hogy a legszentebb érzések eltörpüljenek a lelkében. Midőn én a gyermekvédelem kérdését, mint állami feladatot szociális ós közgazdasági szempontból ismertetem, a hölgykoszorú bizonyosan azt a kórdóst fogja felvetni, hogy hát hol van itt a szeretet sugallata, hol van maga a szeretet, amelylyel a gyermekeket meg akarjuk menteni? Rátérek erre is. Az állam meggondolta ezt; mert ugy akarja a gyermekmentóst keresztül vinni, hogy a társadalmat ragadja magához. rézért tett igy az állam, mert elmondhatjuk magunkról őszintén, hogy szegény ország vagyunk. Az állam anyagi ereje csekély; de ha még egyszer, tízszer, százszor nagyobb volna is: még sem produkálhatna a gyermekmentós kérdésével semmit, ha a szeretet nem szegődne mellé. Es a társadalom az, amely nem számit, hanem csak szeretni tud. De nem ugy akarjuk a gyermekmentés intézményét felkarolni ós nem úgy gondoljuk a dolgot, hogy hatalmas nagy palotákat épít síink, a melyekben aztán a gyermekeket elraktározzuk Mi oda törek sziink, hogy a szegény elhagyott gyerek megtalálja helyét a családban. Mert azt a gyermeket nem illeti meg, hogy palotában lakjók. Az elhagyottaknak nem adhatunk több jogot és nagyobb módot, mint azoknak, kiket az ódes anya nevel. Mi annak j a gyermeknek nem nyujthatunk többet, mint azt, hogy becsületes munkást nevelünk belőle és megadjuk neki a mit nólküöz: a családot. A gyermeket nevelhetjük mezőgazdasági és ipari munkásnak. De első sorban mezőgazdasági munkásnak. Még pedig ugy, hogy felkeressük azokat a helyeket, ahol a gyermekeknek a családok körében otthont nyujthatunk; hogy megkapja az az elhagyatott gyermek azt, amit a gondviselés megtagadott tőle: a családot. Felkeressük az egyes családokat ós azt mondjuk nekik: ime! itt egy ártatlan kisded, fogadjátok be családotokba! A költségeket, amit a tartás okoz, az állam fogja megtóriteni. De mégis nemes szivektől kérjük a gyermekek eltartását, a kik nem üzletszerüleg fogják fel a dolgot, hanem ugy nevelik a gyermeket, mint családtagot. Azok az intézetek, a melyeket az állam felállít, gócpontok lesznek; ott tartják a gyermeket addig, a mig el lehet őket helyezni. A társadalmi intézményekre van építve az egész okoskodás. A társadalomnak szeretettel kell segítségül jönni; mert az állam gerincet, erős gerincet ad, — de a keretet a társadalom szeretetének kell megadnia. S hogy milyen irányba kell munkálkodni? E tekintetben ez emiitett kót törvényre utalok. Tulajdonkópen az állami gyermekmenhelyek fogják a felügyeletet gyakoi rolni, de ezeket is a társadalom fogja igazgatni, Szervezkedni kell; bizottságot kell alakítani e célra. A vármegye főispánja megadja a direktívákat. Attól tehát nem tarthatunk, hogy a munka sikertelen lesz. A város ajánlata már ugy is a miniszter előtt van s bizonyos, hogy a békéscsabai gyermekmenhely derék, erős hazafiakat fog nevelni. A hercegné. Irta: Jancaó Benedek. Oláh hercegnek született. Apjától nagy vagyont örökölt. Azt sem tudta jóformán, hogy mennyije is van. Idejét életének 15 ik évétől kezdve Párisban töltötte. Az utóbbi évek azonban nagyon megviselték testileg, lelkileg, de különösen vagyonilag. Odahagyta Párist. Olyan jól esett, mikor hazaérkezett az omladozó kastélyba, mikor ugy április végén kiül a kastély verendájára s végignézett az elvadult parkon, melynek zöldelni kezdő fái között megmegcsillant a távolban hömpölygő Olt fényes tükre. Egy ilyen pillanatban elhatározta, hogy férfikora munkásságával ki fogja engesztelni ifjúsága bűneit' Rendbeszedi az ősi birtokot, kifizet adósságait. Felhivatta székely eredetű tiszttartóját s megbeszélte vele a teendőket. Az öreg székely azt tanácsolta, hogy legelőször is javítsák ki a düledező istállót s aztán ugy öszrejutva, tatarozzák ki a bomladozó kastélyt is. A herceg elfogadta a tervet s az öreg tiszttartó még aznap irt szülőfalujába Bács András uramnak, ki messze környéken nagy kömüves-pallór hirében állott. Két hét sem telt belé, s Bács András uram tizennegyed magával lent volt már Oláhországban. Megkezdődött a munka. Harminc kocsi hordotta naponkint a téglát s huszonöt cigány oltotta a meszet s kavarta a maltert