Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1901-11-21 / 93. szám

Korosy László első jegyző előadja, hogy Csaba község képviselőtestületét, midőn a község tulajdonát képező házat gyermekmenhely céljaira felajánlotta, azon cél vezette, hogy az alsóbb néposztály elhagyott gyermekeinek és az apátlan, anyátlan árváknak nevelésére módot nyújtson. Méltán számitott a község már ekkor a társadalom közreműködésére és a társadalom mégis fogja találni a közreműködés leghelyesebb módját. Megköszöni a tett előterjesztést. A vármegye főispánja dr. Lukács György kéri a város ajánlatának ismertetését. A felvilágosítást Korosy László és Áchim Gusztáv községi mérnök megadták. Ruffy Pál két nagy fontosságú kérdést tesz fel. Van-e Csabán a társadalomnak olyan osztálya, amely nem teljesen szegény ugyan, de mégis hajlandó volna gyermekeket elfogadni, még pedig oly módon, hogy ezt nem tekintenék kenyérkereseti forrásnak. Másik kérdése a nép erkölcsi életére vonatkozott. P á v i k József árvaszéki ülnök felvilágosításul elmondja, hogy sok vagyontalan árva van a községben, kiket a rokonok, ismerősök tartanak, ós igen jó bánásmódban részesítenek. Lukács György főispán tudja, hogy van a község lakosságában szivjóság. Tudja, — igen gyakori az eset, — hogy a nevelt gyermeket örökbe fogadják. Hogy pedig ne üzletszerüleg történjék a befogadás, arról a hatóság nyújt garanciát. — Egy kételye azonban van. Es ez a 7 éven alóli gyermekekre vonatkozik, melyek nevelésénél ő Békéscsabán egy kis nehézséget lát. Elismeri, hogy Békéscsaba minden polgára jó hazafi ; de nincs a magyarosodás azon szinvonalán, a melyen szeretné látni. Ha a gyermek a nemzet nyelvét nem tudja, meg van akadályozva a pályája. Csak a 7 éven felüli gyermekek gondozását ajánlja tehát Békéscsabán. Gyulának van már gyermekmenhelye, amely szintén állami kezelésbe megy át; ez vegye gondozásba a kisebb gyermekeket; de azért Gyulán is lehessen elhelyezni nagyobbakat. Legyen meg a viszonosság ! Zsilinszky Mihály szerint maga a község is ilyen tendenciával tette ajánlatát ; épen azért a viszonosságot okvetlenül fenn kell tartani. Ruffy Pál az államtitkár után ismét szólásra emelkedett ós kedves, közvetlen szavakkal adta elő, hogy szépen hangzik igy elvben a gyermekek elosztása, de valóságban nem lehet keresztül vinni. Meg lehet ezt csinálni a katonákkal, hogy egyik csoportot ide, a másikat oda vezénylik, de nem a gyermekekkel. Nem lehet azt elképzelni, hogy hivatalosan figyeljék, mikor tölti be a gyermek a hetedik óvót ós akkor eddigi gondviselőitől elvegyék. Mikor már megszerették, akkor vegyük el a nevelőktől? Ezt a viszonyt megszakítani nem szabad, hiszen családot akarunk a gyermeknek adni. De bizonyos irányzatot mégis nyerhet a dolog. Azt hiszi, maradjon csak minden rendben ; hiszen a csabai társadalom is közre fog működni. Igy nemes verseny fog kifejlődni a két város között: melyikben szebb és jobb a gyerek ! Kérdezi a megjelent hölgyközönsóget, hogy hajlandó lesz-e a felügyeletet, az ellenőrzést gyakorolni ós bejárni azokat a parasztházakat, a hol gyermekek elhelyezve lesznek. Ezzel belátható az is, hogy a gyermekmentés a társadalom egészséges átalakulására is nagy hatással lesz; mert az ilyen látogatásokkal kót különböző miveltsógü társadalmi osztály fog érintkezni. Ez magas nemzet politikai érdek. Kizárja azt, hogy Békéscsaba tót legyen, és tót maradjon; meg van győződve, hogy itt nemcsak jó hazafiakat, hanem magyar nyelven beszélő polgárokat fognak nevelni. Dr. Lukács György főispán kijelenti, nem ugy értette a dolgot, hogy a 7 éves gyermeket Gyuláról Békéscsabára hozzák. A menhely gondozása alá vegyesen kerülnek 7 éven felüli ós alóli gyermekek. A hót éven felüliek kerüljenek Csabára. A hölgyközönsóg közreműködése bizonyos, hiszen a jelenlévő mindkét nőegylet eddig is nagy buzgalommal mükö1 dött a jótékonyság terén. C h y z e r Kornél kóxdóse után, melyre P á v i k József felelt, a főispán lelkes óljenzések közben bezárta az értekezletet, köszönetet moudott a jelenlevőknek, különösen Ruffy Pálnak, ki elhozta ide szeretetét ós lelkesedósét ós oly magot vetett el, mely valóban virágozni s gyümölcsözni is fog. Az értekezlet befejezte után az illusztris társaság megtekintette a gyermekmenhely céljaira felajánlott volt Simay-féle házat s azt a kormánybiztos felette célszerűnek találta. Társas ebéd. A község elöljárósága, mint házigazda, a kaszinó termében déli 1 órakor barátságos lakomára gyűjtötte össze az illusztris vendégeket. Részt vettek az ebéden: dr. Zsilinszky Mihály államtitkár, dr. C h y z e r Kornél ós dr. R u f f y Pál miniszteri tanácsosok, dr. L u k á c s György főispán, Póterffy Lajos miniszteri osztálytanácsos, dr. Fábry Sándor kir. tanácsos, alispán, R e z e y Szilviusz kir. tanfelügyelő, Z s i r o s András községi biró, Korosy László fójegyző, Maros György jegyző, Áchim Gusztáv mérnök, Korén Pál ev. lelkész, V a r s á g h Béla, Rosenthal Ignác, dr. Fáy Samu, dr. Zsilinszky Endre, Németh Lajos, Fejér Béla, Láng Gusztáv ós Áchim János ipartestületi jegyző. A társaság a fehér asztal mellett emelkedett hangulatban töltötte az időt, a melyet magas színvonalon álló számos tószt fűszerezett. Első izben dr. Zsilinszky Mihály emelkedett szólásra s a már nála, megszokott ékesszólással köszönte meg a kir. kor mány jelenlévő magas állású képviselőinek, a vármegye tevékeny főispánjának ós alispánjának megbecsülhetlen közremunkálását, melylyel a ma létesített kót'intézmény alapjait megvetették. Dr. Lukács György, a kinek már csak a haladó Békéscsabát adatott megismernie, a minden vármegyei és békéscsabai kulturális intézmény buzgó előharcosát, jó indulatu, fáradhatlan protektorát, Zsilinszky Mihály államtitkárt élteti s bár tudja, hogy az államtitkár minden ünneplést elhárít magától, még is szívhez szólóan emlékeztet arra az érdemes munkásságra, melyet az országosan ismert jubiláns negyven esztendei közéleti tevékenysége alatt, szülő városa, megyéje és az egész ország javára kifejtett. Dr. Ruffy Pál miniszteri tanácsos, a ki a délelőtti értekezleten mindenkit lebilincselt lelkesedésével, a ki meggyőző érveivel az emberi érzelmek legszebbikének, a szeretetnek húrjait szólaltatta meg a jelenlévők szivében, dr. Fábry Sándor alispánra ürítette poharát, a mire az a 1 i s p á n arra hivatkozva, hogy önálló állami életünk első évtizedei az alapvető iutózkedósek egész sorozataval telvén el, csak most juthatott a törvényhozás abba a helyzetbe, hogy figyelmét humanitárius térre is kiterjessze : az államhatalom humanisztikus törekvésének legbuzgóbb előharczosát élteti. Korossy László a község elöljárósága nevében a vendégekre, — Korén Pál Póterffy Lajos miniszteri osztálytanácsosra, — dr. C h y z e r Kornél miniszteri tanácsos Békéscsaba község értelmes társadalmára, Áchim Gusztáv mérnök V i g h Albert ipariskolai főigazgatóra, dr. Fábry Sándor alispán R e z e y Szilviusz kir. tanfelügyelőre üriti poharát; dr. R u f f y Pál miniszteri tanácsos, a mikor másodízben szólásra emelkedik, nem feledkezhetik meg azokról, a kik a gyermekvédelem fontos ügyének mindenkor legtevékenyebb munkásai és legbuzgóbb istápolói: a nőkről; a vármegye első asszonyát dr. Lukács György főispán viruló szépségű, angyali kedvességü ifjú nejét élteti. Dr. Lukács György főispán az előző felszóllalástól meghatottan azt kívánja a gyermekvédelem apostolának, dr. RufTy Pál kormánybiztosnak, hogy áldásos munkája közben legtöbb | örömét saját gyermekei boldogságában találja fel. Varságh Béla mint rendesen, ugy I most is magas színvonalon álló beszédben Csaba község társadalma nevében köszönti a község kedves vendégeit. Zsilinszky Mihály államtitkár, a nép valláserkölcsi életének hűséges ápolóját, Korén Pál lelkészt élteti. Ezek után a társaság asztalt bontott, s a casino társalgó termótie vonulva, fekete kávé mellett y

23 óráig töltötte együtt az időt kellemes szórakozásban. A kórházban. Dr. C h y z e r Kornél miniszteri tanácsos a városi kórházat megtekinteni óhaj tván, ebéd után az egész társaság kocsikon a kórházhoz hajtatott; dr. Ben de Albert községi főorvos, dr. R e i s z Miksa kórházi igazgató a dr. Wagner Dániel osztályorvos fogadták a vendégeket. Ezek, dr. C h y z e r miniszteri tanácsossal élükön, dr. R e i s z Miksa kórházi igazgató kalauzolása és szakszerű felvilágosításai mellett megtekintették a kórház összes helyiségeit, kórtermeket, szegényházat, a fertőtlenítő intézetet; a miniszteri tanácsos, mint az ország közegészségügyének legfelsőbb őre, a tapasztalt rend és tisztaság felett megelégedését nyilvánította. Bemutatásra kerültek a kórház kibővítésére vonatkozó tervek is, a melyeket a község a betegek létszámának állandó gyarapítására való tekintettel a legközelebbi jövőben foganatba óhajt venni. A tervek általános tetszésben részesültek s a miniszteri tanácsos Ígéretet tett arra nézve, hogy az építési terveknek kormányhatósági jóváhagyása s az építésnek engedélyezése körűi a lehető leggyorsabban fog eljárni. Muzeumban. A Békéscsabai Muzeum-Egyesület védnökének meghívására a vendégek megtekintették a muzeumnak a Rudolf-főgimnázium épületében elhelyezve lévő gyűjteményeit. Itt Bálás Adám igazgató s Maros György főtitkár szolgáltak felvilágosításokkal és magyarázatokkal. A. gyűjtemények értékes nagy halmazát látva, a jelenlevők alig akarták elhinni, hogy minden kót esztendei munkásságnak eredménye. Az igazgató kérelmére a látogatás emlókeül a magas állású vendégek neveiket a vendégkönyvbe bejegyezték. A szabad lyceum olöadásán. Négy óra felé járt az idő, a mikor a társaság előbbi látogatásait befejezvén, meghallgatni óhajtotta még a szabad lyceum előadását is. — A városháza nagytermében, a hol K a b o s Bálint főgimnáziumi tanár előadását nem nagy számú, de válogatott közönség hallgatta, Varságh Béla elnök fogadta a társaságot, majd ez előadásnak befejeztével szerencsés auspiciumok között megindultnak mondván a tudományok terjesztésére s népszerűsítésére megkezdett mozgalmat — szives szavakban köszönte meg a kitüntető figyelmet. melylyel a magas állású vendégek az előadást megtisztelték. Elutazás. A szabad lyceum elődásának befejeztével, V

2 5 órakor dr. L u k á c s György főispán és dr. Fábry Sándor alispán kocsin szókhelyükre Gyulára, Zsilinszky Mihály államtitkár, dr. C h y z e r Kornél ós dr. R u f f y Pál miniszteri tanácsosok a gyorsvonattal Budapestre, sPóterffy Lajos miniszteri osztálytanácsos hétfőn Békésre utaztak, a község közönségének lelkében egy felejthetlen, kedves nap emlékét hagyván maguk után, nem különben azt a meggyőződést, hogy a létesített két fontos intézmény a magyar ipar fejlődés ót s a magyar nemzeti kultura terjedését fogja biztosítani. Ugy legyen ! A tizenkét kőműves pedig rakta a falat gyönyörűen. A herceget is szórakoztatta a sürgésforgás. Ugy érezte, mintha ő is tenne valamit, mintha dolgoznék. Benézett mindenhova, megkérdezett {mindent. Egy izben, amint igy járt-kelt, fülét valami csengő ének ütötte meg. A dal az egyik düledező cselódházból hangzott. Odament s a nyitott ajtón betekintett. Nagy szabad tűzhelyen égett a tüz, köröskörül a tűzhelyen pirosló szén mellett kisebb-nagyobb fazekak állottak, a tűzhely mellett pedig egy szép leány. Léptei zajára a leány elhallgatott s felé fordította arcát. Milyen kót szép szem csillogott onnan a merész ivezetü szemöldök alól, milyen fehér homlokról simult hátra az a gyönyörű hullámos fekete haj ! A fehér ingváll olyan mellet födött, minőt szobrász sem igen tudna kifaragni. A kót gömbölyű kar szabad volt egészen a könyökön felülig. Nem vakító fe- j hórsógü volt, hanem pirosas, mert pirosra csókolta a napsugár, meg a májusi szellő. Szőttes rokolyájánál! alja fel volt tűzve övébe s gömbölyű lábikrái kilátszottak alóla, amint odább lépett a tűzhelytől. A herceg meglepetve állott meg a küszöbön s kalapját megemelitvón, „jó reggel"-t köszönt a lányának. A leány nem jött zavarba: illedelmesen fogadta a köszönést és azután továbbra is dolga után látott. A herceg megkérdezte: kicsoda s hová való ? Bács Julcsa aztán töredezett oláh nyelven elmondotta, hogy ö Bács András uram lánya. Édes apja azért hozta ide, hogy főzzön, mert bizony a székely ember nem igen eheti az oláh asszony főztjét. A herceg elbúcsúzott a lánytól, de nem ment vissza a munkások közé, hanem kiült a kastély verandájára s rágyújtott egy illatos havannára. A mint ott ült, magát hátravetve hintaszékében, a felszálló szivarfüst furcsa alakjaiban élete egyes jelenéseit látta elszállani és szertefoszlani a nyárra hajló tavaszi nap langyos melegü levegőjében. Bent a roskatag cselódházban újra megcsendül a dal. Csodálatos ének, oly egyszerű, oly naiv s őt mégis ugy vonzza. Oda megy újra a cselédházhoz és beszédbe elegyedik a leánynyal. A dolog akarva, nem akarva, másnap is ismétlődik jjrzi, hogy az őserő ós az igazi nőiesség, mely a leány egész lényén elömlik, lelké vei megbűvölte s mintha közelében visszatérne elpazarolt ifjúsága s megtalálta volna azt, mit hiába keresett a nagy világ zajos élvezetei között. Egyszer azt kérdezte a leánytól : — Tudnál-e engem szeretni, Julcsa ? — Miért ne ? ! — volt a sajátságos válasz. Oh, ez a leány hány álmatlan éjszakát szerzett neki. Bács uram azonban ólesszemü ember volt. Nemcsak azt vette észre, hogy hol I görbe a fal, hanem sok más egyéb között azt is, hogy a herceg nagyon sokat jár a | konyhába s aztán meg a lánya sem unja e látogatásokat Gondolta, hogy ebből még nagy baj kerekedhetik s ezért egy szép napon oda állott a herceg elé s csak enynyit mondott neki: — Kegyelmes uram, a felvállalt munkát nem hagyhatom félbe, kárunk esnék mindkettőnknek benne, Julcsát sem küldhetem haza, mert sem ón, sem embereim nem tudjuk megenni azt, a mit oláh fehérnép főz, azért hát csak amondó vagyok, hogy Julcsának békesség adassék — inert baj találna esni. — Nem akarok ón bajt okozni, édes jó emberem! De látja kelmed, Julcsát megszerettem. Kocsin járatom, kendet meg ide veszem. Kend lesz. itt az ur. mert éa Julcsával visszamegyek Párisba. — Hát hiszen, ha ugy szereti kegyolmes uram, esküdjék meg vele. Odaadom szívesen, de különben nem. Kót napig a konyha felé se nézett a herceg, de harmadnap megint csak ott volt s ott volt újra mindennap. Ez alatt az épületek emelkedtek fel s vége lett a nyárnak is. Mikorra a késő őszi levegőben hosszú tehér selyemszálak gyanánt ökörnyálak úszkálnak, meg-megakadva a fák ágain, a kastély is szépen kitatarozódott. Bács uram megjelent a herceg előtt, hogy leszámoljon. A herceg kifizette az utolsó bániig tartozását. Mikor a pénzt Bács uram zsebre rakta, a herceg megfogta kezét s igy szólott hozzá : — Látja, Bács uram, nem törtónt baj. De száz szónak is egy a vége. Legyen ugy amint mondottam volt. Maradjanak itt Julcsával együtt. — Kegyelmes uram, én nem maradok itt, da Julcsát itt hagyom, ha kegyelmedsóged elmondja vele az oltár előtt a hitet. — Másképpen nem ? — Nem. — Nohát maradjon még itt nyolcz napig, ükkor aztán megmondom ; lehet-e vagy nem ? Bács uram ott marad nyolcz napig. A herceg pedig rögtön tudósította rokonait szándékáról. Azok természetesen ellene mondottak, de utóvégre is beleegyeztek ; csak azt kötötték ki, hogy az esetben, ha gyermek nem lenne a házasságból, a herceg halála esetén a hercegné elégedjék meg százezer frank óvdijjal. Bács uram is elfogadta ezt a kötést. Harmadnapon a herceg és Julcsa a falu kápolnájában férj és feleség lettek. Aznap délután négylovas kocsi robogott a ploesti pályaház felé, hogy az este érkező villámvonatról az uj házasok le ne késsenek. Bács uram pedig legényeivel együtt kót gyékényes szekéren valahol a Prahova vize mentén ballagot Hótfalu felé. Ezt a históriát nagyon sok székely leány tudja s azért van a szegény székely szolgabiráknak annyi bajok a Romániába kivándorló székely leányokkal. De istenem mig közülök egyből boórné lesz, hányan vesznek el Bukarest, Galacz és Brailla kórházaiban Aki lidércz nyomán kincset keres, posványba jut — és mégis mindennap hányan indulnak el különböző utakon ily lidórczfények s bolygótüzek után. Az épitő-iparosok továbbképző tanfolyama. Az iskola megnyitása. Az épitő-iparosok továbbképző tanfolyam ról volt már szó lapunk hasábjain. Megemlékeztünk annak idején szervezetéről, céljairól és a magyar ipar fejlődésének szempontjából örömmel üdvözöltük az uj intézményt. AZ alapvető munka immár be van fejezve. Az iskolát ünnepélyesen megnyitót" ták, átadták rendeltetésének. Vasárnap délelőtt 10 órakor nagy érdeklődéssel ós élénkséggel gyülekezett a csabai iparossága sürgöny-utcai Pifkó-fóle házba, az intézet helyiségébe, hogy méltó módon fogadják Póterffy Lajos kereskedelmi miniszteri osztálytanácsost, kit minisztere küldött ki az iskola megnyitására. Megjelent a megnyitási ünnepélyen dr. Zsilinszky Mihály államtitkár, dr. Fábry Sándor kir. tanácsos, alispán, R e z e y Szilviusz kir. tanfelügyelő, az ipartestület, az iskolaszók elnöksége, az iparos és kereskedő tanonciskola felügyelőbizottsága ós igen nagy érdeklődő közönség. Az intézet legnagyobb tantermében folyt le az ünnepély. Korosy László igen szépen üdvözölte a miniszteri kiküldöttet, az államtitkárt, az alispánt és a megjelent közönséget. Korosy beszéde után Zsilinszky Mihály államtitkár örömét fejezte ki, hogy mint a község képviselője, ezen uj intézmény megnyitásának napján személyesen jelen lehet. Kívánja, hogy az uj kezdeményezés áldásos legyen Békéscsaba iparának fejlődésére. Póterffy Lajos hosszabb beszéddel nyitotta meg az iskolát. Elmondta, hogy a felsőbb helyről jött támogatás és Zsilinszky Mihály érdeklődése tette lehetővé e tanfolyam megnyitását. Nem csillogó alkotás ez, de ha a közreműködő tényezők megteszik kötelességüket, mégis nagy eredményeket lehet elérni. Kiváló a cél, ós nagy érdeme lesz Csabának, ha az épitő ipar terén szükségletét saját fiainak tudásából fedezi. Szükséges, hogy a tanfolyam tanítói legjobb tudásuk szerint működjenek