Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1901-11-17 / 92. szám

XXVIII. évfolyam. Békéscsaba, 1901. Vasárnap, november hó l?-én 92. szám. BEEESHEfiTE KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. Szerkesztősét): Fő-tér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenként kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI Dl J: Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. - Negyedévre 3 kor. - Egyes szám ára 16 fillér. Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül is. Kiadóhivatal: Fő-tér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. Nyilttér-ben egy sor közlési dija 50 fii. Uj pártalakulás. Budapest, nov. 15. Uj politikai pártalakulásról beszélnek meglehetős határozottsággal a parlamenti kulisszák mögött. A hirek szerint szó volna arról, hogy a képviselőház pártjai köréből kiválnék egy uj párt, melynek középpárt lenne a neve. Ez a név valamelyes áthidalást akarna jelenteni a közjogi alapra vonatkozó eltérések közt, mint a hogy az uj pártban tényleg vegyesen lennének meg a hatvanhetes alap hivei és ellenesei. Vezérül az uj pártnak a szálló hirek Beöthy Ágost emlegetik, Kassa város pártonkívüli ellenzéki képviselőjét, egyik vezető tagjául pedig Bartha Miklóst, az Ugron-párt volt elnökét. A többi tagok legfőkéat a többi ellenzéki pártokból seregeinének az

! uj pártba: Kossuth-pártiak, Ugron-pártiak, pártonkívüli ellenzékiek és néppártiak vegyesen. Mindenünnen az úgynevezett elégedetlen elemek vonulnának az uj pártba, a mely természetesen nem késlekednék megindítani a maga uj — napilapját. Csak ugy emlékszünk meg ezekről a tervekről, amint eddig jelentkeztek: teljes fentartással csupán a róluk szóló híresztel ísekre hivatkozva. Meglehet, hogy e híresztelések ezúttal is üresek és hogy nem fognak valóra válni. De már abban, hogy fölmerültek és az őket kisérő és igazoló kö rülményekben íontos és figyelemreméltó momentum rejlik, amely megérdemli, hogy behatóbban foglalkozzanak velük. Láttuk, hogy az Ugron-párt első konferencziáján mi történt Ugrón, a pártvezér, nem jelentkezik, nem mutatkozik hivei előtt; Bartha az elnök, nemcsak, hogy az elnöki tisztet nem Békésmegyei Közlöny tárcája. / / Aehim Adám élete. Irta: Dr. Zsilinszky Mihály. Zsilinszky Mihálynak országos gondjai közepette, a protestáns ügyek ápolása mellettarra is jut ideje, hogy a történeti és felekezeti irodalom terén is munkálkodjék. A o h i m Ádám szarvasi lelkész életét ós működését irta meg legutóbb, világos és magyaros stílussal, melyet értékessé tesznek a közbeszőtt mély reflexiók, AZ életrajz a Luther-társaság kiadásában, Jótevőink arcképcsarnokában jelent meg. Áchim életét általánosan ismerik a megyében, voltak, kik hazafiságát is kétségbe vonták, azonban Zsilinszky könyve teljes, őszinte és méltó világításban tárja elénk az elhunyt pap jellemét, a történetíró igazságával. Az életrajz bevezetésében elmondja az iró, hogy aránylag kevés azon hitrokonok száma, kik megtudnák mondani, ki volt Áchim Ádám? A mai kor hamar elkoptatja embereit, különösen azokat, akik nem ragyogni, hanem használni akartak. Áchim élete, irja Zsilinszky, nem volt zajos, de tanulságos, nem volt fényes, de áldásos. Igen sokan, vádolták, ő pedig tetteivel akarta megcáfolni ellenségeit. Csabán született 1830-ban földmives szülőktől. Már a népiskolában feltűnt vasszorgalmával s mikor 1840-ben a szarvasi főgimnázium tanulója lett, itt is megnyerte tanárai szeretetét. Benka György, Molitorisz •Adolf', B a 1 1 a g i Mór és Vajda Péter volt akkor tanára a szarvasi gimnáziumvállalja el újra, hanem egészen kilép a párt kötelékéből is. Uj elnök Szederkényi lett, aki régi politikai múltja mellett is csak most került be újra a Házba. A párttagok egyrésze pedig — kilép a pártból. Láttuk az ellenzéki egyetértés hiányának másik tünetét a Kossuth-párton. Itt dezavuálták az elnökválasztás kérdésében Kossuth Ferencet és Kossuth erre azzal válaszolt, hogy le fog mondani a pártelnökségről. Ez az ügy már el van intézve, Kossuth marad elnök és vezér De bizonyos —- és az a legújabb jel is arra vall — hogy a pártbizalom és összetartása Kossuthpárton sem áll valami erős lábon Itt is van egy jó csomó képviselő, ki csak a jó alkalmat várja, hogy más táborba vonulhasson ki. A néppárt viszonyait a titkolódzás komálya fedi, de tudnivaló, hogy ott is van egy töredék, mely a mágnásuralom ellen lázadozik. Az ellenzék megerősödve, meggyarapodva került be az uj képviselőházba — és ime, legelsőbben is az a fátum látszik beteljesedni rajta, amely fátumot az ellenzék mindig olyan nagy kedvteléssel jósolgatott meg a kormánynak és a szabadelvüpártnak. Minden jósolgatás ellenére nem a kormánypártban, hanem a megerősödött ellenzék köreiben üti fel fejét a visszavonás, az egyetértés hiánya. Ezen eshetőségre alig gondolt valaki, legkevésbbé maguk az ellenzékiek Az ugyanis, általános felfogás az ellenzéken, hogy csupán a szabadelvű párt nagy sokaságában jelentkezhetik a visszavonás szelleme Másnak jósolták, maguk estek bele. S talán már le is tettek arról a reményről hogy a szabadelvüpárt különböző felfogású csoportokra oszoljék. nak, nem lehet tehát csodálni, hogy a törekvő ifjúnak hatalmasan fejlődött tudása ós életnózete. Vajda Péterrel bensőbb viszonyban volt és fiúi szeretettel ragaszkodott hozzá. Vajda előadásai alapján kezdte megérteni Áchim az Isten és természet közötti összefüggését. S mikor Eperjesre ment, tiszta fogalommal bírt a magasabb tudományok feladatáról. Tizennyolc éves volt, mikor a márciusi ifjúság mozgalmának a hire Eperjesre ért. Áchim ekkor már otthon volt, de sietett vissza Eperjesre, hogy társaival együtt ő is szolgálja a hazát. Eperjesen belépett a 30 tagu diáklégióba s nemsokára decemberben indultak Kassa felé. A szabadságharc eseményeiről naplót vezetett Áchim, melyet 1849. junius 21-ig folytatott. E napló egy részlete meg van Zsilinszky könyvében: a kassai csata leírása. De a futókkal együtt ö is menekült ós Eperjesre jutott. Itt elfogták, 45 órai fogság után eleresztették, mert jött Görgy. Achimot a fiatalsága ós az a körülmény mentette meg a besoroztatástól, hogy theologussá lett. Pozsonyba sietett, hogy a papi pályára előkészülhessen. Ezt vélte a legnyugalmasabb pályának. De csakhamar kiábrándult, mikor látta, hogy miképen bántak az úgynevezett „rebellis" papokkal. A tudásvágy később a reformáció hazájába, Németországba vezette, hol — különösen Halléban — lényegesen tágult látóköre. Mikor hazajött, egész kis reformátornak érezte magát. De az egyházi viszonyokban mindenütt lehangoltságot, tespedóst látott. Egy időre el is vesztette kedvét a papi pályától. Gyulán Írnoki alkal mazást kapott a törvényszéknél. Legalább a ki figyelemmel kisérte a szabadelvű párt ez idei első megalakulását, azonkívül megértette a minapi ismerkedő estély nagy jelentőségét, kétség kivül az ellenkezőről győződött meg. Nem hogy széthúzna, de összeforrasztja a szabadelvű pártot egy nagy eszme, a nemzeti magyar állam felépítésének eszméje, a liberalizmus széles alapján. Elmondta Széli Kálmán: bízott abban, hogy a nemzet nagy többsége átérzi azt, hogy azon államjogi formáknak megbolygatása, amelyek hosszú s ádáz küzdelmek és nehéz idők lezárásával az állam életébe beilleszkedtek, a mai magyar állam életérdekeire és fejlődésére veszélyes lenne. Es hogy a szabadelvű párt nem pártpolitikát, de minden lépésében, minden tényében országos politikát igyekszik csinálni. A szabadelvű pártot, ha nem is volt egységes valaha, most összetartja, nem a pártfegyelem, hanem a közös eszmék szeretete, mely erősebb minden kapocsnál. Megerősíti az összeforrást még a miniszterelnök személyisége és hivatottsága. Megalakulhat a középpárt. A szabadelvűek nem félhetnek az uj pártalakulástól. Sőt még kívánatos egy erős és nem meddő ellenzék alakú lása, mely áilandóan s nem túlzottan s nem a merev tagadás alapjaira helyezkedve birálná a parlament működését. Kívánatos volna, mert az ellentétek súrlódásaiból legtöbbnyire életre való eszmék születnek! Egy havi közigazgatás. Bókósvármegye közigazgatási bizottsága november havi ülését hétfőn tartotta ós mivel ugyanaz nap folytak a De később felébredt bsnne a hithüség ós elhatározta, hogy megküzd a lelkészi pályán a nehéz viszonyokkal. A Bach-korszakban került Tótkomlósra Horváth Sámuel mellé, mint segédlelkész. 1860-ban pedig Albertfalva ev. egyháza egyhangúlag megválasztotta lelkószeül. Itten csakhamar megnyerte hivei őszinte szeretetét és a község fejlődni kezdett munkássága alapján. Ritka érdeméül lehet megemlíteni azt, hogy minden hivót évenkint legalább egyszer meglátogatta. Meg is ijedtek az albertfalviak, mikor a pitvarosi egyház megválasztotta 1865-ben. De Áchim maradt, azonban 1871-ben Szarv ason választották meg. Szarvason Jancsovics István volt a lelkész, ki 1871-ben szokatlan módon eltűnt a városból. Amerikába ment ós Budapestről útközben küldte meg lemondását. Mig a presbyterium az esperessel együtt az uj papválasztás előkószitésón fáradozott, addig az eltűnt lelkész rokonsága azon volt, hogy Jancsovicsot visszahívják. Nem is tetszett a hivek egy részének, hogy Áchimot megválasztották, de az uj pap szeretetremóltóságávalnéhány óv múlva meghódította ellenségeit ós az az egész egyház szeretni, becsülni és bámulni kezdte Achimot. Itt kiszakítunk egy epizódot a könyvecskéből, amely teljesen bemutatja Áchim nemes lelkét. Egyszer nagy beteghez hivták, Darabos nevü presbyter feküdt halálos ágyán ; egyike azoknak, a kiket a gyűlölet emberei durva eszköznek használtak fel a papválasztási küzdelem idején. A mint Áchim a szobába lépve az ágyhoz közeledett, a betegnek lázas szeme szokatlan fényben fordult feléje. Két könycsepp gördült le halavány orcáján, kiaszott kezét Áchim felé nyújtván, mondá: megyebizottségi választások is, a választott bizottsági tagok közül csak ketten vehettek részt az ülésen, a többiek a választásnál való elfoglaltságukkal, betegséggel mentették ki magukat, ugy, hogy az elnöklő főispán felsorolva neveiket, hozzá tette: — Azt hiszem, éppen elég! A tárgysorozat egész csomó fontos, kivált földmives ós népiskolai, ovodai, vadászati ügyeket, f elebbezóseket tartalmazott. * A gyűlésen dr. L u k á e s György főispán elnöklete alatt jelen voltak: dr. Bodoky Zoltán h. alispán, dr. Daimel Sándor h. főjegyző, Somossy Zsigmond h. pónzügyigazgató, Éezey Szilveszter kir. tanfelügyelő, dr. Zöldy Géza főügyész, dr. Zöldy János főorvos, Haviár Lajos főmérnök, Jantsovits Péter árvaszéki elnök, Liszy Viktor kir. ügyész, Zlinszky István közgazdasági előadó, Varságh Béla, Keller Imre bizottsági tagok. Az alispán havi jelentését dr. D a i m e 1 Sándor h. főjegyző olvasta fel. Október hóban a megye területén egy gyilkosság Vésztőn, 11 öngyilkosság, 2 súlyos természetű szerencsétlenség, 28 lopási eset, ebből Gyulán 6 és 15 tüzeset fordult elő. Tudomásul vették, úgyszintén az alispánnak a megyei központi "pénztárak váratlan megvizsgálásáról szóló jelentését is. A pénztárak uj helyiségbe költöztek, melyek betörések ellen biztonságot nyújtanak. Vadászati jogok. Gróf M e r á n Jánosné nevében P a p p József felebbezéssel élt, mert a vármegye alispánja a körösladányi „kihi" területet, mely nagyrészben szőlőskert, önálló vadászterületnek nyilvánította. A felebbező azzal érvel, hogy a nevezett terület több tulajdonosé, szántóföld is van közte, igy a törvény értelmében önálló vadászterületnek nyilvánítani nem lehet. Dr. Zöldy Géza főügyész a felebbezés elutasítása mellett szólalt fel, mert a terület szőlőskert volt s ami még nem az, uj ültetéssel azzá lesz, tehát igy önálló vadászterületet képez. Dr. Daimel Sándor h. főjegyző szofiszmának tartja az egész felebbezést s — Köszönöm, nagyon köszönöm, nagytiszteletü uram, hogy ide fáradott ; nem mertem remólleni, hogy eljön, mondá a beteg, s azzal int övéinek, hogy menjek ki a szobából mert ő egyedül akar lenni lelkészével. Mikor ez megtörtént, a beteg nagyot sóhajtott és töredezett hangon mondá : — Meg tud-e nekem bocsátani, nagytiszteletü uram ? — Ha a jó Isten, aki ellen naponkint annyiszor vétünk, meg tud nekünk bocsátani ; hogyne tudnók megbocsátani ón felebarátomnak, a ki bizonyára kevesebbet vétett ellenem ? — válaszolt neki Áchim. -- Igen ám — folytatja tovább a beteg — de ón nagyot, igen nagyot vétettem nagytiszteletüsóged ellen. Oktalanul rágalmaztam, sértegettem. Az urak engem a papválasztás után fölbéreltek volt, hogy valamely este, mikor nagytisztületüsóged a templom mellett hazafele megy, üssem le. De ... de . . . — mondja szakadozottan tovább — de engemet nem vitt rá a lelkem, hogy ezt a bünt elkövessem. Nem tudnék nyugodtan meghalni, ha meg nem nevezném azokat, a kik engem ezen gonosztettre fölbóreltek. Áchim, meghallván a felbujtó ellensége nevét, ugy tett, mintha e titok fölfedezése nem is őt illette volnai. Legkisebb felindulás nélkül, nyugodtan ós áhítatosan felszolgálta a betegnek az Ur szent vacsoráját, melynek végeztével az ágynál helyet foglalva, még tovább beszélgetett betegével. A lelkiismeret furdalásaitól megszabadult ember szeut áhítattal hallgatta lelkészének vigasztaló ós bátorító szavait. Áchim pedig, ily módon megismervén ellenségeit, páratlan nagylelkűséggel, az illetőkkel sem szóval, sem tettel nem éreztette neheztelósót. Sőt ellenkezőleg, mint Krisztusnak