Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1901-10-31 / 87. szám

XXVIII. évfolyam. Békéscsaba, 1901. Csütörtök, október hó 31-én 87. szám. BEEESME6YEI EOZLONT POLITIKAI LAP. Szerkesztőség: Fő-tér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenként kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI Dl J: Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. - Negyedévre 3 kor. - Egyes szám ára 16 fillér. Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül is. Kiadóhivatal: Fő-tér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. Nyilttér-ben egy sor közlési dija 50 fii. Királyi szózat. A trón magasságából még sohasem hangzott el a hétfői szózathoz hasonló. Királyi szózatnak nevezzük, mert a „ trónbeszéd" hideg és élettelen kifejezés ennyi megkapó igazság, ennyi atyai gondoskodás, ennyi sziveket átjáró meleg érzés jellemzésére. Hires lesz e trónbeszód, históriai halhatatlanság jut osztályrészéül. E fenséges szózattal kapcsolatban sokat fogják emlegetni és dicsőíteni az ősz uralkodót, a ki azt elmondta s Széli Kálmán miniszterelnököt, a kit e trónbeszéd tartalmáért az alkotmányos felelősség illet. A nemzet milliói lelkesedéssel vettek tudomást arról a beszédről, a melylyel Ferencz József magyar király az uj országgyűlést megnyitotta. Főrendek és képviselők elálmélkodva, kitörő helyesléssel s mélységes meghatottsággal hallgatták. Hazafias lelkesedésük, meghatottságuk érzése végig rezdül a nép szivén, erősítve a hazaszeretetnek s a dinasztikus hűségnek arany kapcsait s a király szivét közelebb hozva a népmilliók dobogó szivéhez. Mindenekelőtt gazdag, nagyon gazdag munkaprogram m 3-Zj cl mely a királyi szózatból hatalmas körvonalakban kibontakozik. Mint az Alpesek hegyóriásai, ugy kéklenek felénk a nagy állami feladatok ormai. Kisebb de nem kevésbé fontos célok völgyei simulnak a széditő ormok lábaihoz. Ez a kép a maga egészében imponál minden ir'nyban. A király a haladásnak, az anyagi és szellemi fejlődésnek, a gazdasági és társadalmi bajok orvoslásának, a jólét és műveltség virágzásának, üdvös intézmé nyek kiépítésének, szóval gq

Apnagyar haza teljes felszerelésének perspektíváját nyitotta meg szemeink előtt. Nemes és hatalmas célokat tűzött a nemzet elé, a melyeket ha elérünk, Magyarország jövője beváltja mindazt az Ígéretet, mindazt a fényes álmot, a melyet sorsához nagy elmék és nagy szivek fűztek oly időben, a mikor még álmodozni is csak szent őrület volt az ország nagyságáról. Mint a politikai élet diskusszióiban s az ország közhangulatában, a trónbeszédben is a közgazdasági kérdések nyomulnak előtérbe. Gazdasági viszonyunk Ausztriával, a melyet a „67-es törvények szellemében" állán dóbb alapra kell fektetnünk; a kereskedelmi szerződések, a melyekben egyformán meg kell óvni földmivelési ós ipari érdekeinket, ezek első sorban tárgyai a kormány gondoskodásának. Ám e feladatok megoldásán (felül gazdag közgazdasági munkaprogramm lebeg a kormány szeme előtt. A közgazdasági válság enyhítése; iparnak, kereskedelemnek, földmivelésnek harmonikus fejlesztése; uj vízi utak nyitása; vasúti szállítások kedvezőbbé tétele; a gazdasági életre hatással levő némely törvények megváltoztatása s még sok egyéb, a mit ezúttal nem részletezhetünk. E szerves, okosan kigondolt közgazdasági programm minden szálán az erők összefoglalásának eszméje vonul végig. A trón magasából, atyai szivének egész melegével a harcban álló közgazdasági irányok együttes működését propagálja a király. Ebben a nagy feladatokkal küzdő, eszközeiben és erejében korlátolt országban a közgazdasági élet különböző tényezői egymással harcban nem állhatnak. Á nemzet megrontásával volna egyértelmű az erők szétforgácsolása, azoknak egymással szembeállítása, egyiknek dédelgetése a többi rovására. A közgazdasági élet fellendítése mellett még sok nagy terv szunnyad a trónbeszéd áttetsző fátyola alatt. Ezek között azonban különös fontossága van kettőnek: az adóteher igazságosabb, a szegényebb osztályok anyagi erejét jobban kímélő, tehát egyenletesebb elosztásának s a közigazgatás reformjának. A közigazgatás bajain a kormány eddig is segített, ahol tehette. Árról nem is szólva, hogy Széli Kálmán, miniszter, uj szellemet vitt bele a közigazgatás szervezetébe s hogy alatta a közigazgatás azon jellege, hogy az egész népért van s nem egy pártért, erősen kidomborodott; ettől eltekintve, a szerencsés intézkedések egész sorára utalhatunk, a melyek a közigazgatást, nagy szerves reformok nélkül is jobbá, olcsóbbá, egyszerűbbé, népiesebbé tették. Most azután a nagy korszakos közigazgatási reform veti előre a trónbeszédben árnyékát. E reform ugy, ahogy a jelenlegi belügyminiszter azt kontemplálja, két irányt egyesit magában harmonikusan, a két irány túlzásai és fogyatkozásai nélkül. Képessé tenni a közigazgatást arra,,hogy az állami feladatokat hatályosabban végezhesse; másrészt életet lehelni az ősi megyei önkormányzatba, hogy ez ne csak elmúlt idők tiszteletregerjesztő kisértete legyen, hanem élő valóság; íme, ez a két sarkköve a kormány közigazgatási reformjának. A modern irányt, amely a nemzeti célok érdekében, hathatósabc eszközökkel igyekszik felruházni az állami akaratot s a históriai irányt, amely a vármegyék és városok önkormányzatában tovább is hatni, munkálkodni, lüktetni óhajtja látni a társadalom nemes erőit: ezt a két irányt, a melyet egymással mereven szembeállítottak, harmóniába hozza a trónbeszéd. S igy a közigazgatás államosításának és a vármegyék önkormányzatának rendszerét egymással kibékíti. A jövő Magyarország tündöklő képe bontakozik ki a trónbeszéd dúsgazdag tartalmából. S hogy mindaz, ami benne ma csak igéret és irányok megjelölése, valóra váljék, odaadó, hazafias munkára hívja fel a király az országgyűlést. A miért azonban a trónbeszédet egy lángoló fejedelmi szózatnak nevezzük: ez nem a benne foglalt munkaprogramm, hanem a lélek, amely benne él. Tűz, ragyogás, melegség, kápráztató színek vannak benne. A „magyar állam" kiépítésének hangoztatása. A ,nemzeti nagy célokra" való hivatkozás. Oly húrok, a melyeknek érintése végigrezeg minden magyar ember lelkén s a melytől elsápadnak ellenségeink. A magyar nemzet gondolat- ós érzelmi világába elválhatatlanul belekapcsolódnak a korona gondolatai és érzelmei. Nemzeti politika, élén a dinasztiával: ime, ez a perspektíva, a mi e csodálatos, páratlan trónbeszédben szemeink elé tárul. '^en képze" I r r>. kz ipar fejlődése és a tisztességtelen kereskedelem. Két módja van az általános ipari fejlődésnek. Az igazi, az erős az, amely gyökeréből fejlődik nagygyá. Tehát alulról felfelé. Ez a természetes fejlődós, amely a kis iparból fejleszti a nagy ipart. másik T-l-,-,1i- - un íorrvov. íoriaírón rjpm fos? apm-mit".