Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1901-06-23 / 50. szám

XXVIII. évfolyam Békéscsaba, 1901. Vasárnap, junius hó 23-án 50. szám BEEESH ZLORT POLITIKAI LAP. Szerkesztőség: Fő-tér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. A bankóesináló. Budapest, junius 22. Típusnak debogy is merném nevezni Takács Zoltánt Beszélni sem volna érdemes társadalmunkról, hogyha az ilyen embereknek sok mása volna benne; már pedig csak soknak van tipusa. Elszigetelt egyéniség a Takács Zoltáné, aki maradjon is elszigetelve a társadalomban, mint a bélpoklos a kórházban. Egyben mégis típusnak mondható" a letört néptribun tipusa. Tejfölösszájú siheder korában a nép, vagy mondjuk ki az igazat, a csőcselék, szótárába vette a nevét; mire felemberedett, m-ír Illavát is megjárta s aztán ráadta magát a parasztok bűnére, a bankócsinálásra. Csak szörnyülködést és megvetést tudunk érezni az ilyen ember iránt, a kit nem valami nagy szenvedély ragad a bűnbe, hanem az élhetetlenség De azért nem birunk elzárkózni Takács Zoltán láttára attól a gondolattól, hogy jobb sorsa lett volna érdemes. Elvégre is az intelligenciából való ember, aki tanult huszonkét évet át. Törte magát könyvei mellett, rótta a betűket szemmel s kézzel. Ez bi nyitja legjobban, hogy nem gazembernek készült, mert aki gazembernek készül, az kényelmesebb úton .Valad pályáján. Azu án lett gazem£ ^mikor már benne volt az intelligenciában. És csodálatos, hc^y az értelemnek nincs meg a fölényes ereje, hogy a gazságtól visszatartson Nyilván sok éjen át rnagolta Takács Zoltán a Megjelenik hetenként kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. - Negyedévre 3 kor. - Egyes szám ára 16 fillér. Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül is. Kiadóhivatal: Fő-tér, 876. számu ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. Nyilttér-ben egy sor közlési dija 50 fii. büntetőjog paragrafusait s nem profitált belőlök annyit, hogy kerülje azt, hogy önmagára alkalmazást leljen a büntetés. Ez igazán csodálatos Hogy még a fogház levegője sem birta kiölni ebből az emberből a bűnnek a a csiráját, ebből az emberből, aki rabságának idején nyilván gondolkodott az önmaga sorsán és pályáján. Én azt hiszem, hogy Takács Zoltánt nem ragadja biinre egyéb, mint az akaraterő hiánya és az élhetetlenség. Nem volt akaratereje, hogy mikor kikeuült a fegyházból, kiragadja magát a hazai talajból vagy régi életmódjából és idegen talajba plántálja el uj életét. Mennyire fölötte áll egy Takács Zoltánnál az az ember, a ki itthon valami bünt követvén el, szö kik idegenbe s ott uj munkához kezd a ki hazulról menekülvén, katonának áll be idegen légióba, vagy effélébe Az ilyen akaraterő előtt meg tudót hajolni, az ilyen bűnösnek meg tudok bocsátani. Mert az ilyen vezekléshe; lelkierő kell és akaraterő, tehetség £ nagy elhatározások fogantatására. Ez nem volt meg Tahács Zoltán ban," ezért lakol most meg. És kel is lakolnia, mert vétke - eti, suWo~at vétkezett a társadalom ellen A - " . uyet a társad"'. egyszer cseuau-a, békén ki tudja magából választani, még egyszer betolakszik, kiveti durván. Ezen a második kivettetósen esik át most Takács Zoltán. Ha ismeretlen ember lett volna, ha nem emelkedik vala egykoron becsületes mun kájával,tanulásával a társadalom jobk rétegébe, szó sem esik vala róla akár mit követett volna is el; de mert a5 értelmiség körébe emelkedett volt föl, észrevették s kiközösítették bűnében. Sajnálkozás nélkül nem állhatni meg, szánalmas alakjára tekintvén. Hogy mit sajnálunk benne, magunk se tudjuk. Talán csak a diplomát és a sok munkát, melyet ez az ember a diploma megszerzésére pazarolt. Ez a munka kárbaveszett. Ezt sajnáljuk. Még talán leledzik bennünk valami a romantikából is, mely mindig arra vitt, hogy a nagy gazemberek iránt ném, vonzalmat érzünk. Rózsa Sándor népszerű alak volt Spangát megénekeljük még ma is, akár csak Szibinyányi Jankót guzlicaszó mellett, a Bakonybeli zsiványok sorsát is megsiratjuk a Népszínházban. Ilyenfajtán vagyunk a Takács Zoltánnal is. Neki is kijut a romantikus hajlandóságunkból, ámbátor jóval kevesebb jut ki neki, minta zsiványoknak. Mert gyáva volt Takács Zoltán minden gazságában. Ezt pedig nem tudjuk megbocsátani. Ami érdeklődés van bennünk iránta vagy ha tetszik, ami romantika, az még annak a kornak szól, mikor Takács Zoltán bátornak látszott Bátornak, inert kiállt a fórumra s dörgött p hatalmasok: ellen. Ez a bátorság írwuüáirx (iiiiotijf látszat volt. Hiu látszat! Fikarcíiyi botorság se volt Takács Zoltánban amit dátunk most, mikor a börtön után sem volt bátor sága teljesíteni kötelességét; -távozni ebből az országból, ebből a társaulalomból. Ezért undorodunk ettől az embertől, ezért kívánjuk, hogy a bör tön falai zárják el szemeink elől. Hungarus. A buza ára. Irta : dr. Kontúr Béla. Sir William Crookes, a Britisch Assotiation 1898. szeptember 7-én Bristolban tartott gyűlésén az elnöki megnyitóban igen érdekes kórdóst vetett fel: az élelem beszerzésének kérdését s a búzatermesztés jövőjét. A világhírű tudós a következő axiómákat állítja fel: 1. Az utóbbi években a buzafogyasztás egyénenként az egész világon tetemesen növekedett. (A kenyórevők száma 1871-ben 371 millió volt s husz év múlva 1891-ben a kenyérevők száma 472 millióra s 1898-ban 516 millióra rúgott fel.) 2. Az 1897/98-iki aratás összes termése 1921 millió bushel volt (egy bushel 36.384 liter) s ezt összevetvén 516 millió kenyérevő ember ellátására szükséges 2324 millió bushelel, világos, hogy 403 millió bushel hiány van. 3. A jövőnek 102 millió bushel hiánynyal megyünk s ez a hiány azért nem volt eddig nyomasztó, mert az előző években 300 millió bushel fölösleg volt. 4. A kenyérfogyasztók száma 6 és fél millióval szaporodott . . . Ezek statisztikai adatok, melyek az egész világot érdeklik, mindenkit, a ki kenyérrel él s igy még akkor is, ha jó a termés világszerte: a buza ára nem eshetik a régi alacsony nivóra ; mert nemcsak az elfogyott készletet kell pótolni, hanem gondoskodni kell uj készletekről is. A spekuláció azonban nem igy gondolkozik s hogy ennek dacára is diadalt arat, az a tőzsdék nemzetközi szervezetében s a tőzsdéknek monopóliumszerű intézményében leli magyarázatát. Azonban még megérhetjük azt az időt, hogy a gabonaértékesítés terón a termelő fogja megkapni a nagyobb, részt s nem a spekuláció. (Hn^^H Boldogult katonakoromban, midőn álmaimból hajnalkacagáskor fölvert a harsogó réz kürt s lovászom nyergelte a i paripát r. sokszor eszembe jutottak Qu. Horati u* Flaccus ei-ne sorai: Bétísmegyei Közlöny tárcája. Csaba nevéről és az itt lakott népekről. Irta: Zsilinszky Mihály. II. Csaba nevéről és Attila palo táj ár ól. E vidék földjéről és ősi lakóiról. Római avar és szláv maradványok. Honfoglaló magyarok örökség gyanánt vették e földet. Csaba nemzettség — és Comes Csaba. Elbeszélésünk kezdetén legtermészetesebb kórdós az : mit jelent ez a név Csaba? Ki volt az, aki ezt a nevet először viselte. Ha visszamegyünk a legrégibb irott emlékekhez, akkor azt fogjul: tapasztalni, hogy Csaba a régi Íróknál igen sokféle alakban fordul elő. Legtöbbször C h a b a, majd Choba, Soba, ChiabaósCeba. — A nyelvészek kimutatták, hogy ez a szó a török-tatár csap, csáb, sab, szab-igóből származik ; ami azt jelenti, hogy: ütni, Verni, vágni, rohanni. Az a igenévkópzővel ellátva lett belőle Csapa, Csaba, Saba vagy Szaba; ami vágtató, rohanó, támadó ós verő, szóval vitéz embert jelent.*) S valóban az első ember, aki e nevet viselte, és akiről ősi hagyományaink emlékeznek, vitéz ember volt, t. i. : a világot rettegtető hatalmas hun királynak, a hires Attilának, Honorius görög császár leányától született fia: Cs ab a. Hogy ő alapitotta-e Csabát; ő vagy emberei épitették-e az első kunyhókat, melyek alapját képezték a későbbi hasonnevű falunak, nem bizonyos. De nagyon valószínű. Mert tény, hogy atyja e vidéken is tartózkodott, s igy Csaba királyfi is itt lakhatott. Gyula városának monografusa, a derék Mogyoróssy János — Deseritius nyomán i) minden további indoklás nélkül biztosra veszi, hogy Attila hun király palotája Gyulán volt! „A sokaktól eddig tóvutakon keresett európai Hunnia legrégibb fő királyi szókvárosa — úgymond — sehol máshol nem létezett, mint éppen a mai Gyula városa feletti, gyulai óvár területén" 2) Erről a jó Mogyoróssy oly erősen volt meggyőződve, hogy ellenmondást nem türt, — s az ő igazgatása alatt a békésmegyei muzeumban mindenkinek mutogatta azt a faragott követ, mely az ö képzelete szerint n.ttila gyulai palotájának szegletkövét képezte! Mért nem lakhatott és építhetett volna tehát magának palotát atyjához közel Csaba királyfi is? Nincs benne semmi lehetetlenség. Csakhogy a történeti előadás nem építhető feltevésekre ós bizonytalan állításokra. Nekünk biztos adatokra van szükség. Annyi bizonyos, hogy itt Csaba előtt is sokféle népek laktak, xx geologusok kimutatták, hogy az egész magyar Alföld valaha tengerfenék volt, ós csak a tengernek a vaskapunál törtónt lecsapolása után köpződtek azon földhullámok, halmok ós völgyek, melyek vidékünkön ma is láthatók. A különféle erekből képződtek a mai Körösök medrei, melyeken az ősvizek levonulván, a talaj használhatóvá: művelésre, állandó lakásra alkalmatossá vált. Az ujabb szakszerű felmérések után tudjuk, hogy Csabának határában a föld színvonalának magassága átlag 90 méternyire fekszik a tenger szine felett. Földtani vegyületére nézve legnagyobb részt fekete televény, melyen buján nőtt fel a bozót; majd mivelés alatt a hasznos vetemény minden faja. n. fekete televény mellett a sárga és szürke agyag, a homok ós a szik. ^ föld minőségéhez képest változott a növényzet, a hasznos füvek, virágok, a nád, káka ós egyéb vizi növények ; vizmentón a fűz, kőris, feljebb tölgy a bükk, vad körtefa stb. A természet évezredeken át csodálatosan alakult át ; a folyó partokon rengeteg erdők nőttek fel, melyek búvó helyet adtak a magasabb vidékről ide vonult farkasnak ós rókának, nyúlnak és szarvasnak, ős medvéknek ós a mammuth-fóle óriási vadállatoknak. Sok idö telt el, mig a teremtés koronája, az ember, részint éhségtől, részint ellenségtől űzetve, itt megtelepedhetett. Tulajdonképpen az ember itteni megtelepedése óta van e vidéknek saját története. De amint nem tudjuk pontosan meghatározni azt az időt, amikor az édesvizű Tenger innét lefolyt és a növényi és állati fanem megjelent; ugy nem lehet biztosan kimutatni azt sem, minő nép volt az, mely e vidéken először jelent meg. A történelem előtti kor kutatói azt mondják, hogy az első emberek vadak, durvák és harciasak voltak, akiknek első fegyverei az erdei dorongok, eszközeik az elejtett áll tok csontjai ós szarvai, majd kőszilánkok, kőbalták és vésők valának. És ezt az állítási valóban megerősítik a határunkban is nap fényre hozott és a föld alól kiásott kőkor emlékek és konyhahulladókok. A körösesa torna medrének ásatásakor temérdek őskor cserepet, edóuydarabot, kőszerszámot hordtak ki a part-ra. Az úgynevezett! körösön tuli szöllöknekmagaslatai, mintegyjméternyi mélységben tele vannak ilyen őskori leietekkel. Hasonlóképpen » vidéken látható halmok is bővelkednek kőkori • radvá-v nyokkal. ^G^H Mindezek a maradványok 08f arról tesznek- tanúbizonyságot, hogy ^ őskori emberek tökéletlenek, durvák és - óletmócb jukra nézve is a majomtól alig kiílömböző lények lehettek. Magasabb fokú népek voltak már a«ob, a melyek bronzból és rézből kószitettdk 1 egszükségesebb szerszámjaikat, fegyvereiket, sőt ékszereiket is. liózből készitett csákányokat nemcsak Csabán, hanem a közel fekvő Dobozon ós Gerlán is találtak.*) Sőt találtak broncz sarlókot, vésőket, fibulákat, ruhakapcsokat, karpereczeket és egyébb ékszereket is. Például fülbevalókat, üvegből ós szemesebb kövekből, csinált nyakéket, gyöngyöt ós kolárist. Még lovaik szerszámát is diszitették, csatokkal ós karikákkal. Fegyvereik pedig, például a kardok, ugy markolatuk diszessóge, mint a pengének czitrái által tűntek ki. Természetes, hogy a vas feltalálása után a régi embereknek nem csak szerszámai ós fegyverei lettek tökéletesebbek, hanem életmódjuk is. De ez is lassan fejlődött ós bizony néhány századon át vegyesen használták a bronz és vas tárgyakat. Erre nézve tanuságul szolgál az a csabai lelet, melyben különösen érdekes az, hogy egy gazdag öltözetű és lovával együtt eltemetett vitéznek csontjai mellett broncz karperecet és kapcsot; a ló csontjai mellett *) Lásd. Búkésm. rég. és inivelődés tört. Évkönyv II és V. köteteit. Haan Lajos, Csabának első historikusa igen szép ilyen eszközöket gyűjtött össze, melyek fájdalom, többnyire elkallódtak. A gyulai múzeumban van egynehány. *) V. ö. Turul 1S91. évf. 118. 1. 1) Josephi Innocentii Dessericii, de Iniciis ac majoribus hungarorum Attila videlicet ejusque decerssoribus proximis Liber IV. Tom. III. Budae 1758. Cap. VI. 2) Gyula hajdan ésmost, történeti és statisztikai vázlatokban. Összegyüjté MagyoroSy János, Gyula 1858. 148. f. A Ferencz József keserűvíz világszerte ismert jó hírnevét kitűnő minőségének köszönheti, minek következtében a földgömb minden részén, móg a kisebb helyeken is, most már található és árusítva lesz. A Ferencz József keserüvizből mint rendszeres adag egy boros pohárral reggel óhgyomorravéve elegendő.