Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) január-június • 1-52. szám
1901-05-02 / 35. szám
XXVIII évfolyam. B.-Cs aba 1901. Csütörtök, május hó 2-án 35 szám. BEEESHEGrT mm QZLONY POLITIKAI LAP. Szerkesztőség: Fő-tér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenként kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI Dl J: Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. - Negyedévre 3 kor. - Egyes szám ára 16 fillér. Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül is. Kiadóhivatal: Fő-tér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. Nyilttér-ben egy sor közlési dija 50 fii. A magyar udvartartás. Budapest, máj. 1. A magyar nemzet régi forró óhajtása az önálló m. kir. udvartartás. Az 1867-iki kiegyezésben határozottan ki lön jelentve, hogy a m kir. udvartartás nem tartozik az Ausztriával való közös ügyek közé, hanem az udvartartás költsége külön szavaztatik meg a magyar országgyűlés által és közvetlen átutal tátik Ő Felsége udvari pénztárába, Mint tudjuk, évenkint 9.000.000 kororonát fizetünk az udvartartás költségeire. Ezen összeget ujabban fel akarják emelni, mert neríí- tartják elegendőnek a m. kir. udvar szükségleteinek fedezésére. Tudnunk kell, hogy Ö Felségének körülbelül 800,000.000 korona magánvagyona van és ezenkívül az úgynevezett koronajószágok jövedelmét is húzza. Összehasonlítva ezt a vagyont a többi uralkodók magánvagyonával és civillistájával, azt fogjuk TSfelí, hogy Ő Felsége évenkint legalább tízszer nagyobb jövedelem felett rendelkezik", mint például az angol király. Ezt figyelembe véve, azt mondhatná valaki, hogy hátakkor csakugyan fölösleges volna a magyar király civifttstáját felemelni. Csakhogy a civillista felemelésének kérdése egészen más szempontokra tartozik. A magyar királyi udvar történeti fejlődése alapján tudhatunk csak e kérdésre felelni. A magyar királyoknak épp ugy meg volt a magán vagyonunk, mint a többi magyar főuraknak. A magyar király magánvagyonának jogi természete később sem változott és mindig ugy fogták fel a dolgot, hogy a király az ő fejedelmi reprezentákiójának költségeihez nem köteles magánvagyona ból hozzájárulni Az ő fejedelmi méltóságával járó összes kiadásokat az ország tartozik viselni. Kezdetben a királyok, midőn mint fejedelmek járták körül az országot, természetben kapták ki a civillistájukat, ezek a régi udvartartási állapotok azonban teljesen megszűntek a Habsburgházból származó magyar királyok idejében és mindinkább előtérbe lépett a pénzbeli civillista. Ha biztos szabályok volnának arra nézve, hogy minő állami feladatai vannak az udvarnak, akkor könnyű volna a civillista tételeit is egyenkint megállapítani. Ámde ez még tisztázva nincs, s igy kénytelenek vagyunk inkább az udvari szokásoknak hódolni és ehhez mérni a királyi udvartartás szükségleteit. A mi uralkodó családunknál a spanyol etikett van behozva, az pedig tudvalevő, hogy fényre és pompára a spanyol udvartartást egyetlen ural kodóház sem multa felül. Innen van, hogy a bécsi udvartartás mindig oly fényes, oly költséges volt, ezért kell •"laWirilr nl" /--i<''llic>fói\-ILJ ÜCV^Jf V^K-ÍÍjZlC^, 1OUU1U fizetnünk, mert nem akarjuk iogy a magyar király udvartartása bármily tekintetben is mögötte maradjon az osztrák császári udvartartásnak, épen azért mi is akkori civillístát fizetünk, mint az osztrákok, bár sajnos, azudvar fényéből és gazdaságából alig jut nekünk néhány morzsa, néhány sugár. A király maga ugyan gyakran időzik körünkben, de teljes udvartartás nálunk soha sincs Az uralkodóház tagjai többnyire Bécsben laknak, ott székelnek az udvartartáshoz tartozó nagykövetek, követek, az egész diplomáciai kar — hát ezen mi szeretnénk segíteni, de nem tudunk. Ámbár ujabb időben jelentékeny változások történtek a mi javunkra. Azt szokták felhozni, hogy Budapesten azért nem fejthettek ki eddig teljes udvartartást, mert nem volt elég nagy királyi palota, ezen azonban Ő Felsége nagylelkűségéből akként segítettek, hogy háromszor akkorára építették a királyi palotát, mint a mekkora eddig volt. Az építkezés és berendezés 12.000.000koronába került s az összeget a király saját pénztárából fedezte A belső udvartartás körében is a mi javunkra számos intézkedés történt, mely által a magyar királyság nyomul előtérbe; az udvari ünnepségekhez rendszerint berendeltetnek a magyar udvari méltóságok és az ud varnagyi hivatal is felosztatott Ausztria és Magyarország között. Őrömmel üdvözöltük a király azon legújabb elhatározását, hogy a magyar fővárosban ezután épugy tartatnak udvari ünnepségek és fogadtatások, mint Bécsben. Ezen elhatározás következtében Budapesten ment végbe a napokban nagy udvari fénynyel a prágai hercegérsek és krakói hercegpüspök bibornokká avatási ünnepélye, a birétum feltételével, tegnap pedig fényes udvari bál volt a várpalotában. Ekként a paritás elve érvényre jut lassanként az udvartartás keretében is, ahol pe lig legmerevebb konzervativizmus uralkodik. A munkás nép joga. — Levél a szerkesztőhöz. — A Békésmegyei Közlöny egy múltabb számának hasábjain olvastam az „Iparosság jogá"-ról s ha már itt erről volt szó, egy pillanatra sem habozhatom tovább, hogy én is előadjam erre vonatkozólag nézeteimet. Annyival is inkább tennem kell ezt, hogy megvédelmezzem az általánosságban vett munkás-népet, melyet cikkiró az „Iparosság joga" cimii közleményben sajnálatos egyoldalúsággal ismertetett. Szükségesnek tartom' feltenni a kérdést, a már emiitett cikk t. Írójához: mily alapon helyezi az iparos munkást előtérbe más munkásokkal szemben? En ugy tudom, hogy a kvalifikáció kosara ép oly magasan csüng az iparos munkásokra nézve ós azt ép oly kevéssé érhetik el, mint bármi más munkások. Mig másfelöl: a világ s az élet iskolájában a józan ós szemlélődő s a tudásra törekvő, folyton kutató s figyelő elme ép ugy kiművelődhetik és felemelkedhetik a szellemi élet terén is a műveltség ama fokára, amelyen — bármiféle munkás legyen is —- kell hogy azt elösmerjak és méltányolják. S ugyanez okoknál togva nem érthetem meg, hogy az ipari munkások hogyan lehetnének politikailag érettebbek s a szavazati jogra méltóbbak, mint más munkások ? De ne tessék megijedni, t. ipari munkás-testvérek, ne essenek kétségbe és ne értsenek félre. Mi önökre nem féltékenykedünk, sőt kivánjuk, hogy jogaikat, mik az embert minthonpolgármegilletik,mielőbb megkaphassák. Nem féltékenykedünk, nincs okunk rá, mert azon jogokat, a mik minket egyenként illetnek, nem adhatják másoknak. Mivel mindegyikünk égető szükségét Békésmegyei Közlöny tárcája. Szecessziós virág-ének. A hő tavasz kelyhet ragadva - A homlokán jácint virul — Száguld aranysörényü ménjén, Sugárözön útjába hull. Mézzel teli kelyhének öble És önti szét a kéjnedüt. Cseppjét szellő szárnyán emelve Szétszórja most már mindenütt, És kél a dal : — Érintetlen mit sem hagyok ! Tudjátok, a tavasz vagyok. Erdő, berek levélbe szökken Hév árad szét a zöld mezőn, A fülemile dalába kezd és Pacsirta zeng oly érezőn. Millió madár picinyke szája Csak öt, csak őt dicsérgeti, Megnépesül kicsiny tanyája, Meleg ágyát a hő veti. És kél a dal : — Érintetlen mit sem hagyok ! Tudjátok, a tavasz vagyok. És illatár fakad nyomában, Milljó virág fölemeli Szines fejét és szivja kéjjel, Majd mámorát kileheli. A szirmokon a harmat fénye, Szerelmi vágy könycseppje az. Zománca a napsugár, ezt is Kicsalta a pajzán tavasz. És kél a dal: - Érintetlen mit sem hagyok! Tudjátok, a tavasz vagyok. A merre száll, a kis virágok Vidám feje bókolva ing, Harangvirág ad jelt előre Már messziről: csilling ! csilling ! Az orgona mélán megzendül, Nárcis hajol, a büszke, szép Fulipán buzogánnyal várja Szétnyílik ez, hogy reája lép. És kél a dal: Érintetlen mit sem hagyok ! '•'djátok, a tavasz vagyok. A neielejts pataknak szélén Vágyó Sítemét emeli rá, Az ibolya h evétől égvén Szerelmét, lámy elfogadák. A gyöngyvirág Jacos tejével Elébe áll, útjába á.li' Ne kerüld őt, ifjú s le; íny ka! Bár merre menj, reád tala't! És kél a dal: — Érintetlen mit sem hagyok ! Tudjátok, a tavasz vagyok. A világhírű asztalosinas. Irta: Maros György. „Mese nincs mesésebb, mint a mi Munkácsynk históriája^ a vézna kis asztalos inasé, a ki elindult is ezitiáb egyedül, hogy meghódítsa a világot % ezt meg is cselekedte . . e szavakkai vezeti be Malonyai Dezső „Munkácsy g^jjiály élete ós munkái" cimü nagy díszmü v^ t > Es igaza van a>, [ rónak, mert ha végig olvassuk a halhatatlanná leti nagy művész élettörténetét, abban meséüe iliő módon váltakoznak a szenvedéssel tele szomorú napok, gyötrelmes küzdelmek, nélkülözések, melyeket csak a szebb és jobb jövőbe vetett remény tesz tűrhetővé, a dicsőséggel, elismeréssel teljes nagy eredményeket magában foglaló időkkel, a melyeket — mint Munkácsy maga is sokszor emlegette — éppen a küzdelmes kezdetre való visszaemlékezés tett ódessé. Nevelőatyja megtanította arra, hogy az életet küzdelemnek tekintse ; az asztag műhelyben töltött idő pedig arra, hogy az embert czéljához csak a maga munkája segíthe'ti. Az a tüneményes életpálya, melyet az egykori asztalosinas I a Magyar Nemzet dicsőségére megfutott, bizonyságtétel a mellett, hogy azok az útmutatások, melyeket a kis gyermek nagybátyjától nyert, azok a ííélkülözésekkel telt Tüzdelmek, melyeket asztalosinas korában végig szenvedett: voltak előiskolái a benie szunnyadó hatalmas lelki e,rök oly nagyarányú kifejlődésének. E szerény megemlékezésnek nem fehet cólje, hogy a nagy Mesternek az eg-ósz műviéit világ bámulatát kiérdemelt működésé^ tagialja ; erre e lap hasábjai elegen dő tért n^m nyitnak. Csupán azon idő emilókezetét óí l aJ tr,r n felújítani, a melyet Munkácsy Mihály min t teljes árvaságra jutott gyermek s későoÍP^nt asztalosinas e ' ^ falai között töltött- <*-> Hat éves volt az 'a-pátlan, anyátlan á<Vd kis Munkácsy Mihály, a mikor anyai nagybátyja, Beök István, csabui ügyvéd, lejben magához vette, aki bá.r akkor ma|a is szűk anyagi körülmények _ kcWött'elt, egy pereiig sem tétovázott, a mikor koráp el hunyt testvére árvájának eltarfc^ áro1 s íe l" neveléséről \"olt szó. Munkácsy Mihály egyik testvére, Gizef&a már akkor < U tb*n tartózkodott nagynéninél, Reí ner Jakab uradalmi tjfcztr , . ohReök István lényeges befolyás a kis gyermek lelkületének fejlődésére, , ki az édes atya szeretetével, de egyúttal szigorral fogott terhes munkájához. A gyermek Miska egyelőre iskolába nem járt, hanem lieök maga tanítgatta a nebulót, a mi bizony nem mindig esett meg nyomatékosabb tanítási módszer alkalmazása nélkül. Később azonban Reöknek dolgai felszaporodván, mint még akkor nőtlen ember, a tanitással járó napi teendőkre elegendő idővel nem rendelkezett: Miska iskolába került. Mint iskolás gyermek, megismerkedett a Yidovszky Hüke fiukkal, s különösen az előbbiek közül Lászlóval (most a dobozi uradalom tisztviselője) s Ferencczel (a csabai árvaszók elnöke) hamarosan barátságot kötött; gyermekbarátjai révén szivesen látott vendég lett a Yidovszky családnál, különösen Vidovszkytió szerette meg az okos, virgoncz gyermeket, s valóságos édes anyai gondossággal vette körül ! az árvát, szeretetének megnyilatkozása közben nem tévén külömbséget közte s tulajdon gyermekei között. Szivesen barátkozott azonban Miska gyerek Juhász Ferencz szabó mester inasaival is, s ezen nagy pajtáskodás közben többször gondolt szarkafészek keresésre, mint a tanulásra. Nevelőapját komoly aggodalom töltötte el a fiú iövője iránt, intette, korholta, fenyítette a ^ ^rmeket, mig végre meg kellett győződnie au o° hogy Miskának a tanulásra hajlama nincs. ' Si) í'-ben bekövetkezett apályaválasztás, a 11 .. -tendős Miska asztalos inas lett, bár a fiu inkább a szabó mesterséghez húzott; uio, s zí V ösen követte a nevelő-atyja választását ^ l elkét csak innak öröme töltötte be teljesen, Jjogy I most már futkoshat mezítláb az utcán, fel
