Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1901-05-02 / 35. szám

XXVIII évfolyam. B.-Cs aba 1901. Csütörtök, május hó 2-án 35 szám. BEEESHEGrT mm QZLONY POLITIKAI LAP. Szerkesztőség: Fő-tér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenként kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI Dl J: Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. - Negyedévre 3 kor. - Egyes szám ára 16 fillér. Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül is. Kiadóhivatal: Fő-tér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. Nyilttér-ben egy sor közlési dija 50 fii. A magyar udvartartás. Budapest, máj. 1. A magyar nemzet régi forró óhaj­tása az önálló m. kir. udvartartás. Az 1867-iki kiegyezésben határozot­tan ki lön jelentve, hogy a m kir. udvartartás nem tartozik az Ausztriá­val való közös ügyek közé, hanem az udvartartás költsége külön szavaz­tatik meg a magyar országgyűlés által és közvetlen átutal tátik Ő Felsége udvari pénztárába, Mint tudjuk, éven­kint 9.000.000 kororonát fizetünk az udvartartás költségeire. Ezen össze­get ujabban fel akarják emelni, mert neríí- tartják elegendőnek a m. kir. udvar szükségleteinek fedezésére. Tudnunk kell, hogy Ö Felségének körülbelül 800,000.000 korona magán­vagyona van és ezenkívül az úgyne­vezett koronajószágok jövedelmét is húzza. Összehasonlítva ezt a vagyont a többi uralkodók magánvagyonával és civillistájával, azt fogjuk TSfelí, hogy Ő Felsége évenkint legalább tízszer nagyobb jövedelem felett rendelkezik", mint például az angol király. Ezt figyelembe véve, azt mondhatná va­laki, hogy hátakkor csakugyan fölös­leges volna a magyar király civiftts­táját felemelni. Csakhogy a civillista felemelésének kérdése egészen más szempontokra tartozik. A magyar királyi udvar tör­téneti fejlődése alapján tudhatunk csak e kérdésre felelni. A magyar királyok­nak épp ugy meg volt a magán vagyonunk, mint a többi magyar fő­uraknak. A magyar király magán­vagyonának jogi természete később sem változott és mindig ugy fogták fel a dolgot, hogy a király az ő fejedelmi reprezentákiójának költségei­hez nem köteles magánvagyona ból hozzájárulni Az ő fejedelmi méltósá­gával járó összes kiadásokat az ország tartozik viselni. Kezdetben a királyok, midőn mint fejedelmek járták körül az országot, természetben kapták ki a civillistájukat, ezek a régi udvar­tartási állapotok azonban teljesen meg­szűntek a Habsburgházból származó magyar királyok idejében és mind­inkább előtérbe lépett a pénzbeli civillista. Ha biztos szabályok volnának arra nézve, hogy minő állami feladatai vannak az udvarnak, akkor könnyű volna a civillista tételeit is egyenkint megállapítani. Ámde ez még tisztázva nincs, s igy kénytelenek vagyunk inkább az udvari szokásoknak hó­dolni és ehhez mérni a királyi udvar­tartás szükségleteit. A mi uralkodó családunknál a spanyol etikett van behozva, az pedig tudvalevő, hogy fényre és pompára a spanyol udvartartást egyetlen ural kodóház sem multa felül. Innen van, hogy a bécsi udvartartás mindig oly fényes, oly költséges volt, ezért kell •"laWirilr nl" /--i<''llic>fói­\-ILJ ÜCV^Jf V^K-ÍÍjZlC^, 1OUU1U fizetnünk, mert nem akarjuk iogy a magyar király udvartartása bármily tekintetben is mögötte maradjon az osztrák császári udvartartásnak, épen azért mi is akkori civillístát fizetünk, mint az osztrákok, bár sajnos, az­udvar fényéből és gazdaságából alig jut nekünk néhány morzsa, néhány sugár. A király maga ugyan gyakran időzik körünkben, de teljes udvartar­tás nálunk soha sincs Az uralkodó­ház tagjai többnyire Bécsben laknak, ott székelnek az udvartartáshoz tar­tozó nagykövetek, követek, az egész diplomáciai kar — hát ezen mi sze­retnénk segíteni, de nem tudunk. Ámbár ujabb időben jelentékeny vál­tozások történtek a mi javunkra. Azt szokták felhozni, hogy Buda­pesten azért nem fejthettek ki eddig teljes udvartartást, mert nem volt elég nagy királyi palota, ezen azonban Ő Felsége nagylelkűségéből akként segítettek, hogy háromszor akkorára építették a királyi palotát, mint a mekkora eddig volt. Az építkezés és berendezés 12.000.000koronába került s az összeget a király saját pénztá­rából fedezte A belső udvartartás körében is a mi javunkra számos intézkedés tör­tént, mely által a magyar királyság nyomul előtérbe; az udvari ünnepsé­gekhez rendszerint berendeltetnek a magyar udvari méltóságok és az ud varnagyi hivatal is felosztatott Ausz­tria és Magyarország között. Őrömmel üdvözöltük a király azon legújabb elhatározását, hogy a ma­gyar fővárosban ezután épugy tartat­nak udvari ünnepségek és fogadtatá­sok, mint Bécsben. Ezen elhatározás következtében Budapesten ment végbe a napokban nagy udvari fénynyel a prágai hercegérsek és krakói herceg­püspök bibornokká avatási ünnepélye, a birétum feltételével, tegnap pedig fényes udvari bál volt a várpalotában. Ekként a paritás elve érvényre jut lassanként az udvartartás keretében is, ahol pe lig legmerevebb konzerva­tivizmus uralkodik. A munkás nép joga. — Levél a szerkesztőhöz. — A Békésmegyei Közlöny egy múltabb számának hasábjain olvastam az „Iparosság jogá"-ról s ha már itt erről volt szó, egy pillanatra sem habozhatom tovább, hogy én is előadjam erre vonatkozólag nézetei­met. Annyival is inkább tennem kell ezt, hogy megvédelmezzem az általánosságban vett munkás-népet, melyet cikkiró az „Ipa­rosság joga" cimii közleményben sajnálatos egyoldalúsággal ismertetett. Szükségesnek tartom' feltenni a kér­dést, a már emiitett cikk t. Írójához: mily alapon helyezi az iparos munkást előtérbe más munkásokkal szemben? En ugy tudom, hogy a kvalifikáció kosara ép oly magasan csüng az iparos munkásokra nézve ós azt ép oly kevéssé érhetik el, mint bármi más munkások. Mig másfelöl: a világ s az élet iskolájában a józan ós szemlélődő s a tudásra törekvő, folyton kutató s figyelő elme ép ugy ki­művelődhetik és felemelkedhetik a szellemi élet terén is a műveltség ama fokára, amelyen — bármiféle munkás legyen is —- kell hogy azt elösmerjak és méltá­nyolják. S ugyanez okoknál togva nem érthe­tem meg, hogy az ipari munkások hogyan lehetnének politikailag érettebbek s a sza­vazati jogra méltóbbak, mint más mun­kások ? De ne tessék megijedni, t. ipari mun­kás-testvérek, ne essenek kétségbe és ne értsenek félre. Mi önökre nem féltékeny­kedünk, sőt kivánjuk, hogy jogaikat, mik az embert minthonpolgármegilletik,mielőbb megkaphassák. Nem féltékenykedünk, nincs okunk rá, mert azon jogokat, a mik min­ket egyenként illetnek, nem adhatják má­soknak. Mivel mindegyikünk égető szükségét Békésmegyei Közlöny tárcája. Szecessziós virág-ének. A hő tavasz kelyhet ragadva - A homlokán jácint virul — Száguld aranysörényü ménjén, Sugárözön útjába hull. Mézzel teli kelyhének öble És önti szét a kéjnedüt. Cseppjét szellő szárnyán emelve Szétszórja most már mindenütt, És kél a dal : — Érintetlen mit sem hagyok ! Tudjátok, a tavasz vagyok. Erdő, berek levélbe szökken Hév árad szét a zöld mezőn, A fülemile dalába kezd és Pacsirta zeng oly érezőn. Millió madár picinyke szája Csak öt, csak őt dicsérgeti, Megnépesül kicsiny tanyája, Meleg ágyát a hő veti. És kél a dal : — Érintetlen mit sem hagyok ! Tudjátok, a tavasz vagyok. És illatár fakad nyomában, Milljó virág fölemeli Szines fejét és szivja kéjjel, Majd mámorát kileheli. A szirmokon a harmat fénye, Szerelmi vágy könycseppje az. Zománca a napsugár, ezt is Kicsalta a pajzán tavasz. És kél a dal: - Érintetlen mit sem hagyok! Tudjátok, a tavasz vagyok. A merre száll, a kis virágok Vidám feje bókolva ing, Harangvirág ad jelt előre Már messziről: csilling ! csilling ! Az orgona mélán megzendül, Nárcis hajol, a büszke, szép Fulipán buzogánnyal várja Szétnyílik ez, hogy reája lép. És kél a dal: Érintetlen mit sem hagyok ! '•'djátok, a tavasz vagyok. A neielejts pataknak szélén Vágyó Sítemét emeli rá, Az ibolya h evétől égvén Szerelmét, lámy elfogadák. A gyöngyvirág Jacos tejével Elébe áll, útjába á.li' Ne kerüld őt, ifjú s le; íny ka! Bár merre menj, reád tala't! És kél a dal: — Érintetlen mit sem hagyok ! Tudjátok, a tavasz vagyok. A világhírű asztalosinas. Irta: Maros György. „Mese nincs mesésebb, mint a mi Munkácsynk históriája^ a vézna kis asztalos inasé, a ki elindult is ezitiáb egyedül, hogy meghódítsa a világot % ezt meg is csele­kedte . . e szavakkai vezeti be Malonyai Dezső „Munkácsy g^jjiály élete ós munkái" cimü nagy díszmü v^ t > Es igaza van a>, [ rónak, mert ha végig olvassuk a halhatatlanná leti nagy művész élettörténetét, abban meséüe iliő módon váltakoznak a szenvedéssel tele szomorú napok, gyötrelmes küzdelmek, nélkülözések, melyeket csak a szebb és jobb jövőbe vetett remény tesz tűrhetővé, a dicsőséggel, el­ismeréssel teljes nagy eredményeket magá­ban foglaló időkkel, a melyeket — mint Munkácsy maga is sokszor emlegette — éppen a küzdelmes kezdetre való vissza­emlékezés tett ódessé. Nevelőatyja meg­tanította arra, hogy az életet küzdelemnek tekintse ; az asztag műhelyben töltött idő pedig arra, hogy az embert czéljához csak a maga munkája segíthe'ti. Az a tüneményes életpálya, melyet az egykori asztalosinas I a Magyar Nemzet dicsőségére megfutott, bizonyságtétel a mellett, hogy azok az út­mutatások, melyeket a kis gyermek nagy­bátyjától nyert, azok a ííélkülözésekkel telt Tüzdelmek, melyeket asztalosinas korá­ban végig szenvedett: voltak előiskolái a benie szunnyadó hatalmas lelki e,rök oly nagyarányú kifejlődésének. E szerény megemlékezésnek nem fehet cólje, hogy a nagy Mesternek az eg-ósz műviéit világ bámulatát kiérdemelt műkö­désé^ tagialja ; erre e lap hasábjai elegen dő tért n^m nyitnak. Csupán azon idő emiló­kezetét óí l aJ tr,r n felújítani, a melyet Mun­kácsy Mihály min t teljes árvaságra jutott gyermek s későoÍP^nt asztalosinas e ' ^ falai között töltött- <*-> Hat éves volt az 'a-pátlan, anyátlan á<­Vd kis Munkácsy Mihály, a mikor anyai nagy­bátyja, Beök István, csabui ügyvéd, lej­ben magához vette, aki bá.r akkor ma|a is szűk anyagi körülmények _ kcWött'elt, egy pereiig sem tétovázott, a mikor koráp el hunyt testvére árvájának eltarfc^ áro1 s íe l" neveléséről \"olt szó. Munkácsy Mihály egyik testvére, Gizef&a már akkor < U tb*n tar­tózkodott nagynéninél, Reí ner Jakab uradalmi tjfcztr , . oh­Reök István lényeges befolyás a kis gyermek lelkületének fejlődésére, , ki az édes atya szeretetével, de egyúttal szigorral fogott terhes munkájához. A gyer­mek Miska egyelőre iskolába nem járt, hanem lieök maga tanítgatta a nebulót, a mi bizony nem mindig esett meg nyoma­tékosabb tanítási módszer alkalmazása nél­kül. Később azonban Reöknek dolgai fel­szaporodván, mint még akkor nőtlen em­ber, a tanitással járó napi teendőkre ele­gendő idővel nem rendelkezett: Miska is­kolába került. Mint iskolás gyermek, meg­ismerkedett a Yidovszky Hüke fiukkal, s különösen az előbbiek közül Lászlóval (most a dobozi uradalom tisztviselője) s Ferencczel (a csabai árvaszók elnöke) hamarosan ba­rátságot kötött; gyermekbarátjai révén szivesen látott vendég lett a Yidovszky családnál, különösen Vidovszkytió szerette meg az okos, virgoncz gyermeket, s való­ságos édes anyai gondossággal vette körül ! az árvát, szeretetének megnyilatkozása köz­ben nem tévén külömbséget közte s tulaj­don gyermekei között. Szivesen barátko­zott azonban Miska gyerek Juhász Ferencz szabó mester inasaival is, s ezen nagy paj­táskodás közben többször gondolt szarka­fészek keresésre, mint a tanulásra. Nevelő­apját komoly aggodalom töltötte el a fiú iövője iránt, intette, korholta, fenyítette a ^ ^rmeket, mig végre meg kellett győződnie au o° hogy Miskának a tanulásra hajlama nincs. ' Si) í'-ben bekövetkezett apályaválasz­tás, a 11 .. -tendős Miska asztalos inas lett, bár a fiu inkább a szabó mesterséghez húzott; uio, s zí V ösen követte a nevelő-atyja választását ^ l elkét csak innak öröme töltötte be teljesen, Jjogy I most már futkoshat mezítláb az utcán, fel

Next

/
Thumbnails
Contents