Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1901-04-18 / 31. szám

XXVIII évfolyam. B.-Csaba 1901. Csütörtök, április hó 18-án 31. szám. BEEESHEErTEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. Szerkesztőséj: Fő-tér, 876. számit ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenként kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. - Negyedévre 3 kor. - Egyes szám ára 16 fillér. Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül is. Kiadóhivatal: Fő-tér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. Nyilttér-ben egy sor közlési dija 50 fii. Az alkoholizmus ellen. B.-Csaba, április 17. A legáltalánosabb társadalmi kér­désről tanácskoztak a naj: okban Bécs­ben és Budapesten: az alkoholizmus­ról. Az egész föld kerek ín nemcsak általános, de aktuális ez a téma, mert, sajnos, nincs olyan zugoly a földön, a hová az alkoholizmus be nem vette volna magát Számtalan alakban je­lentkezik. Németországban a sör ré­vén, Oroszországban a watky révén, Angliában és Amerikában a pálinka­speciálitások révén, Franciaországban az abszint révén, nálunk és sok egye­büt különféle italok révén vegyesen. Csodás meséket olvasunk a kinai ópium- és hasisélvezó'kró'l s nem vesz­szük észre, hogy a mi alkoholizmu sunk csak az eszközökben különbözik a messze keleti szokástól, mellnek a kinaiak hódolnak. Csakhogy míg a kinai ópiuma enyhébb formában r.at, az alkoholizmus durvább megjelenése ugyanazon jelenségnek. Az alkoholista végcélja az elrná­morosodás. Ugyanezt a mámort ká­bulat alakjában szerzi meg az ópium élvező' keleti, vagy a morfinista nyu­gati ember. E szenvedélyeknek élő keletiek és nyugotiak a perc gyönyö­réért áldozzák fel, bízvást mondhatni, életüket. Az alkohol aláaknázza az egészséget. A betegségek egész soro­zata fejlődik ki az alkoholizmusból s az orvosok hirdetik, hogy az alko­holista legjobban inklinál a legvesze­delmesebb betegségekre. Nem célunk itt orvosi kutatások eredményeit ismertetni, ez a téma szinte kimeríthetetlen volna. Ciak az elmeorvosoknak irra a tapasztalatára utalunk, hogy az elmebajok javaré­szét vagy okozza, vagy előmozdítja az alkoholizmus. E nélkül az elme­gyógyintézetek beteganyaga tizedrész­nyire apadna le. Es sajátságos jelenség, hogy a mi­kor az államnak minden módon arra kellene törekednie, hogy a jelen ós jövő nemzedéket mennél inkább erő­sítse, gyarapítsa, akkor ép az állam­hatalom az, mely az alkoholizmust nemcsak hogy nem visszafojtani igyek­szik, de a >ból üzletet csinál. Majd­nem minden államban az alkoholiz­mus révén szerzi be az állam az ő jövedelmének nagy részét Hol mono­polizálj íi. clZ alkohol termelést és saját közegei által terjeszti annak élvezetét, mint például Oroszországban, hol pe­dig valamelyes formában adózási alap­nak statuálja az alkohol élvezetét Vájjon hol itt clZ erkölcsi alap, a melyre az államnak helyezkedni kell ? Vájjon hol itt az állam vezető s intő szerepe ? Vájjon miben nyilvá­nul itt az államnak az a morális hi­vatása, melyről a politika és állam­bölcselet tankönyvirói oly sokat be­széljek ? íme katédra-bölcseletnek egyik póldáz.ita. A legmagasabbrendű etikai testület, az állam, mint az immorali­tás fenti' rtója. Mert az alkoholizmus immoralitás. Legalább im moralitást szül. Az er­kölcsnek hgely&duitabb arculcsapá sait alkoholisták követik el Az észlényt érzésétől fosztja meg az alkoholismus, mely az állam címerével kérkedve, folytatja romboló munkáját. Mindezek tudatában nem is csodálandó, hogy a modern gondolkodók hivatásukul tűzték ki, hogy az alkoholizmus prob­lémáját megoldják. A feladat nem könnyű. Van legalább is olyan nehéz, mint egy egy avult politikai vagy bölcse­leti fogalom definiálása. Érdemes er­ről a témáról is könyvet irni, a mint könyveket irtak holmi filozóftémákróU Hogy azonban a gyakorlati haszna több lehet e probléma megoldásának, az is kétségtelen. Rokonszenvvel kísértük tehát az alkoholizmus elleni kongresszust Nem mintha gyakorlati eredményt várnánk kongresszusoktól, de azért, mert napi rendre hozta az alkoholizmus létbe­vágó kérdését. A kongresszus, a hogy összeült, szét is oszlott. De azok az eszmék, a melyek e kongresszu­son kipattantak, termő magokká le­hetnek. Lehetetlen, hogy itt-ott az állam­hatalom kezelőiben meg ne szólaljon a lelkiismeret, mikor hallják, hogy mily immorális eszköz az alkoholiz mus az álllami jövedelmek beszerzé­sére. Az a tiltakozás, mely az antial koholista kongresszuson elhangzott, kell, hogy visszhangot ébreszszen azokban, a kiknek a szivén fekszik a társadalom erkölcse s ha e visszhang feltámad, lehetetlen, hogy meg ne szólaljon a nyomában a lelkiismeret. Vajha a mi kormányunk is befő gadná legalább kontemplációjába azo­kat az eszméket, melyeket az anti­alkoholista kongresszus hirdet. Ali ennyivel beérjük; mert az alkolizmus ról gondolkodni annyit jelent, mint az alkoholizmus esküdt ellenségévé szegődni Tejszövetkezetek Békésmegyébe ns — A miniszteri kiküldött előadásai. — Nagy horderejű közgazdasági ügyben : a tejszövetkezetek létesítése érdekében tör­ténnek meg vasárnap a kezdeményező lé­pések. Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter megbízásából április "2 t-ikén S i e r b á n János országos tejgazdasági felügyelő Gyulán és Csabán előadá­sokat fog tartani a tej szövetkezetekről, hogy gazdaközönségünk előtt kifejtse azok nagy horderejét s útmutatásokat adjon megalakításukra. Lukács G-yörgy főispán, ki minden közérdekű kérdést nagy szeretettel karol fel és odaadással támogat, az érdeklődő nagyközönséget a következő meghívóval hivja meg a miniszteri kiküldött előadá­saira : Meghívás. Köztudomásu, mily nehéz a gazda meg­élhetése. Terhei szaporodnak, ezzel szem­ben a gabonának ára állandóan nyomott. Ebből a kedvezőtlen helyzetből csak ugy van menekvés, ha a gazda egyfelől fokozza mennyiségileg ós minőségileg termelését, másfelől 'többoldalúvá teszi ezt a végből, hogy ne egy kockán legyen midene, hanem ha a termelés egyik ága nem sikerül, szá­mithason a többire. Mindezen célok elérésére kitűnő eszköz aszar vasmarha tenyésztés tej­lesztóse. Elegendő szarvasmarha tenyész­téssel jó ós sok trágyához jut a gazda s ezzel földje termését jelentékenyen fokoz­hatja ; másfelöl a sz rvasmarha tenyész­téssel kapcsolatos takarmány-termelés a föld jövedelmezőségét több oldalú va teszi.. Mindezekhez j árul a szarvasmarha tenyész­tésnek a hus ós az állati termékek értéke­sítésével járó jövedelmezősége. Ezen állati termékek közül legfontosabb a tej. A tejgazdaság fejlesztése önmagában is a nemzeti vagyonosodás nagymérvű elő ­haladását jelenti. Jelentősége nagyban fo­Békésmegyei Közlöny tárcája. Pistuka. Irta: Gyökössy Endre. .aranyos kis baba volt a Pistuka. So­mogyból jött le az Alföldre a nagynénihez, hogy — mint a titkos családi konferenciá­kon beszélgették a szülök — ismeretsége­ket kössön, mert bizony már tizenhét éves . . . Egymást érte a sok táncestóly. Lett is temérdek ismerőse a kis Pistukának. Iri­gyelték is az odavaló lányok, különösen mikor észrevették, hogy a nőtlen orvos, meg a fiskális is a kis „baba" körül for­golódik, amint elnevezték. A többi városi, állami hivatalnokokra, mint olyan szeré­nyebb pártikra, nem sokat adtak, mert bi­zony ezek közül is sokan csapták a szelet a kis somogymegyei Pistukának. Pedig hát ő nem nagyon örült egynek sem ; azaz mindegyiknek egyformán. Sétálni meg egyáltalán nem szeretett. Hisz alig birt bólongatni a sok ismerős­nek, akik majd a földig leemelték kalap­jukat a kis aranyos baba előtt. Csinos kis leány is volt. Olyan szépen illett neki válláig érö szöszke, göndör kör­haja. Hát még az a két nagy sötéttekete szem s az a naivan komoly ajak. Nem is hitte senki, hogy már tizenhét éves. S ő ezt egy fényes társaságban — keresztlevéllel bizonyította be a kételkedő udvarlóknak. * Szombat délután volt. Sápadt, de máskülönben termetes, ba­jusztalan diákgyerea állított be a nagyné­nihez. ^hogy a konj'hába lépett, majd visz­szafordult, mikor megpillantotta a kis Pis­tukát. Egy zsámolj'on ült, olvasott s ölé­ben a kis fehér cica falatozott. Nem tud­hatta, ki lehet e szép leány, illetőleg szép­nek bajosan hitte, hisz tudta is ő, hogy mi a szép, ki a szép leány, de ijedtségében köszönni is elfelejtett. — Piroska nénit tetszik keresni? -ölig mert szólni szagény, bamba diák. — Igen . . . i . . . gen. — Tessék erre jönni! Avval vezette. Ugy látszik, azt gon­dolhatta, hogy ez a szegény bamba fiu még bajosan járt itt, mert akkor csak nem vi­selkednék oly ügyetlenül. Pedig hát ezelőtt minden szombaton ott uzsonázott, csakhogy most sokáig beteg volt, a; órt n«m látta még Pistuka. — Kezét csókolom Piroska néni! — Te vagy Laci? Hát nem vagy már beteg? Azt hiszem megismerted Pistukát, hiszen olyan sokat beszéltünk róla. Ugy-e ? — Igen. Rámondta nagy bambán, pedig most hallotta életében először, hogy Pistuka is van a világon — Te is megismerhetted a Lacit, hi­szen róla is olyan sokat beszéltünk veled. — De nénikém, én most hallom először a nevét életemben . . . — Igaz, igaz! Majd mással tévesz­tettelek össze. Hát tudod ő távoli rokonom. — Akkor nekem is, ugy-e ? Es igy megismerkedtek . . . Együtt is uzsonáztak. Pistuka tartotta szóval a kis társaságot, a bamba Laci-diák hallga­tott, akár csak egy darab fa. Dehogy mert volna a szép kis leány szeme közé nézni. Pedig már nyolcadikba járt . . . Es milyen csodálatos. Ennek a szép kis leánynak megtetszett ez a bamba fiu; ha az utcán találkozott vele, ő maga kérte fel, hogy kísérje haza — utóvégre is ro­kona — s olyan sok szépet beszélt neki. Es milyen csodálatos. Ennek a bamba diáknak is mozogni kezdett a szive. Minden nap egy üres képes lapot küldött a kis Pistukának. Dehogy merte volna a nevét ráirni. Azért csak megtudta Pistuka, hogy Laci küldi. Es milyen csodálatos. Ennek a szép babának volt annyi bátorsága, hogy egy alkalommal, mikor a néni jól hátra maradt, megmondta a bamba Lasinak, hogy ö szereti. És milyen csodálatos. Ennek a bamba Lacinak is volt annyi bátorsága, hogy meg merte mondani, hogy Pistukát ő is szereti. De alig vallotta be szerelmét, ijedten hátra nézett, hogy nem hallotta-e meg a Piroska néni ? . . . És milyen csodálatos. A jó tanuló Laci megbukott a latinból az érettségin. És a kis édes Pistuka még nem is hara­gudott érte — az mellékes, hogy édesapja el akarta kergetni a háztól, — hanem csak biztatta Lacikáját, hogy tanuljon szorgal­masan, majd leteszi szeptemberben abból is, ne busuljon, hisz Pistukáia szereti. És milyen csodálatos. A jó tanuló Laci szeptemberben is megbukott. Es ha a kis Pistuka nem is haragudott nagyon, „mégis megdorgálta a bamba Laciját," hogy ta­nuljon ám, mert a szerelemből meg nem élnek . . . No, de karácsonyra le is tette már, mint egy éves önkéntes, akkora Pis­tuka is haza került . . . És már az igazán csodálatos. Ennek a kis aranyos teremtésnek volt annyi bátor­sága, hogy megmondta a mamának is, a a papának is, hogy ő szerelmes, s ami fő, hogy kibe. De kijelentette, hogy ne is próbálják lebeszélni, ő levelezni fog önkéntes Lacijával. Azután meg hogy gondoskodjék apus valami állásról Lacinak, — elvégre is megyei főjegyző — mert ö hozzá akar menni Lacihoz. De már az mégis csodálatosabb. Oly komolyan adta elő a kis baba a dolgot, hogy csak egy hónapig próbálták napjában nógyszer-ötször lebeszélni bolondos szerel­méről, de utóvégre is beleegyeztek. Be is dugták egy óv alatt Lacit a megyéhez, meg is lett a lakodalom. De a legcsodálatosabb mégis csak az, hogy ma is boldogan élnek a kis aranyos Pistuka, meg az a batnba Laci s hogy ma is ugy szeretik egymást. . Szegény lányok. Irta: Kóbor Tamás. Amaz öt perc után, melyet a férfiak kibírnak anélkül, hogy asszonyról lenne szó, megindult a meglehetősen csúnya tere­fere ilyen, meg amolyan szerelemről. — Hagyjátok el, — szólt egy deres fejű ember, — ami bűne az asszonynak van, az csak a ti logikátok hibája. Bűn ? Olyan nincsen. Rossz asszony sincsen. Ha­nem vannak komisz férfiak ós nem kérek bocsánatot, mert ennek igazolásául benne-

Next

/
Thumbnails
Contents