Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1901-04-18 / 31. szám

XXVIII évfolyam. B.-Csaba 1901. Csütörtök, április hó 18-án 31. szám. BEEESHEErTEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. Szerkesztőséj: Fő-tér, 876. számit ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenként kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. - Negyedévre 3 kor. - Egyes szám ára 16 fillér. Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül is. Kiadóhivatal: Fő-tér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. Nyilttér-ben egy sor közlési dija 50 fii. Az alkoholizmus ellen. B.-Csaba, április 17. A legáltalánosabb társadalmi kérdésről tanácskoztak a naj: okban Bécsben és Budapesten: az alkoholizmusról. Az egész föld kerek ín nemcsak általános, de aktuális ez a téma, mert, sajnos, nincs olyan zugoly a földön, a hová az alkoholizmus be nem vette volna magát Számtalan alakban jelentkezik. Németországban a sör révén, Oroszországban a watky révén, Angliában és Amerikában a pálinkaspeciálitások révén, Franciaországban az abszint révén, nálunk és sok egyebüt különféle italok révén vegyesen. Csodás meséket olvasunk a kinai ópium- és hasisélvezó'kró'l s nem veszszük észre, hogy a mi alkoholizmu sunk csak az eszközökben különbözik a messze keleti szokástól, mellnek a kinaiak hódolnak. Csakhogy míg a kinai ópiuma enyhébb formában r.at, az alkoholizmus durvább megjelenése ugyanazon jelenségnek. Az alkoholista végcélja az elrnámorosodás. Ugyanezt a mámort kábulat alakjában szerzi meg az ópium élvező' keleti, vagy a morfinista nyugati ember. E szenvedélyeknek élő keletiek és nyugotiak a perc gyönyöréért áldozzák fel, bízvást mondhatni, életüket. Az alkohol aláaknázza az egészséget. A betegségek egész sorozata fejlődik ki az alkoholizmusból s az orvosok hirdetik, hogy az alkoholista legjobban inklinál a legveszedelmesebb betegségekre. Nem célunk itt orvosi kutatások eredményeit ismertetni, ez a téma szinte kimeríthetetlen volna. Ciak az elmeorvosoknak irra a tapasztalatára utalunk, hogy az elmebajok javarészét vagy okozza, vagy előmozdítja az alkoholizmus. E nélkül az elmegyógyintézetek beteganyaga tizedrésznyire apadna le. Es sajátságos jelenség, hogy a mikor az államnak minden módon arra kellene törekednie, hogy a jelen ós jövő nemzedéket mennél inkább erősítse, gyarapítsa, akkor ép az államhatalom az, mely az alkoholizmust nemcsak hogy nem visszafojtani igyekszik, de a >ból üzletet csinál. Majdnem minden államban az alkoholizmus révén szerzi be az állam az ő jövedelmének nagy részét Hol monopolizálj íi. clZ alkohol termelést és saját közegei által terjeszti annak élvezetét, mint például Oroszországban, hol pedig valamelyes formában adózási alapnak statuálja az alkohol élvezetét Vájjon hol itt clZ erkölcsi alap, a melyre az államnak helyezkedni kell ? Vájjon hol itt az állam vezető s intő szerepe ? Vájjon miben nyilvánul itt az államnak az a morális hivatása, melyről a politika és állambölcselet tankönyvirói oly sokat beszéljek ? íme katédra-bölcseletnek egyik póldáz.ita. A legmagasabbrendű etikai testület, az állam, mint az immoralitás fenti' rtója. Mert az alkoholizmus immoralitás. Legalább im moralitást szül. Az erkölcsnek hgely&duitabb arculcsapá sait alkoholisták követik el Az észlényt érzésétől fosztja meg az alkoholismus, mely az állam címerével kérkedve, folytatja romboló munkáját. Mindezek tudatában nem is csodálandó, hogy a modern gondolkodók hivatásukul tűzték ki, hogy az alkoholizmus problémáját megoldják. A feladat nem könnyű. Van legalább is olyan nehéz, mint egy egy avult politikai vagy bölcseleti fogalom definiálása. Érdemes erről a témáról is könyvet irni, a mint könyveket irtak holmi filozóftémákróU Hogy azonban a gyakorlati haszna több lehet e probléma megoldásának, az is kétségtelen. Rokonszenvvel kísértük tehát az alkoholizmus elleni kongresszust Nem mintha gyakorlati eredményt várnánk kongresszusoktól, de azért, mert napi rendre hozta az alkoholizmus létbevágó kérdését. A kongresszus, a hogy összeült, szét is oszlott. De azok az eszmék, a melyek e kongresszuson kipattantak, termő magokká lehetnek. Lehetetlen, hogy itt-ott az államhatalom kezelőiben meg ne szólaljon a lelkiismeret, mikor hallják, hogy mily immorális eszköz az alkoholiz mus az álllami jövedelmek beszerzésére. Az a tiltakozás, mely az antial koholista kongresszuson elhangzott, kell, hogy visszhangot ébreszszen azokban, a kiknek a szivén fekszik a társadalom erkölcse s ha e visszhang feltámad, lehetetlen, hogy meg ne szólaljon a nyomában a lelkiismeret. Vajha a mi kormányunk is befő gadná legalább kontemplációjába azokat az eszméket, melyeket az antialkoholista kongresszus hirdet. Ali ennyivel beérjük; mert az alkolizmus ról gondolkodni annyit jelent, mint az alkoholizmus esküdt ellenségévé szegődni Tejszövetkezetek Békésmegyébe ns — A miniszteri kiküldött előadásai. — Nagy horderejű közgazdasági ügyben : a tejszövetkezetek létesítése érdekében történnek meg vasárnap a kezdeményező lépések. Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter megbízásából április "2 t-ikén S i e r b á n János országos tejgazdasági felügyelő Gyulán és Csabán előadásokat fog tartani a tej szövetkezetekről, hogy gazdaközönségünk előtt kifejtse azok nagy horderejét s útmutatásokat adjon megalakításukra. Lukács G-yörgy főispán, ki minden közérdekű kérdést nagy szeretettel karol fel és odaadással támogat, az érdeklődő nagyközönséget a következő meghívóval hivja meg a miniszteri kiküldött előadásaira : Meghívás. Köztudomásu, mily nehéz a gazda megélhetése. Terhei szaporodnak, ezzel szemben a gabonának ára állandóan nyomott. Ebből a kedvezőtlen helyzetből csak ugy van menekvés, ha a gazda egyfelől fokozza mennyiségileg ós minőségileg termelését, másfelől 'többoldalúvá teszi ezt a végből, hogy ne egy kockán legyen midene, hanem ha a termelés egyik ága nem sikerül, számithason a többire. Mindezen célok elérésére kitűnő eszköz aszar vasmarha tenyésztés tejlesztóse. Elegendő szarvasmarha tenyésztéssel jó ós sok trágyához jut a gazda s ezzel földje termését jelentékenyen fokozhatja ; másfelöl a sz rvasmarha tenyésztéssel kapcsolatos takarmány-termelés a föld jövedelmezőségét több oldalú va teszi.. Mindezekhez j árul a szarvasmarha tenyésztésnek a hus ós az állati termékek értékesítésével járó jövedelmezősége. Ezen állati termékek közül legfontosabb a tej. A tejgazdaság fejlesztése önmagában is a nemzeti vagyonosodás nagymérvű elő haladását jelenti. Jelentősége nagyban foBékésmegyei Közlöny tárcája. Pistuka. Irta: Gyökössy Endre. .aranyos kis baba volt a Pistuka. Somogyból jött le az Alföldre a nagynénihez, hogy — mint a titkos családi konferenciákon beszélgették a szülök — ismeretségeket kössön, mert bizony már tizenhét éves . . . Egymást érte a sok táncestóly. Lett is temérdek ismerőse a kis Pistukának. Irigyelték is az odavaló lányok, különösen mikor észrevették, hogy a nőtlen orvos, meg a fiskális is a kis „baba" körül forgolódik, amint elnevezték. A többi városi, állami hivatalnokokra, mint olyan szerényebb pártikra, nem sokat adtak, mert bizony ezek közül is sokan csapták a szelet a kis somogymegyei Pistukának. Pedig hát ő nem nagyon örült egynek sem ; azaz mindegyiknek egyformán. Sétálni meg egyáltalán nem szeretett. Hisz alig birt bólongatni a sok ismerősnek, akik majd a földig leemelték kalapjukat a kis aranyos baba előtt. Csinos kis leány is volt. Olyan szépen illett neki válláig érö szöszke, göndör körhaja. Hát még az a két nagy sötéttekete szem s az a naivan komoly ajak. Nem is hitte senki, hogy már tizenhét éves. S ő ezt egy fényes társaságban — keresztlevéllel bizonyította be a kételkedő udvarlóknak. * Szombat délután volt. Sápadt, de máskülönben termetes, bajusztalan diákgyerea állított be a nagynénihez. ^hogy a konj'hába lépett, majd viszszafordult, mikor megpillantotta a kis Pistukát. Egy zsámolj'on ült, olvasott s ölében a kis fehér cica falatozott. Nem tudhatta, ki lehet e szép leány, illetőleg szépnek bajosan hitte, hisz tudta is ő, hogy mi a szép, ki a szép leány, de ijedtségében köszönni is elfelejtett. — Piroska nénit tetszik keresni? -ölig mert szólni szagény, bamba diák. — Igen . . . i . . . gen. — Tessék erre jönni! Avval vezette. Ugy látszik, azt gondolhatta, hogy ez a szegény bamba fiu még bajosan járt itt, mert akkor csak nem viselkednék oly ügyetlenül. Pedig hát ezelőtt minden szombaton ott uzsonázott, csakhogy most sokáig beteg volt, a; órt n«m látta még Pistuka. — Kezét csókolom Piroska néni! — Te vagy Laci? Hát nem vagy már beteg? Azt hiszem megismerted Pistukát, hiszen olyan sokat beszéltünk róla. Ugy-e ? — Igen. Rámondta nagy bambán, pedig most hallotta életében először, hogy Pistuka is van a világon — Te is megismerhetted a Lacit, hiszen róla is olyan sokat beszéltünk veled. — De nénikém, én most hallom először a nevét életemben . . . — Igaz, igaz! Majd mással tévesztettelek össze. Hát tudod ő távoli rokonom. — Akkor nekem is, ugy-e ? Es igy megismerkedtek . . . Együtt is uzsonáztak. Pistuka tartotta szóval a kis társaságot, a bamba Laci-diák hallgatott, akár csak egy darab fa. Dehogy mert volna a szép kis leány szeme közé nézni. Pedig már nyolcadikba járt . . . Es milyen csodálatos. Ennek a szép kis leánynak megtetszett ez a bamba fiu; ha az utcán találkozott vele, ő maga kérte fel, hogy kísérje haza — utóvégre is rokona — s olyan sok szépet beszélt neki. Es milyen csodálatos. Ennek a bamba diáknak is mozogni kezdett a szive. Minden nap egy üres képes lapot küldött a kis Pistukának. Dehogy merte volna a nevét ráirni. Azért csak megtudta Pistuka, hogy Laci küldi. Es milyen csodálatos. Ennek a szép babának volt annyi bátorsága, hogy egy alkalommal, mikor a néni jól hátra maradt, megmondta a bamba Lasinak, hogy ö szereti. És milyen csodálatos. Ennek a bamba Lacinak is volt annyi bátorsága, hogy meg merte mondani, hogy Pistukát ő is szereti. De alig vallotta be szerelmét, ijedten hátra nézett, hogy nem hallotta-e meg a Piroska néni ? . . . És milyen csodálatos. A jó tanuló Laci megbukott a latinból az érettségin. És a kis édes Pistuka még nem is haragudott érte — az mellékes, hogy édesapja el akarta kergetni a háztól, — hanem csak biztatta Lacikáját, hogy tanuljon szorgalmasan, majd leteszi szeptemberben abból is, ne busuljon, hisz Pistukáia szereti. És milyen csodálatos. A jó tanuló Laci szeptemberben is megbukott. Es ha a kis Pistuka nem is haragudott nagyon, „mégis megdorgálta a bamba Laciját," hogy tanuljon ám, mert a szerelemből meg nem élnek . . . No, de karácsonyra le is tette már, mint egy éves önkéntes, akkora Pistuka is haza került . . . És már az igazán csodálatos. Ennek a kis aranyos teremtésnek volt annyi bátorsága, hogy megmondta a mamának is, a a papának is, hogy ő szerelmes, s ami fő, hogy kibe. De kijelentette, hogy ne is próbálják lebeszélni, ő levelezni fog önkéntes Lacijával. Azután meg hogy gondoskodjék apus valami állásról Lacinak, — elvégre is megyei főjegyző — mert ö hozzá akar menni Lacihoz. De már az mégis csodálatosabb. Oly komolyan adta elő a kis baba a dolgot, hogy csak egy hónapig próbálták napjában nógyszer-ötször lebeszélni bolondos szerelméről, de utóvégre is beleegyeztek. Be is dugták egy óv alatt Lacit a megyéhez, meg is lett a lakodalom. De a legcsodálatosabb mégis csak az, hogy ma is boldogan élnek a kis aranyos Pistuka, meg az a batnba Laci s hogy ma is ugy szeretik egymást. . Szegény lányok. Irta: Kóbor Tamás. Amaz öt perc után, melyet a férfiak kibírnak anélkül, hogy asszonyról lenne szó, megindult a meglehetősen csúnya terefere ilyen, meg amolyan szerelemről. — Hagyjátok el, — szólt egy deres fejű ember, — ami bűne az asszonynak van, az csak a ti logikátok hibája. Bűn ? Olyan nincsen. Rossz asszony sincsen. Hanem vannak komisz férfiak ós nem kérek bocsánatot, mert ennek igazolásául benne-