Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1901-04-18 / 31. szám

kozódik azzal, hogy jövedelmezőségénél fogva okvetlenül a szarvasmarha állomány szaporítására vezet. A tejgazdaság fejlesztése a legniabb időkig pangott Magyarországon. Egyfelől nem nagymennyiségű volt a belfogyasztás ezen termékekből, másfelől a sajt és vaj készités oly kezdetleges módon törtónt, hogy az ezen termékeknek külföldre szállítását lehetetlenné tette. Legújabban a helyzet'nagyot változott. Egyfelől a belföldi fogyasztás jelentékenyen növekedett, másfelől a vaj ós sajt készités most már oly tökélylyel történik, hogy ezen termékeknek a legmesszebb vidékre való szállítása többé nem ütközik nehézségbe. S ezzel a hazai tejtermelésnek is megnyíltak a külföld, íőleg Anglia ós Németország roppant vaj ós sajt-fogyasztó területei. 1897. óta, amidőn földmivelósügyi kormányunk a tej szövetkezetek létesítését nagy erólylyel felkarolta, eddig nem is sejtett arányú fejlődést vett a tejgazdaság. Ennek bizonyítására elég felemlítenem azt, hogy mig 1897-ben a tej szövetkezetek tagjainak száma csak 2767 volt, addig 1900ban már 26.952; ugyanezen idő alatt a szövetkezetekhez tartozó tehenek száma 5937-ről 45.934-re emelkedett, az elszállított tej mennyisége 4.79 millió literről 46.43 millió literre, az általok készített vaj 191 ezer kilogrammról 1195 ezer kilogrammra, végül a szövetkezetek bevótelele 539 ezer koronáról 4 millió 285 ezer koronára emelkedett. A tejszövetkezetek tagjainak száma , A tejszövetkezetekhez tartozó tehenek száma .... Az elszállított tej literekben 4.790132 10.531407 22.147144 49.436794 Az elszállított vaj kgr.-ban 191254 429838 878174 1.195633 A szövetkezetek bevételei koronákban . 539282 1.153456 2327202 4.285359 Dunántul Tolna ós Baranya, a Duna és Tisza közén Bács-Bodrog, Tiszántúl Temes ós Torontál vármegyékben indult meg igazán virágzóan a tejtermelés, melynél kevesebb befektetéssel ós több eredménnyel iáró gazdasági foglalkozás alig létezik. Az ország 246 tej szövetkezetéből Tolnára 34, Baranyára 60, Bács-Bodrogra 40, Temesre 26, Torontálra 36, tehát erre az 5 vármegyére 196 tejszövetkezet esik. Békésvármegyében még egyetlen egy ilyen szövetkezet sincs, pedig gazdasági viszonyaink között égetően szükséges a mezőgazdasági termeles minden ujabb jövedelmező ágát felkarolnunk és az állattenyésztés emelésén közre munkálnunk. Bizton hiszem, Bókésvármegye tehéntartó gazdái örömmel fogják megragadni a tej szövetkezetek létesítésére most kínálkozó kedvező alkalmat. Ugyanis a földmivelósügyi miniszter úr O Nagymóltósága kegyes megbízásából folyó hó 21-i k napját Sierbán János orsz. tejgazdaságifelügyelő úr vármegyénkben fogja tölteni a végből, hogy az érdeklődők előtt kiíejtse a tej szövetkezetek létesítésének roppant korderejót ós gyakorlati útmutatásokat adjon azok megalakítására. E végből a nevezett miniszteri kiküldött folyó hó 2l-én, vasárnap délelőtti 11 órakor Gyulán a városház termében, délután y

24 órakor pedig BékésC s a b á n a községház termében nyilvános előadást tart. Minthogy kívánatos, hogy a nagymóltóságó földmivelósügyi miniszter úr kiküldöttjének előadásából a vármegye egész lakossága okulást nyerjen s hogy a tejszövetkezetek eszméje vármegyeszerte gyökeret verjen, ezen tanulságos előadások szives meghallgatására az összes érdeklődőket tisztelettel meghívom. Gyulán, 1901. április 16-án. Lukács György, főispán. A gazdasági egyletről. n. A vasárnapi számban adott közleményben már rámutattam, hogy egyletünk teendői közé sorolandó a szövetkezetek alakítása s a meglevő szövetkezetekkel való társulás. Mezőgazdaságunk mai költséges berendezése s a gazda vállára sulyosodó ezerféle teher kényszerit mindnyájunkat arra, hogy eddig figyelembe alig vett termékek órtékesitósóvel is igyekezzünk e/.en terheken könnyíteni. Ilyen gazdasági terméknek tartom ón a tejet. Jól tudjuk, hogy ezen termékünket eddig miként értékesítettük, Az a gazda már dicsekedett felesége takarékosságával, ki 2—3 telién tejét akként tudta értékesíteni, hogy a háztartáshoz szükséges só, ecet és petróleum beszerzése az eladott tej árából futotta, pedig a házi szükségleten felül maradó tejmennyiség okszerű értékesítés mellett tekintélyes összeggel segítené a gazdát az adófizetésben is. Mivel azonban a felesleges tej értékesítése csak nagy mennyiség, okszerű kezelés ós alkalmas piac mellett lehetséges, a mi az egyes kisgazda tehetségét túlhaladja, ugyanazért szövetkezeti uton kell a tej értékesitósót megkezdeni s itt már egyesületünknek kell a kezdeményezést kezébe vennie. Földmivelósügyi miniszterünknek mindenre kiterjedő figyelme már régebben felölelte a tejszövetkezet eszméjét, annak létesítésére a kisgazdákat buzditólag hívta fel és ott, a h 1 ily szövetkezetek meg is alakultak, azokat anyagilag ós erkölcsileg is segélyben részesíti. A. tej szövetkezetek száma az országban folyton emelkedik, mivel a jó példa hatása ellenálhatatlan. Milliókban számolják már az eladott vaj árát, söt vannak szövetkezetek melyek évenként 60.000 koronát vesznek be a vajból olyan helyen, hol a szövetkezet, alakulása előtt a jövedelem ezen forrása teljesen ismeretlen volt. Oly összeg ez, a miből nemcsak a só, ecet ós petróleum ára kerül ki, hanem a gazda összes adója is. Nem m<iraduatunk tehát mi sem hátra. Annyira kedvező a mi állapotunk ily szövetkezetek megalakulására, I hogy azt tovább elodáznunk nem szabad. A gazdasági egyletnek kell — mint mondám — kezdeményezőkónt fellépnie ós pedig első sorban Csabán kell a tej szövetkezetet megalakítani. Csaba megyénknek csaknem kizárólag mező-gazdákból álló legnépesebb községe, aránylag kedvező anyagi viszonyok közt, szerencsés vasúti összeköttetéssel' mintegy predesztinálva van arra, hogy a kezdeményezés itt történjék ós a gazdasági egyletnek is leginkább van módjában, hogy a szövetkezetet mindjárt az alakulásnál támogatásban részesítse. A gazdasági egylet legközelebb nagyobb arányban építkezni fog, már itt lehetne a szövetkezet támogatását azzal megkezdeni, hogy a szükséges helyiségeket a szövetkezet ezen épületben találná meg. Azért említem első sorban a tej szövetkezetek megalakítását, mivel a szövetkezetek közt ennek megalakítása jár legkisebb nehézséggel ós azért Csabára, mivel a kivánt feltótelek legnagyobb mérvbe u itt találhatók fel, egyletünk pedig az emiitetttámogatást legkönyebben Csabán nyuj thatj a. Bizonyosra veszem, hogy a létesítendő csabai tejszövetkezet oly buzditó példát nyújt, melyet többi községeink haladók nélkül követni ingnak. Miből áll tulajdonkópen a megalakulás ? Kell hozzá megbízható gazdák részéről 250—300 fejős tehén jegyzése. Alig van község a megyében, a melyben a tehénállomány ezen számot el ne érné, nem nagyitok, ha állítom, hogy Csabán ezen számnak tízszerese is meg van. Ha már most egyletünk a szükséges számot jegyezteti, mi sem áll útjában annak, hogy a szövetkezet megalakuljon, a mi ha megtörténik, a földmivelósügyi miniszter hathatós támoaratásj, s ezzel a szövetkezet virágzása o o is biztosítva van, Mintha hallanám az ellenvetést, hogy a tömeges alakulás túltermelést fog elő idézni s a várt jövedelem nem folyand be. Hát erre kényelmes feladat válaszolni. Éppen a földmivelósügyi minisztérium kiküldött szakközegei elengedhetlen kötelességüknek tartják, hogy a vezetésük mellett működő szövetkezetek feltótlenül jó s kifogástalan anyagot küldjenek a piacra s ezen törekvésüknek már is meg van az a jó hatása, hogy a magyar vaj jó hirneve messze külföldön meg van állapítva. A napokban beszélte éppen egyik csabai barátom, ki a messze fekvő Lussinban üdült, hogy az étkezéseinél a felszolgált vaj kitűnő minősége neki feltűnvén, annak beszerzési forrása után tudakozódott s az önérzetes válasz az volt, hogy jónak kell lennie, mivel magyar vaj. De talált már a magyar vaj a monarkia határán kivül is, főleg pedig a magas gazdasági színvonalon álló Angliában is piacot. Nincs tehát ok az aggódásra, hogy a túltermelés egyhamar beállván, órtékcsökke nést eredményezne. Megvagyok győződve, hogy a gazdasági egylet az ezen téren való kezdeményezést legközelebbi teendői közé sorozva s ezen sorok inkább gazdatársaiinnak vannak szánva, hogy minél szám isubb jelentkezésükkel mihamarább tegyék lehetővé a szövetkezet megalakulását s járjanak elől jó példával, 'hogy a többi községek is kedvet kapván, a szövetkezetek egyéb fajtái is egymásután létesüljenek. Az egyes gyengesége a szövetkezésben erővé lesz ! Lavatka Gyula. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Kínából. Budapest, április 17. (Saj. tud. távirata). ' A Reuter-ügynökség jelenti Pekingből, hogy Paoting-Fu-nál támadó állást foglalt el a kínaiak egy erős serege, kik ellen Waldersee .tábornagy nyolcezer embert küldött s holnap még több is megy utánuk. Egy hires szélhámos Budapest, április 17. (Saját tud. táv.) Bécsben letartóztattak egy G ü 111 e r nevü hires nemzetközi szélhámost, ki Kölnben, Konstantinápolyban, Berlinben, Fehórvárott Bécsben s Pozsonyban szélhámoskodott, kiadván magát katonatisztnek, bankigazgatónak, hitelszövetkezeti jogtanácsosnak, papnak ós mérnöknek. Legutóbb Pozsonyban, mint a Siemens és Halske cég megbízottja előleget kórt a polgármestertől az építendő villamos vasútra s épen kiutalták az összeget, mikor rájöttek a csalásra. A szélhámos akkor megugrott, most azonban elcsípte a bécsi rendőrség. A bún háború Budapest, április 17. (Saját tudósit. táv.) Londoni távirat jelenti, hogy M i 1 n e r főbiztost Dói-Airikából Angliába hivták. Ugy magyarázzák a dolgot, hogy a kormány valószínűleg jelentéstétel végett hivta vissza Milnert. Miniszterek Bécsben. Budapest, április 11. (Saj. tud. táv.) Lukács László pénzügyminiszter ma délután, Széli Kálmán miniszterelnök este érkezett vissza Béesből, hol az osztrák ós közös miniszterekkel folytattak tanácskozásokat a delegációk és a közös költségvetés tárgyában. A bölcső. - A mai premier. — Színházba járó közönségünknek ma, csütörtökön este ritka műélvezetben lesz része. Ma mutatja be a színtársulat Eugene Brieux hires uj darabját: A b ö 1 c s ő-t a Nemzeti Színház letolyt szezonjának legnagyobb sikerű müsordarabját. Nagy ós érdekes problémát fejteget e modern dráma: a válás ellen száll sikra — a gyermekek hogy ő becsületes leány, elkergették. Beállott cselédnek is, ott egyszerűen irtózatos volt a helyzete. A. nagyságos úrtól kezdve, a házmesterig ós a boltoslegényeig mind ostromolta. Ajánlkozott nőkhöz bármilyen minőségben, nem fogadták föl, mihelyt látták, hogy milyen szép. Igy került az utcára, igy bujkált, éhezett ós várta a halált, mert inkább éhenhalni, megfagyni akart, sehogysem letenni a tisztességéről. Mélyen meg voltam hatva ós soká gondolkodtam, mit tegyek vele. Nem sütöttem ki semmit, de azt mondtam neki: — Kedves kisasszony, aki oly hősiesen viselte magát, mint ön, érdemes minden tisztességes ember pártfogására. Legyen nyugodt, a mai nappal szenvedése véget ért, rajta leszek, hogy beosülete, melyet eddig oly hősiesen védett, többé veszedelemben ne forogjon. Es most pihenje ki magát, jó éjszakát. Fölkeltem és kezet nyújtottam neki. Nem akarta elereszteni. Rám szögezte gyönyörű szemét, hosszasan nézett, aztán a nyakamba borult

( és hozzámtapadt. — Maradjon itt, — súgta, — ó, ön oly jó, oly nemes ós ón oly hálás vagyok, maradjon itt. — De kisasszony, szóltam, szinte fuldokolva. Eleresztett és lehorgasztotta fejét. — Nem tetszem önnek, — szólt szomorúan, — mindig átkoztam szépségemet ós most ugy fáj, hogy nem vagyok elég szép önnek. — De kisasszony, — kiáltottam — ón nem akarok visszaélni helyzetével, hiszen ha most a nyakamba veti magát, akkor voltaképpen semmitől sem mentettem meg magát s magának kár volt annyit szenvednie a becsületeórt. — Ha tetszenék magának, nem beszélne igy. Nevettünk ós ő velünk nevetett. teket hívlak töl tanuul. Ha sikos jégen egy tántorgó ember közelében vagytok, ugy-e megfogjátok, hogy el ne essék? De van-e köztetek, aki mondhatná, hogy egy nőt, aki sikos talajra került, megmentett volna a bukástól, többet mondok, nem gyalulta volna a jeget, hogy még síkosabbá váljék alatta? — Yan, — szólt egy másik deres fejű ember — például én magam. És mondhatom, életemnek ez az egyetlen önzetlen tette éppenséggel nem vált becsületemre. — Halljuk, - ordítottuk valamennyien. A deres fejű ember a kávéscsésze aljához verte szivarja hamuját ós szokott .fanyar modorában mesélte : — Most is ugy vagyok vele, hogy szörnyen bánt a szegénység látása szép nőn. Minek is vannak szép nők, akik szegények ? Természetellenes, kegyetlen, irtózatos, hogy akire selyem és ragyogás kívánkozik, az formátlan rongyokban járjon. S milyen névtelenül sajgó benyomást kelt a szegény szépség küzdelmének a látása a szegénység látszata ellen. Hogy vergődik a szerencsétlen, hogy töri agya velejét, hogy díszt és csinosságot csiholjon ki abból, amije van, s hogy csalja magát ós milyen szivhasogatóan komikus látni azt az öncsalást, amikor . egy darab bársonyt, vagy selymet rendezget el magán és azt hiszi, hogy akik látják, bársonyban, vagy selyemben látják. Ha ura volnék a világnak, elrendelném, hogy minden szép nő gazdagon öltözködhessék és ha a világ erre nem elég gazdag, akkor azt rendelmón el, hogy minden szép nőt, aki szegény, hivatalból meg kell csufitani. Nevettünk rajta ós ő velünk nevetett. — Hát megesett velem a következő eset: Nem voltam már éppen tacskó, olyan öreg sem voltam mint most vagyok. Bizony nem kellett sok, hogy a vérem pezsgésnek induljon. Egy csikorgó téli éjszakán keresztülmentem az Erzsebet-tóren, a hó ropogott a lábam alatt, a téli hold lesütött a hóval borított kertre, én pedig összehuzódzkodtam meleg buudámban ós azt gondoltam: ejnye, de hideg van odakint A nagy virágágy mögött, a hold fényénél egy zúzmarás rendőrt láttam, amint két kezénél fogva magával vonszol egy didergő, vékony kendőcskébe burkolt nőt, aki hangosan könyörgött hozzá k gyeleméi't. A rendőr hajthatatlan maradt, azt mondta, hogy majd a kapitányságnál igazolja magát Hozzájuk léptem és láttam egy gyönyörű leányzót, fagytól fakultan, rémülettől pirultan, káprázatosan mély fekete szemet, tele könynyel ós leírhatatlan rémülettel. Vonagló ajka, könyörgő hangja pedig magasabb értelemre vallott. Meglátszott rajta, hogy nem szegénységben született. Hát ha csúnya lett volna, bizonyára odébb álltam és gondoltam volna : ejnye, de hideg van odakint. De mivel szép volt, oda léptem a rendőrhöz s azt mondtam neki: — Éu ez, meg ez vagyok, ez a lány pedig a házamhoz tartozik. Ha nem his-íi. jöjjön velünk, meggyőzhetik róla, A. rendőr, aki különben is befáradt a birkózásban, azt mormogta: — Ha lakás van, akkor semmi közöm hozzá. A. lány, vagy asszony pedig rám meresztette álomlátó, babonás szemét, azután megragadta kezemet s meg akarta csókolni. — Jöjjön — szóltam hozzá tettetett bizalmassággal, — és máskor ne hágyja el a házat engedelem nélkül. Siettünk a rendőr elől, hát ha meggondolná a dolgot ós bemenekültünk egy bérkocsiba. leány szinte aléltan dűlt hátra és vacogó foggal egyre hajtogatta : — 0 Istenem, ó Istenem. Végtelenül sajnáltam szegényt. — Ne féljen, kisasszony, — szóltam, célzatosan nyújtva a kisasszony szót. Meg is értette, hogy nem nézem annak a rongyos teremtésnek, akinek látszott ós ez láthatólag jól esett neki, — látván, hogy bajban van, mondja meg, hová vigyem, mivel segíthetem, s hogy ne nyugtalankodjék férfi voltomon, fiatal voltomon, hát előre megmondom, hogy önt nagyon derék, tisztességes leánynak tartom ós noha szép, mint ez a téli éjszaka, egy pillanatra sem fogok megfeledkezni az önt megillető tiszteletről. Nevettünk rajta s ő is velünk nevetett. A lány ugy nézett rám, mintha valami holdbéli embert látott volna bennem. — Nem tudom, —- rebegte végül, én, ón nekem nincs senkim, semmim, nem lakom sehol ós nem tudom hová menjek. — Baj, — gondoltam magamban, igy a mulatság drágább. — Akarja, hogy valami szállodába vigyem ? Ne féljen, ón haza megyek majd. Nem felelt, de láttam, hogy nincs ellene kifogása — Éhes? Eltorditotta fejét, szógyelte magát. — És mivel segíthetek magának még ? Rázta a fejét és vállat vont, tehát nem tudja. Egy kisebbszerü szállóba vittem, ételt rendeltem ós mig vacsorált, vele maradtam. Éhesen és még is finnyásán evett. Kevés bort ivott ós attól mondhatatlanul szépült. A szoknyája rongyáira kellett néznem, hogy valami bolondot ne cselekedjem. Aztán szaggatottan, félrefordult arccal beszélte a sorsát Hogy vidéken jómódban nevekedett, aztán a szülei feljöttek a nagyvárosba, tönkrementek, meghaltak. Egymagára maradt, árván, rokon nélkül. Dolgozni akart. Tud mindenféléhez és kész bármilyen munkára. De akármihez fogott, ott találta magát szemben a bukás veszedelmével. Zongoraleckóket adott volna, de a ház ura, vagy az ifjú ur szerelmi ajánlatokat súgott a fülébe. Üzletben, irodában keresett állást, kapott is, de akitől kapta, jutalmat kivánt tőle. S mikor azt mondta, 1897 1898 1899 1900 2767 .0402 15357 26952 5937 19701 26917 45934