Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1901-04-11 / 29. szám

XXVÍIÍ évfolyam. B.-Csaba 1901. Csütörtök, április hó 11-én 29. szám. BEEESH EOZLONT POLITIKAI LAP. Szerkesztőség: Fő-tér, 876. számu ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenként kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. — Negyedévre 3 kor. — Egyes szám ára 16 fillér. Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül is. Kiadóhivatal: Fő-tér, 876. számu ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij| készpénzzel helyben fizetendő. Nyilttér-ben egy sor közlési dija 50 fii. Szünet után. Budapest, ápr. 10. A húsvéti szünet véget vetett annak a nagyfokú izgalomnak, mely a Ra kovszky- Györffy -Besseiiyey • Hegedüs-ügy kapcsán támadt nemcsak a szabadelvű párton, de az egész parlamentben, ámde sokan vannak, a kik azt hiszik, hogy ez az ügy móg nincsen befejezve s amint újból összeül az országgyűlés, folytatása leend a kinos afférnek Nagyon sajnálnók. ha ez a föltevés igaznak bizonyulna, mert nem látunk semmi okot arra, hogy a szabadelvüpárti konferencia végérvényes döntése után miért kelljen a sokkal fontosabb dolgokra hivatott parlamentnek ezzel i szennyessel ismét és újból foglalkozni? Igaz, hogy taktikai okokból az ellenzék megragad minden fegyvert ->a kormány és az azt támogató szabadéivüpárt diszkreditálására; kérdés azonban, vájjon ezúttal nem e kétélű karddal hadakoznék e az oppozíció, ha a szóban forgó botrányt újból szóvá teszi a ház plenumában ? Az ellenzéknek ugyanis ez ügyből folyólag súlyos betegje támadt Rakovszky István személyében. Mivel pedigazutóbbi időbenéppen Rakovszky képviselte a kombattansabb elemet az ellenzéken, okosnak és indokoltnak latszik az ellenzék részéről, hogy tartózkodjék minden ujabb támadási kísérlettől, a mig a Rakovszky sebei teljesen be nem hegednek. Az inkompatibilitási ügyben egyelőre lecsendesedtek a hullámok A dolgok mai állá,sa után Ítélve biztosra vehető, hogy Széli Kálmán szerencsés kézzel megoldja majd ezt a problémát is. Az inkompatibilitási javaslat sorsa, illetőleg a javaslatnak a házban való keresztülvitele téljesen biztosítottnak látszik. Ugyanez mondható az Jldria-javaslatról is Az ellenzék, az igaz, hogy sokkal inkább belelovagolta magát a javaslat elleni akcióba, semmint minden további küzdelem nélkül letehetné a fegyvert, de éppen azon súlyos érvágás, melyet Rakovszkyn végrehajtottak a javaslat kapcsán táimdó személyes jellegű botrányokból folyólag, akadálya annak, hogy a iarc tovább is eddigi medrében folyjék. Az Adria javaslatot hamarosan el fogja intézni az országgyűlés mindkét háza, már csak azért is hogy napirendre kerüljön az ülésszak legizgatóbb tárgya: az összeférhetetlenség szabályozásáról szóló javaslat. A kvóta ügye már nem igen izgatja a szellemeket, az a kérdés csak addig érdekelt bennünket, amig vita tárgyát képezte a kvóta-arány percentuális megállapításának a kérdése, de most, hogy nemcsak elméletbon, de a gyakorlatban is bizo nyossá lett, hogy a magasabb kvótát meg kell fizetnünk, akár az uralkodó verdiktje állapítja meg azt évről-évre, akár pedig a Reichsrath intézkedik ez ügyben az évek sorozatára, az egész kvóta-ügy elvesztette jelentő ségét. Annál fontosabbnak látszik a delegáció kérdése, jóllehet a helyzet ma már nem oly komplikált, mint volt néhány héttel ezelőtt, a midőn a bécsi Reichsrath szégyenletes botrányai miatt attól lehetett tartani, hogy az osztrák delegációt meg sem fogják választhatni Örvendetes csalódás érte e tekintetben egész Magyarországot s most már csak az a kérdés, miképpen fog ez a delegáció funkcionálni ? A másik és a magyar parlamentet az előbbinél is közvetlenebbül érintő kérdés: mikor fogják tanácskozásaikat a delegációk megkezdeni? Mert általános a vélemény, hogy e kérdésnek miként való eldöntésétől függ ennek a mostani parlamentnek további sorsa. Széli Kálmán valószínűleg már a húsvéti szünetek alatt dűlőre vitte ezt a kérdést s mire a parlament újból összeül, talán nyilatkozhatni is fog abban a kérdésben és kifejti a Ház előtt, hogy mikor szándékozik a parlamentet feloszlatni és kiirni az uj választásokat? Azok, akik azt hiszik, hogy csak ősszel lesznek az uj választások, joggal hivatkoznak arra, hogy az Adriajavaslat, az inkompatibilitási törvény, a delegációk s más fontos javaslatok, melyeket még ennek a parlamentnek kell elintézni, oly bőséges anyagot szolgáltatnak a vitatkozásra, hogy szinte kizártnak látszik, hogy ez a ház a hátralevő anyagot le tudja tárgyalni arra az időre, hogy a válasz tások — a törvényes határidők betartásával még junius havában megtarthatók legyenek. Ujabb időben a vidéki és részben a fővárosi választókerületekben is nagy mozgalmasságtapasztalható. Mire való ez a nagy sürgés-forgás, miért jelölik már most a kandidátusokat, ha csak őszszel lesznek a választások? Valószínű, hogy mire a ház újból összeül, Széli Kálmán miniszterelnök - alaposan kipuhatolván az osztrák viszonyokat — már abban a helyzetben lesz, hogy e részben tájékoztató nyilatkozatot fog tehetni a parlamentnek. * Áttekintés. — A gazdasági helyzet. — A gazdasági életben alig egy-két hónap alatt szembeötlő a javulás. Sivár ós vigasztalan volt a helyzet az újév első napjaiban ós hónapjában. A transzváli liáboru betejezhetetlennek, a kinai zavar végtelennek látszott, mindezeknek tetejében mint Damokles kardja lebegett felettünk az osztrák belpolitika, mely minden kereskedelmi és ipari fejlődést egyszerűen lehetetlenné tett. Alig telt le azonban még az év első negyede és ime minden téren jelentékeny mérvben javult a helyzet. Ugy a transzváli, mint a kinai háború veszitett éléből ós a mi reánk nézve a legfontosabb : Ausztriában ismét békesség honol, mely lehetővé teszi a komoly munkálkodást. Ausztria és Magyarország rendkivül sokat mulasztott az utolsó öt év alatt talán épen a zavaros osztrák belállapotok következtében. Az egész kontinensen erőteljes fellendülést vett az ipar ós kereskedelem, csak nálunk uralkodott mindent megsemmisítő tespedés. Ezt most már kezdik belátni az illetékes faktorok és ennek köszönhetjük, hogy egyszeriben nálunk i», Ausztriában is tervekkel á'lamik elő, melyeknek keresztülvitelét egyre jobban sürgetik. Csatornák, víziutak, vasutak ós gyárak ópitóséről van szó, melyek azután munkával, kenyérrel látják el a, munkanélküliek ezreit. Ámde gazdaságpolitikai tekintetben is nagy változásoknak állunk küszöbén. Itt van mindenekelőtt az évek óta vajúdó kiegyezés ügye. Legfőbb ideje, hogy az örökös provizóriumok helyébe állandó megállapodások lépjenek. Készséggel konstatáljuk, hogy Magyarországon erősen készülődnek minden eshetőségre. Az iparfejlesztés terén kitejtett erős akció kétségtelenül jelentékenyen hozzájárult ahoz, hogy aggodalom nélkül várhassuk be az önálló vagy Békésmegyei Közlöny tárcája. Az álmatlanok napja. — Byron. Bús hold, álmatlanok napja te, Kinek könnyes sugára reszket messzire, Látod az éjt és el nem iizlieted : Elmúlt öröm, im ez igaz neved. A mult derűjét másolod hiven, Csillogni tudsz, de melegitni nem. A bánat vágyva vágyik, néz feléd; Látszol, de távol, tiszta fény — de jég. dl. A pesszimista. Az életből elleste: Tithonos. Vége. — Azt mondád, ismered a nőt. Talán nem egészen és felületes ismeret még nem ismeret, S én csak azt vagyok k. nytelen kimondani: Te még nem találtad meg a magadét, de ha megtalálod, meg fog ez a te keserű lelked változni. Intett a kezével s folytatta: — Bajosan is találnék, hiszen — tudod én nem vagyok modern, monoklis gavallér, üres, csalfa bókok nem az én hálóim s viszont nem érzem jól magam az üres szivek mellett sem. Aztán sok követelményem is volna. Legyen az a nő . . . Különben hagyjuk el, hiu ábrándot többé nem kergetek, én a magányban fogom leélni életemet, eltemetkezve könyveim közzé, hogy mennél kevesebbet halijak e világról, mely nem tudott, megérteni. Te meg csak ábrándozzál, higyj, remélj, mig . . . Azonban nem zavarlak, csónakba ülök, hadd válasszon el a viz embertársaimtól . . . Ilyenkor jól érzem magamat. III. Vidám névnapot ül a kompánia X. vendéglő egyik szobájában. Egyik cimboránknak, a ki keveset szók' beszólni, de ha szól, nagyon jókat mond, rózsás kedve van; dalol férfias szép hangjátlés sorra kerülnek azok az édes-bús, lélekinditó magyar nóták. Hozzá a cigány is oly jól érti, húzza, hogy — majd kiszalad az ember szive örömében-bánatában. Az én pesszimistám — megtagadta magát, eljött, ott gubbaszt egy sarokban s bizonyára igy gondolkozik: — Csak vigadjatok, ti oxygén-nitrogén-cobon etc. vegyületek, hiábavalóság az egész. Aztán beszéljetek ideálotokról, csalfaság az egész. Vitatkoztok a politikáról, ravaszság az egész. Kardoskodjatok a tudomány mellett, csekélység az egész . . . Cda húzódom melléje s kérdem : — Nem melegít téged a bor s a nóta ? — Dehogy nem — fogad egyked|vüen. De hát az teljesen egyre mogy, ha én annak, a mit szervezetem bevesz, külsőleg nem adom jelét. Aztán az se sokat számit, hogy a hang rezgési száma százakra vagy ezrekre rug, mind csak a levegő hullámzó rezgő mozgása az egész. — Látod azt a boldog arcot ott"? Karika gyürü. — Majd megbánja. Most ő mosolyog rajtam, később majd én nevetek és — azt hiszem, jobb később nevetni. Újra vallatóra fogtam szegényt s érvelni igyekeztem eszméi ellen, de ma nagyon keserű hangulatban volt s csakhamar félbeszakított. — Hallgass csak, majd én mulattat lak a magam módja szerint. S elhallgatott, hallgatott, hallgatott... Hiábavaló volt minden szó. Föl nem nyitotta ajkát. Akkor vettem észre, hogy tulajdonképen megrontottam a kompániáját. Ketten húzódtak a sarokba s mint később bevallották, B óráig ültek hallgatva egymás mellett. Az én pesszimistám tehát társat szerzett magának, a kivel rövid eszmecsere után órák hosszáig igy hallgatagon „társalgott." Hallgatni vagy nagy gondolatok fedezője, vagy leple egy űrnek, a mely a szívben van. Ez volt az ő princzipiumuk. Természetes, hogy a jelen esetben jó étvágyat kívántam nékik hozzája. IV. Lomha őszi köd fekszik a városon s környékén, nyirkos a levegő és nehéz ; alig tud tőle lélegzetet venni az ember. Itt-ott jár csak egy két beburkolt alak az utcán, mert a lei teheti, meleg szobát keres. Nem tudom, mi hajtott ki e szomorú világban, tán az a tudat, hogy senki sem fog megzavarni, nyugodtan gondolkodhatom. Lehangolva a külső világ szomorú képétől is barangoltam az utcán, egyszer csak belé kapaszkodik valaki a karomba. Fölrezzenek, hát az én pesszimistám áll mellettem és mosolyog. — Bizony kutya idő van idekünn. De mért is jársz te most az utcán ? Ilyenkor a szobában, kedves társaság közepette jó az élet. No, már nem olyan nagy társaságot értek, csak bizalmas kört, ahol... — Hát te hol voltál ? — Sehol, azaz . . . sietnem kell. Különben figyelmeztetlek, hogy — igen — óvakodj a meghűléstől. — Hát ezt ugyan mi lelte? gondoltam magamban. Vagy felfordult a világ, vagy én nem látok jól ? Az igaz, hogy ez az ember megváltozott egy idő óta ; ritkán találkozom vele s akkor se nagyon emlegeti az axiómáját. Ejnye, azért is utánad megyek, pesszimistám, mert furcsa, hogy néked akkor van jó dolgodkedved, a mikor másnak nincs . . . Nem kellett soká követnem. Befordult, megállt, bement egy házba, a melynek ablakában csinos leányfejot láttam egykor . . . — No pesszimistám, dúdoltam magamban, ebből alighanem baj lesz! V. Hideg decemberi idő volt, még most is emlékszem rá. Mintha ezer, meg ezer marka lett^ volna a szélnok, ugy szórta a havat, még kutya-ugatást sem lehetett künn hallani. Meleg szobámbau füstölgetve, olvasgattam az ón kedves Flammarionomat. — Mit gubbasztasz itt? kiált berohanva az én pesszimistám. Ugyan, hogy lehet most valamit irogatni ? No, ne félj, nem zavarlak! Azaz, bizony te velem jösz én hozzám. — Nem megyek én, szólok oda egykedvűen, nem hagyom abba a dolgom. De már akkor kihúzta alólam a széket, előrántotta a téli kabátomat s belé pakkolt. Még a kapukulcsomat is előkerítette s aztán — mit tehettem — mennem kellett. Persze, fűtetlen volt a szobája sén nagy lelki nyugalommal ugyan, de didergő hangon e szóval léptem be hozzá: Fűts ! A szokatlan mütót természetesen sehogy se akart néki sikerülni s mikor végre égett is, csak olyan kegyelem meleget adott tisztelt kályhája, hogy még jobbau össze kellett magamon húznom a télikabátomat.