Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1901-04-07 / 28. szám

A hölgyek szemét elfutotta a köny, magam is elérzékenyedtem, mert hisz én is kis lány volnék, ha nem fiúnak születtem volna. A férfiak mindegyike ábrándosan bámult, - na de beszéljünk másról. * A chaise-longue-on egy szép barna leány és a közeli tabouret-n (ezeket a szavakat már igen nagy hatással láttam alkalmazva egyik kedvenc Írónőnknél) egy barna fiúcska üldögélt. A fiúcska édesen szi­szegő szavával azt bizonyítgatta, hogy a tudomány épen olyan mint a piros tojás, mert hisz 1. mind­kettőt csinálni kell. 2. ha a piros tojás leesik, azt mondja „török," a tudomány is Konstantinápolyban „török." 3-szor ... Ezt az érvet bájos szomszédnője már nem várta be, hanem ijedten menekült egy csupa leányokból álló scoporthoz. * Itt kérem annyit sikerült ellesnem, hogy kedden estére nagy húsvéti bált rendeznek, melyen csak női rendezők lesznek. Elnökök lettek volna az első gárda tagjai, de ők már mind férjhez mentek. Igy rendezők és bájos táncosnők a második gárda tagjai lesznek. A harmadik gárda még csak délutáni zsurokonvesz részt, mert ők még kis lányok és nekik nem is Purcsi, hanem a diákok hegedülnek. * Hogy a hétfői napról beszámolhassak, legjobb lesz, ha ismert szerénységemet félre teszem és álmo­dom, mi minden történt velem, mikor locsolni voltam. Legelőször természetesen az ideálomhoz men­tem. A papája nem fogadott rosszul, mert nem volt otthon. A mamája szintén nyájas volt hozzám. Mikor locsolni akartam, az Eau de Cologne-os üveg remegő kezemben eltört. Az ijedtségtől elállt a sza­vam. Szerencsére volt nálam egy szem pemetefű (ezt eszik és nem legelik a csatornázott borju-réten), mitől rögtön meggyógyultam és boldog ünnepeket, kívántam. Itt fájdalom, nem piros tojást, hanem ­cukor-kosárkát kaptam. A cukor édes és fehér és nekem mégis keserű és sötét volt. Közben négy po­hárka francia konyakot ittam. Azután tovább és tovább mentem, közben még 12 pohár konyakot és 3 (három) ó-szilvoriumot ittam, melylyel együtt a hagyományos pogácsákból is ha­tot bekebeleztem. Azután hazafelé tartottam. Útközben éreztem, hogy a mult héten mégis csak volt földrengés, mert a föld mozgott, a házak pedig tojástáncot lejtettek. Végre szobácskámba jutottam és nehéz álomba [me­rültem. Később az álmaim könnyebbek lettek, azt álmodtam, hogy ezt a sok bolondságot nem is én irtam. IiOUlB. Oeskay brigadéros. - A mai premier. — Ma este Herczeg Ferenc nagy­sikerű történelmi színmüvével: Oeskay br i g a d é r o s-sal nyitja meg a csabai szini-szezont Szalkay Lajos társulata. Az utóbbi évtized legnagyobb színpadi sikerét aratta Herczeg Ferenc e gyönyörű darabbal, melyet a premier óta szünet nél­kül, nap-nap után zsúfolt házak előtt ad­nak a Yigszinházban. Aznap, mikor Oeskay először került színre, Herczeg a következő előszó-félét irta uj darabjához: A kis Jóskának el volt rontva a dél­utánja. Azt hitte, hogy bátyja nem marad ; el tovább, mint a mennyi idő alatt a boltostól szokott egyetmást hazahozni. Az idő nyúlt, nyúlt, de csak nem jött. Unalmában elhitta a szomszédból játszó­társát, hogy neki is ad a bókakanalakból, hosszan megbeszélte vele, miképpen fog­ják fölhasználni, de az se győzte bevárni Pista hazatértét. Ne menj még haza, mondá neki esengve, nem kettőt, négyet­ötöt adok belőle, csak maradj iiten, hiszen mindjárt megjön. Futott is ki minden öt percben az utcára s nézett fölfelé, lefelé, még az ut közepére is merészkedett, pe­dig azt anyja megtiltotta volt neki. Az észre ís vette, mert ablakon volt a szeme hosszabb idő óta. Boszuságában — a cselédnek régen itthon kellett volna már lennie — éppen készült csemetéjének ismét megfelelő módon emlékezetébe vésni a kemény régulát, éppen kilépett a ka­pun, mikor az e tájt rendesen néptelen utcán egy embercsoport vonta magára figyelmét. A nyugtalanság gyanakodóvá tesz; már messziről látta, hogy ruhát hoznak s olyan szinü, mint a Pistáé ; nagyot dobbant a szive s mintha leszö­gezték volna, mozdulatlanul állva ma­radt. A kis Jóska félve pillantott arcára, melyen a hirtelen föllobbant pírt halotti halványság váltotta föl; az anya meg érezte, hogy hozzá jönnek s borzasztó sejtelem szorította össze szivét. — Szent Isten, mi történt ? ! kiáltott a rémület hangján a közeledőkre, görcsö­sen fogta meg a Pistáénak fölismert ruha­nyalábot, melyet elébe tartottak s mikor egynehány kagyló hullt belőle a földre, keresztül nyilait eszén egy rémes gon­dolat, hogy fia vizbefult; s ájultan ösz­szemíott. A jó emborek behurcolták a házba s éleszteni próbálták; az utcán nem ma­radt más, csak a kis Jóska. Szepegve nézte végig a jelenetet, s mikor egyedül Engem az kapott meg Oeskay démoni egyéniségén, hogy annyira magyar. Értsük meg egymást: nem politikai érzület dol­gában magyar — hiszen labanccá lett! — hanem lelki és testi szervezete magyar. Hogy Zrínyi Miklós szavával éljek: a tö­rök áfiumtól megmérgezett magyar társa­dalom tipikus képviselője. Annyira tipikus, hogy már szertelen és torz. A páratlan vitézsége, a gyors fellángolása és még gyor­sabb lelohadása, önteltsége és orientális ravaszsággal párosult határtalan könnyel­műsége : ezek mind jellemző vonásai a Rákóczy-korabelí magyar társadalomnak. Majd mindenki vitéz ember volt ak­koriban, de Oeskay a legvitézebbek kö­zül váló. Mindenki katona, de ő a legma­gyarabb katona: ideálja a portyázó lo­vasnak, született huszár, mesésen vakmerő, ötletes ós gyors. Borzalmasan kegyetlen, de a kegyetlensége egy letiport és meg­gyalázott nemzet tajtékzó dühén nevelke­dett. Sokat dorbézolhattak akkoriban duhaj bánatukban a magyar urak : Oeskay a kor­helyek királya. Véresszájú, hencegő, szó­szátyár, izgága ember volt, — de melyik igazi lovas vitéz nem volt ilyen Shakes­pear Percyje óta ? Haszonleső volt, áru­lóvá lett. Ezek rettenetes bűnök. A mai társadalom, amely — elvben legalább ! — a gavallérság megállapodott törvényei szerint ítél, a piszkos önzést ós a szósze­gést sehogysem tudja összeegyeztetni a férfibátorság ideáljával. Bizonyos azonban, hogy annak a letűnt kornak — a forron­gás és a végletek korának -- szereplőit, ha lehet is az erkölcs örök törvényeivel, de nem szabad ami mértékünkkel meg­ítélni. Oeskay alakjával nem az érdekes ka­landort, hanem a minden szomorú ós meg­szégyenítő emléke mellett is nekünk oly kedves Rákóczy-kor egy tipikus képviselő­jét igyekeztem a színpadra vinni. Termé­szetes, hogy ennek a típusnak egyszersmind képviselnie kell az akkori magyar társada­lom tragikus biineit is, amelyeken hajótö­rést szenvedett Rákóczy nagyszerű vállal­kozása. Amennyire ón ezt a kort megér­tettem, fő bűnei voltak az egyéni önzés ós a fegyelmezetlenség, A. bűn magában véve utálatos. Hogy művészeti jogosultságot nyerjen, emberivé kell tenni. Elve a költő jogával, embert próbáltam csinálni Oeskay ­ból, a démonból. Igaz, hogy az elfogult gyöngédség, amellyel az ő alakja iránt rég­óta viseltetem, szintén ösztökélt. A mai kor fogalmai szerint emberi­leg megérthetővé csak ugy tehetem az áru­lást, ha motivuma az önzésnek egy neme­sebb, ha nem is menthetőbb megnyilatko­zása. Az ón Oeskay brigadérosom is önző ós fegyelmezetlen, mint a históriai Oeskay, de az árulásba nem anyagi nyereség re­ménye, hanem sértett önérzete sodorja. Ez a motívum egyébként összhangban van a história Oeskay jellemével is ós igy — köl­tőileg legalább — igaz. Hogy érthetőbbé tegyem a hősöm végzetes elhatározását, ielhasználtam Rákóczy környezetének né­mely történelmileg konstatált gyöngeségét is, Bercsényi főgenerális miga igen arisz­találta magát, az ott felejtett kagylóra tapadt tekintete, gyorsan fölszedte és zsebredugta, aztán befutott. A szegény Pista csakugyan a Garam áldozatává lett; még aznap ostefelé ki­fogták a halászok. Belekapaszkodva egy mélyen fekvő keresztgát vesszőfonadó kába, a melyből alig tudták kiszabadí­tani, ott adta ki lelkét a folyó áruló hul­lámainak a mélyén. A fenekestül felfordult házban senki sem törődött a kis Jóskával. Csak akkor pillantotta meg újra a bátyját, a mikor már kiterítve ott feküdt a halottas ágyon, virággal, koszorúval borítva, mellette 8—10 égő viaszgyertya, körülte a zokogó családtagok s némán ki-bejáró halott­nézők. Kábán bámulta, a mik körülötte történnek; mondták neki, hogy Pista meghalt, de nem adta jelét, hogy meg is értette ezt a borzasztó szót. Csak mikor már kint a temetőben voltak, a mikor a lelkész elmondta imá ját s a sírásók köteleken a koporsót a mélybe kezdték sülyeszteni, a mikor a főihányt hantok nehéz lépteik alatt meg­mozdultak s a gödör fenekére dobban tak, — akkor mozdult meg benne is valami . . . Előrontott atyja mögül, fölkapott egy nagyobb göröngyöt s dühösen hozzávágta az egyik sírásóhoz, aztán — mielőtt szót lan bámulatából egy is a jelenlevők kö zül magához térhetett volna — egy má­sodikat, egy harmadikat. Megfogták végre; de kézzel-lábbal szabadulni igyokezett s kikelve magából indulatossn, szivszakgatóan kiáltá: — Nem hagyom 1 Nem hagyom ! * Dobtak-e valaha súlyosabb követ a végzet fekete érckoporsójára, mint a mi­lyen ez a három göröngy volt ? di. tokratikus érzelmű ember és a kuruc-liad­sereg főbb tiszti állásainak betöltésénél nagy szerepet játszott a protekció. Meg fogják nekem bocsátani ezt a merészséget, amely egy parányi roszszaka­rat mellett kegyelet hiányának is nevez­hető ? Remélem, hogy a kegyetlen elégté­tel után, mit az ón brigadérosom Rákóczy nevének ad, megbocsátják. Bár egészben véve a történelmi tények keretén belül maradtam, annyiban is éltem az iró jogával, hogy hősöm, bünót meg­bánva, megtisztultan hal meg. Jlzon t. előfizetőinkhez, kiknek az előfizetése lejárt, azt a tiszteletteljes kérelmet intézzük hogy előfizetés megújítása iránt lehe­tőleg azonnal intézkedni szíveskedje­nek, hogy lapunkat továbbra is pon­tosan megküldhessük. ÚJDONSÁGOK. Munkácsy ünnepély. Nagyszabású, fényes ünnepély kereté­ben fog lefolyni május elsején a csabai Munkácsy-emlóktábla leleplezése. Részleteiben még nincsen kidolgozva ós megállapítva a programm, az az érte­kezlet, mely Zsíros András biró elnök­lete alatt tegnap délután folyt le a város­házán, csak a tervezgetésekkel foglalkozott s az előkészületeket tette meg. Az ünnepély tervét Maros György jegyző ismertette s ahoz az értekezlet mindenben hozzájárult. Délelőtt 9 órakor gyászistentisztelettel kezdődik az ünnepély — május elseje Munkácsy ha­lálának évfordulója — mely a katolikus templomban fog lefolyni. Utána a városháza nagytermében a városi képviselőtestület díszközgyűlést tart, melyen Korosy László első jegyző fog beszédet mondani s esetleg a várme­gye részéről lesz beszéd. A közgyűlés után az egész közönség a Lángi-fóle házhoz vonul, az emléktábla leleplezési ünnepélyére. Az ünnepi óda megírására és elszavalására koszo­rús költőnket,Munkácsy személyes barátját: Jókai Mórt kéri fel a város, az ünnepi beszéd tartására pedig Zsilinszky Mihály állámtitkárt, Csaba város ország­gyűlési képviselőjót. Közre fog működni a csabai iparos daloskör is. Az ünnepélynek Jókain ós Zsilinszky Mihályon kivül számos illusztris vendége lesz még. Meghívja a város Munkácsy Mihály özvegyét, dr. Lukács György főispánt, dr. Fábry Sándor alispánt, az Országos Magyar Képzőművészeti Egye­sületet saNemzeti Szalont, melyek képvise­lői valószínűleg szintén beszélni fognak. Jelen lesz továbbá az ünnepélyen Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter is, ki épen aznap jön le Csabán a rótön­tözós megtekintésére, szakembere kből álló nagyobb kísérettel. Délben társas-e bód lesz a ven­dégek tiszteletére, este pedig díszelő­adás a színházban; prológul a társulat egyik drámai művésznője el fogja szavalni Jókai ódáját s utána előadják a nagy költő egyik történelmi színművét,* Az ünnepélyre az összes helybeli tan­intézeteket és erkölcsi testületeket meghívja a város. Jókai Mórt, Zsilinszky Mi­hályt, valamint a két müvósz-egyesület el­nökségeit személyesen fogja meghívni s a közreműködésre felkérni az ünneprendező bizottság. —- Személyi hirek. C s á k y Albin gróf, a főrendiház elnöke, tegnapelőtt Szarvasra érkezett. Családjával együtt gróf B o 1 z a Pálóknál tölti a húsvéti ünnepeket. — Zsilin szky Mihály államtitkár ma Csabára érkezik s a húsvéti ünnepeket itt tölti. — Húsvét- A. keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe a mai, mely a meg­feszített Jézus feltámadása emlékének van szentelve. .ti katolikusok tegnap este kör­menetben ünnepelték a feltámadást s ma és holnap zsúfolva lesz minden templom. Az istentiszteletek sorrendje a következő: Az evangelikus templomokban: húsvét vasárnapján a nagytemplomban 9 órakor Korén Pál lelkész, a kistemplomban 10 órakor Szeberényi Lajos lelkész tart istentiszteletet, héttőn délelőtt a kistemplom­ban úrvacsora kiosztás. A római katolikus templomban húsvét ! vasárnapján 6—7-ig husféléü, tojások meg­szentelóse. Fél 9-kor kismise ; 10-kor na miseprédikációval, tartja NemeskeyAn 1 ­plébános. Húsvét másodnapján ugyan Csnk kismise és nagymise, a szentbeszédet Rácz Pál káplán tartja. — Ref egyházi ügyek. A békés-bánáti ev. ref. egyházmegye legutóbb Hódmező­vásárhelyen tartott közgyűlésén több bókós­megyei egyházközség ügye is tárgyaltatott. A békési gimnáziumi igazgató-tanács megalakítása elleni felebbezós az egyház­kerülethez fog felterjesztetni. A füzes­gyarmati presbitérium lemondása nem fogadtatott el. A lemondott presbitérium, az erkölcsi elégtétel részére megadatván, hivatalos tisztjének tovább is buzgó telje­sítésére utasitatott, a panaszlott két hivatal­nok figyelmeztetve lett, hogy ha további viselkedésűk a fegyelmi eljárásnak ellenök leendő megindítását szükségessé tenné, az ellenök múlhatatlanul meg fog indíttatni az egyházmegyei elnökség által. A füzes­gyarmati lelkészi állomásra a pályázat el­rendeltetik s annak foganatosításával az esperesi hivatal megbízatott. Sámson egyházközség népiskolájának államivá tóte­lére vonatkozó kérelme alaki hiányainak pótlása okából érdemleges elbirálás nélkül visszatétetett az egyházhoz, A szeghalmi módosított lelkészi dijlevél a hiányok pót­lása végett visszaküldetett az egyházhoz. A szeghalmi káplántanitóság megszüntetése s helyette egy rendes tanítói állomás s egy állandó segédlelkészi állás létesítése tár­gyában hozott határozat az egyházmegye helyeslésével találkozott, de e tekintetben is némi pótlások szüksége forogván fenn, erre nézve az egyház felhivatott. — Az állomásfőnök előléptetése. A hiva­talos lapban pénteken jelentek meg a ma­gyar államvasuti főtisztek kinevezései, melyek sorában örömmel olvastuk, hogy a kereskedelemügyi miniszter C a u c i g Nándor ellenőrt, csabai állomásfőnököt, főellenőrré nevezte ki a III. rangfokozat 3. osztályába. Caucig Nándor csaknem másfél évtizede vezeti ugy felebbvalói, mint a közönség általános megelégedésére a n agy forgalmú csabai állomás ügymenetét s nemcsak szakéi telemmel és buzgalommal tölti be hivatalát, de szerepet játszó nép­szerű tagja társaséletünknek is. Most, hogy a főtisztek sorába lépett, minden oldalról elárasztották őszinte gratulációkkal, hivatal­társai ép ugy, mint a nagyközönség. Benne csakugyan érdemes embert ért a kitüntetés. A csabai állomás tisztjei közül többen is előléptek most húsvétkor. Az államvas­utak elnök-igazgatója Gallov Rezső ós Kírschbaum Manó hivatalnokokat a VI. rangfokozat 1. osztályából az V. fo­kozat 8. osztályába léptette elő. Ugyanezen előléptetésben részesültek Ulrich János, G e r d en i cs Lajos ós D o b ó Kálmán hivatalnokok, kik nemrégen lettek Csabáról más állomásokra áthelyezve. — D'Orsay gróf Szarvason. D'O r s a y Alivér gróf, a volt mezőhegyesi ménes­parancsnok, kinek nyugdíjaztatása oly nagy port vert fel, tudvalevőleg osztálytanácsosi ranggal a földmivelésügyi minisztérium szolgálatába lépett, hol nagy szakértelmét a magyar lótenyésztés fejlesztésére fogja fordítani. A miniszter ő reá ruházta az állami lóvásárló bizottság elnöki tisztét s mint ilyen április hó 13-ikán Szarvasra érkezik. A szarvasi tájfajta-tenyésztők — kiknek ő volt oktatója — uagy ovációval készülnek fogadni a grófot. Nevükben B o 1 z a Géza gróf fogja üdvözölni. — Házasságok. Boldogság hírvivői, li­tografált kártyák két szép csabai leány közeli esküvőjéről adnak hirt. Dr. R e 1 1 Lajos, a csabai Rudolf-főgimnázium jeles képzettségű fiatal tanára, április hó lO-íkén, szerdán délután 5 órakor vezeti oltárhoz az ev. kistemplomban Korén Jolán kis­asszonyt, Korén Pál ev. lelkész bájos leányát. — Manheimer ^rnold gyulai nagykereskedő április hó 14-óu, vasárnap délután 4 órakor köt házasságot a csabai izr. templomban T a u b Ilonka kisaszony­nyal, T a u b Miksa magánhivatalnok sze­retetreméltó, kedves leányával. — Eljegyzas. Dr. Schwarcz Ede ke­resett fővárosi orvos eljegyezte Budapesten Schreyer Ilonka kisasszonyt, Schreyer József bornagykereskedő és a csabai fogyasz­tási adóhivatal kezelőjének bájos leányát. — Kinevezés. A kereskedelemügyi mi­niszter F á y Miksa földinket, postataka­rékpénztár! számvizsgálót, soronkivül szám­tanácsossá nevezte ki ós az intézet legna­gyobb osztályának, a cheque-könyvelósi osz­tály vezetésével bizta meg. — A postások bálja. Húsvét héttőjé­nek estéjón visszaköltözik a iarsang a Vi­gadó termébe: a csabai po st a-altisz­tek nagy báljára. A postások bálja régtől fogva a legnépesebb mulatságok egyike, az lesz különösen az idén. Az érdeklődós ezúttal oly széles körben nyilvánul, hogy alighanem szűknek fognak bizonyulni a Vigadó termei, a hosszú böjt után so­kan készülnek erre a vidám mulatságra.

Next

/
Thumbnails
Contents