Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1901-04-07 / 28. szám

A hölgyek szemét elfutotta a köny, magam is elérzékenyedtem, mert hisz én is kis lány volnék, ha nem fiúnak születtem volna. A férfiak mindegyike ábrándosan bámult, - na de beszéljünk másról. * A chaise-longue-on egy szép barna leány és a közeli tabouret-n (ezeket a szavakat már igen nagy hatással láttam alkalmazva egyik kedvenc Írónőnknél) egy barna fiúcska üldögélt. A fiúcska édesen sziszegő szavával azt bizonyítgatta, hogy a tudomány épen olyan mint a piros tojás, mert hisz 1. mindkettőt csinálni kell. 2. ha a piros tojás leesik, azt mondja „török," a tudomány is Konstantinápolyban „török." 3-szor ... Ezt az érvet bájos szomszédnője már nem várta be, hanem ijedten menekült egy csupa leányokból álló scoporthoz. * Itt kérem annyit sikerült ellesnem, hogy kedden estére nagy húsvéti bált rendeznek, melyen csak női rendezők lesznek. Elnökök lettek volna az első gárda tagjai, de ők már mind férjhez mentek. Igy rendezők és bájos táncosnők a második gárda tagjai lesznek. A harmadik gárda még csak délutáni zsurokonvesz részt, mert ők még kis lányok és nekik nem is Purcsi, hanem a diákok hegedülnek. * Hogy a hétfői napról beszámolhassak, legjobb lesz, ha ismert szerénységemet félre teszem és álmodom, mi minden történt velem, mikor locsolni voltam. Legelőször természetesen az ideálomhoz mentem. A papája nem fogadott rosszul, mert nem volt otthon. A mamája szintén nyájas volt hozzám. Mikor locsolni akartam, az Eau de Cologne-os üveg remegő kezemben eltört. Az ijedtségtől elállt a szavam. Szerencsére volt nálam egy szem pemetefű (ezt eszik és nem legelik a csatornázott borju-réten), mitől rögtön meggyógyultam és boldog ünnepeket, kívántam. Itt fájdalom, nem piros tojást, hanem cukor-kosárkát kaptam. A cukor édes és fehér és nekem mégis keserű és sötét volt. Közben négy pohárka francia konyakot ittam. Azután tovább és tovább mentem, közben még 12 pohár konyakot és 3 (három) ó-szilvoriumot ittam, melylyel együtt a hagyományos pogácsákból is hatot bekebeleztem. Azután hazafelé tartottam. Útközben éreztem, hogy a mult héten mégis csak volt földrengés, mert a föld mozgott, a házak pedig tojástáncot lejtettek. Végre szobácskámba jutottam és nehéz álomba [merültem. Később az álmaim könnyebbek lettek, azt álmodtam, hogy ezt a sok bolondságot nem is én irtam. IiOUlB. Oeskay brigadéros. - A mai premier. — Ma este Herczeg Ferenc nagysikerű történelmi színmüvével: Oeskay br i g a d é r o s-sal nyitja meg a csabai szini-szezont Szalkay Lajos társulata. Az utóbbi évtized legnagyobb színpadi sikerét aratta Herczeg Ferenc e gyönyörű darabbal, melyet a premier óta szünet nélkül, nap-nap után zsúfolt házak előtt adnak a Yigszinházban. Aznap, mikor Oeskay először került színre, Herczeg a következő előszó-félét irta uj darabjához: A kis Jóskának el volt rontva a délutánja. Azt hitte, hogy bátyja nem marad ; el tovább, mint a mennyi idő alatt a boltostól szokott egyetmást hazahozni. Az idő nyúlt, nyúlt, de csak nem jött. Unalmában elhitta a szomszédból játszótársát, hogy neki is ad a bókakanalakból, hosszan megbeszélte vele, miképpen fogják fölhasználni, de az se győzte bevárni Pista hazatértét. Ne menj még haza, mondá neki esengve, nem kettőt, négyetötöt adok belőle, csak maradj iiten, hiszen mindjárt megjön. Futott is ki minden öt percben az utcára s nézett fölfelé, lefelé, még az ut közepére is merészkedett, pedig azt anyja megtiltotta volt neki. Az észre ís vette, mert ablakon volt a szeme hosszabb idő óta. Boszuságában — a cselédnek régen itthon kellett volna már lennie — éppen készült csemetéjének ismét megfelelő módon emlékezetébe vésni a kemény régulát, éppen kilépett a kapun, mikor az e tájt rendesen néptelen utcán egy embercsoport vonta magára figyelmét. A nyugtalanság gyanakodóvá tesz; már messziről látta, hogy ruhát hoznak s olyan szinü, mint a Pistáé ; nagyot dobbant a szive s mintha leszögezték volna, mozdulatlanul állva maradt. A kis Jóska félve pillantott arcára, melyen a hirtelen föllobbant pírt halotti halványság váltotta föl; az anya meg érezte, hogy hozzá jönnek s borzasztó sejtelem szorította össze szivét. — Szent Isten, mi történt ? ! kiáltott a rémület hangján a közeledőkre, görcsösen fogta meg a Pistáénak fölismert ruhanyalábot, melyet elébe tartottak s mikor egynehány kagyló hullt belőle a földre, keresztül nyilait eszén egy rémes gondolat, hogy fia vizbefult; s ájultan öszszemíott. A jó emborek behurcolták a házba s éleszteni próbálták; az utcán nem maradt más, csak a kis Jóska. Szepegve nézte végig a jelenetet, s mikor egyedül Engem az kapott meg Oeskay démoni egyéniségén, hogy annyira magyar. Értsük meg egymást: nem politikai érzület dolgában magyar — hiszen labanccá lett! — hanem lelki és testi szervezete magyar. Hogy Zrínyi Miklós szavával éljek: a török áfiumtól megmérgezett magyar társadalom tipikus képviselője. Annyira tipikus, hogy már szertelen és torz. A páratlan vitézsége, a gyors fellángolása és még gyorsabb lelohadása, önteltsége és orientális ravaszsággal párosult határtalan könnyelműsége : ezek mind jellemző vonásai a Rákóczy-korabelí magyar társadalomnak. Majd mindenki vitéz ember volt akkoriban, de Oeskay a legvitézebbek közül váló. Mindenki katona, de ő a legmagyarabb katona: ideálja a portyázó lovasnak, született huszár, mesésen vakmerő, ötletes ós gyors. Borzalmasan kegyetlen, de a kegyetlensége egy letiport és meggyalázott nemzet tajtékzó dühén nevelkedett. Sokat dorbézolhattak akkoriban duhaj bánatukban a magyar urak : Oeskay a korhelyek királya. Véresszájú, hencegő, szószátyár, izgága ember volt, — de melyik igazi lovas vitéz nem volt ilyen Shakespear Percyje óta ? Haszonleső volt, árulóvá lett. Ezek rettenetes bűnök. A mai társadalom, amely — elvben legalább ! — a gavallérság megállapodott törvényei szerint ítél, a piszkos önzést ós a szószegést sehogysem tudja összeegyeztetni a férfibátorság ideáljával. Bizonyos azonban, hogy annak a letűnt kornak — a forrongás és a végletek korának -- szereplőit, ha lehet is az erkölcs örök törvényeivel, de nem szabad ami mértékünkkel megítélni. Oeskay alakjával nem az érdekes kalandort, hanem a minden szomorú ós megszégyenítő emléke mellett is nekünk oly kedves Rákóczy-kor egy tipikus képviselőjét igyekeztem a színpadra vinni. Természetes, hogy ennek a típusnak egyszersmind képviselnie kell az akkori magyar társadalom tragikus biineit is, amelyeken hajótörést szenvedett Rákóczy nagyszerű vállalkozása. Amennyire ón ezt a kort megértettem, fő bűnei voltak az egyéni önzés ós a fegyelmezetlenség, A. bűn magában véve utálatos. Hogy művészeti jogosultságot nyerjen, emberivé kell tenni. Elve a költő jogával, embert próbáltam csinálni Oeskay ból, a démonból. Igaz, hogy az elfogult gyöngédség, amellyel az ő alakja iránt régóta viseltetem, szintén ösztökélt. A mai kor fogalmai szerint emberileg megérthetővé csak ugy tehetem az árulást, ha motivuma az önzésnek egy nemesebb, ha nem is menthetőbb megnyilatkozása. Az ón Oeskay brigadérosom is önző ós fegyelmezetlen, mint a históriai Oeskay, de az árulásba nem anyagi nyereség reménye, hanem sértett önérzete sodorja. Ez a motívum egyébként összhangban van a história Oeskay jellemével is ós igy — költőileg legalább — igaz. Hogy érthetőbbé tegyem a hősöm végzetes elhatározását, ielhasználtam Rákóczy környezetének némely történelmileg konstatált gyöngeségét is, Bercsényi főgenerális miga igen arisztalálta magát, az ott felejtett kagylóra tapadt tekintete, gyorsan fölszedte és zsebredugta, aztán befutott. A szegény Pista csakugyan a Garam áldozatává lett; még aznap ostefelé kifogták a halászok. Belekapaszkodva egy mélyen fekvő keresztgát vesszőfonadó kába, a melyből alig tudták kiszabadítani, ott adta ki lelkét a folyó áruló hullámainak a mélyén. A fenekestül felfordult házban senki sem törődött a kis Jóskával. Csak akkor pillantotta meg újra a bátyját, a mikor már kiterítve ott feküdt a halottas ágyon, virággal, koszorúval borítva, mellette 8—10 égő viaszgyertya, körülte a zokogó családtagok s némán ki-bejáró halottnézők. Kábán bámulta, a mik körülötte történnek; mondták neki, hogy Pista meghalt, de nem adta jelét, hogy meg is értette ezt a borzasztó szót. Csak mikor már kint a temetőben voltak, a mikor a lelkész elmondta imá ját s a sírásók köteleken a koporsót a mélybe kezdték sülyeszteni, a mikor a főihányt hantok nehéz lépteik alatt megmozdultak s a gödör fenekére dobban tak, — akkor mozdult meg benne is valami . . . Előrontott atyja mögül, fölkapott egy nagyobb göröngyöt s dühösen hozzávágta az egyik sírásóhoz, aztán — mielőtt szót lan bámulatából egy is a jelenlevők kö zül magához térhetett volna — egy másodikat, egy harmadikat. Megfogták végre; de kézzel-lábbal szabadulni igyokezett s kikelve magából indulatossn, szivszakgatóan kiáltá: — Nem hagyom 1 Nem hagyom ! * Dobtak-e valaha súlyosabb követ a végzet fekete érckoporsójára, mint a milyen ez a három göröngy volt ? di. tokratikus érzelmű ember és a kuruc-liadsereg főbb tiszti állásainak betöltésénél nagy szerepet játszott a protekció. Meg fogják nekem bocsátani ezt a merészséget, amely egy parányi roszszakarat mellett kegyelet hiányának is nevezhető ? Remélem, hogy a kegyetlen elégtétel után, mit az ón brigadérosom Rákóczy nevének ad, megbocsátják. Bár egészben véve a történelmi tények keretén belül maradtam, annyiban is éltem az iró jogával, hogy hősöm, bünót megbánva, megtisztultan hal meg. Jlzon t. előfizetőinkhez, kiknek az előfizetése lejárt, azt a tiszteletteljes kérelmet intézzük hogy előfizetés megújítása iránt lehetőleg azonnal intézkedni szíveskedjenek, hogy lapunkat továbbra is pontosan megküldhessük. ÚJDONSÁGOK. Munkácsy ünnepély. Nagyszabású, fényes ünnepély keretében fog lefolyni május elsején a csabai Munkácsy-emlóktábla leleplezése. Részleteiben még nincsen kidolgozva ós megállapítva a programm, az az értekezlet, mely Zsíros András biró elnöklete alatt tegnap délután folyt le a városházán, csak a tervezgetésekkel foglalkozott s az előkészületeket tette meg. Az ünnepély tervét Maros György jegyző ismertette s ahoz az értekezlet mindenben hozzájárult. Délelőtt 9 órakor gyászistentisztelettel kezdődik az ünnepély — május elseje Munkácsy halálának évfordulója — mely a katolikus templomban fog lefolyni. Utána a városháza nagytermében a városi képviselőtestület díszközgyűlést tart, melyen Korosy László első jegyző fog beszédet mondani s esetleg a vármegye részéről lesz beszéd. A közgyűlés után az egész közönség a Lángi-fóle házhoz vonul, az emléktábla leleplezési ünnepélyére. Az ünnepi óda megírására és elszavalására koszorús költőnket,Munkácsy személyes barátját: Jókai Mórt kéri fel a város, az ünnepi beszéd tartására pedig Zsilinszky Mihály állámtitkárt, Csaba város országgyűlési képviselőjót. Közre fog működni a csabai iparos daloskör is. Az ünnepélynek Jókain ós Zsilinszky Mihályon kivül számos illusztris vendége lesz még. Meghívja a város Munkácsy Mihály özvegyét, dr. Lukács György főispánt, dr. Fábry Sándor alispánt, az Országos Magyar Képzőművészeti Egyesületet saNemzeti Szalont, melyek képviselői valószínűleg szintén beszélni fognak. Jelen lesz továbbá az ünnepélyen Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter is, ki épen aznap jön le Csabán a rótöntözós megtekintésére, szakembere kből álló nagyobb kísérettel. Délben társas-e bód lesz a vendégek tiszteletére, este pedig díszelőadás a színházban; prológul a társulat egyik drámai művésznője el fogja szavalni Jókai ódáját s utána előadják a nagy költő egyik történelmi színművét,* Az ünnepélyre az összes helybeli tanintézeteket és erkölcsi testületeket meghívja a város. Jókai Mórt, Zsilinszky Mihályt, valamint a két müvósz-egyesület elnökségeit személyesen fogja meghívni s a közreműködésre felkérni az ünneprendező bizottság. —- Személyi hirek. C s á k y Albin gróf, a főrendiház elnöke, tegnapelőtt Szarvasra érkezett. Családjával együtt gróf B o 1 z a Pálóknál tölti a húsvéti ünnepeket. — Zsilin szky Mihály államtitkár ma Csabára érkezik s a húsvéti ünnepeket itt tölti. — Húsvét- A. keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe a mai, mely a megfeszített Jézus feltámadása emlékének van szentelve. .ti katolikusok tegnap este körmenetben ünnepelték a feltámadást s ma és holnap zsúfolva lesz minden templom. Az istentiszteletek sorrendje a következő: Az evangelikus templomokban: húsvét vasárnapján a nagytemplomban 9 órakor Korén Pál lelkész, a kistemplomban 10 órakor Szeberényi Lajos lelkész tart istentiszteletet, héttőn délelőtt a kistemplomban úrvacsora kiosztás. A római katolikus templomban húsvét ! vasárnapján 6—7-ig husféléü, tojások megszentelóse. Fél 9-kor kismise ; 10-kor na miseprédikációval, tartja NemeskeyAn 1 plébános. Húsvét másodnapján ugyan Csnk kismise és nagymise, a szentbeszédet Rácz Pál káplán tartja. — Ref egyházi ügyek. A békés-bánáti ev. ref. egyházmegye legutóbb Hódmezővásárhelyen tartott közgyűlésén több bókósmegyei egyházközség ügye is tárgyaltatott. A békési gimnáziumi igazgató-tanács megalakítása elleni felebbezós az egyházkerülethez fog felterjesztetni. A füzesgyarmati presbitérium lemondása nem fogadtatott el. A lemondott presbitérium, az erkölcsi elégtétel részére megadatván, hivatalos tisztjének tovább is buzgó teljesítésére utasitatott, a panaszlott két hivatalnok figyelmeztetve lett, hogy ha további viselkedésűk a fegyelmi eljárásnak ellenök leendő megindítását szükségessé tenné, az ellenök múlhatatlanul meg fog indíttatni az egyházmegyei elnökség által. A füzesgyarmati lelkészi állomásra a pályázat elrendeltetik s annak foganatosításával az esperesi hivatal megbízatott. Sámson egyházközség népiskolájának államivá tótelére vonatkozó kérelme alaki hiányainak pótlása okából érdemleges elbirálás nélkül visszatétetett az egyházhoz, A szeghalmi módosított lelkészi dijlevél a hiányok pótlása végett visszaküldetett az egyházhoz. A szeghalmi káplántanitóság megszüntetése s helyette egy rendes tanítói állomás s egy állandó segédlelkészi állás létesítése tárgyában hozott határozat az egyházmegye helyeslésével találkozott, de e tekintetben is némi pótlások szüksége forogván fenn, erre nézve az egyház felhivatott. — Az állomásfőnök előléptetése. A hivatalos lapban pénteken jelentek meg a magyar államvasuti főtisztek kinevezései, melyek sorában örömmel olvastuk, hogy a kereskedelemügyi miniszter C a u c i g Nándor ellenőrt, csabai állomásfőnököt, főellenőrré nevezte ki a III. rangfokozat 3. osztályába. Caucig Nándor csaknem másfél évtizede vezeti ugy felebbvalói, mint a közönség általános megelégedésére a n agy forgalmú csabai állomás ügymenetét s nemcsak szakéi telemmel és buzgalommal tölti be hivatalát, de szerepet játszó népszerű tagja társaséletünknek is. Most, hogy a főtisztek sorába lépett, minden oldalról elárasztották őszinte gratulációkkal, hivataltársai ép ugy, mint a nagyközönség. Benne csakugyan érdemes embert ért a kitüntetés. A csabai állomás tisztjei közül többen is előléptek most húsvétkor. Az államvasutak elnök-igazgatója Gallov Rezső ós Kírschbaum Manó hivatalnokokat a VI. rangfokozat 1. osztályából az V. fokozat 8. osztályába léptette elő. Ugyanezen előléptetésben részesültek Ulrich János, G e r d en i cs Lajos ós D o b ó Kálmán hivatalnokok, kik nemrégen lettek Csabáról más állomásokra áthelyezve. — D'Orsay gróf Szarvason. D'O r s a y Alivér gróf, a volt mezőhegyesi ménesparancsnok, kinek nyugdíjaztatása oly nagy port vert fel, tudvalevőleg osztálytanácsosi ranggal a földmivelésügyi minisztérium szolgálatába lépett, hol nagy szakértelmét a magyar lótenyésztés fejlesztésére fogja fordítani. A miniszter ő reá ruházta az állami lóvásárló bizottság elnöki tisztét s mint ilyen április hó 13-ikán Szarvasra érkezik. A szarvasi tájfajta-tenyésztők — kiknek ő volt oktatója — uagy ovációval készülnek fogadni a grófot. Nevükben B o 1 z a Géza gróf fogja üdvözölni. — Házasságok. Boldogság hírvivői, litografált kártyák két szép csabai leány közeli esküvőjéről adnak hirt. Dr. R e 1 1 Lajos, a csabai Rudolf-főgimnázium jeles képzettségű fiatal tanára, április hó lO-íkén, szerdán délután 5 órakor vezeti oltárhoz az ev. kistemplomban Korén Jolán kisasszonyt, Korén Pál ev. lelkész bájos leányát. — Manheimer ^rnold gyulai nagykereskedő április hó 14-óu, vasárnap délután 4 órakor köt házasságot a csabai izr. templomban T a u b Ilonka kisaszonynyal, T a u b Miksa magánhivatalnok szeretetreméltó, kedves leányával. — Eljegyzas. Dr. Schwarcz Ede keresett fővárosi orvos eljegyezte Budapesten Schreyer Ilonka kisasszonyt, Schreyer József bornagykereskedő és a csabai fogyasztási adóhivatal kezelőjének bájos leányát. — Kinevezés. A kereskedelemügyi miniszter F á y Miksa földinket, postatakarékpénztár! számvizsgálót, soronkivül számtanácsossá nevezte ki ós az intézet legnagyobb osztályának, a cheque-könyvelósi osztály vezetésével bizta meg. — A postások bálja. Húsvét héttőjének estéjón visszaköltözik a iarsang a Vigadó termébe: a csabai po st a-altisztek nagy báljára. A postások bálja régtől fogva a legnépesebb mulatságok egyike, az lesz különösen az idén. Az érdeklődós ezúttal oly széles körben nyilvánul, hogy alighanem szűknek fognak bizonyulni a Vigadó termei, a hosszú böjt után sokan készülnek erre a vidám mulatságra.