Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1901-04-07 / 28. szám

I. Melléklet a Békésmegyei Közlöny 1901. évi 28-ik számához. A pesszimista. Az életből elleste : Tithonos. A minap a hires pesszimista filozofus: Schopenhauer akadt a kezembe. Régen olvastam már s igy természetes, hogy — tapasztalva, hány gondolkodó főben vert gyökeret a jelen sivársága között a pesszitnismus gondolata — újra kíváncsi lettem fejtegetéseire. Mikor átfutottam, különösen az egyik ragadott meg. Cime „Az élet semmiségéről és gyötrelmeiről". Szeretek magamban gondolkodni s valljuk be : ábrándozni is. Ilyenkor nem egyszer bolyong a lelkem a multak mezején, hervadó emlékeim között s meg-megáll egy-egy kedves régi ismerős előtt, kinek aztán néhány pillanat alatt lefolyik előttem egész élete. Most is ugy voltam vele. A régen porladó filozofus egy jó barátom alakját idézte föl, kinek gondolkodása s a hires pesszimista eszméi közt feltűnő volt a hasonlatosság ; mintha főnikszmadárként újra elevenedtek volna e jó barátom lelkében egy ideig. Mondhatom, kíváncsivá tett e lelki rokonság s én sokáig kutattam az okát, mig végre az ő szavai s életének szemeim előtt lefolyt eseményei kezembe adták a kulcsot. Emiitettem, erősen tért hódit a mai időkben a pesszimistikus világnézet s igy alkalomszerű volna tán, hogy e jó barátom szavai fölött elmélkedésekbe bocsát kozzam. Azonban, mivel tudom, hogy a valónak hű feltüntetéséből sokszor többet okulhat az ember, mint fogós elmélkedésekből, e helyett kiszakítom em lékeimből e jó barátom életének néhány, talán legjellemzőbb jelenetét. íme, itt következnek. I. Gyönyörű tavaszi nap ragyog, csupa költészet a természet. Minden: fű, fa, virág, madár az élet hymnusát zengette. S e bájos harmóniában ugy dagad az emberi kebel ... Ki is gondolna ilyenkor az enyészetre, hiszen az ember szive is, miként a mező illattal, megtelik réménynyel; hiszen a lélek is szabadon csapong, mint a fészekrakó madár • . És mégis , , . Ketten haladunk künn a szabad természetben, — Látod — mondom — itt a szabad természet ölén találhatni a legjobb filozófiát, többet ér ez a léleknek a száraz okoskodásnál. Mert a ki az életet igy nem ismeri, egy rideg szobának négy fala között, hogy alkothatna Ítéletet a mindenségről, annak célszerű vagy célszerűtlen voltáról ?! — Hadd el; bármit is beszélsz elragadtatásodban, azért mégis igaza van Schopenhauernek, mikor gyönyörködve idézi Byron versét: t Számláld derült óráidat És bútól mentes perceid, g.A spfo élvezned bármit ad : Nem lenni jobb, mint lenni, hidd. S midőn a tavasz bübáját látom, érzem, lelkem felkacag: hazudik a ter meszet, hogy boldog s e hiu ragyogását drágán fizeti meg. Nincs helyes felfogás a világon csak egy s ez a pesszimismusé. Magam is rájöttem egy igazságra, midőn azt kérdeztem magamban : Mi is az élet? „A születés büntetése," barátom, hidd meg az ... ! IINyári este van. A folyó habjai a hold fényétől megaranyozva zsonganak alant, föléjük zöldelő fák susogó lombjai borulnak. Alszik a természet és mégis él . . , A sajátságos mámorító hangokban, melyek tündér zeneként hallatszanak, a vicíékon, a természet szivének dobogása, ajkának lehelleto, szép álmainak önkénytelen bavallása szól. Megint összehozott kettőnket a sors s miről is folyt volna a beszéd, ha nem ÍÍZ ő kedves tárgyától, a világgyülöletről. — Látom a szemedből, kezdte, fogva tart a nyári éj bűvössego, A holdvilág mint egy tündér fátyol borul a vidékre s csak sejtetni engedi a tárgyak körvonalait E sejtelmesség az, a mi ugy elbájol. Meg talán a lelked is rokon vele: arra is tündér fátyol borul egy idő óta . . . . De h

agyjuk ezt! Emlékszel-e még arra a tavaszi napra, midőn együtt bolyongtunk a fakadó élet között? Akkor azt mondtam: A születés büntetése az élet Most hozzá teszem: Az élet jutalma a halál! Megsemmisülni, óh ez nem rideg gondolat I Feloszlik tes tünk, agyvelőnk — te léleknek neveződ a benne lévő energiát — a nagy mindenségben s aztán nem érzünk többé csalódást, fájdalmat. Ez a ludat teszi elviselhetővé az életet. — Akkor nemigen szálltam szembe veled, élveztem a tavasz ragyogó pompáját. De most kérdem, mondd, hogy teliettél szert ekkora világgyülöletre, hiszen arcodon az ifjúság lehellete s szived csak ugy áll nyitva a szépnek, a mit a világ nyújt, mint az enyém . . . Ember, hiszen te még 30-on mnon vagy I — Hadd el, ne, kérdezd, minek azt tudni . . . Akarod ? Ám legyen. Kiléptem az életbe, ifjú lelkem tele volt eszmékkel, reménynyel ; olyannak képzeltem a valót, a milyennek az iskolai évek merengései között álmodtam. Tudod, a fővárosba vitt utam s onnan tanulmányaim bevégzése után pályám a vidékhez kötött. E pár év tapasztalatain alapul életnézetem. Hiszen haza, lelkesedés a nemzet vagy az emberiség nagy eszméiért csak üres szavak, az emberek legnagyobb része csak ajkán hordja azokat, de tettével meghazudtolja. Erény, hűség, barátság, szerelem bolygó csillagok, e század egén vajmi ritkán jelennek meg s akkor is, hogy egy pil anatia elvakítsanak és aztán annál nagyobb sötétséget hagyjanak lelkünk világán. Legjobb az emberekkel nem érintkezni s visszavonulni teljesen. Megcsömörlöttem már régóta. Ideális lelkem, mely azt hitte, hogy ugy van minden, a mint álmaimban kiszínezte, megundorodott a világtól . . . Csak oly érző szivem ne volna ! — Sokban igazad van, szegény barátom ; de ha erőnk csekély arra, hogy új irányt szabjunk az erkölcsi világhaladásának, tehetetlenségünk érzetében nem jobb é egy modus vivendit keresnünk, hogy ne érezzük a világgyűlölet keserű fájdalmát. Ha téget valóban semmi sem köt az élethez, nem él szivedben egy nő emléke, anyádé, kedvesedé . . . ? Hiszen a nő az, a ki mélyebb fájdalmat okozhat a tengernél, de ugyancsak a nő az, a ki megédesíti falatjainkat, elsimítja a gondolato* homlokunktól, a ki lágy kezével, sutiogó szavával még a halál kínjait is elviselhetőkké teszi, a kit még haló porainkban is szeretünk, imádunk. . . S ha kivész az eszményiség e világon, utolsó virága egy női szívben vele együtt fog elhervadni. 0 én bízom a nőben .... Kinos vonaglás húzódott át arczán s intett; — Hadd el, ne szakgasd fel a régi sebeket! Anyám, szegény, rég porlad a temetőben s csak azt tudom róla, hogy nagyon szeretett. Hej, ezt a fogalmat azóta alig ismerem , . . A kedves ? Ki ne csalódott volna benne ? ! Én is, — ha már tudod titkomat, barátom, — én is csalódtam ; csalódtam abban a ki lelkem , féltett kincseinek legdrágábbja volt, a kinek alakját álmaim világában — mint egy szentét — körülfontam rajongásom glóriájával. Én Istenem, te tudod csak, hogy tudtam szeretni! Megbecsültem volna melengettem vol a mindennel, a, mit a s?iv szerlme csak teremteni tud. O, mórt is kellett nékem csalódnom . . ? Ékkor vettem elő a philosophiát s ott találtam lelkem mását, Schoppenhauert az ő pessimismusával. S azóta, bár fáj a seb, hogy lelkemet a maga tiszta egyszerűségében nem tudták megérteni, azóta ugy érzem, hiú az élet, nincs más czélunk, rendeltetésünk, mint a halál, a mikor a semmi sógbe oszlunk, leszünk oxygénné, nitrogénné, szénné vagy mivé; létünk egyegy atomja vizbe, növénybe, állatba vagy hová vándorol . . . Azt ugyan igaz lelkemre mondhatom, hogy ha lelkem egy atomja a táplálékába jut valakinek, keserű falatot fog nyelni. (Vége következik.) jesen behúzott selyemblúzok készülnek a kOnnyü nyári ruhákhoz, már most jó előre. A szalmakalapok is parádésabbak, mint valaha. Már csak a különféle szalmacsíkokból összeállított gazdag karima, a j ágban oly kielégítő eredményre vezett, ho, mely néha duplán, triplán egymás fölött, a társaság összesen 2,547.690 korona iki üzletév mórlege és zárószá madása rült előterjesztésre. Az igazgatóságnak el adott jelentését Jeney Lajos vezérigaz^ tóhelyettes olvasta föl. .a jelentós kieme hogy a mult évi üzlet minden biztosití hol simán, hol fodrosán húzódik, oly szép, hogy szinte minden egyéb disz fölöslegesnek látszik, pedig e fölé még skófininnel hímzett patyolatu fátyol és olyan rózsakoszorú vagy egy-egy hosz szan virágzó galy borul, a melyet mintha csak frissen szakítottak volna a harmatos kertből. A virág az idén a kalapokról még a napernyőre is átkivánkozik. Legalább mondják, hogy a fehér krepp fodrokkal vagy csipkefodrokkal elhalmozott diszes napernyőn mindig ott lesz majd a kalapéval egyforma virágcsokor. A napernyők különben elég szolidak, (kevés kivétellel) mérsékelt nagyságúak, egyetértésben kifizetni. Á társaság üzlet A liivns nőm annyira A szfivatÁhnn mint allománva. valamint tartalékai tnkintÁhro fillér nyeressóget ért el.' Ezzel szemben, pénzpiac p.uigsága folytán a társaság ta talóktőkóinek befektetésére szolgáló értél pipirokon — melyek nagy részt magy földhitelintézeti záloglevelek — 1,457 0í korona '21 fillér átmeneti árf'olyamvesztt ségben — mely a múltban elért tekint* lyesebbek mellé állitható — e nagy átm< neti árfolyamveszteség teljes fedezetet ts lál és azon felül még 1,090.591 korona 4 fillér tiszta nyereség is marad, melyből az alapszabályszerü levonások után — réss vónyenkint 168 korona osztalékot javasc az igazgatóság a felügyelő bizottsággá efVfitért.ésbAn IRIFI^Ab-ii A fova a a ár* italai A luxus nem annyira a szövetében, mint inkább a nyelében nyilvánul. A ruhák formája annyiféle, hoiy nem igen kell att >1 telni, hogy nem lennénk divatosak. A tavaly kissé elhagyott, toldott aljak az idén a legdivatosabbak. A boleró mindenféle fajtája járja. A ru hák ujja egyelőre mind dupla. A tavaszi kabát ujja is kissé rötfid, bő szája ós alóla a blúznak erre a célra már bugyo góan hagyott ujja dudorodik ki. ... ítt van a kikelet, az édes, a ragyogó, a melynek áldott, üde levegője friss rózsás szint lehel kicsinyeinknek a tél által kissé megsápadt arcocskájára. Mamák, gyorsan gondoskodni kell, hogy a gyermekek alkalmas jó ruhát kapjanak, a mely a szabadban való játékaikban sehogy se gát >Íj a őket. Ne legyen a ruha nagy, ne legyen kicsiny és a világért se legyen oifra, ne kelljen a szegény gyermeknek labdázás, versenyfutás, fáramászás, ibolyaszedés, szaladgálás közben is mindig a szép ru hájára vigyázni. A felső ruhák mellett alkalmas legyen a fehérnemű is, mert annak is kényelmesnek kell lenni, hogy a gyermek szabadon mozoghassou. Ida. Ferü nihaszoVeteH nagy választékban, finom minőségben megérkeztek, úgyszintén vászonnemüekben 125 — l-12 nagy raktér. LERNER J. és Társa B.-Csabán, Vasut-utca, a posta mellett. K ÖZGAZDASAG. — Az első magyar altaiános biztositótáriaság folyó évi március 30-án tartotta évi rendes közgyűlését gróf Csekonics Endre társasági elnök vezetése mellett, ki a napirend előtt kegyeletes szavakban emlékezett meg a társaságnak az utolsó évben elhunyt igazgatósági tagjáról, báró Schossberger Zsigmondról. Ezután az 1900állománya, valamint tartalékai tekintélye sen gyarapodtak ; sőt a biztositás-üzlet nyereségből az átmeneti árfolyamveszte ségre a két utolsó évben visszatartott, ösz szesen 2,702.807 korona 33 fillérnyi össze; is, voltaképpen vagyongyarapodást jelent miután a földhitelintézeti záloglevelek ko rábbi-jobb árfolyamokat idővel bizonyár* ismét elérik és minden körülmények között telj es névértékben sorsoltatnak ki. A jelentós, mérleg és zárószámidások bemutatása után Lampl Vilmos miniszteri osztálytanácsos, mint részvényes, általános helyeslés közt a részvényesek köszönetét és bizalmát fejezte ki a társaság kormányzó testülétónek, melynek ólén gróf Csekonics Endre áll és különösen móltánylattal emelte ki Ormódy Vilmos vezérigazgató kitűnő működését, mely nehéz gazdasági viszonyok közt is a társaság folytonos erősödésére, gyarapodására és az üzlet és üzletvitel jelentékeny javulására vezetett Gróf Csekonics Endre a kormányzótestület és az igazgatóság nevében szives köszönetet mondott a spontán megnyilvánult bizalomért. A közgyűlés a mérleget és a zárószámadásokat tudomásul vette, a fölosztási javaslatokat elfogadta és fölmentvényt az igazgatóságnak ós felügyelő bizottságnak megadta. Végül az igazgatóságba az elhunyt báró Schossberger Zsigmond helyére tagul László Zsigmondot választották meg, ki eddig felügyelőbizottsági tag volt A választmány _ uj tagja lett gróf Batthányi István. A felügyelőbizottság pedig egészében uj választás alá került; tagjai lettek : Berzeviczy Albert (uj), Burchard-Bélaváry Konrád, Hajós József, Német Titusz ós báró Radvánszky Géza.. — Feloldott zárlat. Békésen megszűnvén a sertésvész, a községet a zárlat alól felszabadította a hatóság. Gabona árak. B.-Csaba, ápril 6. Budapesti gabonapiacunk irányzatát illetőleg mára ismét valamivel élénkebb hangulatról adnak hirt. Csabai hetipiacunkon mérsékelt kínálat rr ellett a következő árakban vettek : Buza 6 80—7.20 Morzsolt tengeri 4 90—5'— Csínquantin „ .... 520 53) Budapest, április 6. (Saját tud. táv.) Készbuza szilárd, tavaszbuza 7'62—63, őszi buza 7-70—71, tengeri 5 21—22. Fővárosi divatlevél. — A Divat Újságból. A mindent megaranyozó envhe tavaszi napfény mindenkit az utcán talál, a, ki. csak ráér és mozogni képes. A tél sötét zord képével mintha az egyszerű sötét ruhák, felöltők és kalapok is el akarnának tűnni. Mintha a tavaszi friss levegő okozta pezsgő jó kedvhez ugy érezné mindenki, hogy neki valami színesebb, világosabb, jobb kedvű ruha is illenék. A voile fouleé és joquard kelmék, fénylő, csíkos és pettyes mintáikkal, krepp-, bordűrjeik és cikk cakkos rajzaik kai helyet kérnek még utcára is az előkelően egyszerű homespun, posztó ós cevert-eoat mellett. A tavaszi ruha csaknem kivétel nélkül zsakettel készül, a mi persze njra és újra kelendőbbé teszi, mint valaha a 5luzoknak mindetéle formáját. A legegyszerűbb selyem ingblúztól kezdve, a legdíszesebb, vasalt bársony ós brokátból ké szülteket is viselik, még pedig néha anynyira megterhelve diszszel, hogy a kelme csak alig látszik ki alóla. Diszül szolgál mindenféle selyemvagy bársonypánt, csipkebetót, csipke, bársonyszalag, aranyzsinor, aranyfonallal varrott, bogozott öl és, cifra varrás stb., se szeri, se száma a sokféle dísznek. Néha még az úgyis tarka virágos kelméből készült blúzt is teljesen elborítják csipkével. Díszes gomb csatt, tű mindmegannyi alkalmas a bluz díszének gazdagítására. A point-lac-szal (csipkeszalag-munka) telmikk. Komáromy Béla Utóda perezellánviiveo-és íampakereskedése i.-Csaba, Fő-tér a jan íja dús an félsz e veit ra ktdr it a UstfersenyKjpesfbb áron. Egyben becses tudomására hozom a nagyérdemű közönségnek, hogy fiók-üzleíem nincs, szükségleteik beszerzését kérem egyedül fö>téri üzletemben eszközölni, biztosítva a legjutányosabb áradat. Tisztelettel bmmj Utóda.