Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1901-03-31 / 26. szám

XXVIIí évfolyam. B.-Cs aba 1 901. Vasárnap, március hó 31-én 26 szám. BÉKÉSME&YEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. Szerkesztőség: Fő-tér, 876. számu ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak '/issza. Békésmegyei Közlöny tárcája. Egy vén újságíró naplójából. Irta: Herczeg Ferenc. A nemzet életében a sajtó az, ami az anyós a házasember életében. Akár van rá oka, akár nincs, mindig pöröl. S akár jó, akár rossz a sajtó, illetőleg az anyós: mindig szapulják. Ellenségeink igy szólnak: Valahány­szor megszületik egy jövendő ujságiró, az igazság géniusza eltakarja az arcát. — Mi hirlapirók nevetünk ezen. Mert mi az igaz­ság? Az igazság végre is csak relativ fo­galom, akár a hőség fizikai fogalma. Az igazság nem mindig jó, nem mindig hasz­nos, nem is mindig tisztességes. Ha azt mondom valakinek : Ön nem találta föl a puskaport, igazat mondtam, de ez nem tisztességes. Sokat emlegetik a tisztességes és tisz­tességtelen sajtó között levő külömbséget. De hol van hát a határvonal? Magam is gondolkoztam ezen, ilyen eredményre jutottam : Tisztességes sajtónak azt szoktuk nevezni, mely magasztal ben­nünket. Tisztességtelennek pedig azt, amely támad. Vagy láttak már embert, aki tisz­tességtelennek nevezett volna egy lapot, amely létező vagy képzelt érdemeit fel­magasztalta. Ez a definició egy általános emberi vonásra vezethető vissza. Tudjuk, hogy akit megtapsol a tömeg, az azt tartja, hogy a nép szava Isten szava, — akit I pedig lepisszegnek, azzal a szép mondással vigasztalódik : „Kutyaugatás nem hallatszik a mennyországba." * A nemzet tömegével, mely az újság­olvasók tízezrei ós százezrei mögé sorako­zik, senki sem érintkezik oly közvetetlenül, mint a hirlapiró. S miközben tanulmányoz­ni igyekszik a tömeg egyéniségét, miköz­ben el akarja találni a gondolatait és irá­nyitani próbálja a szeszélyeit — nemcsak valósággal udvarol neki, miként egy asz­szonynak szokás, de gyökeret ver benne az a különös meggyőződós is, hogy a nő ós a nemzet jelleme között meglepő nagy a hasonlatosság. Bizonyára nem véletlen, hogy a nemzet géniuszát — legyen az Hun­gária, Germánia vagy Ausztria, — női alak személyesíti a művészetben. Íme néhány erre vonatkozó adat: A nő szerelme ós a. nép kegye csak akkor olcsó, ha őszinte, de drága, ha ha­zug. A nők is, miként a népek a kegyeikórt versezők között gyakran -nem ismerik meg a báránybőrbe bujtatott farkast, de min­dig megismerik az oroszlánbőrbe bujtatott szamarat. Aki egy asszonyt vagy egy nemzetet akar elbolonditani, az legkönnyebben ak­kor ér czélt, ha maga is bolondul. Aki azon­ban uralkodni akar egy nő vagy tömeg fölött, annak meg kell őrizni a józanságot, ü Don Jüanok ós a forradalmárok mind sangvinikus vórmórsókletűek, a jó királyok és a jó férjek pedig mind flegmatikus em­harmadát rejti a kasszájában. Ámde hiába mondta aljasnak Rakovszky, az illető nem jelentkezett. S hiába követelte a szabadelvüpárt a másik nevét: Rakovszky nem nevezte meg. Lehet, sőt valószínű, hogy a mai ülés folyamán kipattana titok s mire nap­világot látnak e sorok, ország-világ tudni fogja az illető nevét s bűnhődni fog, ha csakugyan bűnös. Ennek az egész sajnálatos és kí­nos eseménynek komoly tanulsága pedig az, hogy mily fontos az óvatos­ság és a diskréció: akárha könnyel­műen odavetett nyilatkozatokról, akár pedig ilyetén nyilatkozatoknak fölhasz­nálásáról van a szó. Másokra káros szóbeszéd ós mende monda, a mi gyakran becsületbe vágó híresztelé­sig megy, a magánéletben is vesze­delmes és kárhozatos, még veszedel mesebb a politikában, a hol minden vádért konkrét tényekkel kell felelni. Itt az óvatosság minden irányban százszorosan kötelező. De elvégre mindent megmagyaráz a politikai gyűlölség, a mely, ugy látszik lankadatlan erővel dul a t. Házban. A vármegyei pénztárak beszüntetése, - A közigazgatás egyszerűsítése. — A közigazgatás egyszerüsitésóről szóló törvényjavaslatot, amint a fővárosból jelen­tik, Széli Kálmán belügyminiszter húsvét után a képviselőház asztalára teszi s kérni fogja, hogy az azonnal a közigazgatási bizottságnak adassék ki, hogy az még ápril hónapban az országgyűlés mind a két háza részéről letárgyalható legyen. Kiadóhivatal: Fő-tér, 876. számu ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. Nyilttér-ben egy sor közlési dija 50 fii. Legfontosabb az a rendelkezés, hogy a megyei pénztári kezelés 1901. december 3l-ón egészen meg fog szűnni és a kir. adóhivatalok kezelésébe megy át. A pénztári alkalmazottak állami kinevezése iránt minden egyes vármegye főispánja javaslatot fog tenni a pénzügyminiszternek. Az árvaszéki könyvelők, nyilvántartók egyelőre megyei kezelés alatt maradnak, a számvevőket pedig a szükséghez képest fogja átvenni a pénzügyminisztérium, tehát nem egyszerre, ugyanazért a számvevőségek a megyéknél felosztva most még nem lesz­nek, de működésűk csak a községi pénz­kezelés ós elszámolásra fog szorítkozni. A számvevőségeknél üresedésbe jövő állások a törvény szentesitóse után főispáni kine­vezéssel be nem tölthetők. Aü»a megyékben, hol a tisztviselők fize­tése most lesz javítva, a javitásban, mely múltra szól, a pénztári ós számvevőségi tisztviselők is részesitendők, habár azokat a pénzügyminiszter csak a IX-ik rangosz­tályba, ugyanazon alul a X. ós Xl-ikbe fogja kinevezni, de a netáni nagyobb fize­tés közötti különbözetet személyi pótlók cimón utalványozza. a. kir. pénzügyminiszter által azonnal ki nem nevezettek egy év alatt tartoznak folyamodni, eddigi fizetésüknek megfelelő alkalmaztatásért, egyelőre helyükön ma­radnak. A miniszterelnök kijelentette, hogy mindazok, kiknek a szükséges kvalifikáció­juk meg van ós nem szolgálatképtelenek, állást fognak kapni ós pedig olyat, amelyben az ugyanannyi szolgálati évvel biró állami pénzkezelési tisztek ma vannak. Hogy a járási számvevők intézménye mikor lépjen életbe, még eldöntve nincsen, valószinüleg erre nézve a belügyminiszter berek. Ebből az is következik, hogy a nagy hóditók rosz uralkodók, a jó férjek pedig rosz nőcsábítók. A. hütelen nő ós a háládatlan közvé­lemény fölött ki aratja a legnagyobb er­kölcsi győzelmet? n.ki szerencsésebb ver­senytársa elől vissza tud vonulni, anélkül, hogy gyűlöletessé, vagy nevetségessé tenné magát. És móg egy hasonlatosságot tudok a nő ós a nemzet lelke között: egy grammnyi siker többet nyom előttük, mint a méter­mázsás ambició. * Egy vén publicista, akinek a nevét a sajtóbiróság előtt sem fogom bevallani, a következő tízparancsolatban formulázta fa­nyar életbölcseségét: 'Politikai vezércikk-. Mondj igazat, de csak annak, a kinek szükség esetén be tudod törni a fejét. Politikai ent re filét'. A hallgatás arany — de csak annak, akinek van mit elnall­gatnia. Közgazdaság-. A korsó tudvalevőleg addig jár a kútra, amig el nem törik. Ez azonban csak az agyagkorsóra vonatkozik; a pléhkorsó addig jár a kútra, amig ki nem meríti. Földmüoelés: Aki szelet vet, az vihart arat. Ha tehát szelet vetettél, add el lábán a termést. Családi hirek: Ne emlegesd az orosz­lánok előtt a macskarokonságukat, de a macskák előtt sürün tudakozódjál az orosz­lán-atyafiság hogyléte felől. Nyelvészet-. Aki nem tud arabusul, az parasztok között azért lehet hires orien­talista. Mükertészet: A türelem rózsát te­rem — az életrevalóság pedig leszakasztja. Művészeti rovat: A katona, ha kurta a kardja, megtoldja egy lépéssel. A diva, ha kurta a hangja, megtoldja egy ballé­péssel. Szépirodalmi rovat-. Szeresd a nőt, de ne feledd, hogy a nők szerelme már több embert tett tönkre, mint a gyűlö­letük. Országgyűlési tudósítás: A nőnél is jobban szeresd a hazát, mert akárhány­szor esküszöl is neki hűséget, sohasem fogja hozzád küldeni a szabó-számláit. íme az epilógus: Egy politikus társaságban egyszer egy ur élesen támadta a katolikus főpapságot. Ekkor fölkelt egy buzgó katolikus és megbotránkozottan tiltakozott az ellen, hogy egy más felekezetből való ember ilyen hangon beszéljen egy tiszteletreméltó és hazafias testületről. - Más vallású? — csodálkozott a támadó. Hiszen magam is katolikus va­gyok ! — Az már más, akkor csak tessék! — Felelt a hitbuzgó képviselő. Magam is ilyenformán vagyok az új­ságírókkal. Nekem szabad ilyen hangon beszélnem róluk, de ha akadna valaki, aki ezt komolyan venné, igen rosszul esnék. Megjelenik hetenként kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. - Negyedévre 3 kor. - Egyes szám ára 16 fillér, r.'ífijcíü! bármikor lehet, évnegyeden beiül is. Szenzációk. Budapest, márc. 30. Ugy látszik a politikában is csak a szenzáció kell a magyarnak, nem a politika. Két nap óta ismét politi­zál s bújja az újságokat boldog és boldogtalan széles e hazában, mert hát ismét van — szenzáció. A magyar képviselőház izgalmak­ban gazdag pályáján számot fognak tenni ezek a mostani napok. Azt a drámai jelenetet, mely csütörtökön az ülésteremben lefolyt, mikor Hegedűs Sándor miniszter azt a névtelen kormánypárti képviselőt, a ki őt Rakovszky István előtt megrágal­mazta, a közmegvetésnek adta át, ctz országgyűlésen jelen voltak nem egy­hamar fogják elfelejteni. A névtelen informáló ugyanis azzal vádolta He' gedüí minisztert a néppárt harcias debatterje előtt, hogy kasszájában tartja egyharmadát- az Adria gő^h i jós-társasig rSszvéiyeinVc. Nem lehet leirni azt az izgatott­ságot, a mely e leleplezés nyomában támadt. Fokozta az izgalmat, a mikor Rakovszky ujabb meglepetésül kije­lentette, hogy két képviselő is adott neki információt. Az egyik a tarifa kérdésben informálta, a másik az Adria-részvényekről emelte a súlyos vádat. Minthogy Rakovszky nem volt hajlandó megnevezni a képviselőket, Berzeviczy Albert a^ jelentkezésre egy napi, Szentiványi Árpád három napi határidőt tűzött ki. Azután a folyo­sóra ment az izgalom, a vita és a suttogás, majd folytatódott a szabad­elvű pártkörben. Mert nem egy nevet vett szájára a gyanú a rágalom kap­csán és köztük oly neveket is, melyek hallatára elámult az ember. A csütörtökön kezdődött incidens pénteken folytatódott és részben be is fejeződött a Ház nyilt ülésén. Napi­rend előtt fölszólalt Györffy Gyula s magyarázatát adta abbeli eljárásának, hogy az Adria tarifáiról információt adott Rakovszky Istvánnak. A Nemzeti Kaszinó nyilvános éttermében, társa­ságban, beszélgetés közben történt, hogy Györffy kifejtette a tarifákról nézetét, a melynek a szabadelvű párt | értekezletén nyiltan kifejezést adott. Ha valamely képviselő egy magán­társaságban kifejezi véleményét, a melyet különben nyiltan is vall, ezt besugásnak minősíteni nem lehet. Ezt készségesen elismerte Hege­dűs miniszter is, a mennyiben kije­lentette, hogy az előző napon mondott sértő kifejezései Györffy Gyulára nem vonatkozhattak. De elismerte ma.ga Rakovszky István is, megerősítve min­denben Györffy előadását Lovagiasan visszavonta minden rávonatkozó sértő kifejezését. Györffy azonban orvtáma­dásnak nevezte Rakovszky eljárását, a miből természetesen párbaj lett: tegnap délután el is intézték karddal az affért. De az ismeretlen másik dolga még nincs tisztázva s nyilván móg nagyobb bonyodalmak és izgalmak csiráját hordozza magában. Mert Ra­kovszky fölmentvén Györffyt, annál nagyobb vehemenciával támadta azt másik kormánypárti képviselőt, a ki azt mondotta neki, hogy Hegedűs miniszter az Adria-részvények egy­W w í I •« ® világszerte ismert jó hírnevét kitűnő minőségének köszönheti, mi­MJ* rw N rk rm I rm r>» I j N AI IT I rm nek következtében a földgömb minden részén, még a kisebbhelye­I" I I lv!ll;#J II #J ^ fi I I4f;^ljl II V I Bi ken i s> mos t található és árusítva lesz. A Ferencz József keserü­V/ M \J HM MJ " LA kJ \J M kft I R I U w • MJ vizből mint rendszeres adag egy boros pohárral reggel éhgyomorra

Next

/
Thumbnails
Contents