Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1901-03-24 / 24. szám

XXVIli éviolyain. !>.-Csaba 1901. Vasárnap, március hó 24-én 24 szánj. BEKESMYEI EOZLONT POLITIKAI LAP. Szerkesztőség: Fő-tér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Hegjelenik hetenként kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. - Negyedévre 3 kor. - Egyes szám ára 16 fillér. Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül is. Kiadóhivatal: Fő-tér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési díj készpénzzel helyben fizetendő. Nyilttér-ben egy sor közlési dija 50 fii. Államosítás. B.-Csaba, márc. 23. Az államosítás kérdése lebeg most folytonosan a közigazgatási élet leve gőjében. Nagy, mélyreható reform ez, melynek sikeres megoldására nem is sok ez a pár esztendő, a megfontolás s az összes esélyek mérlegelésének ideje. A belügyminisztériumban, mint ér­tesülünk, elkészültek a nagy reform­tervezettel és most a kormány nagy ankét egybehivását tervezi, melyben - tekintettel arra, hogy az államo­sítás a törvényhatóságokat közelről érdekli — az összes törvényhatóságok főtisztviselői a közigazgatás minden sza' ából részt vesznek. Ezen az ankéten nagyfontosságú feladatok várnak a meghívott törvény­halósági tisztviselőkre. Ki kell fej­ten iök ott, hogy mily önkormányzati jogokat kívánnak a városok és vár­megyék az államosítás után is maguk­nak föntartani és mi olvasztandó bele föltétlenül a státusba, szóval körvo nalozni kell a városok éb vármegyék törekvéseit, melyeket az államosítás esetén alapvető követelményekül fel­állítanak. A vármegyék és a városok mint hatóságok, ma már mint közigazga­tási kerületek, alsóbb fokú közigaz­gatási felosztások vehetők tekintetbe. A vármegyék és városok tisztikara is túlnyomó részben állami közigaz­gatást közvetít. A miniszter még a választott tisztviselőt is bármikor fel­felfüggesztheti állásától és elmozdít­hatja, mert felette a legfőbb fegyelmi hatóságot a miniszter gyakorolja Az államosítás barátjai ezeket a szála­kat még szorosabbra akarják fűzni a központi kormány, a városok és a megyék között és pedig ugy, hogy a megyei ós városi hivatalnokok is ál­limi tisztviselők. A sok jogos kívánság között azon­ban van egy igen rossz kívánság is, a mit már több izben hangoztattak s ez a városok részére kívánt teljes vagyonkezelési függetlenség. Innét van a sok adósságcsinálás és a temérdek községi pótadó A városi adminisztrá­ció tekintetében az a leghelyesebb álláspont, hogy ugy a tisztviselőket, mint a városi bizottságokat egészen szabadjára ne hagyja az állam. Sza­bad mozgást kell engedni, ellenőrizni kell a tevékenységet. A törvényhatósági bizottság ós a kormány a felelősség alkalmazásával ellenőrizze a tisztviselői kart A tör­vényhatósági bizottság határozatai pe dig csak ugy érvényesülhetnek, ha azok felsőbb jóváhagyást nyernek. Mondassák ki továbbá a törvényha­tósági bizottsági tagok vagyoni fele­lőssége. Mondassák ki a törvényható­sági bizottsági tagok összeférhetetlen­sége oly állásokkal, amelyek a városi és megyei hatósággal szerződési vi­szonynyal vannak kapcsolatban. Általában az önkormányzat nem mehet addig, hogy a város vagy a megye mintegy államot alkosson az államban Ne feledjük, hogy minden önkormányzat cs^k eszköz, mely ad­dig használandó, ameddig hasznára van a közérdekn ek és az állami ér­deknek A közigazgatás egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslat tervezete — mint félhiva­talosan jelentik — már teljesen elkészült s e tervezetet a belügyminiszter küldötte el a többi minisztereknek s a minisztereken kivül Wekerlé Sándornak, mint a köz­igazgatási bíróság elnökének, hogy áttanul­mányozzák s észrevételeiket megtegyék reá. A javaslat tervezete sokkal gyökeresebb és mélyrehatóbb változtatásokat foglal magában, mintsem hogy azt csupán a mai közigazgatás „stiláris" módo­sításának lehetne nevezni. Különösen a vármegyei számvevőségi ós pénztári keze­lés terén kontemplál a tervezet radi­kális egyszerűsítéseket, melyek által az ügykezelés nemcsak gyorsabb, pontosabb, hanem olcsóbb is lenne. A törvényjavas­lat kidolgozása körül az érdem oroszlán­része Széli Ignác belügyi államtitkáré, aki több, mint negyedszázados közigazga­tási tapasztalatait értékesítette e javaslat kidolgozásánál. S miután e javaslat azzal a felszólítással küldetett el a miniszterek­nek s a közigazgatási bíróság elnökének, hogy ósarevételeiket rövid időn belül te­gyék meg reá, ebből azt következtetik, hogy a kormány e javaslatot még az or­szággyűlés berekesztése előtt akarja le­tárgyaltatni s törvényerőre emelni. A kulisszák mögül. — Fővárosi levél. — Budapest, márc. 22. Hetek óta egyébbel sem foglalkoznak a fővárosi lapok, mint azokkal a torzsal­kodásokká 1 és ellentétekkel, miket az össze­férhetlenségi törvény revíziója támasztott a kormánypárton. Kótségkivtil érdekesek is ezek a.kubssza mögötti csatározások. Három különböző tábor á'lott szemben egymással. Az egyik Széli Kálmán leg­természetesebb híveiből a'akult : a volt nemzeti párt tagjaiból, a kik végrehajtható törvényt akarnak, a mely nem viszi túl­ságba a ^ila'makat. A másik tábor vezére Szilágyi Dezső, a ki a szigorú ós szaba­dos formulázással a bankok és vállalatok embereinek nagyobb tömegével szemben akarata az összefórhetlensóg élvét érvénye­síteni. .A harmadik tábor Iisza István gróf körül csoportosult a javaslat tilalmai eny­hítésének és buzdításának szándékával, a. A Szilágyi-csoport egyfelől és a Tisza­csoport másfelől el volt határozva — igy beszélik — a kormány elnök ellenére is diadalra vinni álláspontját. Maga Széli Kálmán tanácskozott és tárgyalt is mind az egyik, mind pedig a másik csoporttal : álláspontjának (a rész­letekre nézve) szigorú meghatározásától azonban tartózkodott, hagyta a vizeket le­folyni. Igy a legutóbbi időig kétségben voltak az iránt, melyik irányhoz csatlako­zik a kormányelnök, kitör-e az inkompa­tibilitás kérdésében a szabadelvű párt belső harca, mikép tör ki, tnikóp vívják meg és vájjon előidézi-e a szabadelvű párt ketté­szakadását ? Ma a kérdés már megoldottnak te­kinthető. A kormányelnök legintimusabb lapjai adják tudtul, hogy Széli Kálmán megegyezésre jutott Sziláyyi Dezsővel a. tranzakció veleje az, hogy a járadékok és záloglevelek kibocsátásával, községi és törvényhozási kölcsönök kötésével foglal­kozó bankok és takarékpénztárak embereire nézve megszüntetik az inkompatibilitás ti­lalmát. Ez,a megállapodás leszereli a 7isza­csoportot is, a melynek igy egy nevezetes kívánsága teljesült. Ennek következtében a javaslat szá­razra került, sorsa most már biztosítva van: Sziláyyi Dezső szigorító ós Tisza István enyhítő akciója között győzött az a tapintatos középút, melyet Széli Kálmán elejétől fogva képviselt.' A revíziós nagybizottság csütörtökön délatán kezdte tárgyalni az albizottság ál­tal készített javaslattervezetet, szombaton délután folytatják a tárgyalást, de most már kétségtelen, hogy sem a bizottsági, sem a plenáris ülésben való tárgyalás ne­héz és végzetes harcokkal járni nem fog. Ebből pedig a beavatottak azt követ­keztetik — ós hirdetik is — hogy ezáltal Békésmegyei Közlöny tárcája. Kain hálaadása. A sújtó dorongot nem látta emberszem ; A jajszót nem hallá egy árva lélek sein; Nem volt a közelben Még csak egy madár sem, Mikor a puszta föld hallgató hantjain Megölte búr Ábelt a gyilkos britt Kain. És a haramia, hogy mindenki lássa, Hamvadó parazsat nógat lángolásra S azon véres kézzel Az oltárhoz térdel Hálaszót rebegni — a halott mellette -­Az egek urának, hogy megsegítette. Arcát, az áhitat iS^sszúra növeszti S beszédét az égKz ilyen módon kezdi : „Ura földnek, é^vek, Szálljon hálaéne?—' Trónod zsámolyáig, mert a te érdemed, Hogy megsegitetíél ölni testvéremet. Fáj az én sz-iveiiínlk nagyon, amit tettem, De magad láthatd: másként nem tehettem; Mert engem, a nagyot, Folyton megtámadott, S bár féken tartani kis -Ujjam is elég : Védnem kellett tőle a magam életét. A világ azt tr. íja, de csak irigységből, Hogy én mi na tevém kapzsi gyűlölségből ; Pedig te jól lá d, Ki szivem vizsgálod, Hogy a mi embervért eddig kiontottam, Mindazt a műveltség oltárán áldoztam. Igaz, hogy örökül föld is maradt róla ; Csekélység; annyi sincs, mint fél Európa ; Rajta értéktelen Oyim-gyom és gaz terem ; Már a boldogult is panaszkodott érte, Hogy hasztalan hull rá véres verejtéke. Nem is tudta, mit ér az a föld, hiába; Nem fent van ott a kincs,-lenn a föld gyomrába, Hol az ősvilágból Gyémánt szeme lángol És a kövek között sárga erek vannak, Melyet mi müveitek nevezünk arany n a k. Arany szépen van ott, majdnem negyedrésze, Mint amennyit termel a föld kereksége. Ah, ha ezt a kincset Megkaphatom mindet S a gazdag bányákat sorra kiaknázom: Az egész világot műveltté igázom! . . . ... De mi ez ? Hát ennyi nagy munkám hiába ? Hisz ez a halott él: mozog keze, lába. Hohó, jó hadurunk ! Igy mi nem alkuszunk . . . Az imádságot majd csak akkor folytatom, Ha öcsémet végkép halottnak mondhatom." Isten ki itt lakván nagy Olympusodat, Vilámmal a bűnöst gyakorta sújtottad, Villámid az égben Elfogytak egészen ? Vagy bűneink miatt oly messze elmenél, Hogy e hitvány földre tüzes nyilad nem ér? Nem lehet ! Évtized vagy évszázad múlva Megjönnek nyilaid, mintha zápor hullna ; Mert sújtó kezed Késik, de nem feled S minta halál szárnya, egyszer csak meglebben.. - Hiszek a te igaz, büntető kezedben ! — Balog István. A szerelem problémája. Irta : Szatmári Mór A klubban egyetlen miniszter se volt. A nagy politikai kérdések körül valami lomha csönd uralkodott. Jelentős esemé­nyek voltak küszöbön, de senki sem tudta bizonyosan, hogy mit hoz a közel jövendő A várakozás terhe nehezült a kedélyekre, s a párt tagjai ugy lestek valamelyes hírre, mely fordulatot jelent, mint szenve­délyes vadász azokra a hangokra, mik a vad közeledését adják tudtul. De nem hal­lottak semmit. Egyik sarokban érdekes csoport verő­dött ös^ze. Központja gróf Sármay János. Még fiatal ember, de politikai téren már jelentős múltra hivatkozhatik. Alig volt huszonnégy esztendős, mikor bekerült a parlamentbe s mindjárt feltűnt roppant tehetségeivel. Családja amolyan hatalmas politikus dinasztia, melynek minden tagja belejátszott a közéletbe, erős nyomokat hagyva szereplésével. A családból egy-egy férfi mindig kivált s örököse volt nemcsak a roppant hitbizományoknak, hanem annak a tekintélyes politikai szerepnek is, mely állandó erősséget biztosított e famíliának a közélet küzdelmeiben. Most a fiatal János gróf a esaládnak ez a tagja. Úgyszólván rátermett a nagy hivatásra Rendkívüli tehetségeit szertelen ambíciói sarkalják Hi­deg természet. Szinte fagyos. Hangos ne­vetést se ha se hallott tőle senki. Ha néha elmosolyodik, nyomban rá olyan kemény kifejezést ölt az ábrázata, mintha szógyei né az elárult gyöngeséget. Azt mondják róla, a kik móg jogászkorából ismerik, hogy mindig ilyen volt. Szigorúan zárkózott karakter, azzal a merev, rideg kedélyei, mely sohasem melegszik föl. A nagy hi­vatás ránehezült az elméjére is, a szivére is. És abban a korban, mikor más fiatal ember bolondját járja, János gróf már po­litikai egyéniség volt. Ez az oka, hogy környezetében is különös hidegséget árasz­tott. Barátja kevés, ellensége feles szám­mal, irigye számtalan. De imponált min­denkinek. Szomszédja a kis csoportban Kaszap Gyuri. Ez is érdekes ember. A megteste­sült cinizmus. Újságíró, nagy humorista, ki a maga erejéből küzdötte föl magát odáig, hogy most már tényező a pártban. Ámbátor politikai szereplés dolgában soha sem jeleskedett s ebben a tekintetben vágyai sincsenek, véleményére mégis sokat adnak. Félnek a nyelvétől is, csipkedő, Rettenetes az iróniája. Egy-két ötlettel népszerűvé tud tenni vagy tökéletesen le­járatni bárkit. Ott van mindenütt, a hol valami nagyobb dolog megesik, s nincsen az a diszkrét esemény, a miről neki tudo­mása ne lenne. Zachariás Rudi, a ki maga sem tudja, hogyan csöppent bele a képviselőségbe, mindig a nagyokhoz dörgölőzik. Kíváncsi a szertelensógig s hogy kíváncsiságát ki­elégíthesse, amolyan kibic-szerepet játszik a klubban Kibicet a kártyaasztaloknál, kibicet a politikai vitatkozásoknál s bol­dog, ha gyufát gyújthat egy-egy nevesebb embernek, mikor ez előveszi a szivarját. 0 nevet leghangosabban minden rossz viccen. A legellentócesebb vélekedéseket zajos helyesléssel kisóri. A maga üressé­géről teljes tudomással biró ember léhasá­gával keresi mindenkinek a kegyét. Igy törekszik szegény arra, hogy biztosítsa magának azt a lépcsőfokot, melyre sorsa ráhelyezte. Lázár Andor a méla novellista, csön­desen ül. Hallgat ós figyel. Szimpatikus fin, ámbátor nagyon is csinos. Olyan, mint egy elszabadult férfi-divatkóp. Nagy szeren-

Next

/
Thumbnails
Contents