Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1901-03-14 / 21. szám

vett tudomásul a bizottság. A. bizottság évi jelentése, melyet felterjesztenek a kor­mányhoz, ezúttal csak kisebb eszme-cserékre adott alkalmat s alig egy-két beszúrást tettek abba a nagyszabású jelentésbe, me­lyet a főjegyző előterjesztett. Részletes tudósitásunk a következő: Alispáni jelentés. Lukács György főispán megnyitván a gyűlést, Fábry Sándor alispán havi­jelentése volt az első tárgy. A jelentés sze­rint a személybiztonság februárban kedvező volt, csak 4 esetben lett megzavarva. Lo­pási eset 9 íordult elő, baleset 2, öngyil­kosság 4, tűz 4. A vetések állása kielégitő; a munkások átlag napszáma 80 fillér volt. Felemliti az alispán, hogy Arad, Békés és Csanád-vármegyék gazdasági egyletei kö­zös gyűlést tartottak Csabán s a dohány termelés érdekében felterjesztést intéztek a kormányhoz; ugyanekkor nagyérdemű gazdasági előadások is tartattak Csabán. Füzesgyarmaton a birtokosok egy része mozgalmat inditott a szabad gazdálkodás érdekében. Végül azt is megemlíti, hogy Csaba község rendőrfőbiztosa: M i s 1 e y Endre elhunyt. A m. kir. állami állatorvosnak az állat­egészségügyről szó jelentése felemlíti, hogy a rüh és takonykor nagyobb szám­ban konstatáltatott, mert az állatorvosok megvizsgálták az állatállományt. £< Bodoky Zoltán dr. főjegyző elő­terjesztette a közigazgatási bizottság szo­kásos évi jelentését. Valóságos könyv ez a jelentós, 112 írott oldalon át, sorra tárgyalja valamennyi miniszteri tárca ügy­körét s felemliti a tapasztalatokat és szük­ségleteket. Dr. László Elek és dr. Zsi­linszky Endre felszólalására néhány óhajt és kérelmet pótlólag is felvettek mép a. jelentésbe. Igy azt, hogy kivána­telef onösszeköttetés Budapesttel, hegeddel és Nagyváraddal. Ki­^ármegyék nagyobb kuz­"kolák 1 .essenek, kosár és gyókény­jlyamok segélyez­agyre került ezután a án vármegyei árvaszéki ispán elrendelte a fegyelmi JZÖ vizsgálatot, mivel mulasz­-x uitek fel a bélyeg-köteles okmá­nyok leletezése körül. Ez ellen felebbezett, de a bizottság az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Klausnitzer Miksa szeghalmi jegyző ellen szintén elrendelte az alispán a fegyelmit, mivel az ambuláns számvevő jelentése szerint hanyagul járt el az adóbehajtás körül. Ezt is helyben hagyta a bizottság. Egyéb jelentések. Z ö 1 d y .János dr. főorvos jelenti, hogy a közegészségügy februárban elég kedvező volt. Leggyakrabban a légzőszer­vek hurutos bántalmai fordultak elő s el­rendes utja ... de ön fölötte áll a min­dennapi szokásoknak ... gyermekeim gyak­ran beszéltek nekem önről ... ön oly igen szereti őket . . . Hangja halkabb lett. — Ön tudja, hogy a házban nincs már többé mama . . . nem togadná el az ő helyét ? Odanyújtotta a kezét. A leány behunyta szemeit, elbódította egy nem sejtett boldogság, a melyet soha­sem remélt és meg volt lepve, hogy ez a végtelen öröm, a mely messziről látszott eredni, amely árként tódult feléje s egész lényét elbódította, helyet talált a szivében. Kezét a szeretett férfi kezébe tette: — Köszönöm, mondotta. Ön jó . . . és én boldog vagyok attól, a mit nekem mondott. IJjra behunyta szemeit. — De, ha akarja a barátnója lennék, egyszerűen az ... ós az édes kicsikéknek továbbra is a kis mama maradok . . . igy jobb lesz . . . Most hirtelen, boldogságnak közepette, megujultak múltkori gonosz gondolatai, a félytékenység az elköltözött iránt. Ugy gondolta, hogy a mennyiben abban a lég­körben kellene élnie, a hol az ő szőkesé­gének illata hat még át mindeneket, a hol minden tárgy reá emlékeztetné . . . újból elragadná az a vad féltékenység, harcolni kellene egy láthatatlan lénnyel, harcolni kellene és sebe újra, meg újra vórzenók; és a férj sem lehetne egészen az övé soha­sem s nincs a világnak az a hatalma, hogy ne emlékezzék a halottra, aki felé egész szerelme áradt. Lehetetlen a visszatérés, hogy a mul­tat meglehessen találni OJZ életet nem lehet újra kezdeni . . . Mikor beesteledett, eltávozott a park­ból. Lassan ment el . . . ugy lépdelt, mint egy özvegy . . . fáradtan. : I terjedt volt az influeuza. A diftéria 8, a vörheny 21, a hasi-hagymáz 7, a szamár­hurut 1 halálozási esettel fordult elő. Uralkodó járvány a vörheny volt, de az is csökkent s főleg Kondoroson ós Oros­házán fordult elő. Csák György kir pénzügyigazgató jelenti, hogy az idén február hó végéig 22,290 korona egj'enes állami adóval több s 5(> korona hadmentességi dijjal kevesebb folyt be, mint a mult év hasonló szakában. R e z e y Szilviusz kir. tanfelügyelő jelentést tett az iskola-látogatásokról ; je­lentette a b.-csabai állami polgári iskolák­ról rendelkező miniszteri leiratokat is, melyekről lapunk más helyén van szó Puszta-Földvár község egy óvode, Uj-Ki­gyós pedig egy menedékhely felállítására utasitattak. Z ö 1 d y Géza dr. megyei főügyész ezután egész csomó felebbezést íeferált, nagyobbrészt apró-cseprő személyi érdekű ügyeket. Nagyobb vitát keltett az orosházi ág. ev. egyház egy megkeresése, melyben több egyházi adóhátralékos ellen ingatla­naikra a kielégítési végrehajtás elrendelését kéri. A bizottság a kórelmet telj esi tette. Végül H a v i á r Lajos kir. főmérnök Jancsovics Péter árvaszéki ülnök és dr. L i s z y Viktor kir. ügyész tették meg szokásos jelentésüket. * Lukács György dr. főispán elnöklete alatt jelen voltak az ülésen: dr. Fabry Sándor alispán, dr. Bodoky Zoltán fő­jegyző, Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő, Csák György kir. pénzügyigazgató, dr. Zöldy János főorvos, Haviár Lajos kir. főmérnök, dr. Zöldy Géza főügyész, Jan­csovics Péter árvaszéki elnök, Zlinszky István közgazdasági előadó, dr. L i s z y Viktor kir. ügyész ; továbbá gróf A1 rr •' y Dénes, G e i s z t Gyula, dr. " - i 1 i n s zk y Endre, Kellerlmre, dr. L Ladic. György bizottsági tagúk. Változások a gazdasági egyletben. — A titkár és pénztárnok lemondása. — Két lemondást kellett tudomásul vennie a Bókésvármegypi Gazdasági Egylet vasár­nap tartott igazgató-választmányi gyűlésé­nek. Két régi — s tegyük mindjárt hozzá — igen népszerű ós igen buzgó tisztvise­lője az egyesületnek : Zlinszky István titkár ós S o h á r Kálmán pénztárnok "be­jelentették, hogy családi körülmények miatt kénytelenek megválni állásaiktól. Májusban mindketten eltávoznak Csabáról: Zlinszky Szarvasra, Sohár Pozsonyba teszi át állandó lakását s igy nem viselhetik tovább tiszt­jüket, melyet évek hosszú során át becsü­lettel, kitartással s az egyleti tagok leg­nagyobb megelégedésére töltöttek be. A választmány őszinte, igaz sajnálko­zással vette tudomásul a két derék férfi távozását, a legmelegebb elismerés hangján méltatta működésüket s a tizenhárom év óta működő titkár kiváló érdemeit jegyző­könyvbe iktatta addig is, míg az egye­sület májusi közgyűlésének alkalma lesz méltóan megemlékezni távozó tisztvise­lőiről. A felhalmozódott titkári teendők ideig­lenes ellátására már ezen a gyűlésen tör­tént intézkedés, az állást azonban csak a közgyűlés fogja betölteni s az fog hatá­rozni a pónztárnoki állás tervbe vett re­formja ügyében is. Érdekes ós fontos tárgya volt még a vasárnapi gyűlésnek az igazgató-választ­mány egy uj tagja : Haviár Lajos fel­szólalása a szövetkezet s indítványa a cukorgyár lótesitóse tárgyában. Mind­kettő mólyen belevág gazdaközönsógünk érdekeibe s helyesléssel fogadtatott. Elnöki jelentések. Dr. Zsilinszky Endre igazgató-elnök a gyűlés megnyitása után jelentést tett a Csabán lefolyt gazdasági szakelőadásokról ; a választmány az elért szép sikerért jegy­zőkönyvileg fejezte ki köszönetét a Gazda­sági Egyletek Országos Szövetségének, az egyes előadóknak s a csabai rendező-bizott­ság elnökének : Szalay Józsefnek. Az elő­adásokat közzé fogják tenni az Értesítőben. Zlinszky István titkár a 7 községben megtartott népies előadásokról tett jelen­tést, melyek nem igen sikerültek s Csabán, Gyulaváriban ós Szarvason megtartott ko­sár ós gyékény-fonó tanfolyamokról, melyek sikere igazán meglepő és örvendetes. Mi­után ezeknek sokkal nagyobb fontosságuk van, mint az elméleti előadásoknak, az ig. elnök indítványára felir az egyesület a földmivelósügyi miniszterhez, hogy jövőben még nagyobb arányokban és több helyen létesítsen ilyen gyakorlati tanfolyamokat. Tudomásul vették az Arad, Békés ós Csanádvár megyei gazd. egyleteknek a do­hánytermelés ügyéb :n Csabán tartott kö zös üléséről szóló jegyzőkönyvet. Vala­mint a lópatkolási tanfolyam fényes sike­réről szóló jelentést is s elhatározták, hogy az előadóknak jegyzőkönyvileg fejezi ki a vál. köszönetét, a földmivelósügyi minisz­tert pedig megkéri, hogy jövőre is ren­dezzen ilyen tanfolyamot. Lemondások. Az igazgató-elnök bejelenti, hogy ré­szint a titkár betegsége alatt előfordult sürgős ügyek, részint a szövetkezeti dol­gok megindítása alkalmából, ideiglenesen Kintzig Kopár Ferencet alkalmazta a titkári ós szövetkezeti teendők ellátására s kéri, hogy mivel az egyleti titkár más teendőkkel úgyis tul van halmozva, a he­lyettes-titkárt tovább is alkalmazhassa. A választmány a jelentést jóváhagyólag tu­domásul vette. Bejelentette ezután az elnök, hogy Sohár Kálmán pénztárnok, miután el­költözik Csabáról, lemondott állásáról. Saj­nálattal vette tudomásul ezt a lemondást s lelkiismeretes működéséért köszönetét fe­jezi ki. Sohár Kálmán maga is bejelenti le­mondását, megköszöni az egylet iránta ta­núsított szíves bizalmát s magát az egyleti tagok jóemlékébe ajánlja. Zlinszky István titkár állott fel ezután. Meghatottan köszöni meg az egy­letnek s különösen az ig. választmánynak iránta 13 éven tanusitott kitüntető bizal­mát s bejelenti ő is, hogy mivel családi körülményei ugy kívánják, hogy Szarvasra tegye át lakását, állásáról lemond s azt május végével az egylet , zósére bocsájtja. Zsilinszky Endre dr. ig. elnök eíige­d«lTTou kér, hogy most, midőn a lemondó titkár 1, ki annyi az erdekeden, távuzaouú oejeíenti, első sorban ő mint elnök méltányolhassa kiváló érdemeit s ugy a maga, mint az egylet nevében legmelegebb elismerésének kifejezést adliasson. Tizenhárom éven át folytatott odaadó, eredményes munkássá­gáért a maga és az egylet nevében is leg­őszintébb köszönetét ós elismerését fejezi ki s kéri, hogy ez a jegyzőkönyvben is megörökíttessék. Az igazgató-választmány helyesléssel fogadván az elnök szavait, Rosenthal Ignác igazgató választmányi tag emelke­dett szólásra Megemlékezni kiván Sohár Kálmán működéséről ós érdemeiről nem­csak mint pénztárnok, hanem mint az igaz­gató választmány régi, buzgó tagjáról is Zlinszky István távozását, mint titkárét, mólyen fájlalja ós sajnálja ós azt hiszi, vele együtt sajnálja az egyesület minden tagja, mivel azonban családi körülményei kényszeritik a távozásra, marasztalására kísérletet sem tesz. az egyesület életébe oly mélyen belevágó dolognak tartja ezt, hogy szükségétnek tartja, hogy a titkár le­mondása a közgyűlés elé is áttétessék, mert ott, abban a szélesebb körben, az egyesület plenumában kell hogy az ő ér­demei elismerést találjanak. Azt hiszi mind­nyájuk kívánságát fejezi ki, midőn indít­ványozza : adjon az igazgató-választmány a közgyűlés előtt azon óhajának kifejezést, hogy a távozó titkár választassók meg igazgató választmányi tagnak, hogy az egy­let ezután se nélkülözze egészen az ö becses működését. Zlinszky István köszönettel veszi a megemlékezést, a maga részéről örömmel fog ezután is közreműködni az egyesület érdekében. JT^Z igazg. választmány mindkét régi tisztviselőjének lemondását sajnálattal veszi tudomásul, miután az illetők határozott ki­jelentései s a felhozott indokok után, ezen változtatni sincs módjában ; elfogadja Ro­senthal Ignác indítványát és egyúttal felhatalmazást ad ig. elnöknek, hogy a titkári állásra a pályázatot már most meg­hirdesse, a mostani javadalmazás és olyan feltételek mellett, hogy a pályázóknak ne csak ke .ő elméleti, hanem gyakorlati kép­zettségük is legyen. A pénztárnoki állás megüresedése a közgyűlésnek szintén be fog jelentetni, de betöltésére csak később fog intézkedés történni. Átiratok. A Gazdák Biztosító Szövetkezete jóg­kár-becslőkül tiz egyént kér kijelölni; az elnökségre bizták. Az 0. M. G. E. a cserebogár irtáia tárgyában küldött leiratot. Miután ez ná­lunk nem időszerű, egyszerűen tudomásai vétetett, de fel fogja hivni az egyesület a közigazgatási hatóságot, hogy egyéb kárté­kony rovarok irtása tárgyában szerezzen szigorú érvényt a mezőrendöri törvénynek. A Gazdasági Egyletek Országos Szö­vetsége a börzéügyben szerkesztett felira­tára liivja fel újólag az egylet figyelmét. Az igazg. választmány előbb meghallgatja a kijelölt előadó szakvólenyét, azután határoz. Tudomásul vette a választmány az 0. M. G. E. feliratát a dohány ügyben, me­lyet a közös gyűlés megvitatott ; a Pozsony­megyei Gazdasági Egylet meghívását ju­biláris ünnepélyére s több más átiratot. A makói iparós gazda sági kiállítás elnöksége felhívást ós prog­rammot küldött s erkölcsi ós anyagi tá­mogatást kór. ŰZ egylet a felhívást és programmot közzéteszi, anyagi támogatás­ban azonban legfölebb csak a bókásmegyei kiállítókat részesítheti. A tagfelvétel után Sohár Kálmán pénztárnok terjesztette elő a mult évi szám­adásokat, amit kiadtak a számvizsgáló­bizottságnak. Egy csomó behajthatatlan tagdijat töröltek ; élénk megbeszélésre adott okot a füzes-gyarmati és tót-komlósi meg­bízottak eljárása a tagdijak beszedése kö­rül s az elnök megbízatott, hogy az erélyes behajtás iránt intézkedjék. AZ egyletnek jelenleg 142 alapitó s 568 rendes, összesen 710 tagja van. Szövetkezet, cukorgyár. Az ülés végén Haviár Lajos újon­nan választott ig. választmányi tag meg­köszönte a bizalmat, mely néki az igaz­gatóságban helyet adott s két kórdóát in­tézett az elnökhöz: miben áll az egyleti kert eladási ügye s mi törtónt eddig a szövetkezet lótesitóse ügyében ? Zsilinszky Endre dr. igazgató­elnök mindkét kérdésre megadta a felvilágo­sítást, melyet a választmány tudomásul vett. Az önálló szövetkezetet eddig meg­alakítani még nem lehetett, de megtette a a lépéseket, hogy addig is a köz ve ti tó s­s el tegyen szolgálatot az egylet a tagok­nak. Összeköttetésbe lépett gyárosokkal ós cégekkel s mint arról a mult héten szét­küldött körlevél tanúskodik, már eddig is eredménnyel járt a kezdeményezés. A szö­vetkezet megalakítására a közgyűlésen ki­bánja az akciót megindítani, az aláírások megkezdésével. ­II a v i ár Lajos ezután a régen ter­vezett bókésmegyei cu k orgyár ügyé­ben terjesztett elő indítványt. Alaposan, minden részletre kiterjedő figyelemmel is­mertette mindazt, a mi cukorgyár ügyében eddig törtónt, ismertette a gyárakállásfog­lalását, a gazdák helyzetét s szakszerű ada­tokkal mutatta ki, mily életképes, sőt szük­séges volna nálunk egy cukorgyár. Késle­kedninem szabad, mert Szeged, Arad és Vá­rad versenye meghiúsíthatja a tervet. Élénk tetszés mellett fejtegette, hogy a gazdasági egylet feladata a kisgazdák körében a cukorrépa-termelést népszerűvé tenné s a gazdák érdekképviseletét a gyárakkal szem­ben elvállalni. Miután a teendőket is kör­vonalozta, indítványozta hogy bizottságot küldjön ki a választmány a megindítandó akció kidolgozására. Az igazgató-elnök és a választmány örömmel üdvözölte az indítványt s az akció megindítására három tagu bizottságot küldött ki, melynek dr. Zsilinszky Endre, Haviár Lajos és Szabó János a tagjai. Végül Horváth János indítványára elhatározta a választmány, hogy felir a kereskedelmi miniszterhez, hogy a vasúti állomásokon hídmérlegeket állítson fel s lépéseket tesz cukorrépa-átvevő állomások lótesitóse iránt. A gyűlésen dr. Zsilinszky Endre elnöklete alatt jelen voltak: Zlinszky István titkár, Sohár Kálmán pénztárnok, Biliczey Tibor, Bajcsy János, Bajcsy Gusztáv, Fejér Béla, Haraszti Sándor, Haviár Lajos, Horváth János, Kiss László, Kocziszky Mihály, Mor­vay Mihály, Reisz Simon, Rosenthál Ignác, Such Kálmán, Szabó János, Szalay József, Sztojanovics Oyula, Sztraka György, Ursziny János, Vidovszky Károly, Vidovszky László. Szak-iskola és tanonc-otthon. — Miniszteri kiküldött Csabán. — Iparunk jövőjére, modern irányban való fejlődésére nézve nagyfontosságú ter­vek léptek a megvalósulás küszöbére. xx csabai ipartestület még 1899-ben feliratot intézett a kereskedelemügyi mi­niszterhez egy ipari szakiskolának ós tanonc-otthonnak Csabán való felállítása iránt s a memorandumot küldöttségileg nyújtotta át H e g e d ü s Sándornak. Azóta folytak a tárgyalások ós előkészületek, • mig végre most elérkezett az ügy a meg­valósuláshoz : a miniszter kiküldte Víg Albert miniszteri tanácsost, iparoktatási j felügyelőt, hogy itt a helyszinén tárgyaljon az intézetek felállítása ügyében. Víg Albert hétfőn érkezett Csabára s az elnöklete alatt megtartott értekezleten részt vettek : K o r o s y László községi ( elsőjegyző, Rosenthal Ignác ipartestü­j leti elnök, S i m k ó István ipariskolai igaz­gató és A c h i m János ipartestületi jegyző. A miniszteri kiküldött meggyőző indo­kolással kisért, megnyerő előadásával doku­mentálta azt, hogy az ügyet alapos tanul­mány tárgyává tette, hogy minden részié­: tóben ismeri a tervet, melynek megvalósí­tásán az ipartestület fáradozik ós a mellyel Csaba iparáiiak fejlesztéséhez, képzett ós müveit iparos-osztály neveléséhez nagyban

Next

/
Thumbnails
Contents