Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1901-03-14 / 21. szám

hozzá fog járulni. Meglepő helyi ismeretei­vel igazolta azt is, hogy városunk ipari viszonyairól tájékozott. A tanácskozáson résztvett tagok hozzá­szólása után abban történt megállapodás, hogy Csabán egy iparos tanonc­otthon fog létesíttetni. Ennek célja : oly vidéki i n t e 11 i g e n s, esetleg szegényebb sorsú szülők gyermekeit befo­gadni és gondozni, a kik iparos pályára lépni kívánnak, még mielőtt ipari szakmát választanak, illetve műhely vagy tanító­mestert kapnak. Továbbá befogadni, gon­dozni és ellátni oly gyermekeket, a kik jó műhelyben elhelyeztetnek, de a mester­nél ellátásra és lakásra nem fogadtatnak el. Végre befogadni oly helybeli gyerme­keket, a kik lakással és élelemmel a szülői háznál láttatak el, de szabzd idejükben közhasznú, műveltség terjesztő felolvasá­sok, szórakoztató ós szakelőadások hallga­tása által magukat tovább képezni kí­vánják. A tanonc-otthonnal kapcsolatban egy szak rajz iskola állíttatik fel, a melyben az iparos-segédek és mesterek is oktasást nyernek és igy magukat szak­májukban sikerrel tovább képezhetik. Ezenkívül szakmánkint külön-külön időben, rövidebb időtartamú tanfolya­mok rendeztetnek, melyeken szintén a mesterek és segédek a szakmájukban ma­gasabb oktatást nyernek. Szóval iparosaink műveltségi fokának emelésére, szakértelmük fejlesztésére s ipa­runk fellendítésére ez intézményben hatal­mas eszközt nyerünk. Ezen megállapodás után az értekezle­ten résztvevők megtekintették az épületet, illetőleg telket, a melyet az intézet ré­szére a városi tanács kijelölt. Most már csak rövid idő kérdése a tanonc-otthon és szakiskola felállítása. történelmi tanulmánya, melynek cime: „Erősségeink és váraink szerepe az 1848/49­iki szabadságharcban." Az ünnepély aHim­nuszszal fog végződni. Március 15. - A holnapi ünnep. ­Holnap virrad ránk március 15-ike ötvenharmadik évfordulója. A szabadság ünnepét rnegyeszerte hazafias lelkesedéssel üli meg a polgárság az idén is. Csaba város polgárságát e napon ismét vendégül fogja látni a Polgári­kör, mely évről-évre megujuló lelkesedés­sel ünnepli március 15-két. Nagy vonz­ereie az idei ünnepélynek, hogy érdekes vendége is lesz : Benedek Árpád, az „Arad és Vidéke" segéd-szerkesztője fog ünnepi beszédet mor>Q a ni Benedek Arná.d­nak széles körben ismert neve van a zsur­naliszta kában s nemcsak kiváló újságíró, de jeles szónoki tehetség is, a ki nagy si­kereket aratott a vértanuk városában. A Polgári-kör ünnepélyének prog­rammja a következő : 1. A Daloskör éneke. 2. Bálás Ádám főgimnáziumi tanár felolvasása: „Magyarország helyzete az európai népek családjában." 3. Benedek Árpád, az Arad és Vidéke segédszerkesztőjének emlékbeszéde március 15-ikéről. 4. A Daloskör éneke AZ ünnepély holnap: pénteken este fél nyolc órakor kezdődik, a Polgári-kör helyiségében. Utána, nyolc órakor kezdődik a társas-vacsora, melyre terítve lesz az összes helyiségekben. A kör elnöksége ez uton is meghívja a hazafias ünnepélyre Csaba város egész polgárságát. Szívesen láttatnak nem köri tagok is, valamint azok is, kik csak az ünnepétyen kívánnak részt venni s a vacso­rán nem. Az iparosifjak művelődési egyletének ünnepélye a Polgárikörét megelőzőleg : háromnegyed hét órakor fog lefolyni, a már közölt programm szerint. Ugyancsak pénteken este társas-vacsorával ünnepelnek: az iparos olvasó-kör s a kőműves ós ács­segédek önképző egylete. * A megye többi városában rendezendő ünnepélyekről nagyobbrészt megemlékez­tünk már; megemlítjük még a következőket: Gyulán március 15-én reggel fél 9-kor ünnepi istentisztelet lesz; délután gyülekezés a 48 as kör előtt, onnan zene­szó ós zászlókkal kivonulás a vasúthoz H e n t aller Lajos országgyűlési képviselő fogadására, azután bevonulás a népkerti helyiségbe, a hol Kovács Lajos, a gyulai függetlenségi ós 48-as párt elnöke tartja az ünnepi megnyitó beszédet. Utána Dombi Lajos ev. ref. lelkész beszél, mire Hental­lér Lajos országgyűlési képviselő mondja el az ünnepi beszédet. Eá cz János ügy­védjelölt szavalata zárja be az ünnepet. Este diszlakoma lesz. * A „Bókósmegyei Egyetemi Ifjak Köre" Budapesten saját helyiségében ünnepli meg március 15-ét S z a 1 a y Lajos elnöki meg­nyitót, Csiszár Sándor szavalja a „Rab gólyá"-t, Nagy Károly Balassa Bálint „Katona végek" cimü költeményét. Utoljára marad Szalay Imre érdekes ÚJDONSÁGOK. A Zenekör koncertje. A békés-csabai — eddig még csak ma­gán jellegű — Zenekör, mely a művészi magasabb színvonalú, különösen azonban a magyar zene kultiválását tűzte ki fel­adatául, nyilvános jellegű zenekörró óhajt átalakulni, ha ezen nemes törekvésében vá­rosunk minden szépet és művészi szin vo­nalon álló produkciókat lelkesen pártoló közönsége részéről megfelelő támogatásban fog részesülni. A Zenekör mult évi december hóban történt megalakulása után, folyó hó 30-ikán, a Vigadó termében rendezendő nagyobb szabású hangversennyel mutatja be magát közönségünknek s karácsonyi első fellépte után itélve, kedves meglepetést és kellemes estét fog szerezni az ott kétségtelenül tel­jes számban .megjelenő intelligenciánknak. Az átalakulás attól van függővé téve, hogy lesz-e elegendő pártoló tagja a Zene­körnek. Nem kételkedünk abban, hogy vá­rosunk szine-java, ugy a férfiak, mint a nők — mert nők is lehetnek a körnek tag­jai — készséggel fognak sorakozni, hogy a Zenekör művészi, nemes törekvéseit elő­mozdítsák s a hangversenyen már körö­zendő aláirási iveken magukat a kör pár­toló-tagjaivá jegyezzék. Az évi pártoló­tagsági dij csekély 4 koronában van meg­állapítva, melyért a Zenekör által évne­gyedenkint rendezendő hangversenyek al­kalmával a pártoló-tagok és családtagjaik megfelelő kedvezményben részesülnek. Ez uüon is kéri tehát a kör elnöksége Csaba város intelligens közönségét, hogy minél számosabban szíveskednének pártoló­tagul beiratkozni. * A Zenekör március 30-iki első nagy koncertjének műsora oly gazdag s oly ki­váló Ízléssel van összeállitva.-hogy a leg­nemesebb élvezetet igéri a közönségnek, A következő hét számból él 1 a műsor: 1. Flotow: „Mártha". Potpuri. 2. Irsa József: Nők a hangversenyen." Polka. 3 Raimann : „Kávéházi csevegés." Jellemdarab. 4. Magyar opera-egyveleg. 5. Millöcker: „A hét sváb'" Induló. 6. Magyar népdal-egyveleg. Szextett. 7. Schramme!: „Entre nous." Polka-mazur. Polgári fiúiskola Csabán. A közigaz­gatási bizottság hétfői ülésén jelentette R e z e y Szilviusz kir. tanfelügyelő, hogy a vallás- ós közoktatásügyi miniszter a békés-csabai községi polgári leányiskola államosítását engedélyezte s a községet felhívta a végleges kötelező nyilatkozat felterjesztésére. Egyúttal kijelentette a miniszter, hogy hajlandó B.-Csabán egy állami polgári fiúiskolát is létesíteni, ha a község megfe­jelő helyiséget ad s a szokásos dologi kiadásokat fedezi. A tanfelügyelő e tárgy­ban már megindította a tárgyalásokat Csaba község elöljáróságával. Örömmel veszünk tudomást a miniszter e leiratáról s azt hisszük, hogy a képviselőtestület hétfői közgyűlése — melynek tárgysoro­zatán ez az ügy helyet foglal — készség­gel fog áldozatokat hozni, hogy a polgári elem, a gazdák és az iparosság által régen óhajtott polgári fiúiskola megvalósuljon. — Kópviselöjkiölés Békésen. A békési függetlenségi és 48-as párt már megejtette a jelölést a legközelebbi képviselőválasz­tásra. Ennek a korai jelölésnek az az előz­ménye, hogy Kecskeméti Ferenc ref. pap vezetése aiatt a békési egyik függet­lenségi ós 48-as olvasókörben dr. Igaz Pál békési ügyvédet kiáltották ki jelöl" tül, a ki Békésen a legutóbbi orsság­gyülósi képviselő választoson is jelöltként szerepelt. A párt most Békésen közgyűlést tartott, a melyen mintegy 400 választó vett részt. A gyűlés, melyet dr. Török Gábor ügyvéd, a párt elnöke vezetett, ki­mondotta, hogy a március 15-iki ünne­pélyt az idén a párt rendezi s ünnepi szónokul dr. M e s k ó Lászlót, mostani képviselőjüket kérik fél. Választott az­után a végrehajtó-bizottságba 200 ta­got, majd az elnök ajánlatára egy­hangúlag kikiáltotta dr. M e s k ó Lászlót a békési függetlenségi és 48-as párt kép­viselő-jelöltjéül a legközelebbi választásra. — Eljeyy/bJitíK. Hol dy Kálmín dobozi gyógyszerész folyó hó 10-én tartotta meg szük családi körben eljegyzését a gyulai leány koszorú egyik bájos és szeretetre­méltó tagjával: Sal Margit kisasszonnyal, néhai Sal József gyulai ipartestületi elnök és özvegye : D u n a y Szidónia leányával. — Gözsi Jenő békési kir. járásbirósági tisztviselő eljegyezte Szabó Aladár szeg­halmi kir. járásbirósági tisztviselő kedves és szép nővérét Szabó Juliskát Szeghalmon. — Öngyilkos aljárásbiró. Szomorú sor­sától megdöbbentő módon szabadult Kon­doroson egy sokat szenvedett, kiváló mű­veltségű nyug. kir. albii'ó : erdőtarcsai Fejér László, ki már egy pár év óta súlyos betegsége miatt kénytelen volt nyu­galomba vomtlni, bár még csak 40 éves volt. Betegsége, hátgerinc-sorvadás, gyó­gyithatlan lévén, özvegy édes anyjánál, szül. S t e s s e r Teréznól Kondoroson tar­tózkodott amióta elhagyta Halast, legutóbbi állomáshelyét; anyja nemrég szintén be­teggé lett s édes anyjának betegsége ós saját szomorú sorsa annyira elkeserítette, hogy március 9-én, szombaton e«te 11 órakor halántékon lőtte magát s reg­gel kiszenvedett. Sorsa mély részvétet kelt mindenfelé. A kitűnő képzettségű ember szép jövőre volt jogosítva, ha ép egész­ségben szolgálhatta volna a közjót. Teme­tése nagy részvét mellett hétfőn folyt le. — Anyakönyvi hivatal Csákón, AZ oros­házi járás főszolgabirája jelentést tett a vármegyei közigazgatási bizottságnak, hogy Csákó pusztán célszerű volna önálló anyakönyvi kerületet szervezni, mivel 853 lélek lakik a pusztán s elég távol van Orosházától. A bizottság elhatározta, hogy felir a belügyminiszterhez, kórvén, hogy Csákó pusztán 1000 korona évi fizetéssel anyakönyvi hivatalt szervezzen. A helyiség­ről ós a dologi kiadásokról a csákóiak tartoznak gondoskodni. — Halálozás. A gyulai polgári isko­lának gyásza van. Egyik érdemekben meg­őszült tanára: Szegedi (Hirth) Antal rövid betegsége után f. hó 12-ón elhunyt. A megboldogult 35 éven át működött Gyu­lán, s ez idő alatt lelkiismeretes munkás­ságával ós nagy szorgalmával mindenek szeretetét és becsülését kinyerte. Evek hosszú sora óta irás-szakértő volt a kir. törvényszéknél, hol szakképzettségét igen sokszor igénybe vették. Az utóbbi időkben influenzát kapott, melyből 'tüdőgyulladás fejlődött ki. A romboló kórral a 75 éves férfi szervezete nem volt képes megküzdeni, s áldozatául esett betegségének. Temetése nagy részvét mellett tegnap törtónt, a gyulai társadalom minden rétege képviselve volt a gyászszertartáson, mert Gyula váro­sában szerepet vivő férfiak egyrésze tanít­ványa volt a megboldogultnak. — Az orvosok látogatasi dijai. A szarva­si orvosok az iránt kérvényeztek a köz­gyűlésnél, hogy a beteglátogatási dijak emeltessenek fel. A közgyűlés ezen ügy érdemleges tárgyalása előtt utasította a községi elöljáróságot, hogy arra nézve, hogy miként véli,,a községi orvosok kórel­mének teljesítését, javaslatot dolgozzon ki s azon időig, mig e tárgyban érdemle­ges határozat meghozva és szabályrende­letileg megállapítva lesz, a jelenleg érvény­ben levő orvosi látogatási dijat 20 fillérrel felemelni határozta. — A gazdasági ismétlöiskola ügye. Em­iitettük, hogy csabai gazdasági ismólőisko­lát a miniszter a mult hónapban beszün­tette s a tanítót áthelyezte. Ezt az intéz­kedést az iskola gondnoksága megfelebbezte s R e z e y Szilviusz kir. tanfelügyelő fel­terjesztésére most leérkezett a válasz a minisztériumból, mely tudatja, hogy az ismétlő-iskola f. évi szeptember elsején újból meg fog nyittatni s a miniszter uj tanitót fog kinevezni. A tan­felügyelő addig is megtette az ideiglenes intézkedéseket. — A gazdasági munkások és cselédek segélypénztárába Szarvas községe is belé­pett 100 koronával alapitó-tagul. — Választás a kerületi betegsegélyzö pénztárban. A b.-csabai járás főszolgabirája meghívja a „Gyulai kerületi betegsegélyzö pénztár' b.-csabai választásra jogosított tagjait ós munkaadóit 12 közgyűlési tag­nak 6 évre terjedő választására. Az alap­szabály 26. §-a alapján a munkaadó tagok a maguk köréből 4 tagot, mig az alkal­mazott tagok szintén a maguk köréből 8 tagot fognak választani. A választás f. évi március hó 17-én, vasárnap délután 3 óra­kor lesz a csabai községháza nagytermében. — Adomány a rém kath. hitközségnek. Néhai Konvalina Ferenc volt szarvasi lakos, a szarvasi katholikus templomépitósi alap javára 400 koronát, s az iskolaépitósi alap javára szintén 400 koronát hagyo­mányozott. — Izgalmas jelenet. A mult héten a Vésztő felé robogó vonat utasai izgalmas látványnak voltak szemtanúi. A Sebes­! Körös hid kellő közepén, a kiáradt piszkos ' hullámok felett hangos vész-sipolások Kö­zött megállott a vonat, AZ ablakok mind­járt megteltek kíváncsi fejekkel s látható volt, hogy közvetlen a mozdony előtt egy öreg asszony rémülten igyekezett a hid karfái között átbújni, hogy magát a vo­nat elől megmentse. Ebben azonban a hátán levő nagy batyu megakadályozta. A vasutasok felszólítására visszament a partra s ott a kiáltott izgalmaktól kimerülten terült el. — Bánfnlvai csendélet. Bánfalváról ír­ják lapunknak, hogy Párnái Károly községi irnok a községházán nála megfor­duló adófizető polgárokkal nem éppen ud­variasan szokott elbánni. Nemrégiben fel­idéztette Guttenberg Lajos tanitót, aki ezt szintén tapasztalhatta, de furcsa folytatása lett a dolognak. Szerdán reggel a nagy-utcán összetalálkozott az irnok ós a tanító s csinos kis verekedést rögtönöz­tek, a hetipiacon ácsorgó nép nagy gyö­nyörűségére. — Állásából elmozdított rendőrbiztos. Bíró Imre szarvasi rendőrbiztost a vár­megye alispánja az ellene folyt fegyelmi vizsgálat alapján állásából elmozdította. Szarvas elöljárósága az állás betöltésére nézve legközelebb előterjesztést fog tenni a képviselőtestületnek. — Meggondolta magát. Kontra Pé­ter füzes-gyarmati gazdálkodó öngyilkos­ságot kísérlett meg a napokban. A nyakát akarta elvágni, de alig hasította át a bőrt (alkalmasint fájt a vágás), hirtelen meg­gondolta dolgot és szaladt az orvoshoz. Az öngyilkossághoz, ugy látszik, a többek közt bátorság is kell. jFéríi ruhaszöVcteH nagy választékban, finom minőségben megérkeztek, úgyszintén vászonnemiiekben 125-112 nagy raktár. Lerner I. G. és Társa B.-Csabán, Vasut-utca, % posta mellett. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Csődbejutott társaság. Még az 1886-ik évben összeállott 10 tót­komlósi polgár s elhatározták, hogy közös nyereség és veszteségre egy betéti társasá­got alapítanak. Miután Tótüomlós hatá­rában kevés az erdősitett hely, legczélsze­rübbnek tartották fakereskedést űzni. Üz­letvezetőül Or a v-ao.55 Ádámot választották meg, ki annyiban értett a könyvvezetéshez mert előzőleg Fülöp nevü fakereskedőnél volt alkalmazva mint telepfelügyelö. A társaság tagjai üzletitökóül fejen­ként 220 irtot fizettek be, s Oraveczet bizták meg a fa beszerzésével és elárusitá­sával; ugyancsak ő vezette a könyveket is, mig a társaság többi tagjai felváltva hetenként mint ellenőrök tettek szolgálatot. Az üzlet kezdettől fogva rosszul ment, mert senki sem volt köztük szakértő s ez a társaság tagjai közül többeket arra indí­tott, hogy az üzletből kilépjenek. Az 1895. évben már csak Ribárszky György, Ora­vetz Adám. Bartos János és Hajkó András maradtak együtt. Mindent elkö­vettek, hogy a hínárból kimászszanak, de ez nem sikerült, mert oly tetemes adósság terhelte vállalatukat, melylyel nem voltak képesek megbirkózni. A rosz üzletmenet nagyon elkeserí­tette őket, s miután legvagyonosabb Ri­bárszky volt köztük, ez félni kezdett, hogy bukás esetén a társaság adósságáért majd az ő magán vagyonát foglalják le. Bizto­sítani akarta magát mindenképen, azért feleségével egyetértve az 1899. év október havában egy okiratot állított ki, melynek értelmében megengedte, hogy nejével szem­ben fenálló 3000 korona tartozása fejében összesingatlanai ennek nevéreátirattassanak. Az átírás meg is törtónt, de a mint a társak megtudták, hogy Ribárszky csalárd módon járt el, kijelentették, hogy az üz­letet tovább nem folytathatják, s legoko­sabb lesz csődbe menni, ha a hitelezőkkel nem sikerül az egyezség A társaság va­gyona 7800 korona volt, melyet mintegy 19400 kor adósság terhelt, igy fedezetlen tartozásuk 11600 kor. volt. A hitelezők nem voltak hajlandók az egyezségre, igy nem maradt más hátra, mint maguk ellen csődöt kérni A törvény­szék ezt 1899. november 2-ra el is rendelte s tömeggondnokul dr. Külley Pál oros­házi ügyvédet nevezte ki. A kir. ügyész Ribánszkv Györgyöt és nejét, csalárd bu­kás, mig Orevetz Ádámot, Bartos Jánost ós Hajkó Andrást vétkes bukás miatt vá­dolta meg. Súlyosító körülményül hozta fél elle­nükben, hogy jóllehet tudták rosz üzleti viszonyaikat, mégis folyton ujabb adóssá­gokat csináltak, azonkívül a könyveket sem vezették pontosan, mert azokból nem lehet megállapítani, nogy mi az évi bevétel és kiadás. Ribánszky pedig csalárd módon járt el, mikor a feleségével összejátszva, 11000 kor. értékű ingatlanságait 3000 kor. adósság fejébe átíratta.

Next

/
Thumbnails
Contents