Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) január-június • 1-52. szám
1901-03-14 / 21. szám
hozzá fog járulni. Meglepő helyi ismereteivel igazolta azt is, hogy városunk ipari viszonyairól tájékozott. A tanácskozáson résztvett tagok hozzászólása után abban történt megállapodás, hogy Csabán egy iparos tanoncotthon fog létesíttetni. Ennek célja : oly vidéki i n t e 11 i g e n s, esetleg szegényebb sorsú szülők gyermekeit befogadni és gondozni, a kik iparos pályára lépni kívánnak, még mielőtt ipari szakmát választanak, illetve műhely vagy tanítómestert kapnak. Továbbá befogadni, gondozni és ellátni oly gyermekeket, a kik jó műhelyben elhelyeztetnek, de a mesternél ellátásra és lakásra nem fogadtatnak el. Végre befogadni oly helybeli gyermekeket, a kik lakással és élelemmel a szülői háznál láttatak el, de szabzd idejükben közhasznú, műveltség terjesztő felolvasások, szórakoztató ós szakelőadások hallgatása által magukat tovább képezni kívánják. A tanonc-otthonnal kapcsolatban egy szak rajz iskola állíttatik fel, a melyben az iparos-segédek és mesterek is oktasást nyernek és igy magukat szakmájukban sikerrel tovább képezhetik. Ezenkívül szakmánkint külön-külön időben, rövidebb időtartamú tanfolyamok rendeztetnek, melyeken szintén a mesterek és segédek a szakmájukban magasabb oktatást nyernek. Szóval iparosaink műveltségi fokának emelésére, szakértelmük fejlesztésére s iparunk fellendítésére ez intézményben hatalmas eszközt nyerünk. Ezen megállapodás után az értekezleten résztvevők megtekintették az épületet, illetőleg telket, a melyet az intézet részére a városi tanács kijelölt. Most már csak rövid idő kérdése a tanonc-otthon és szakiskola felállítása. történelmi tanulmánya, melynek cime: „Erősségeink és váraink szerepe az 1848/49iki szabadságharcban." Az ünnepély aHimnuszszal fog végződni. Március 15. - A holnapi ünnep. Holnap virrad ránk március 15-ike ötvenharmadik évfordulója. A szabadság ünnepét rnegyeszerte hazafias lelkesedéssel üli meg a polgárság az idén is. Csaba város polgárságát e napon ismét vendégül fogja látni a Polgárikör, mely évről-évre megujuló lelkesedéssel ünnepli március 15-két. Nagy vonzereie az idei ünnepélynek, hogy érdekes vendége is lesz : Benedek Árpád, az „Arad és Vidéke" segéd-szerkesztője fog ünnepi beszédet mor>Q a ni Benedek Arná.dnak széles körben ismert neve van a zsurnaliszta kában s nemcsak kiváló újságíró, de jeles szónoki tehetség is, a ki nagy sikereket aratott a vértanuk városában. A Polgári-kör ünnepélyének programmja a következő : 1. A Daloskör éneke. 2. Bálás Ádám főgimnáziumi tanár felolvasása: „Magyarország helyzete az európai népek családjában." 3. Benedek Árpád, az Arad és Vidéke segédszerkesztőjének emlékbeszéde március 15-ikéről. 4. A Daloskör éneke AZ ünnepély holnap: pénteken este fél nyolc órakor kezdődik, a Polgári-kör helyiségében. Utána, nyolc órakor kezdődik a társas-vacsora, melyre terítve lesz az összes helyiségekben. A kör elnöksége ez uton is meghívja a hazafias ünnepélyre Csaba város egész polgárságát. Szívesen láttatnak nem köri tagok is, valamint azok is, kik csak az ünnepétyen kívánnak részt venni s a vacsorán nem. Az iparosifjak művelődési egyletének ünnepélye a Polgárikörét megelőzőleg : háromnegyed hét órakor fog lefolyni, a már közölt programm szerint. Ugyancsak pénteken este társas-vacsorával ünnepelnek: az iparos olvasó-kör s a kőműves ós ácssegédek önképző egylete. * A megye többi városában rendezendő ünnepélyekről nagyobbrészt megemlékeztünk már; megemlítjük még a következőket: Gyulán március 15-én reggel fél 9-kor ünnepi istentisztelet lesz; délután gyülekezés a 48 as kör előtt, onnan zeneszó ós zászlókkal kivonulás a vasúthoz H e n t aller Lajos országgyűlési képviselő fogadására, azután bevonulás a népkerti helyiségbe, a hol Kovács Lajos, a gyulai függetlenségi ós 48-as párt elnöke tartja az ünnepi megnyitó beszédet. Utána Dombi Lajos ev. ref. lelkész beszél, mire Hentallér Lajos országgyűlési képviselő mondja el az ünnepi beszédet. Eá cz János ügyvédjelölt szavalata zárja be az ünnepet. Este diszlakoma lesz. * A „Bókósmegyei Egyetemi Ifjak Köre" Budapesten saját helyiségében ünnepli meg március 15-ét S z a 1 a y Lajos elnöki megnyitót, Csiszár Sándor szavalja a „Rab gólyá"-t, Nagy Károly Balassa Bálint „Katona végek" cimü költeményét. Utoljára marad Szalay Imre érdekes ÚJDONSÁGOK. A Zenekör koncertje. A békés-csabai — eddig még csak magán jellegű — Zenekör, mely a művészi magasabb színvonalú, különösen azonban a magyar zene kultiválását tűzte ki feladatául, nyilvános jellegű zenekörró óhajt átalakulni, ha ezen nemes törekvésében városunk minden szépet és művészi szin vonalon álló produkciókat lelkesen pártoló közönsége részéről megfelelő támogatásban fog részesülni. A Zenekör mult évi december hóban történt megalakulása után, folyó hó 30-ikán, a Vigadó termében rendezendő nagyobb szabású hangversennyel mutatja be magát közönségünknek s karácsonyi első fellépte után itélve, kedves meglepetést és kellemes estét fog szerezni az ott kétségtelenül teljes számban .megjelenő intelligenciánknak. Az átalakulás attól van függővé téve, hogy lesz-e elegendő pártoló tagja a Zenekörnek. Nem kételkedünk abban, hogy városunk szine-java, ugy a férfiak, mint a nők — mert nők is lehetnek a körnek tagjai — készséggel fognak sorakozni, hogy a Zenekör művészi, nemes törekvéseit előmozdítsák s a hangversenyen már körözendő aláirási iveken magukat a kör pártoló-tagjaivá jegyezzék. Az évi pártolótagsági dij csekély 4 koronában van megállapítva, melyért a Zenekör által évnegyedenkint rendezendő hangversenyek alkalmával a pártoló-tagok és családtagjaik megfelelő kedvezményben részesülnek. Ez uüon is kéri tehát a kör elnöksége Csaba város intelligens közönségét, hogy minél számosabban szíveskednének pártolótagul beiratkozni. * A Zenekör március 30-iki első nagy koncertjének műsora oly gazdag s oly kiváló Ízléssel van összeállitva.-hogy a legnemesebb élvezetet igéri a közönségnek, A következő hét számból él 1 a műsor: 1. Flotow: „Mártha". Potpuri. 2. Irsa József: Nők a hangversenyen." Polka. 3 Raimann : „Kávéházi csevegés." Jellemdarab. 4. Magyar opera-egyveleg. 5. Millöcker: „A hét sváb'" Induló. 6. Magyar népdal-egyveleg. Szextett. 7. Schramme!: „Entre nous." Polka-mazur. Polgári fiúiskola Csabán. A közigazgatási bizottság hétfői ülésén jelentette R e z e y Szilviusz kir. tanfelügyelő, hogy a vallás- ós közoktatásügyi miniszter a békés-csabai községi polgári leányiskola államosítását engedélyezte s a községet felhívta a végleges kötelező nyilatkozat felterjesztésére. Egyúttal kijelentette a miniszter, hogy hajlandó B.-Csabán egy állami polgári fiúiskolát is létesíteni, ha a község megfejelő helyiséget ad s a szokásos dologi kiadásokat fedezi. A tanfelügyelő e tárgyban már megindította a tárgyalásokat Csaba község elöljáróságával. Örömmel veszünk tudomást a miniszter e leiratáról s azt hisszük, hogy a képviselőtestület hétfői közgyűlése — melynek tárgysorozatán ez az ügy helyet foglal — készséggel fog áldozatokat hozni, hogy a polgári elem, a gazdák és az iparosság által régen óhajtott polgári fiúiskola megvalósuljon. — Kópviselöjkiölés Békésen. A békési függetlenségi és 48-as párt már megejtette a jelölést a legközelebbi képviselőválasztásra. Ennek a korai jelölésnek az az előzménye, hogy Kecskeméti Ferenc ref. pap vezetése aiatt a békési egyik függetlenségi ós 48-as olvasókörben dr. Igaz Pál békési ügyvédet kiáltották ki jelöl" tül, a ki Békésen a legutóbbi orssággyülósi képviselő választoson is jelöltként szerepelt. A párt most Békésen közgyűlést tartott, a melyen mintegy 400 választó vett részt. A gyűlés, melyet dr. Török Gábor ügyvéd, a párt elnöke vezetett, kimondotta, hogy a március 15-iki ünnepélyt az idén a párt rendezi s ünnepi szónokul dr. M e s k ó Lászlót, mostani képviselőjüket kérik fél. Választott azután a végrehajtó-bizottságba 200 tagot, majd az elnök ajánlatára egyhangúlag kikiáltotta dr. M e s k ó Lászlót a békési függetlenségi és 48-as párt képviselő-jelöltjéül a legközelebbi választásra. — Eljeyy/bJitíK. Hol dy Kálmín dobozi gyógyszerész folyó hó 10-én tartotta meg szük családi körben eljegyzését a gyulai leány koszorú egyik bájos és szeretetreméltó tagjával: Sal Margit kisasszonnyal, néhai Sal József gyulai ipartestületi elnök és özvegye : D u n a y Szidónia leányával. — Gözsi Jenő békési kir. járásbirósági tisztviselő eljegyezte Szabó Aladár szeghalmi kir. járásbirósági tisztviselő kedves és szép nővérét Szabó Juliskát Szeghalmon. — Öngyilkos aljárásbiró. Szomorú sorsától megdöbbentő módon szabadult Kondoroson egy sokat szenvedett, kiváló műveltségű nyug. kir. albii'ó : erdőtarcsai Fejér László, ki már egy pár év óta súlyos betegsége miatt kénytelen volt nyugalomba vomtlni, bár még csak 40 éves volt. Betegsége, hátgerinc-sorvadás, gyógyithatlan lévén, özvegy édes anyjánál, szül. S t e s s e r Teréznól Kondoroson tartózkodott amióta elhagyta Halast, legutóbbi állomáshelyét; anyja nemrég szintén beteggé lett s édes anyjának betegsége ós saját szomorú sorsa annyira elkeserítette, hogy március 9-én, szombaton e«te 11 órakor halántékon lőtte magát s reggel kiszenvedett. Sorsa mély részvétet kelt mindenfelé. A kitűnő képzettségű ember szép jövőre volt jogosítva, ha ép egészségben szolgálhatta volna a közjót. Temetése nagy részvét mellett hétfőn folyt le. — Anyakönyvi hivatal Csákón, AZ orosházi járás főszolgabirája jelentést tett a vármegyei közigazgatási bizottságnak, hogy Csákó pusztán célszerű volna önálló anyakönyvi kerületet szervezni, mivel 853 lélek lakik a pusztán s elég távol van Orosházától. A bizottság elhatározta, hogy felir a belügyminiszterhez, kórvén, hogy Csákó pusztán 1000 korona évi fizetéssel anyakönyvi hivatalt szervezzen. A helyiségről ós a dologi kiadásokról a csákóiak tartoznak gondoskodni. — Halálozás. A gyulai polgári iskolának gyásza van. Egyik érdemekben megőszült tanára: Szegedi (Hirth) Antal rövid betegsége után f. hó 12-ón elhunyt. A megboldogult 35 éven át működött Gyulán, s ez idő alatt lelkiismeretes munkásságával ós nagy szorgalmával mindenek szeretetét és becsülését kinyerte. Evek hosszú sora óta irás-szakértő volt a kir. törvényszéknél, hol szakképzettségét igen sokszor igénybe vették. Az utóbbi időkben influenzát kapott, melyből 'tüdőgyulladás fejlődött ki. A romboló kórral a 75 éves férfi szervezete nem volt képes megküzdeni, s áldozatául esett betegségének. Temetése nagy részvét mellett tegnap törtónt, a gyulai társadalom minden rétege képviselve volt a gyászszertartáson, mert Gyula városában szerepet vivő férfiak egyrésze tanítványa volt a megboldogultnak. — Az orvosok látogatasi dijai. A szarvasi orvosok az iránt kérvényeztek a közgyűlésnél, hogy a beteglátogatási dijak emeltessenek fel. A közgyűlés ezen ügy érdemleges tárgyalása előtt utasította a községi elöljáróságot, hogy arra nézve, hogy miként véli,,a községi orvosok kórelmének teljesítését, javaslatot dolgozzon ki s azon időig, mig e tárgyban érdemleges határozat meghozva és szabályrendeletileg megállapítva lesz, a jelenleg érvényben levő orvosi látogatási dijat 20 fillérrel felemelni határozta. — A gazdasági ismétlöiskola ügye. Emiitettük, hogy csabai gazdasági ismólőiskolát a miniszter a mult hónapban beszüntette s a tanítót áthelyezte. Ezt az intézkedést az iskola gondnoksága megfelebbezte s R e z e y Szilviusz kir. tanfelügyelő felterjesztésére most leérkezett a válasz a minisztériumból, mely tudatja, hogy az ismétlő-iskola f. évi szeptember elsején újból meg fog nyittatni s a miniszter uj tanitót fog kinevezni. A tanfelügyelő addig is megtette az ideiglenes intézkedéseket. — A gazdasági munkások és cselédek segélypénztárába Szarvas községe is belépett 100 koronával alapitó-tagul. — Választás a kerületi betegsegélyzö pénztárban. A b.-csabai járás főszolgabirája meghívja a „Gyulai kerületi betegsegélyzö pénztár' b.-csabai választásra jogosított tagjait ós munkaadóit 12 közgyűlési tagnak 6 évre terjedő választására. Az alapszabály 26. §-a alapján a munkaadó tagok a maguk köréből 4 tagot, mig az alkalmazott tagok szintén a maguk köréből 8 tagot fognak választani. A választás f. évi március hó 17-én, vasárnap délután 3 órakor lesz a csabai községháza nagytermében. — Adomány a rém kath. hitközségnek. Néhai Konvalina Ferenc volt szarvasi lakos, a szarvasi katholikus templomépitósi alap javára 400 koronát, s az iskolaépitósi alap javára szintén 400 koronát hagyományozott. — Izgalmas jelenet. A mult héten a Vésztő felé robogó vonat utasai izgalmas látványnak voltak szemtanúi. A Sebes! Körös hid kellő közepén, a kiáradt piszkos ' hullámok felett hangos vész-sipolások Között megállott a vonat, AZ ablakok mindjárt megteltek kíváncsi fejekkel s látható volt, hogy közvetlen a mozdony előtt egy öreg asszony rémülten igyekezett a hid karfái között átbújni, hogy magát a vonat elől megmentse. Ebben azonban a hátán levő nagy batyu megakadályozta. A vasutasok felszólítására visszament a partra s ott a kiáltott izgalmaktól kimerülten terült el. — Bánfnlvai csendélet. Bánfalváról írják lapunknak, hogy Párnái Károly községi irnok a községházán nála megforduló adófizető polgárokkal nem éppen udvariasan szokott elbánni. Nemrégiben felidéztette Guttenberg Lajos tanitót, aki ezt szintén tapasztalhatta, de furcsa folytatása lett a dolognak. Szerdán reggel a nagy-utcán összetalálkozott az irnok ós a tanító s csinos kis verekedést rögtönöztek, a hetipiacon ácsorgó nép nagy gyönyörűségére. — Állásából elmozdított rendőrbiztos. Bíró Imre szarvasi rendőrbiztost a vármegye alispánja az ellene folyt fegyelmi vizsgálat alapján állásából elmozdította. Szarvas elöljárósága az állás betöltésére nézve legközelebb előterjesztést fog tenni a képviselőtestületnek. — Meggondolta magát. Kontra Péter füzes-gyarmati gazdálkodó öngyilkosságot kísérlett meg a napokban. A nyakát akarta elvágni, de alig hasította át a bőrt (alkalmasint fájt a vágás), hirtelen meggondolta dolgot és szaladt az orvoshoz. Az öngyilkossághoz, ugy látszik, a többek közt bátorság is kell. jFéríi ruhaszöVcteH nagy választékban, finom minőségben megérkeztek, úgyszintén vászonnemiiekben 125-112 nagy raktár. Lerner I. G. és Társa B.-Csabán, Vasut-utca, % posta mellett. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Csődbejutott társaság. Még az 1886-ik évben összeállott 10 tótkomlósi polgár s elhatározták, hogy közös nyereség és veszteségre egy betéti társaságot alapítanak. Miután Tótüomlós határában kevés az erdősitett hely, legczélszerübbnek tartották fakereskedést űzni. Üzletvezetőül Or a v-ao.55 Ádámot választották meg, ki annyiban értett a könyvvezetéshez mert előzőleg Fülöp nevü fakereskedőnél volt alkalmazva mint telepfelügyelö. A társaság tagjai üzletitökóül fejenként 220 irtot fizettek be, s Oraveczet bizták meg a fa beszerzésével és elárusitásával; ugyancsak ő vezette a könyveket is, mig a társaság többi tagjai felváltva hetenként mint ellenőrök tettek szolgálatot. Az üzlet kezdettől fogva rosszul ment, mert senki sem volt köztük szakértő s ez a társaság tagjai közül többeket arra indított, hogy az üzletből kilépjenek. Az 1895. évben már csak Ribárszky György, Oravetz Adám. Bartos János és Hajkó András maradtak együtt. Mindent elkövettek, hogy a hínárból kimászszanak, de ez nem sikerült, mert oly tetemes adósság terhelte vállalatukat, melylyel nem voltak képesek megbirkózni. A rosz üzletmenet nagyon elkeserítette őket, s miután legvagyonosabb Ribárszky volt köztük, ez félni kezdett, hogy bukás esetén a társaság adósságáért majd az ő magán vagyonát foglalják le. Biztosítani akarta magát mindenképen, azért feleségével egyetértve az 1899. év október havában egy okiratot állított ki, melynek értelmében megengedte, hogy nejével szemben fenálló 3000 korona tartozása fejében összesingatlanai ennek nevéreátirattassanak. Az átírás meg is törtónt, de a mint a társak megtudták, hogy Ribárszky csalárd módon járt el, kijelentették, hogy az üzletet tovább nem folytathatják, s legokosabb lesz csődbe menni, ha a hitelezőkkel nem sikerül az egyezség A társaság vagyona 7800 korona volt, melyet mintegy 19400 kor adósság terhelt, igy fedezetlen tartozásuk 11600 kor. volt. A hitelezők nem voltak hajlandók az egyezségre, igy nem maradt más hátra, mint maguk ellen csődöt kérni A törvényszék ezt 1899. november 2-ra el is rendelte s tömeggondnokul dr. Külley Pál orosházi ügyvédet nevezte ki. A kir. ügyész Ribánszkv Györgyöt és nejét, csalárd bukás, mig Orevetz Ádámot, Bartos Jánost ós Hajkó Andrást vétkes bukás miatt vádolta meg. Súlyosító körülményül hozta fél ellenükben, hogy jóllehet tudták rosz üzleti viszonyaikat, mégis folyton ujabb adósságokat csináltak, azonkívül a könyveket sem vezették pontosan, mert azokból nem lehet megállapítani, nogy mi az évi bevétel és kiadás. Ribánszky pedig csalárd módon járt el, mikor a feleségével összejátszva, 11000 kor. értékű ingatlanságait 3000 kor. adósság fejébe átíratta.