Békésmegyei közlöny, 1899 (26. évfolyam) július-december • 53-76. szám

1899-07-06 / 54. szám

XXVI. évfolyam. B.-Csaba, 1899. Csütörtök julius hó 6-án 54 szám BEKESMEGYE P JüriKAI eö VEöYhSTAHTALMÜ LAP. Szerkesztőség : Megjelenik hetenkint kétszer.- vasárnap és csütörtökön Appouyi-utcza 891/,, sz. (Zsilinszky-féle ház) a ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 6 forint. — Fél évre 3 forint. — Negyed évre . . ; o'J kr hova lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. tgyeí szám ara 8 kr. Előfizethetni: helyben a kiadóhivatalban, vidéken R posta utján utalványon. Előfizetik bármikoi lehet, évnegyeden belül is. Hirdetéseket lapunk számára elfogad bármely jónevü fővárosi és külföldi hirdetési iroda. Kiadóhivatal: Apponyi-utoza 891/

4 sz. (Zsilinszky-féle há-/ hova a küldemények ós az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő »Nyilttér"-ben agy sor közlési dija 25 kr. Vivant Vaeationes. (n.) Mily jól esik tehát visszaálmodoznom régen letűnt gyermekkoromra, arra a korra, a mely az élet legédesebb, legmegelégedettebb és megnyugvásban, gondtalanságban, törekvéseiben játszi reményeiben annak legszebb részét képezi. Igaz, hogy mi, kik annyi, évtized előtt voltunk gyermekek és végeztük iskoláinkat, nagyon kevéssel is megvoltunk elégedve és a mostani felfogáshoz képest igen csekély dolog is óriási örömöt nyújtott nekünk. Még a tornázást sem ismertük ; a mostani „rendszeres" tornázást nem gyakoroltuk, mert akkor még az iskolákban ez sem „kötelezőleg", sem „nem kötelezőleg" behozva nem volt. Ámde azért szabad időnk minden részét az igazi szabad tornázásra — (ezt a modern szót persze mi még akkor nem is ismeitük és legfeljebb jóizüen kikaczagtuk volna, hogy mi akar az lenni) — használtuk fel. Tavaszkor lapdáztunk jó kedvünkből, önszántunkból, kényszer nélkül és midőn a hazamenés és leczke tanulás a játék abbanhagyására kényszeritett, annak folytatásából csak a kötelességtudás tartott vissza. Nyáron játszadoztunk, birkóztunk, fürödtünk, no meg hát verekedtünk is és ha bekövetkezett az az idő, a „mikor — már nem parancsol a direktor", a nagy vakáczió, akkor meg éppen, kivéve a szekundát, vagy tercziát haza hozottakat, kiknek persze a szünidő alatt is tanulniok kellett, ezen várva-várt időt önkénytelen testedzés, futkosás, játszás, lapdázás, napjában a többszöri fürdés, birkózás stb. foglalta el némi csekély tanulás mellett és fáradtan hazakerülve és mélyen kialudva az előbbi nap fáradalmait, másnapon már kora reggel újból kezdtük a régi nótát Örvendetesebb, dicsőbb napunk igy hát nem is volt, mint a vakáczió kezdete. De fel is irtuk minden ház kapájára már napok óta velünk hordott krétával : „vivant vaeationes !" Szomorú szivvel nézegetem most a kapukat, a kerítéseket és találok azokon mindenféle nem szép dolgokat és csúnya furcsaságokat felirva, de az örömtől a romlatlan gyermeteg kedélytől kitörő felírást: „vivant vaeationes"-t — nem. Hát nincs már gyermek, nincs már e lázban égő század végén gyermeteg kedélyű ifjú ? Mindannyian kimért léptekkel, testmozdulatokkal „tornáznak" és örömtelenül néznek a vakáczió elé ? Avagy örömük abban rejlik, hogy nossza! most már — ha van miből — czigarettázhatnak, korcsmázhatnak, billiárdozhatnak, adhatják a felnőtteket. . . és igy lesz egy kora érett, jobban mondva éretlen ember életét — ezt az ősz hajszálam daczára mondom, mennyi gyönyört nyújtó életet — csakhamar megunt, szánni való fiatal aggá. En abban sem a kor haladását, sem az emberi ész fejlődését nem találhatom, hogy a gyermekből a gyermetegség korán kiölessék és a szellem kora fejlődésével annyi fiatal élet fölött emelkedjék a temető szomorú hantja. Ezek a hantok legszomorúbb, legfájdalmasabb jelei nem az iskolai tanulmányi tulterheltetésnek, hanem a tulszabad életmódnak. Elszörnyedve gondolok vissza, ha mi régiek 16—18 éves gimnazista korunkban korcsmákba, kávéházakba stb. jártunk volna és felügyelet nélküli kénykedvü életet próbáltunk volna vinni, no, hiszen lett volna az herczeg, gróf vagy báró, majd adott volna annak az igazgatóság, vagy az engedetlennek el kellett hagyni a tanintézetet. És ez a helyes! Hány felnőtt ember van, ki az okosabb és eszélyesebb ember gondnoksága alatt megállja helyét. .. hát még az élettapasztalatokkal nem biró gyermek, a tanuló, legyen az ámbátor már a felsőbb iskolák tanitványa is, nem szorul-e a legtöbb esetben gondnokságra? A serdülő ifjút nem szabad tulszigoru, talán rabszolgai fegyelem alatt tartani, de szabadjára sem szabad teljesen bocsájtani Az egyik irány ép oly elhibázott, mint a másik. Ebben is az arany középút az igazi és legjobb czélhoz vezető. Csakhogy mit tapasztalunk ? Hogy a középiskolák nagyobb részében a tanulók magán élete feletti felügyelet nagyon is laza. És hidjék el nekem, ez okozza azt, hogy e tanulók fizikai, tehát testi senyvedésnek indulnak és „beteg testben nincsen egészséges lélek." Ez az életmód — nem akarom, mert igen nehéz volna azt a kellő keretbe foglalva körülírni — egészségtelen életmód, mit rossz példák után indulva követ a szabadjára bocsájtott serdülő ifjúság, nemcsak fizikumát, de főképpen lelki erejének integritását és intenzivitását is megbénítja, tönkre teszi. Ennek a borzasztón romboló veszélynek tehát végre valahára véget kellene vetni és ezt csak a tapintatosan, de azért mégis körültekintő erélyességgel alkalmazott fegyelem és szigorúsággal lehet majd elérni. Én ezekben az erkölcsi élet motívumokban találom főokát annak, hogy a mai tanuló ifjúság nagyobb része nem oly eredményt tud tanulás dolgában felmutatni, mint a régiek és csakhamar „letörnek." Az arad-békési esperesség közgyűlése. Hiába a nagy dologidő, az éles kaszát váró megérett élet és ennek szorgos aratása a határon: a protestáns önkormányzati szellem éber érzete nagyszámban hívta össze az esperesség tagjait. A közgyűlés ünnepélyes momentuma volt Z s i 1 i n s z k y Endre dr. felügyelőnek beiktatása, a kinek felügyelői beiktatásán jelenvolt a bányakerület felügyelője, Zsilinszky Mihály államtitkár is ós a ki öccsével együtt nagy ünnepeltetósnek volt részese. Zsilinszky Endre dr. székfoglaló beszéde a hitét, vallását szerető buzgó protestáns férfiúnak volt hitvallása. Gondolatai mélyen járók és figyelmet keltők voltak, ÁL mig egyrészről nem hallgattatta el, hogy az ujabb egyházpolitikai törvények a protestantizmust válságba sodorták, másrészről a hitélet emelését vallotta elsőrendű szükségnek. Bátor szóval hirdette a teljes vallás egyenlőség feltételeit s a protestáns közszellem terjedését egyházi intézményektől és az iskoláktól várja. A programmbeszód nagy hatást, szűnni nem akaró éljenzést keltett. „Békésmegyei Közlönytárcáia" Az egyházmegyei felügyelő beiktatásakor, Az Arad és Vidéke kiválóan szerkesztett vidéki lap keddi számából vesszük át ezt az aktualis tárczaczikket. A Tököly-téri ág. ev. templomban ma délelőtt ritka szép ünnepélyek lesznek: ma iktasják hivatalába Zsilinszky Endre art, az uj felügyelőt, a ki az ország egyik legnagyobb egyházmegyéjének : az arad-békesiek elrő világi elöljárója. Zsi JinszkyEüdre dr. nem születésével, nem összekötetéseivel nyerte el kitüntető bizalommal ezt az állást, hanem egyháza körüli érdemeivel. A kitartó, a munkás embert álliot'.ák a munka élére. Az őt üdvözlő szónokok nem jutnak zavarba, midőn érdemeit ma agyondikciózzak Róla, a kinek köz- és társadalmi, egyházi é» politikai (de erről az Arad es Vidé&e hallgasson!) terén annyi sikero van, nem mondható el az, a mit annak idején Peitler váci püspökről mondott beiktatatán egy maliciózus dicsőitője, hogy „Aon érdemeit illeti, batrak leszünk nzokra — jövőben hivatkozni." Előttünk különösen azért jelentékeny az uj felügyelő, mert Aradmegye neki köszönheti, hogv az uj (és tegyük hozzá) virágzó nagyközséggel gyarapodott. Ez Medgyeeegyhása. Miként az amerikai államokat megalakitóikról nevezték el, méltán hivhatr ók M-dgyesegyházát Zsilinszkyfalvának. Érdekes ennek a községnek születése. Mikor nagyon cealéra állottak al ország pénzügyei ós Wekerlet se fedezte föl az öreg Tisza, utolsó mentsvár volt: a kincstári javak eladása. Az Arad-Csanádban levő kincstári birtokok ekkor c-ilapitották a földehséget. Az agrár-szocializmus ekkor odáztj tott el, vagy ha, ugy tetszik, akkor költetett föl. Mikor Csabán meghallották, hogy Medgyeeegyháza eladó, a nagy gazdák a kat. holdankint 280 frttal kínált kincstári birlokot egy nap alatt jegyezték. De hogy is ne 1 Mikor a csabai határban kis holdját 400 friért fizették akkoriban is a földnek. Az öreg Tifza azonban az állam rozzant pénzügyi helyzeie mellett még telepítési akciót is akart és az 500—600 holdat jegyzett csabai gazdák ajánlatára azt felelte : „nektek a föld nem eladó." Ekkor állt a kis pénzű emberek élére Zsilinszky Endre dr, a ki ebben az időben egészsegi állapota miatt a szarvasi főgymnasium professzori székét odahagyta ós szülővárosába, Csabára jött lakni. Maga köre gyüj'ötte a szegény embereket, és a gazdagokat is. A gazdagok azonban mikora egyetemleges kezességről hallottak, melyet sz állam sine qua ,non nak jelentetett ki, — elódalogtak. És megmosolyogták Zsilinszky Endrét, hogy ő ezekkel a jobbára földnélküli Jánosokkal mer a vételbe bocsájtkozni. A feltétel az volt. Husz év alatt kifizetni a földet és három évalatt 300 házat építeni. A feltételek súlyosak voltak, ha tekintetbe vesszük, hogv zsellér emberek mentek az uj hazába. De a tót nép bá mulatós szorgalma, takarékossága, egy pár szerencsés gazdasági óv is, — játszva győzté le az akadályokat. Ma már Medgyesegyháza, Aradmegye ez uj nagyközsége egyike lélekszámra a legnagyobb faluknak, Lakosainak száma 2000 ret meghaladja, a szabályos hat utcája, a tót nép rendszeretetével épült 290 házzal. Mosi épül az ágost. evang. templom, me~ yot szintén Zsilinszky Endre kezdeményezett, mint felügyelő. Gyönyörű piacának rendezése az önnálló községre vár Piaca Jlradmegyében a legnagyobb Éppen a vasárnapi heti piacok nayy forgalma letelupeddsre birte. Medgyasegy házán az iparosokat ós ennek tulajdo nitható, hogy Medgyesegyházán ez ídőszerint 150 iparos van. Amerikai gyorsasággal fejlődött tíz óv alatt ez a község. Égész batran elmondható : Budapestet is felülmúló arányban. EB fejlődése tetőpontját még nem érte el. Egymásután, Aradmegye szükkeblüségóből eddig meglehetős huzavonával, szerezte meg azon közigazgatási és társadalmi szerveket, melyek fejlődését tovább épitik. A magyarosodás szó pen halad előre ; de ügybu',gó tanfelügyelőnknek az állomositaséri itt kell lelkesen buzgólkodnia. Atyai szeretettel vezette az ifjú községet fejlődése minden fázisán Zsilinszky Endre és Urszinyi János. Pedig sok gondot adott kimódolni, bogy az allam, mint uj telepes községnek, hat evig teljes adómentességet adjon; szerencses konversiókkal olcsó örökvaltságot biztositolt. Az egyetemleges kezesség azt feltételezte, hogy a medgyesiek minden pénzügye egy kézbe összpontosuljon. És erre a ter hes feladatra Zsilinszky Endre dr. önzetlenül vállalkozott. Munkája sikere nagy. Neki pedig tiszteletre máltón megdere sedett a feje tí sorok írója sokszor személyesen látta, tapasztalta, micsoda terhes feladatot végzatt a medgyesiekkel „a polgármester ur", a hogy Öt nevezik. Rajostól jöttek be hozzá Csabára a függő dolgok eligazítására, pénzügyminiszter, békebiró, sőt — azt hiszem — az első időben még vasárnaponként a papi funk ciót is ő látta el. Most már van papjuk is a medgyesieknek ós ki lehetne más mint — Zsilinszky Endre, de egy másik ágból való, aki hasonlóul szeretettel törődik ifjú községével. Soha még néptömegnek háláját melegebben megnyilatkozni nem láttam, mint a medgyesiekót Zsilinszky Endre iránt. Ha történetesen a nemzetre visszaszállna a királyválasztás jussa és a medgyesiek állanának a Dunajegón, —-alighanem őt kiáltanák ki. A néppel való önzetlen törődés — tessék elhinni— nem utolsó befektetés, * Abban az elágazó polgári tevékenységben, amit Zsilinszky Endre a megyén, a szülővárosában, az egyházban, a gazdasági egyletben ós a közművelődés szó les vonalán mindenütt kifejt, — más ember elaprózná magát, valóságos rejtély, győz egy ember annyi munkát. Mindenütt elsőrendű szerepvivő. Különösen a gazdasági egyletben, ahol mint igazgató elnök nagy "lelkesedéssel fáradozik azon, hogy az ország első szakegyletei közé fölemelje. E mellett kiváló gazda, Aradmenye összes gazdái nem fordítanak annyi figyelmet a kísérletezésekre, mint ő Az aradmegyei humusban a különféle ásványtrágyák kipróbálását neki köszönhetjük. Tavaly a balsikeres esztendőben a superfroszfáttal való mű, trágyázása neki 8 mm. búzát hozott. Ő termeszt évek óta cikóriát, az ujabban lendületnek indult kereskedelmi növényekkel elsőül ő kísérletezett. A polgári becsületes munkát megáldja az ég. Családi élete példás. Az ifjú Z9ilinszkyek az elsők között tündökölnek ós versengve hozzák haza az egyeseket. Ju almuk a medgyes-egvházai, rekte : aranjuezi szép napok, amidőn — mint tavaly is — a medgyes-egyházai nyári udvari színházban mezítlábas Svengalikban gyönyörködhetnek. Jellemző Zsilinszky Endrére, hogy milyen féltő tevékenységgel akarja az