Békésmegyei közlöny, 1899 (26. évfolyam) július-december • 53-76. szám

1899-07-06 / 54. szám

A közgyűlésről alantabb kimerítő tudósításunk szól, itt említjük meg, hogy az egyházmegye jövő évi rendes közgyű­lését a mezőberényi I. kerületi egyház­ban rendezi. Tudósításunk a következő : A beiktatás. Az aradi ág. evangelikus egyház tem­plomában reggel hót órakor már össze­gyülekeztek a közgyűlési képviselők, a hol a közgyűlést megelőző istentisztele­ten Gálik Mátyás apateleki lelkész a hithüségről ós áldozatkészségről mondott lelkes templomi beszédet, melyet a köz gyűlési tagokon kívül nagy közönség hallgatott meg. Korén Pál esperes nyitotta meg ezután az egyházmegyei közgyűlést. Tisz telettel ós szeretettel üdvözölte az egy­házak képviselőit. Mielőtt hozzálátnánk — mondja — az elintézendő ügyekhez, a megalakítást kell eszközölni. Jelenti, hogy az összes egyházak valamennyie követe­ket küldött; jelenti továbbá, hogy az első tárgy a felügyelő beiktatása. Ugyanis dr. Z s il i n s z ky Endre a még mult évben az egyházaknál megejtett válasz­tásokon, melyet Csabán a kiküldött bi zottság bontott föl, 19 szavazatot kapott a többi jelöltek (összesen 4) kilenc sza­vazatot kaptak. A választás kimenetelét örömmel üdvözli ós kéri a közgyűlést, hogy a felügyelőt küldöttség hivja meg ós pedig F á b r y Sándor dr. alispán el­nöklete alatt Bukovszky János, Bajcsy János, Csepreghy György. Éljenzés harsant fel, a midőn az egyházmegyei inspektor, Zsilinszky Endre dr. megjelent, Korén Pál gyö­nyörű beszédben üdvözölte a felügyelőt, kifejezést ad annak, hogy mély, altalá­nos örömet keltett Zsilinszky Endre dr. megválasztása. Kérdést intéz, hogy hajlandó-e a felügyelői állást elfogadni és kész-e esküt tenni? Erre Zsilinszky Endre dr. az esküt, melyet állva hallgatnak végig, leteszi ós elfoglalja éljenzés mellett he­lyét, azután programmbeszédet mondott, melyben mindenekelőtt a hálát szólal­tatja meg. Két érzelem, — úgymond — melynek hatása alatt helyét elfoglalja a hálás köszönet szava, hogy feléje, a ki sem előkelő származással, se ranggal, se vagyonnal, sem kiemelkedő szellemi te hetsóggel, sem egyháza körüli nagy si kerrel nem rendelkezik, — fordult a figyelem; a másik érzelem, ha vájjon képes leez-e tisztének megfelelni? Erős, tapintatos kezekre vsn most szükség, most, midőn a protestáns ok a szorongat­tatás napjait élik ; a politikai helyzet válságba sodorja a most szervezkedő prot. egyházakat; a szekták egész se­rege akar érvényesülni. Egyházunknak oda kell helyezkednie hogy ama tudat adja meg az önérzetes küzdelemhez és gya­radodás sikeréhez az erőt, hogy a pro­testóns vallásnak saját tanaiból kell erős­séget várnia. Nem az a baj, hogy az egyházpolitikai törvények meghozaltak, hanem az, hogy csak ezek. Nem igaz­ság, hogy egy hatalmas egyház va­gyont, előjogokat, közjogi állást élvez ; a másik pedig önmagara van utalva. egyházmegye községeit minden feie^eges kiadástól megkímélni. Őt még a mu t óv végén az egyes egyházak Edelsheim Gyu lay gróf, Solymossy Lajos báró, Hász Sándor és Fábry Sándor dr. alispánnal szemben felügyelővé választották Most már a beiktatás volt csak hátra. De Zsi­linszky ugy intézkedett, hogy a beiktatást a rendes közgyűlésig odázzák el, eddig a zsinati törvények szerint ugy is mint világi legidősebb főjegyző ő helyettesili a felügyelőt. Odázzak el úgymond ezt a beiktatást, hogy az egyházak a követek küldésevei járó kiadásokat megtakarítsák. Mint felügyelőnek szék-foglalóját ma hal­lani fogják, de a mint őt ismerjük, föltesszük, hogy fa takarékosságot és a zsinati törvények szigorú vóghajtását >1 sőrendü teendői közzé foglalja. * Zsilinszky Endre dr. — a miért kol­legális szeretettel emlékezünk róla — abból az alkalomból, hogy Aradon egyi­kébe a legszebb egyházi méltóságoknak jut, — csak néhány év előtt még szer­kesztője volt a „Bekósmegyei Közlöny" nek. Merész, hajthatatlan, bátor penna forgató volt. És valósággal harcot vivott egy akkor hatalmas klikkel. Mikor az letört, ő is letette a tollat. A csendes vizeken nem szeret evezni. Mint szer kesztő arról volt nevezetes, hogy lapjá az összes Orsolya zárdák megrendelték serdültebb leányoknak épületes olvas­mányul. Mert kérlelhetetlenül ki'örüli minden csókot a tárcából és uralma alatt a novellistáknak szerelmi találkáról, val­lomásról, gólyaröpülósről nem volt sza bad irniok. Oly kérleihetlen volt a pi kantéria iránt, hogy még a harisnya kötőt is irtózattal törölte, ha véletlenül j az írónak ilyen „nuditás" eszébe jutott' Legyen csak e még tekintetben igazságos egyenjogúság, majd megmutatjuk, hogy a protestantizmusnak árt e a szabadság? Szép szavakkal kéri fel a lelkészeket, hogy a szorongattatás napjaiban a cura pastolarisra különös figyelemmel legye­nek. Vezéreszmóje: a pártatlan igazság Az iskolákat a protestánsok vódbástyá­jának tartja. Azért a felekezeti iskolák államosítását, közsógesitósét nem helyesli, csak a legutolsó esetben, midőn az egy­ház az iskolák felállítására kepteien. Azonban az államosítás esetén is a fe lekezeti érdekeket megkívánja védeni. Es nem azért óhajtja minden iskola fe­lekezeti jellegének megőrzését, mintha a protestáns vallás valaha az államhata­lom ellensége lett volna. Nem volt ós nem lesz soha. Az ág. evangélikusoknak a magyar nemzeti irány fejlesztésében oly sok érdeme volt ós van, hogy feltót­lenül számithatunk arra, mintha minket akkor, midőn felekezeti czólokat szol­gáló iskoláink eredeti hivatását megvé­deni, fentartani akarjuk — meggyanú­sítani lehetne. A felekezeti tanítóképzést akarja programmjába venni. Különösen a tanítóképző felállítását tartja fontos feladatnak. Mert a nők szelíd vallásos lelke alapja a hitélet emelkedésének, a mig egyrészről egész a kenyérkereseti palya sorompóit felnyitjuk azok előtt, a kik a népnevelési pályát választják, más­részt a nő szelid vallásos lelke által ve­zetett iskoláink is nyerhetnek és fognak nyerni. A puszták vallásos életének eme­lésére is nagy gondot kell fordítanunk, hiszen a társadalmi forradalmárok a szór ványok hitbeli megingását ostromolják ós a protestáns híveket eltoborozzák a titkos szekták közzé. A protestáns lel kesedésnek szent fejét: az áldozatkész­séget kell fokozni. Utolsó szava is a kö­szöneté ; hivatalát elfoglalta, mert olyan kiváló társelnök alatt működhet, kinek hitbeli buzgalma, fáradhatatlan teve kenysége és gazdag tapasztalata, őt a kezdőt, de egyházáért lelkesedőt meg íogja segíteni. A beköszöntőt nagy figyelemmel hallgatták a végül lelkesen megéljenezték. A beköszöntő után Korén Pal tol­mácsolta az esparestóg szerencsekivána­tBit, Örömmel hallotta azon eszméket fejtegetni, a melyek az uj felügyelőnek vezéreszméi. Az egyháznak anyagi talpra­állítása méltó munka, kincsei áz egyház nak a templomok és iskolák. Minő szép hivatás itt póldaadással, szóval, tettel működni. Isten áldását kéri az uj fel­ügyelőre. Ifj. Jeszenszky Károly inditvá nyozz8, hogy a felügyelő beszéde szó szerint jegyzőkönyvbe vétessék. Elfogadtatott. Az esperesi jelentés. Ezután következett Korén Pál je lentése, mely tartalmasan felöleli az egyes egyh tzak nevezetesebb eseményeit. Meg­emlékezik Erzsébet királyné gyászos ha­láláról ós az egyházak gyász istentisz­teleteiről. Medgyes-egyháza templomot épített, Mezőberényben Kemény Pal tanítónak 50 é?es tanítói jubileuma volt Itt kifogasolja, hogy a királyi kitüntetést templomban adták át ós e miatt az ise vala, A lutheránus vezórember nem di csekszik vele, ide mi ugy hisszük, az Osclya-zárdák fejedelem-asszonyai tes­tületileg kifejezték iránta akkorribban bizalmukat . . . * Több rosszat már én sem mondha­tok róla. Zsilinszky Eodre dr. különben az az ember, aki nem végzi a mai beik tató beszéddel. Lesz még szó róla bőven a sajtóban. Jusson máeíiak is. Szeretettel kíván neki abban a pá lyakörben, melyre ünnepélyesen ma föl esküszik, — az arad-békói?i ág. ev. egy­házmegye minden hive sok szerencsét »s igaz sikereket. Egy aradi. A csók tudománya. Már nagyon sokat irtak a csókról és költők meg szerelmesek nem fogynak ki a dicséretéből. De mindez a költészet országába tartozik . . . A csók tudományát még eddigelé semmiféle kutató elme nem fedazte föl. Ezt a hézagot pótolja mo9t Paule-Eajoy, a ki az egyik párisi ujságbsn elmondj*, hogy tulajdonképen mi is a csók ? A tudós, a ki világos szisztéma aza­rint dolgozta föl tárgyát, azt mondja, hogy kétféle csók van: úgymint sziina toló csók és szívó csók. A szimatoló csók a mongol, népek sajátsága, mert a sárga faj nem csoko iódzik a szó tulajdonkópen való értelmé­ben, hárem megszagolja egymást. Ha eljárásukat a csóko'ódzás folyamán meg figyeljük, észre fogjuk venui, hogy ná teni tisztelet a rendes időből kiszorult, de a templomnak más ezólra való átadási azt eredményezte, hogy íme a berány I. kerületet pedig átengedte templomát a közmivelődósi egyesületnek diszgyülós alkalmára. Határozatot provokál, hogy jövőben a templom csak istenitisztele tekre ós egyházi gyülósekra legyen hasz nálható. Német iLajos, csabai tanító­nak, a ki magyar nyelv tanításban oly nagy sikert ért el, arczképót a csabai hivek tanácstermük számára megfestetik. Medgyesegyháza 30000 frital adóztatta meg magát templomepitósre. Es es szép jele az áldozatkeszségés hitbuzgoságnak ; az egyházmegyei pénztárak kezelése pon t08. A segély-egyleti pénztár gyarapodott. A konfirmáczió tanitast nem tudja inten­zívnek és az egyházat szerető egyházi előljáró aggódó, odaadóbb szeretettel szól a lelkészek e tekintetben való munkájá ról. Id. Jeszenszky Károly lelkész, S z e m i á n Dániel tanár halálát, az el­hunytak érdemeit melegséggel emeli ki. Jelenti, hogy az egyházi áldástnem vette igénybe. 12 pár, reversálist adott a 6 pár Az esperesi jelentós vitát keltett. Linder Károly a konfiirmáczió kérdésénél tett megjegyzést. Ehhez S z e­b erényi Zs. Lajos, Korén Pal es peres szóltak Jeszenszky Károly kijelenti, hogy O Felségének egy veterán tanítót kitüntető jelvényének átadása, méltó do log.hogy az a templomban végeztessék, AZ üanepi istentisztelet rendje nem zavar­tatott meg. Belenczóresi József indokolja a mezőberényi I. ker. egyház határoza­tát, hogy a Pdtőfi-ünnepóly a templom ban tartatik A presbyterium határozott ez ügyben, ha a hazafiság ós válás ápo­lása ereny, az elhatározásnak ezt az in­dokát tekintsék. Szeberónyi Z J. Lajos szintén elvi határozatot óhajt arra nézve, hogy a templomban vi'ágias ünnepélyek ne tartassanak, hogy az elvi határozat kö­vetendő zsinórmértékül szolgáljon és egyes esetekben ne a lelkészt támad­hassák meg hazafiatlanság czime alatt. Erre a közgyűlés kimondta, hogy a templomok istentiszteleteken és egyházi közgyűléseken kívül másra nem hasz­nálhatók. Választások. Zsilinszky Endre lelkész jelenti, hogy Medgyesegyházan Abray Lajos, aracü keresk. akadémiai iga/gató válasz­tatott felügyelővé. Az egyházmegyei világi jegysői ál­lásra jelöltettek : Abray Lajos, Korosy László ós Seiier Vilmos dr. Egyhangú­lag Abray Lijos választatott m#g A szarvasi főgymnasium felügyelői bizott­ságba megválasztatott: Fábry Sándor dr. alispán. A számvevőszékbe Seiier Vilmos dr. és Maros György választatott. A nyugdijbizottságaa :Csapreghy György, Jeszenszky Károly, Hasz Sándor, orvos : dr. Wagner Dániel. Az egyházi törvény szók tagjaivá vaia-zlattak és pedig hat évi megbi^atassal : Linder Karoly, Sze­berénvi Zi. Lajos, Iastitóris Kálmán, báró Solymossy Lajos, Gally János. luk a csók három gyorsan egymásután következő mozdulatból áll. Először is odanyomják orrukat a szere'.ett lény arczához ; másodszor m-ly lélegzetet vesznek az orrukon keresztül mialatt lesütik a szemüket; majd össze­szorítják ajkukat, anélkül azonban, hogy az arczhoz érnének valük. Egyszóval ezek azok a mozdulatok, a melylyel a vadállat zsákmányát megszagolja. Az európai csók, a melyet a kínaiak épen olyan utálatosnak találnak, mint mi a mongol csókot, alapjában véve nem is esztótikutabb, A kinaink utál jak ; ha egy pekingi lurkó vals.mi gaz ságot akar elkövetni, akkor szülei nem is veréssel fenyegetik meg, hanem ezek­kel a szavakkal: — Ha rossz leszel, akkor „fehér" csókot kapsz 1 A kínaiak defiaicziója a? európai csókról így szól: — A fehér csók abból áll, hogy emberevők módj ira az ajkakat egymásra nyomják s aztán czuppantanak. Paule-Enjoy a csók szaktudósa nem egészen áll távol a kinai difiriicziótó;. Szerinte a csók egy „szopó gesztus", a miből azt a melankolikus következtetést vonja le, hogy ugy a fehé^-, mint a sárga csók egy eredetű, vagyis állatias szokis. A kinai csók azt jelenti: — Imádott lény, o! yaa suagu vagy, mint valami kellemes zsákmány I Az eu ópai osók p-dig igy f ',ól: — Ugy szeretlek, m^jd meg' Hilek M inda két csók t ihát az ör fenntar­tási ösztönnek két különbö.iő foraiáj i és emberevőkre valló gauztusok. Mondja Paule-üinjoy. EQ nem. -d. Gymnasiumok, iskolák. Ezután a szarvasi főgymnasium ügye került szóba ós keltett nagy vitát, A csa­bai egyház arra kérte az esperességet, hogy a szarvasi főgymnasium fentartá­sára kötelezett 1000 frt fizetése alól, a mennyiben maga is tart fönn főgymná­siumot, — mentessék föl. Az esperesség nem csatlakozik azon kórelemhez, hogy a szarvasi főgymnázium a közalapból tarlassók fönn. A kérdéshez Jeszenszky Ká­roly Gálik Mátyás, B e n k a Gyula szólottak, mire a jelentós tudomásul vé­tetett. Bukovszky János, a csabai Ru­dolf gymnasium igazgatójának jelentése tudomásul vétetett. Ezután kimondotta a közgyűlés, hogy a Rudolf gymnázium­nak kerületi ösztöndíjért való folyamod vanyát pártolólag terjeszti föl a banyai kerülethez. Az egyházak számadásait tudomásul vették. Apatelek fölhivatott, hogy szám­adasat pontosan készítse el és újból ter­jesztesse elő, a zsinati törvényeknek meg­felelőieg. Ezután az egyházközségek háztartási szabályrendeletét vettek tárgyalás alá, Elfogadtak azt az indítványt, hogy előbb az egyhazak külön-külön tárgyalják e szabaiyzatot ós külön gyűlés hivassék egybe még a kerüleií gyűlés előtt, mely szeptember 12 én lesz Budapesten. Ez ügyben szeptember első napjaiban C«a­ban rendkívüli közgyűlést tart az espe­resség . A protestáns kölcsönös biztosító tár­saság ügyeben a kiküldött bizotlság jegy­zőkönyvet Abray Lajos ismerteti, A tanulmany szövetkezeti alapon kivánna a protestáns biztosító társaságot és pe dig ne einbarek, hane n maguk az egy­hazak alakítsák. A javaslatot elfogad tak ós felterjesztik a kerülethez vegle­ges elfogadas végett. Silingyián 147 ág. ev. protestáns van, a kik az ott lakó ev. ref. hívekkel egyesült protestáns egyházat akarnak letesiteni. Az egyházmegye felkéri az esperest, hogy személyesen targyaljon ez ügyben. Szeberónyi Zs. Lajos utalva több esetre, a midőn az ág. ev. vallas­beliek szenvedtek az egyesülés mellett, a kérdés ilyen rendezését nem helyesli; de Korén Pál esperes megnyugtatta, hogy szemelyes tapasztalatai szerint in­dítja el a tárgyalast s majd lesz meg erről szó az esp. gyűléseken. F r i n t Lajos lelkész kéri, hogy az aradi iskolákban külön valiástanitói ál­las szerveztessék. Az aradi egyház 200 írttal hajlandó a fizetéshez hozzájárulni. Partolólag terjesztetik föl az egyetem es közalaphoz es attól 1000 frt évi S6gelyt kérnek ezen állásra. Csepreghy György fazakasvar­sándi lelkész inditvanyara az ág. ev. köz­alaphoz kérvényt nyújtanak a Simonyi­falván proiestans misszió alakítására. Meg több segélyezési ügyet intéztek el. Az ebéd-idő megszakitásaval, a köz­gyűlés délután négy óráig tariott. Az esperesi közg' ülóst rövid zárba­sztddel Zsilinszky Endre dr. fel­ügyelő fejezte be, A társas-ebéd. Délután két órakor a közgyűlés meg­szakította tárgyalásait ós az összes jeleu­voltak társas-ebedre mentek Kass Test­vérek vendéglőjébe. —Mintegy szazan helyezkediek el. Az asztal fajén Zsilin­szky Mihály államtitkár kerületi felügyelő, Zsilinszky Endre dr. esperességi felügy e­lők foglaltak helyet. A pecsenyénél felállott Zsilin­szky Endre dr. s az első felköszöntőt a királyra mondta. Az evangelikus egy­ház lelke ós alaptótele független min­denkitől, de a legalkotmányosabb királyt, bár protestáns ember embert imádni nem szokott, imádattal veszi körül, a legfőbb patrónus jóvoltáárt iszik. Korén Pal esperes gyönyörű ha­sonlattal kezdte beszédét, melylyel Zsi­linszky Mihályt, a csabaiaktól elszakadt kiváló államférfiúi ünnepelte, kit mere­szen fö feló szárnyaló sisnak lát; elsza kadt, de azért mégis a csabaiaké maradt, a ki az esperesseg mindé: nevezates ün­nepen megjelenik. Ki-érje az Isten aldasa minden lépését. (Zajos éljenzés.) H á s z S aidor, a legöregebb egyházi felügyelő, a', uj esperességi felügyelőt : Zsilinszky Endrat élteti. Frint Lijos szép beszéddel kö­szöati fel az ekesszavu, minden teren ki váló Korén Pál esperest. Zsilinszky Mihály államtiikar állott most fel s nagy figyelemmel hall­gatott, sokszor óljenzóssel megszakított beszédet mondot'. Az'.al kezdte, hoj?y ő az életnek minden küzdelmei között sze­retettei gondol szülőföldjére, szélesebb értelemben véye, arra a vidékre, arra a nagykiterjedésű erkölcsi területre, mely­ben eddig működött. Nem is sas ő, mint az esperes mondta, csak amolyan pa-

Next

/
Thumbnails
Contents