Békésmegyei közlöny, 1899 (26. évfolyam) július-december • 53-76. szám

1899-07-13 / 56. szám

XXVI. évfolyam. B.-Csaba, 1899. Csütörtök julius hó 13-án 56 szám BEKESM KÖZLÖNY POLITIKAI es VEGYESTARTALMü LAP. Szerkesztőség : Apponyi-utcza 891/

4 sz. (Zsilinszky-féle ház) a hova lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön ELŐFIZETÉSI DlJ: Egész évre 6 forint. — Fél évre 3 forint. — Negyed évre . ; u'J kr Egye* szám ára 8 kr. Előfizethetni: helyben a kiadóhivatalban, vidéken a posta utján utalványon. Előfizetni bármikot lehet, évnegyeden belül is. Hirdetéseket lapunk számára elfogad bármely jőnevü fővárosi és külföldi hirdetési iroda. Kiadóhivatal: Apponyi-utcza 891/

4 sz. (Zsilinszky-féle ház hova a küldemények és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő „Nyllttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Peng a kasza. Tarlókká válnak a rengő búzakalász táblákból. A szorgos kezek munkája nyomán néhány nap alatt 40°/o-a le van aratva az alföldi búzatáblának. Most már az időjárás szeszélye nem sokat ronthat a termésen és bár még a nagy erőkisérlet: a próbacséplés nem is tartatott meg, elmondhatjuk, hogy meglehetünk elégedve az Isten áldásával. Jó közepes, helyenként jó termésről beszélhetünk. De a közepes termés is áldásszámba megy. A föld a mi legnagyobb javunk. Mindnyájunk boldogulásának tárgya, ha őstermelők, ha iparosok, ha kereskedők vagyunk. Azért tekintünk föl mindnyájan aggódó arczczal a felhős égre, azért érdeklődünk mindnyájan az iránt, hogy minő az időjárás, minő a vetések állása, Ebben az évben hányszor összeszorította szivünket az ég, mely sürün gyászfátyollal takarta el magát, mintha közboldogulásunk szemfedője lett volna. A sok esőzés letülyesz tette a reményünket, annál kellemesebb, hogy a pessimistikus számitásnak gáncsot vethettünk. És hozzá békés aratásunk is van. A gazdasági nagy depressió mellé az utóbbi években nálunk az arató-kezek megválogatása kemény, izgalommal és csúnya pörlekedéssel járó munka volt. Fellépett az úgynevezett agrársocialismus és szuronyos csendőrök jártak a határon. Mindannak, a mi erőszakosan tört és osztályharezot jelentett, vége van. Egyetlen törvényhozási alkotás derékban szegte, egyetlen törvény, mely kemény, bátor, szigorú, humánus és igazságos a munkaadóval és munkással egyaránt. A gazdák azon része, kiknek számára tételes paragraphusokban kell szabályozni a méltányosságot, a kellő díjazást és ennek igazságos kiegyenlítését, talán nem osztják nézetünket, hogy a munkásokról és munkaadókról -szóló törvény bölcs, helyes és igazságos; de hiszen ne azoktól kérjünk véleményt, kik okai voltak a munkásosztály keserűségének, hanem azokat a gazdákat kérdezzük, kiknek földjén nótás aratók vágták eddig a rendet, kiknek ünnep volt a nehéz munka, ahol megelégedés és az igazság uralkodott előbb, majd az elégedetlen munkásosztály eszmekörébe vonatván a munkáselem: itt is csendőri asszistenciának, egyenetlenségnek, pörpatvarnak, izgatottságnak kelletett érvényesülni, — ezek a most újra békés mederbe terelt gazdák megfogják mondani, mit köszönhetnek az uj törvénynek. E törvényben a mezei munkások épp oly szigorú védelemben részesülnek, mint a munkaadók s ha bármelyik félnek kedve volna megszegni a törvényes formák közt létrejött megállapodásokat, vagy egérutat akarná keresni a törvény szakaszai közt, gondoskodva van a törvényben, hogy a2 igazság mentől gyorsabban s mentől szigoruabban érvényesüljön. Ilyen törvényre volt szükségünk ama sajnos események után, melyek közvetlenül a törvény létrejövetele előtt is veszélyeztették egész közgazdasági életünket. Még csak az kellett volna, hogy a mi fő jövedelmi forrásunk : a föld terménye, mely az utolsó perczig ki van téve az időjárás gyakran kegyetlen szeszélyeinek, még a bujtogatok és felbujtott szoczialisták kénye-kedvére is hagyassák. Hogy ki legyünk téve annak, hogy azt, a mi termésünkből az időjárás változandósága mellett megmarad, még be se tudjuk takarítani, vagy csak olyan árban, mely túltesz egy jégverésen. A gazdának ugy is elég baja van s ez utóbbi években az árhanyatlás, a rossz termés, az egyre növekvő terhek és igények mellett csakugyan a töhk szélére kellett volna jutnia mezőgazdaságunknak, ha ez a mozgalom, mely két év előtt oly vakmerően felütötte fejét, egy kardcsapással le nem üttetik. Az a törvény, mely a szoczialista mezei munkások mozgalmának nemcsak az elfajulását, de a prosperálását tette egyszerűen lehetetlenné, olyan törvényhozói alkotás, melyért az egész ország hálás s a mely megalkotójának, Darányinak nevét örökre halhatatlanná tette. Villanyvilágítás és egyebek. — Csaba közgyűléséből. — Lesz tehát Csabán is villanyvilágítás 1 Erre Bioriban, nagyon rövid időt szabva, m é g k ó t esztendőig kell várni. Ugyanis a villanyvilégitás kizárólagos jogáért versengő két társulat: a villamos forgalmi részvénytársaság és a villamos világítások létesítésére alakult társaság kikötötték a szerződésben, hogy a szerződések jóváhagjása után egy, illetve másfél év alatt tartozzanak csak a telepet a vi !amos vilagitásra létesíteni. A sürgős aratási munkálatokat tekintve, a képviselőtestület tagjai nem nagy számban jelentek a keddi közgyü lésre s többségben a tanács tagjai voltak, maga a fontos világítási kérdés egyhangyulag — csak S z a 1 a y József tartózkodott a szavazástól — hozatott és a szerződés az előnyösebb ajánlatot tevő forgalmi társasággal köttetik meg. Ez ugyanis a kizárólagos jogot 30 óv, nemkizárólagos 20, a város általi megváltási Összeget 20 százalékkal olcsóbban állapította meg, mig a forgalmi társaság a nem kizárólagos jogot 30 évre kérte kiterjeszteni. Ezen az ülésen Csaba képviselőtestülete a Rudolf-gymnasium iránt ujabb jelét adta hathatós pártfogásának, mert a kiosztott körösszabályozási összegből felmaradt 2000 frtot, mint örökös alapítványt a főgymnasium tápintézetének juttatta. A kevés fontos ügygyei biró ülés gyors lefolyású volt s tudósításunk arról a következő: Zsíros András biró nyitotta meg a közgj ülést s a rendszerinti havi jelentések tudomásul vétele után előterjesztetett a törvényhatóság jóváhagyási határozata, az algymnasiumi épület vétele és a létesíteni szándékolt szövőgyárnak adandó kedvezményekre nézve. Utóbbi ügy azonban, sok szép reményt elhantolva, tárgytalanná vált s jobb jövőig ad acta tétetett. 2000 frt az alumneumnak. A tanács jelentette, hogy a visszatérített 57 ezer frtos ós szétosztott körösszabályozási kölcsönből 2000 frt maradt fen, az időközi kamat pedig 473 frt 13 kr. A tanács azt javasolja, hogy a 2000 frt, mint örökalapitvány a Rudolf-gymnasium tápintézetének adassék. Maros György jegyző arra kérte a képviselőtestületet, hogy az időközi kamatból eredő 473 frt pedig a községi tisztviselők nyugdíjintézetének adományozza. A közgyűlés a 2000 frtot a tápintó zetnek határozta adni, a fenmaradó öszszegre, a mennyiben a nyugdíjintézet „Békésmegyei Köziónytarcáia" Egy asszony miatt • . . Irta: Radigris. — A Békésmegyei Közlöny eredeti tárczája. — Alkonyodott Hűvös esii s-.ellő haj togatta a habfodrot a c orbai lavon, megmeglibbentv", ringatja a csónakázás előti kikötött kis s/.andolinokat. A tavat körülölelő sétányon hangom kf.czajjal jár:-k^L a gondtalan fürdővendégek reja. Sokan a vendéglő verandáján fehér asztal niel'ői gyönyörködtek az alahanyatló nap végső íagyogásábao. Ezen a verandán ült kerek asztal mellett egy bajos fiatal asszonyka, a Bóta Jenő neje, meg egv harminc öt evesnek lats'/ó férfi, BaloghE'emér, városi ügyész Mindketten a tó kok vizébe neztsk, mintegy gondolkodni látszottak valamin .. — I^eo, — fzólt a nő kevés idő múlva, — nagjon szeretem a férjemet. E< indít arr*, hogy figyelmeztessem önt. — Rajongok a feleségemért, — mond ja a férfi,— tudom, hogy szépsége sokak síivét megbontja, feltem is jobban, mint a lelkem üdvösségót. De mondja, egeszen bizonyos ön bbban, hogy a férje foglal kőzik nőmmel ? — Semmivel sem tudnám igazolni, jobban mint azzal, hogy mióta az ön nejét meglátta, engem a szó értelmeban elhanyagol. Ha kirándult valamerre, édes csckjával halmozott el, ugy ment arra a pár órai útra is, ha hazajött, viszontlátás édes perczeit élveztük. Ha betegségről panaszkodtam ott volt mellettem, vigasztalt szelíd szavával, az éden re ménységnek lantjat szilva lelkemben, hogy csakugyan meg**} ógj ulok. Most el megy reggel, ebédre nt ha visszajön, este nem tudom hol van, gondolom : bámulja a csilagos ege', mereng a tó kék vizén, gyönyörködik a hajlongó vadvirágban, sóhajtva hallgatja a lomb sut.'ogását. . . Miért? — Mert szerelmes, mint a bohó gyerek. Igen, njíltan kimondom, szerelmes é8 ptdig az ön szőke feleségébe... — Emmutam ... 1 Csakugyan megtudeál csalni engem ? sóhajt föl dult arczcrai a férfi, s összerái ezott szemöl dóké alól a haragtüze villámlott elő . .. — Többet mondok, —folytatja Bóta JdDőnó. A mu'tkor a tá'rafüredi bazár kirakataban két igen gyönyöiü diadémet láttunk. Egy p-ir nap múlva, mikor újra Tátrafüredre rándulunk át, már csak az egyik volt ott Ki vette meg? A kereskedő leírási ökeletesen ráiliett férjemre Tehát bizonyos, hogy a férjem vette meg. Hogy kinek ? arra csak következtetni tudok. Nekem uem vette, tehát a szere tőjének, vagyis az ön feleségének vehette . . . — Az nem lehet, szólt egy féltékeny férj zajongó indulatával Balogh, — azonnal fölkeresem nő net, de megjegyzem, as ön leikén szárad, ha ártatlanul fog bűnhődni a feleségem. Azzal elsietett az olvasóterembe. U t ült a lámpa mellett egy ő-z matróna, de más senki a teremben. Szftrnyü gyanú kelt a lelkében. Tehát az csakugyan igaz, a mit az az asszony mondott ? Sietett a játékterembe. Emmsta. a szép szőke asszony otí ült a zongora mellett. Körötte hallgatóként sok fiatal lélek . . . Nem a játék ban gjönyőrködtek, hanem bámulták a csodaszép asszonyt. Védetlenül ott volt Bóta Jenő is. Ba 'ogh előtt beigazolva látszott minden. Hiába volt a szép feleség csábos mosoly gt.su, szelíd ízava a férjhez, az ridegen elszólította a zongora mellől. Hazamentek. Otthon a szemére vatett mindsnt, a mit csak hallott. Szegény asszonynak mennyire sért hette ez az önérzetét. Elővette kis hímzett baiiszt zsebkendőjét, eltakarla ar czát s ugy sírt keservesen. A ferje is gondolkozóba esett. De hát mi oka lehetett volna annak az asszonynak azt mondani, a mi nem igaz ? Másnap Csorbáról hazautaztak Edelényre. II. Szép csillagos, holdvilágos volt a bolthajlásos ég. A szép szőke asszony az urát várja most ia. Külön a virágos kis kertbe, mellette nyilott a fehér, meg a piros őszi rózsa. Bámulta merevedett szemmel az ingó virágszálakat s titkon sóhajtva kitörült szeméből egy-egy fájó könycseppet. Mióta hazajöttek Csorbáról, kivül se voltak a kapun. Vendéget se fogadtak. Unalom, fájdalom volt az élete. Miért? Mert az a másik asszony akart lenni a legszebb a csorbái fürdő ben. Irigyelte, hogy ő utána lopva tekint sok sóvár ezem, hogy szeme villa nása sebet ejt annyi szivén. Es ezéit alaptalan vádakkal illette férje előtt. A ferje hitt neki. Azóta ugy él, mint a re mete, mint a forró homokba ültetett fehér viola ; fonnyad, hervad, naprólnapra. A női hiúság az eszközökben nem válogat. . . Ezért, hogy most Bóta Jenőnó a legszebb asszony a csorbái fürdőn. A férje fajó lélekkel látta a leg szebb viragszállnak napról-napra menő kora hervadását. De nagyon szerette, hát féltette, óvta mindenkitől, min Jentől. Megtört a szép* asszony. Nagyon be teg lett. Betegágya mellett ott virrasztott a férj e. Azt hitte sokszor, a szive szakad meg, mikor láztól égó ajakkaj suttogta a felesége: — Elemér I .. . Ártatlan vagyok . . . Bocsáss meg .. . Bocsásson meg neked az isten .. . Mert te kínoztál . .. Mert te nem hittél.. . Meghajlott a férj. Buzgón imádkozott naponkint a felesége életéért. Kérte az Istent, hogyha kell neki élet, reményteljes élet, vegye el az övét, csak azt az asszonyt gyógyítsa meg, a kit szeretett lelkének minden melegével . . . Kilenczed napra Emmata jobban lett. Hogy örült a Balogh Elemér lelke, hogy megtartotta az Isten számára azt, kiért, kivel ő is annyit szenvedett . . . Boldogok, megelégedettek voltak, a bajnak árnyéka sem volt házuknál többé, pedig az előtt mennyi keserűség, fájó köny, tört sóhaj — ós mindez egy asz szony miatt. Fővárosi divatlevél, A ma divatos ruháknál a formáról alig lehet szó, alig is látszik, annyira elnyel és elhalmoz minden formát a csipke, csipkebetét, szalag ós fodordisz. De legkivált a csipke. Nem emlékszem, hogy mikor viseltek volna annyi ós oly szbp csipkét, mint az idei nyári ruhákon. Első sorban állnak a nyári alkalmi, csupa csipkealap ruhák, amelyek mindjárt a mostani divatos, varrás nélküli formába szövetnek, azután remek point-laco csipkemunkával kivarratnak. Ezután következnek a könnyű selyembatiszt-, moll tüllruhák, a melyeket csipketunikával, csipkebluzzal, csipkefodrokkal díszítenek. Szóval csipke a jelszó, a csipkegyárosok nem csekély örömére. A bluzszeto derekak keskeny hajtásait, hogy ne legyen tul egyszerű, fél cm. keskeny csipkével diszitik minde' gyikét, a hajtás-csoportok közeit csipke