Békésmegyei közlöny, 1899 (26. évfolyam) július-december • 53-76. szám

1899-07-13 / 56. szám

még nem alakult meg, majd később határoz. A villanyvilágítás. K o r o s y László első jegyző terjesztette e!ő erre a villamos világítás léte sitósére beadott zárt ajánlatok fölött biralatot mondó bizottsági jelentést. Mind a két ajánlat más városokban kötött ilynemű szerződésekkel szemben nagy előnyt njujt; a kettő között azonban előnyöeebb a forgalmi társaságé, mert 250 db. utczai lámpát, 4 ivlámpát, a városháza világítására 40 lámpát, 20 kilométer kiterjedésben a közvilagitást'évi 3500 frtérl, 30 évi kizarólagos, 20 évi nem kizárólagos jog mellett s ezen évek letelte után az egész telepet és berendezést ingyen engedi át a városnak. A telep részére, a telket a várostói négyszögölenként 1 írtéit hajlandó venni. A mennyiben most az utczai világításra csak 110 lámpa van felállítva, s a vasút utczát kivéve, azok csak 5 hónapon at égnek s ez a varos háza világitasával 2200 frtba kerül, a városra nagyobb megterheltetést nem von, ha s villamos világítás létesül. Rosenthal Ignacz szintén ajánlja a szerződés megkötését, mert a város haladására, a közbiztonságra is kíván adni. Az ajánlat a legelőnyösebb ; mind a két társaság a legnagyobb garancziát nyujija. A szerződésben kikötné, hogy a telekről a telepnek a társulat gondoskodjék. Áchim Gusztáv mérnök szintén ily értelemben szólott fel s az első jegyző feltette a kérdést, hogy óhajtja-e a képviselet a villanyvilágítás létesité sét? S ha igen, melyik társasaggal kötendő meg a szerződés? A létesítés egyhangúlag kimondatott, a szerződés megkötése, illetve a ki záróiagos jog megadasa névszerinti sza vazáesal — 30-an szavazlak — egyhangúlag magyar villamos forgalmi társa saggal bataroztatott megköttetni, Nortlionkut és iskolák. Jamina külvárosban 350 írt költséggel jo vizű Nortbon-kutat létesített a város ; az e czélra előirányozott 700 fo rintboi a fele fenmaradván, azt javasolja most, hogy a selyem-utCía és szt.-mik lósi uicza sarkán, az ó szőlőbeii lakosokra való tekintettel, meg egy Northonkut készíttessék. A közgjüles örömmel vette tudomásul, hogy a város aital oly kevés költ seggei létesített bárom Northon-kut oly jól sikerült, hogy a? mindtgyike artézi kut, mert a viz önmagatói felszökelik s kimondotta a negyediknek létesítését a proponált helyen. Olvastatott az iskolaszék jelentése az elmúlt iskolai évrői. A polgári leányiskoláról szóló jelentesben keri az elöljáróságot. hogy az iskola allamositasa ügyében tegye meg a sürgető iepóseket, mert az uj tanterv, a lauarok fizetésének kiegtszitóse ujabb terhet ró a varo ra. — A tanyai eiemi iskolák nepepes^ege sza pcrodott, az eredmény al oktatásban jó, Kivéve a nagjreti iskolát, de itt a lanti ői megintette. Uj ovoűat is óh*jt az beteiek töltik ki. A forruábavagott baliszifodrok szélet caipkevei szegik, hogy még légiesebben lengő es kőnnj ü legyen Egy ily^n könnyű ruha valóságo alom kep. Persze amilyen szép és e egáns. olyan költséges is. Ha tiz-tizenkét forintért baiisztot veszek, mire elkeszülök a luhaval, azt veszem tszre, hogy negyven ötven forintba került. Hatmégazian a gondozása, vasalása, tisztítása 1 * De divat ám, kivált ház körül, falun és egyszsrü kirándulások alkalmára az örökké szép kek karton , vászon^ vagy pikeruha is. Ezekre egyszerűbb fehér gallér- óskézelődisztalkalmaznak,horgolt csipke- és betétdiszek. És minthogy a ruha annyira csíp kés, nem is kepzelhető a nyári, kisjvailrateve gallér is egyébből, mint csipkéből. Akár selyem, akár angol tüll-alapon hullámzik a sok kis csipke, fodor ós bodor. Elől nem ritkán a térdig érő csipke* sallang teszi még hatásosabbá ezt a ki? csipkecsudát. A mi azonban mar kevésbe szép és ideáiis, az a drágakövek kiállhatatlan sokasaga, a melyek az ilyen kis csipkés vállratevők csokrai', nyak bodrait, eöt csipkerozettáit is elhalmozzák- Kivált e kövekkel gazdagon hímzett, fehér csipkés gallérok, a melyeket állítólag a divatos tengeri fürdőkön nagyan fognak viselui, ragyognak a szivárvány minden szivében. A helyes, mintegy koronaszerüen a hajban pihenő kis franczia kalapkákut az ügyes divatárusnő faty olkelmóből, ví rágcsokrokból, ragyo.ó gyémánt agraffok ból ós szallagból csak ugy valahogy fölfujja. A magas alakuaknak még ennél is jobban, a Mária Lujza forma, az arco' mintegy glória körülvevő karimajával, a mely gázzal van behúzva ós széthajl'j lenge virágágakkal díszítve. A fölálló karimát kereszteződő keskeny szallagok díszítik, a melyek az áll alatt c&okorba iskolaszék. Végül pedig javasolja, hogy a polgári leányiskola igazgatója, Donner Lajos fizetése, tekintettel 25 éves érdemekben gazdag működésére, évi 200 írttal javittassók. A közgyűlés az iskolaszók jelentésót tudomásul vette; a polgári iskola államosítását megsürgeti, anna.k helyiségeit újra festeti, az igazgató fizetését 200 Írttal emeli, de csak személyéhez kő tötten; az ovodaknal szükségelt fűtőanyagot redukálta, úgyszintén ezeknél a törülközőkre kórt 50 irtot. Yétel, Iakositás, kérvények. A közgyűlés névszerinti szavazással utczaszabá yozásra megvette ZsibritaPal háztelkét Ábrahám Mártontól területet, az államnak utkaparó házakra szükséges területet ölenként 50 krral átengedte. Az elöljáróság tapaszlalva, hogy az utóbbi időben különösen Galicziából nagy a letepedés Csabán, javasolta, hogy a lakositási dijak azokra, kik négy even belül ez iránt nem folyamodnak, az kétszeresre emeltessék. Az ujabban összeirt letelepültek és lakoeitási jogot nem nyert egyénektől mintegy 1500 frt be vételt remél, mert Horodner Bernát kivételével a folyamodóknak kér/ényet kedvezően intézte el. — Ungár Jónás, az Arany Kakas bórlője, mert a váios katonai barakot épít, bórleengedósért folyamodott. A közgyűlés korainak tartotta a kérvényt, mert még nem tudje, fog-e a barak a bérlőnek jövedelem csökkenést okozni. Néhány apróbb ügy elintézése után a közgyűlés 11 órakor befejezést nyert. A gerendási földvétel. — A sajtó hirlelései. — Kissé talán Ízléstelen a hasonlat, de eszünkbe jutnak a spanyol bikaviadalok és ezen a torreádorok teendői. A czirkusz porondján olykor a bika megbicsaklik és közönség, szereplők bosszúságára nagyon békés hangulatban czammog. Ez pedig nem izgató látvány. A torreádorok teendője ilyenkor a bikát fölidegesiteni, hegyes dárdákkal, szigonyokkal szurkáljak, vörös színekkel ós kihívó üvöltésekkel hajszolják bele a bikát a ferte'mes látványba, mely szégyenére van a czivilizécziónak. A torreádor teendőjét im ez esetben gyulai laptársunk teljesíti, midőn legközelebbi számában ezeket írja kedveccz thómájáró), a gerendási földvótelről: „Kié lesz a Trauttmacnsdorff-fele birtok" czim alatt az Orosházi Újság e hó 2-iki számában a követktzőket írja: „Tudjak olvasóink, hogy Csaba városa junius 25-ikére tüzle ki azt a gjülóst, a melyen a vétel megszavazandó lett volna. — Daczáia annak, hogy többfóie alakban hireszteltetett. hoey a várcs akkor vannak kötve. Magas n libegő szallagcsokrok, vagy negy öt tetszés szeri iti feltűzött lenge strucztoll egészíti ki a fel tűnő kalap diszót. Napernyőkben külföldön a legújabb az olyan nyél és hordozat, a melyről egy rugó megnyomásával lefejthejthetjük a huzatat és mást alkalmazhatunk rá. Ugy, hogy utia csak egy nyelet kell pakolni akárhány czifra huzathoz. Nehéz arról írni, hogy gyermekünket nyáron hogyan öltöztessük. Legjobban szeretném,azt irni, bogy sehogysem Hagyjuk szegény gyenge kis testüket lehető lég puczéron, hogv a nap ós levegő sza badon járja. Persze ezt csak a boldog szülők engedhetik meg maguknak, a kik nek módjukban van kicsinyeikkel a varosból ilyenkor„az áldott falura vagy még inkább a legáldottabb Balaton partvidékére menekülni. Egy fehér, lebegő-, mosható ruhácska, feher piké- vagy vászon kalap, fekete harisnya, fél lábszárig érő kis vászon szandal, ez a ltgideáiisabb gyerm< kruha ilyenkor. Hogy a gyermekek mindennap hidegben fürödjenek az fontos, még pedig legjobb, ha este lefekvés előtt, hogy minden por ós izzadság nélkül kerüljenek ágyacskába, a melyet igy sokkal jobban lehet frissen és tisztán tartani Éjjel a takarójuk a lehető legkönnyebb pikó legyen csupán A hálószoba ablakát szúnyoghálóval lássuk el, hogy nyitva maradhasson egész éjjel. A gyermekek ezt egy-két nap alatt meg szokj ik ós sokkal jobban alusznak a szel lős, hűvös szobában, mint zárt ablakuak ban. A ki sohasem próbálta, nem hinné, hogy a folyton váltakozó fri-s levegő milyen hatással van a gyarmekek nemcsak mély álmuké, de egyaltalán az egészségükre. A hülóstől nem kell félteni, a hideg fürdőhöz szokott gyermek nem egy könnyen hűl meg. Ida. dönt végérvényesen, a gyűlés, a csabaiak nagy szégyenére — elmaradt, mert még „nincsenek rendben." — Hir szerint eddig még csak min'egv 6000 hold van jegyezve s igy még 5700 holdnak ninc9 gazdája. — Biztosra vehető most már, hogy Csaba városa, nafy kapzsiságával kudarczot vallott. —- A hangulat a csabai lakosság körében a vétel ellen van s csak a'.ok vannak a vétel mellet', a kik abból hasznot r-mélnek s ezek — mint mondják — néhány ügyvéd. — De a kudarcz egész C<aba vá rosáé 1" A csabai lap, csütörtöki számában erre a közleményre egy árva betűvel sem reagál. Igy hát nekünk sincs most rá szavunk." Nem térhetünk ki a sok öszlöké!ésre. Es „reagálnunk" kell. A gerenmost földvótel kérdéséhez, mely pedig most sem éret\ meg a nyilvános szóvá tételig, — szólnunk „muszáj", mert ha ismét elnyeljük a burleszk apróságot, még csakugyan elhiszik, hogy ugy csá-] léra állanak a dolgok. Mentegessük-e magunka', hogy az orosházi laptárs burleszk-ötletéhez nem szólottunk ? Azt irta, hogy néhány ügyvéd keze játszik Csabán közre a földvételben, hogy ezek kapzsisága miatt hiusulnók meg a vétel. Minek az ilyesmire válaszolni? Hiszen köztudomásu, hogy a Trautmansdorf-féle földek vételét nem magánemberek, de a község, mint erkölcsi és politikai testület, tehát ennek szerve, a községi elöljáróság intézi. Ebben pedig ügy védek nincsenek. Igaz, hogy vau ügyésze, törvényesen beillesztett szerve gyanánt, a kinek elsőrendű ós tegyük hozzá: nehez feladat jutott ; az ő egyénisége azonban ez ügyben még Orosházán is minden gyanún felül áll; az ügyész ós a bizottság a maguk dolgát oly nyilvánosság eió akarják boceájtani, hogy a közellenőrzés nyílt fórumánál minden pietyka leomlik. Köztudomásu továbbá, hogy Csabán mindenki lelkes hive a földvételnek ós ha Orosházán nyíltan be nem vallott rugói nem lenuenek ennek a na^y czirkumpekiu.-os alkudozásnak, a melylyel a Bonumot megvenni akarjak, illetve meg meg nem vetelének ódiumát elhárítani kívánnák, már egészen rendben is lenne a dolog és az ö n z e 11 e n ü 1, e szót erősen hangsúlyozzuk, fáradó bizottság a teljesen előkészített ügyet bemutathatna a képviselőtestületnek. Már most, mikori yen köztudomásu tények vannak, minek akkor a sajtónak, ha csak az ellentéteket lud.tosan ós szán dékosan mélviieni nem akarja, — a keserűség és epes hangulat néhány zokszavára „reagalni" ? Mi eppen e szempontból az orosházi lapnak hirére nem is tekintettünk. De előre felleltük, hogy a „Békés" ezt a hirecskót hirteleu megfogja látni. Hogy ne látná ong ? Huzen az van benne hogy „Csaba városa nagykapzsiságával kudarcból vallott". A „Bekésinek pedig ilyet irni vagy pláne idézni igaz gyönyörűség A „Békés," a két varos közötti pacifikációt mindég vagy a maga agresszív hírlapi tollával, vagy idézeteivel is igy szolgálta. Pedig tény, hogy Csaba se nsm volt kapzsi, se eddigelé kud*rj/.ot nem vallott. Csak erősnek mutatkozott érdekei megvedésére Hogy még nem effektív a több tagozatú ós több politikai községhez tartozó ez<m óriási birtok eladási, — ez csak azok szemében lehet kudarcz, akik azt hiszik, hogy 3 milliós földnek szétparczellazása hebehurgyán végezhető. Ám korai az öröm. Igenis a föld eladása a széthúzó érdekek ellenére — minden jel azt mutatja — sikerülni fog, mert legnagyobb részbtn jegyezve s az előleg befizetve van. Ha Orosháza a Bonumot nem jegyzi, az Csabának valami nagy gondot nem okoz. Az aratás sürgős idején természetszerűleg pihenni kell a dolognak. Még a sajtóban is pihennie kell. Ez tisztelt laptársak nem nyári théma Ha Csabi, a melynek elvégre ki kell izzadnia a hároui millió forintot, nyugodt és főleg ha az eladó Trautmansdorf grót nem idegeskedik, hogy csak fehőbbhatósági jóváhagyásokkal érvényoe lependő szerződés van kezében, — mit fáj a sajtóbeli pennaforgalók feje ezért? Hhzen még Konstantinápolyban is a vevők ós eladókon áll a vásár, nem a muzzeim toronybeli kiállásain ? Es elvégre a sajtó még beszélhet a dologról, majd akkor, midőn elébünk adják a most ismeretlen ügynek minden számadási részletét, szer;ődési biztosítékait; az ügynek azt a részét, mely közérdeket képez, melynek nyilvános szóvátétele kötelességünk. Addig azonban várjuak. Es főleg ne vállalkozzunk a torreádor szerepére. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Az országgyűlés elnapolása. Budapest, julius 12. (Saját iud. táv.) A képviselőházban felolvasták ma az or.-zággyülésnek szeptember hó 28-ig elnapoló királyi kézira'ot. Pichler Győző interpellál' a komáromi, egy ártatlan községi előljárós tgí tagon a szolgabíró által elkövetett kínzások ügyében Szeli min iszter <!nök nyomban fe lelt a kérdésre s azt mondta, ha hivatalosan beigazoltatik a vadállati dolog, szigorúan eljár nemcsak a kínzókkal, hanem a főispánnal 87e nban is, ki mu'a^ztást követett ei. A belgrádi merénylet. Budapest, ju ius 12. (Saját tud. táv.) Milán kirajyra irínyult merénylet telt se ellen, a királyi család tagjai ellen e.követett merénylet czimén folyik a vizsgálat, melyre a büntető törvénykönyv hilált szab. Eifogott radikálisok ellen, mint m rényletbe í tószesek ellen folyik a vizsgálat'. Elhunyt egyetemi rektor. Budapest, julius 12. (Saját tud. táv.) Mihálkovies Géza, az akadérn a tagja, a ludomány egyetem rektora, hoszszabb betegség után, elhunyt. ÚJDONSÁGOK. — Az iparosod nyugdíjügye. Enlitntük lapunk mull számaban, hogy a csabai ipartestület elöljírÓ3ága ülést hívott össze, melynek tárgyi ai iparosok n}ugdijügyenek előkészítése volt. Az értekezlet vasarnsp délután ült össze R o8 e n t h a 1 Ignacz elnöklete alatt s arra az ipariestület előljárósagi tagjain kivül megjelent E. Ili ós Liszló, az aradi kamara titkai a, a ki mer évek óta fárad az iparosok nyugdije^yeeületenek ui'gteremtéséD. E. Illés László nagy ügyszeretettel tarta a nagyszámban megje jelent órtekezleti tagok elebi ezen, az iparosokat igen érdeklő ügyet. Ismertette, hogy a mozgalom imuiár hatéves, ő vetette fel az országos iparegylet ülésén egy ilyen nyugdijegyesület letesitó tet, komoly számításokat tett, me'yek alapján évi 60, 120 ós 180 frtos nyugdijtáblázatok lennének létesítendők. A 120 frtos évi nyugdíj ha 30 xros befize tessel már munkaképtelenseg esetén öt óv után jogjtadna a nyugdíj élvezetére. Ismertette, hogy az or.-zágos ipare^ylat magáévá telte az eezmet, kivitelét azonban arra az időre halasztotta, midőn az ipartörvény varható revíziójával egy országos nyugdíjalap megteremthető lesz. Miutaa a kóides melyreható és elsőrendű figyel met érdemel, de sokakra sürgős is, ő neki az az eszméje, hogy kissebb körökre kiterjedőleg az eszme könnyebben valósiiható meg, azért fölveti az érte kezlet előtt, ne>m lenne-e helyes djlog az aradi ipar kamara területén egy ilyen nyugdíjügy letet letesiteni, bevonásával a kamara területén lévő összes iparosoknak. Az előterjesztést nagy lelkesedéssel fogadiák a megjelenték ós Rosenthal Ignácz mondott köszönetet Edvi I I i é s Ltszlónak, ki az ügyet oly nagy előszeretettel gendozza. Az eszmecsere utan konstatáltatott, hogy a kivilel módjaira tett propoziciót is helyeslik az értekezlet tagjai, a mire kimondották, hogy szeptember hó első felében az aradi iparka mara iparos tagjait értekezletre hív-