Békésmegyei közlöny, 1899 (26. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1899-02-23 / 16. szám

XXVI. évfolyam. B-Csaba, 1899. Csütörtök, február hó 23-án. 16- szám. BEKÉSMEGT IQZLONT POLITIKAI es VEGYÉSTARTALMU LAP. Szerkesztőség : Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. Apponyi-utcza 891/ 4 sz. (Zsilinszky-féle ház) a | ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 6 forint. - Fél éyre 3 forint. - Negyed érre 1 frt 50 kr. hova lap szellemi részét illető közleményen Efl 5' 68 8Zam a !" a 8 k r' küldendők. Előfizethetni: helyben a kiadóhivatalban, vidéken a posta utján utalványon. Előfizetni bármikor ' ! lehet, évnegyeden belül is. Hirdetéseket lapunk számára elfogad bármely jónevű fővárosi és külföldi hirdetési iroda. Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadóhivatal: Apponyi-utcza 891/ 4 sz. (Zsilinszky-féleház hova a küldemények és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetend „Nyilttér^-ben egy sor közlési dija 25 kr. A kibontakozás napjai. Az ex-lexnek 50-ik napjában, annyi semmis eredménnyel végződő béke­tanácskozás után ő Felsége elfogad­ván báró Bánffy Dezső lemondá­sát, Széli Kálmánt bizta meg a kabinet alakitással, a kinek előbb még a parlamenti béketárgyalásokat kell sikerre vezetnie. Alkotmányos e ez a mostani kormányváltozás ? Al­kotmányos semmiesetre. A parlamenti kisebbség példátlan terrorizmussal lökte félre a kormányt, holott a par­lamentarizmus szerint csak a korona, vagy a töbVség buktathatják a kor­mányt. Nem Bánffyt ejtették el, ha­nem parlameutárhmusunkon ejtettek mély sebet. A mit a Bánffyt-üldöző ellenzék most megharczolt, azt a jö­vőben a nemzetre veszedelmesebb par­lamenti pártok végigküzdhetik. Nem kell hozzá semmi egyéb, csak nekik is legyen merészségük, legyen Ivánka Oszkárjuk, Rakovszky Istvánjuk és Polónyi Gézájok. Az obstrukczió ed­dig nem volt szabad eszköz. Most már az. Eddigelé csak a legális ut volt nyitva a politikai irányoknak, de ma már minden ut szabad, melyet elgon­dolni csak lehet. A paktálás, a láza­dás, az ország kényszeilielyzetbe ho­zása, a psrlíment notgbénitása, — ezek mind gordolható utak. Nagy áron szerezzük a parlamenti Lékét, de egyet nem kell, nem szabad feláldozni a íoimáknak — azt, hogy a techni­kai obstiuk cziónak még a csiiáját sem szabad a ház szabály aitsii meg­tűrni. Most újra a béketárgyalások foly­nak. Az obstrukcziós kürtösök eddig váltig azt fújták, hogy a parlamenti békének csak egy akadálya van: Bánffy. Ha ő elmegy : meglesz a béke 24 óra alatt. Am most a helyzet kulcsa kezökben van. Bánffy nincs útban. Meglátjuk mennyi őszinteség rejlett igeretükben. Széli Kálmántól, a szabadelvű esz­mék e régi kipróbált bajnokától, nem várhatunk egyebet, mint törhetetlen •ragaszkodást a szabadelvüség ideál­jaihoz. Politikai neveltetését legelső sorban a magyar szabadelvű politika legelső előharczosától, Deák Ferencz­től nyerte és mint Deák Ferencz ta­nítványától, nem várhatunk tőle mást, mint tántorithatatlan hűséget a Deák Ferencz hagyományaihoz. Már ennél­fogva is kizártnak tartjuk azt, hogy az uj miniszterelnök legelső politikai ak­cziójában, a parlamenti béke létesí­tésében, ne tekintse első feltételnek a szabadelvüpárt integritásának meg­óvását. Tudja Széliről mindenki azt is, hogy ő csakugyan képes megvalósí­tani azt a programmot, melyet annak idején Badeni igy foimulázott: „Mi vezetni aksruik és nem vezettetni". Tudjuk azonban, hogy oly féifiu, ki egész életét a szabadehüpárt körében töltötte, a legkevésbbé gondol arra, hogy a szabadehüpárt erejét és kor­mányzati képességét félreisnerje, vagy gyengítse. Előrelátható, hogy Széli Kálmán kabinetjét a szabadelviipáit köréből iogja megalakítani és elfő sorban erre fog támaszkodni. A fúzió, smelynek barátai és ellenségei egyes Jelyeken máris szörny űségesen hajba­kaptak, ma bizonyára nem aktuális dolog. Oly politikai küzdelem után, a milyenen a pártok átmentek, egy hirtelen egyesülés nemcsak a legvisz­szatetszőbb, de tisztára nevetséges jelenség volna. A kik egymást teg­nap még kölcsönösen a politikának mind a két főbűnével vádolták, azok nem állhatnak holnap kéz a kézben a szinpadra, hogy mosolyogva hajtsák meg magukat a nagyérdemű közönség előtt, mint a hogyan teszik a komé­diások, miután egymást csak az imént kegyetlenül gyilkolták. A mik legközelebb várhatók, azt ezekben foglalhatjuk össze. Mire e sorok olvasóink kezébe jutnak, összeül Kossuth Eerencz lakásán a pártközi békekoiiferenczia. Az indemnitás, pro­vizórium megszavazása, a kúriai bírás­kodás kérdésében már megállapodott és tételesen elfogadott helyzet van, vita tárgyát képezi a házszabály szi­gorítás kérdése, annak elfogadása, hogy az elnöknek a kivezett'etésre rendőri assistencia adassék, — a ház­szabálymódositás e szakaszait Tisza István hozta javaslatba és az ellenzék nem akarta eddig elfogadni. Széli Kálmán enyhítette a szakasznak ezen rendelkezéseit s igy pletykázzák az­után, hogy ha nem a Tisza féle mó­dosítás fogadtatnék el, Bánffy Dezső kilépne a szabadelvű pártból. Pletykázni különben is szoktak oly időben, midőn a szervezkedő ka­binéin k kisebb dolga is nagyobb annál, hogy minden kávéházi pletykát dementáljon. Igy az a liirlelés, hogy a szabadeh üpárt palotaforradalomra készül Széli ellen, mint egy izben Héderváry ellen és ennek a szombati értekezleten kifejezést is fog adni, — meglehetős együgyű koholmány. Széli Kálmán sohasem lépett volna a válság alatt oly mértékben előtérbe, ha maga a szabadelvű párt nem óhajtotta volna ebben a válságos időben az ő tapin­tatos és közkedvelt egyéniségének szereplését. Hetek óta az ellenzék tartja meg­kötve az ország sorsát. Rajtuk áll, mikor veszik el a nemzettől a keserű poharat. A nemzet pedig ne követel­jél egyéb respiriumot, minthogy a le­zajlott parlamenti forradalom ne is­métlődhessék. Gazdasági egyletünkből. Foiyó ügyek — köztik az általános mezőgazdaságra, az egyletre és i-zükebb lokális körre fontosak, — hivták egybe kedden a gazdasági egylet igazgatóvá­lasztmányát. A tárgysorozatból kiemel­kedőbb Kr a fft Viktornak indítványa, melyben bizalmat szavaztatni kér a bor hamisítók szigoiu üldözőjének, Darányi­nak. A miniszter a mintagazdaságot Bé­kés-Csabán Máté György kisbirtokán rendezi be. Különben a részletes tudósítás a kö­vetkező : Az ülést Zsilinszky Endre meg­nyitván, jelenli, hogy a 16-án Budapes­ten lefolyt értekezleten az egyletet Geiszt Gyula, Zsilinszky Endre, Pfeiffer Antal Zlinszky István és Beliczey Géza akadá­lyoztatása miatt, helyette Yerner László képviselték Tudomásul szolgál. Elnök előterjeszti a földmivelésügyi miniszternek leiratát, [melyben a megyé­ben létesítendő paraszt mintagazdaság lé­tesítésére Kállay Ödön földmivesiskolai J IB6késmegyeiKözlöny"tárGáía. A mire esak a baba volt képes­— A „Békésmegyei Közlöny" eredeti táxczája. Mikor Beregi Kálmánná az öreg quardikán előtt elmondta a holtamig'ant, a szivéből beszélt. Ez diktált, a szája meg beszélt világosan. Mert szeretett, mert előtte volt a mennyország : az ura ; kinek szeméből olvasott, kinek forró keze érintése többet elhitetett vele, mint a mennyit az eskü fönsége neki elé rajzolt. Kálmán pedig ... no igen; Kálmán a ma embere volt, a ki az oltár előtt is, bár a pap beldogságról beszélt, azt hánvta­vetette, a fizet s arra kell, erre kell. Ta­lán ott hagyta volna mennyasszonyát, de a menyasszonyok szemében ott van a gyémánt, mely értékesebb, mint az ;élet súlya ; meglehet váltani vele a szenve dést. Mondta ő is a holtomiglant ós oda csimbajkodott a menyasszony karjába. Az édes teremtés nagyon igézően vigasz­talt a szemével. És megesküdtek. Az ég oda dobta az asszonynak a mennyországot, a lába elé. Hja neki könnyen adta 1 Szive volt hozza, az könyörögte le az égből, nem: az ura lelkéből, az egész szívbéli pompa azonban csak annyiból állott, hogy Kál­mán szenvedélyesen csókolta forró aja­kát és soká tartotta átszorítva két kar­ját az ő hattyú nyakán. Ennek az asszonynak kevés igénye volt. Szerelmes szót, meg ha valami növel Iából ellopott hűséget mutatott az ura és ez neki elég volt. Ilyen asszonyoké az egész világ. Csak akkor ocsúdnak fel gj onyörü almaikból, mikor az élet, az a könyörtelen haialom, az ő keserűségeit becsepegteti a nektár pohárba. A szere­lem hamarabb elfogy, mint az embei öreg lesz, akkor kezd ingadozni, mikor a nyomor mar rázza a meglazult házat: a lelket. Akkor fogy a szerelem, mikor test és lélek kétségbeesetten küzdenek a máért, az életért. Mikor a pénz kevés nekünk. Hiszen ha ugy volna minden a mint egy ideális leány elgondolja ma gának a jövőt, istenem, de ismertebb volna a boldogság fogalma 1 Ha tartós volna az az elcferélhetetlen ór8, mely­ben hitveseink kezét tartjuk az oltárnál 1. . Milyen tiszteletre méltó emberekazok, kik megvénülve is, szeretik egymást és édes szeretettel gondolnak a fiatal korra, ha gyermekük fiatalos lelkében ós ked­vében visszatükröződik az ő lelkük. Mi­lyen édes nekik a múlt, milyen keserű s jövő gondolata, mikor ők is sírba men­nek. Mennyire tisztelni, szeretni tudok egy olyan asszonyt, a ki az ura megelé­gedetten szemében még talál valami bol­dogságot. A ki, mikor a szükség köve­telő hangja kér helyet a lélekben, a sziv érzelmeivel von reá koszorút fájdalmára. A ki rövid pillanatért feladni tudja a jelent és e rövid boldogságért a jövőbe tudja vetni bizodalmát, bármiként tép a sors saskörme. Nagy szerencse az ós én nem cse­rélném el ezrekért azt a nőt, a kik, mi­kor az élet bajai bántják, elkeseredett el szántsággal átugorják a fájdalom göd rét, a hol a tövisek teremnek s esak messze, a képzelet határán látszanak a rózsa bimbók . . . Áldja mindenki vég­zetét, ha házasságával oly nőt kapott, a ki megelégedett tud lenni, a szere­lemért. Bjs ilyen asszony volt Janka is, a Beregi Kálmán felesége. Ha a pufók képű angyalát, a Nusit bölcsőjében ringatta, észre vette ugyan, hogy arra a babatestre patyolat ing illenék, mégis boldog tu dattal igazgatta a rongyosodni induló csipkét, a kis Misi piczi ingén. Az agye­rek abban a kis ingben is megenni va­lóan tudott kaczagni. Gűgyögü ajka ér­telmetlen szókat darált, de Jankának gyönyör volt e poézis. Az a kis kölyök mintha észszerűen tudott volna hízelegni az anyjának. Kék szemével csak mosoly­gott, az édes 8nya rá se mert gondolni a meny országra. Neki nem kellett több boldogság, mert ha több lett volna eb­ből, nem tudta volna, mit tesz ember­nek lenni. Gyönyörűt látott a szalonnahuián, azon a formás kerekségen. Piczi kacsó ját ha csókolta, löbbet érzett, mint a szerelmes, ha ideálja arczát simogatja, pedig az a kis buta gyerek, csak ka czagni tudott, mégis több volt ez neki mindennél. Milyen boldog az apa, istenem, ha egy ilyeu anya kebelén, bele pillanthat a jövőbe, mikor a fia két szemét nézi. Csak Beregi Kálmán nem tudott bol­dog lenni. O jobban átérezte a nyomort, mint az ismétlődő s jelentkező gyermek kaczagást. az anya igyekezett aztán pó tolni apa szeretetét is, hogy a fiu észre ne vegye az apa keserű szemét . . . Beregi Kálmán sokszor gondolkozott azon, hogy nagyon czélszerütlen volt megnősülni. (Pedig reá nevetett az asz­szony menyországa: a kis buta gyerek.) És kereste a pillanatot, hogyan vet­hetné az asszonynak azt: kár volt meg­nősülnie. Nem talált alkalmat, mert az asszony szerette : a babáért. Beregi Kál mán csak kutatott, hideg szivét ördögi gondolat foglalkoztatta, az hányta ide­oda ugy, hogy egy napon el kellett ha­tároznia : neki kell össze morzsolni azt a lánczot, mely őt az asszonyhoz ós fiá­hoz füzi. Könnyen ment. Egy rizsporos leány segitett neki. Nem szerette a fele­ségót, aztán az a kis hozomány is el­ment. Es csak egy kis antipathiát mutass az asszonynak, ő a milyen védő angya lod, könnyen szegődik az ördöghöz czim borának. Ha az asszony észre veszi azt, hogy ő neki be van zárva a szerelem ajtaja, vadul dörömböl rajta, ha még fel tudná tépni. A féltékenység ördöge szállja meg lelkét ós nem bánja, ha vetélytársa szi­vének egész vére.folyik át, az ő eddig bűntelen lelkén. Ö feltépi a sebet ós összezúzza szerelmével.Ha sz asszony egy­szer azt látja, hogy őt, a kit eddig mól­tónak tartottak a szeretetre, a kihez ad­dig forró csókkal simultak, most fagyasztó hidegséggel távoznak egy másikért, az nem keresi, hogy bosszúja nemes, vagy ördögi legyen, neki mindegy, csak bosz­szu legyen. Az ilyen asszony hivatkozik a szi­vére és bánatos, vagy bosszús szemével követelőleg ráirányítja az apa szemét és szivét a kis fiára. És fokozódik a szen­vedése, ha a kis fia akkor is kaczag. Mintha ez az értelmetlen gyerekhang gúnyolná a hűtlen apát és elválasztana anyját az apa szivétől. Ha az apa gyalázatot vet oda tilta­kozó szavával, ha akkor is rázza fejét, mikor az anya szenved szerelmével, azt a rózsakertet — hogy éljek a poéta sza­vával — elönti a méreg áradatja és meg­születik a bosszú, mely letarolja a sziv pompáját s oda ül hervasztó hideg ősz­nek . . . Vannak asszonyok — ós ma ezek a leggyakoribbak — hogy ők is hasonlóan cselekszenek, ha férjük megcsalja. Ez lehet okos elv, de lehetnek e szokások­nak káros hatásai. Nézzük csak Beregi Kálmánné esetét. Beregi Kálmánnó tanácsadókhoz for­dul ós kap ilyeifále tanácsokat: —• Soha se epekedjék utánna. Mu­tassa meg, hogy ön asszony és ne ves­sen számot arra, ha férje hűtelen. Mu­tassa a hűséges házastársat, ha kell, ha nem kell, ne. Ezzel még segít, de ha szerelmét veszi igénybe s ha ezzel köve­telödzik, az ura még vérszemet kap. Tehát az ész szavát kell igénybe venni szegény asszonynak ; a szerelmét, mely életért könyörög, pihentetni kell, bárhogyan zörgesse az ajtót. És Bersgi Kálmánnó, mert egésze n

Next

/
Thumbnails
Contents