Békésmegyei közlöny, 1899 (26. évfolyam) január-június • 1-52. szám
1899-02-23 / 16. szám
XXVI. évfolyam. B-Csaba, 1899. Csütörtök, február hó 23-án. 16- szám. BEKÉSMEGT IQZLONT POLITIKAI es VEGYÉSTARTALMU LAP. Szerkesztőség : Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. Apponyi-utcza 891/ 4 sz. (Zsilinszky-féle ház) a | ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 6 forint. - Fél éyre 3 forint. - Negyed érre 1 frt 50 kr. hova lap szellemi részét illető közleményen Efl 5' 68 8Zam a !" a 8 k r' küldendők. Előfizethetni: helyben a kiadóhivatalban, vidéken a posta utján utalványon. Előfizetni bármikor ' ! lehet, évnegyeden belül is. Hirdetéseket lapunk számára elfogad bármely jónevű fővárosi és külföldi hirdetési iroda. Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadóhivatal: Apponyi-utcza 891/ 4 sz. (Zsilinszky-féleház hova a küldemények és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetend „Nyilttér^-ben egy sor közlési dija 25 kr. A kibontakozás napjai. Az ex-lexnek 50-ik napjában, annyi semmis eredménnyel végződő béketanácskozás után ő Felsége elfogadván báró Bánffy Dezső lemondását, Széli Kálmánt bizta meg a kabinet alakitással, a kinek előbb még a parlamenti béketárgyalásokat kell sikerre vezetnie. Alkotmányos e ez a mostani kormányváltozás ? Alkotmányos semmiesetre. A parlamenti kisebbség példátlan terrorizmussal lökte félre a kormányt, holott a parlamentarizmus szerint csak a korona, vagy a töbVség buktathatják a kormányt. Nem Bánffyt ejtették el, hanem parlameutárhmusunkon ejtettek mély sebet. A mit a Bánffyt-üldöző ellenzék most megharczolt, azt a jövőben a nemzetre veszedelmesebb parlamenti pártok végigküzdhetik. Nem kell hozzá semmi egyéb, csak nekik is legyen merészségük, legyen Ivánka Oszkárjuk, Rakovszky Istvánjuk és Polónyi Gézájok. Az obstrukczió eddig nem volt szabad eszköz. Most már az. Eddigelé csak a legális ut volt nyitva a politikai irányoknak, de ma már minden ut szabad, melyet elgondolni csak lehet. A paktálás, a lázadás, az ország kényszeilielyzetbe hozása, a psrlíment notgbénitása, — ezek mind gordolható utak. Nagy áron szerezzük a parlamenti Lékét, de egyet nem kell, nem szabad feláldozni a íoimáknak — azt, hogy a technikai obstiuk cziónak még a csiiáját sem szabad a ház szabály aitsii megtűrni. Most újra a béketárgyalások folynak. Az obstrukcziós kürtösök eddig váltig azt fújták, hogy a parlamenti békének csak egy akadálya van: Bánffy. Ha ő elmegy : meglesz a béke 24 óra alatt. Am most a helyzet kulcsa kezökben van. Bánffy nincs útban. Meglátjuk mennyi őszinteség rejlett igeretükben. Széli Kálmántól, a szabadelvű eszmék e régi kipróbált bajnokától, nem várhatunk egyebet, mint törhetetlen •ragaszkodást a szabadelvüség ideáljaihoz. Politikai neveltetését legelső sorban a magyar szabadelvű politika legelső előharczosától, Deák Ferencztől nyerte és mint Deák Ferencz tanítványától, nem várhatunk tőle mást, mint tántorithatatlan hűséget a Deák Ferencz hagyományaihoz. Már ennélfogva is kizártnak tartjuk azt, hogy az uj miniszterelnök legelső politikai akcziójában, a parlamenti béke létesítésében, ne tekintse első feltételnek a szabadelvüpárt integritásának megóvását. Tudja Széliről mindenki azt is, hogy ő csakugyan képes megvalósítani azt a programmot, melyet annak idején Badeni igy foimulázott: „Mi vezetni aksruik és nem vezettetni". Tudjuk azonban, hogy oly féifiu, ki egész életét a szabadehüpárt körében töltötte, a legkevésbbé gondol arra, hogy a szabadehüpárt erejét és kormányzati képességét félreisnerje, vagy gyengítse. Előrelátható, hogy Széli Kálmán kabinetjét a szabadelviipáit köréből iogja megalakítani és elfő sorban erre fog támaszkodni. A fúzió, smelynek barátai és ellenségei egyes Jelyeken máris szörny űségesen hajbakaptak, ma bizonyára nem aktuális dolog. Oly politikai küzdelem után, a milyenen a pártok átmentek, egy hirtelen egyesülés nemcsak a legviszszatetszőbb, de tisztára nevetséges jelenség volna. A kik egymást tegnap még kölcsönösen a politikának mind a két főbűnével vádolták, azok nem állhatnak holnap kéz a kézben a szinpadra, hogy mosolyogva hajtsák meg magukat a nagyérdemű közönség előtt, mint a hogyan teszik a komédiások, miután egymást csak az imént kegyetlenül gyilkolták. A mik legközelebb várhatók, azt ezekben foglalhatjuk össze. Mire e sorok olvasóink kezébe jutnak, összeül Kossuth Eerencz lakásán a pártközi békekoiiferenczia. Az indemnitás, provizórium megszavazása, a kúriai bíráskodás kérdésében már megállapodott és tételesen elfogadott helyzet van, vita tárgyát képezi a házszabály szigorítás kérdése, annak elfogadása, hogy az elnöknek a kivezett'etésre rendőri assistencia adassék, — a házszabálymódositás e szakaszait Tisza István hozta javaslatba és az ellenzék nem akarta eddig elfogadni. Széli Kálmán enyhítette a szakasznak ezen rendelkezéseit s igy pletykázzák azután, hogy ha nem a Tisza féle módosítás fogadtatnék el, Bánffy Dezső kilépne a szabadelvű pártból. Pletykázni különben is szoktak oly időben, midőn a szervezkedő kabinéin k kisebb dolga is nagyobb annál, hogy minden kávéházi pletykát dementáljon. Igy az a liirlelés, hogy a szabadeh üpárt palotaforradalomra készül Széli ellen, mint egy izben Héderváry ellen és ennek a szombati értekezleten kifejezést is fog adni, — meglehetős együgyű koholmány. Széli Kálmán sohasem lépett volna a válság alatt oly mértékben előtérbe, ha maga a szabadelvű párt nem óhajtotta volna ebben a válságos időben az ő tapintatos és közkedvelt egyéniségének szereplését. Hetek óta az ellenzék tartja megkötve az ország sorsát. Rajtuk áll, mikor veszik el a nemzettől a keserű poharat. A nemzet pedig ne követeljél egyéb respiriumot, minthogy a lezajlott parlamenti forradalom ne ismétlődhessék. Gazdasági egyletünkből. Foiyó ügyek — köztik az általános mezőgazdaságra, az egyletre és i-zükebb lokális körre fontosak, — hivták egybe kedden a gazdasági egylet igazgatóválasztmányát. A tárgysorozatból kiemelkedőbb Kr a fft Viktornak indítványa, melyben bizalmat szavaztatni kér a bor hamisítók szigoiu üldözőjének, Darányinak. A miniszter a mintagazdaságot Békés-Csabán Máté György kisbirtokán rendezi be. Különben a részletes tudósítás a következő : Az ülést Zsilinszky Endre megnyitván, jelenli, hogy a 16-án Budapesten lefolyt értekezleten az egyletet Geiszt Gyula, Zsilinszky Endre, Pfeiffer Antal Zlinszky István és Beliczey Géza akadályoztatása miatt, helyette Yerner László képviselték Tudomásul szolgál. Elnök előterjeszti a földmivelésügyi miniszternek leiratát, [melyben a megyében létesítendő paraszt mintagazdaság létesítésére Kállay Ödön földmivesiskolai J IB6késmegyeiKözlöny"tárGáía. A mire esak a baba volt képes— A „Békésmegyei Közlöny" eredeti táxczája. Mikor Beregi Kálmánná az öreg quardikán előtt elmondta a holtamig'ant, a szivéből beszélt. Ez diktált, a szája meg beszélt világosan. Mert szeretett, mert előtte volt a mennyország : az ura ; kinek szeméből olvasott, kinek forró keze érintése többet elhitetett vele, mint a mennyit az eskü fönsége neki elé rajzolt. Kálmán pedig ... no igen; Kálmán a ma embere volt, a ki az oltár előtt is, bár a pap beldogságról beszélt, azt hánvtavetette, a fizet s arra kell, erre kell. Talán ott hagyta volna mennyasszonyát, de a menyasszonyok szemében ott van a gyémánt, mely értékesebb, mint az ;élet súlya ; meglehet váltani vele a szenve dést. Mondta ő is a holtomiglant ós oda csimbajkodott a menyasszony karjába. Az édes teremtés nagyon igézően vigasztalt a szemével. És megesküdtek. Az ég oda dobta az asszonynak a mennyországot, a lába elé. Hja neki könnyen adta 1 Szive volt hozza, az könyörögte le az égből, nem: az ura lelkéből, az egész szívbéli pompa azonban csak annyiból állott, hogy Kálmán szenvedélyesen csókolta forró ajakát és soká tartotta átszorítva két karját az ő hattyú nyakán. Ennek az asszonynak kevés igénye volt. Szerelmes szót, meg ha valami növel Iából ellopott hűséget mutatott az ura és ez neki elég volt. Ilyen asszonyoké az egész világ. Csak akkor ocsúdnak fel gj onyörü almaikból, mikor az élet, az a könyörtelen haialom, az ő keserűségeit becsepegteti a nektár pohárba. A szerelem hamarabb elfogy, mint az embei öreg lesz, akkor kezd ingadozni, mikor a nyomor mar rázza a meglazult házat: a lelket. Akkor fogy a szerelem, mikor test és lélek kétségbeesetten küzdenek a máért, az életért. Mikor a pénz kevés nekünk. Hiszen ha ugy volna minden a mint egy ideális leány elgondolja ma gának a jövőt, istenem, de ismertebb volna a boldogság fogalma 1 Ha tartós volna az az elcferélhetetlen ór8, melyben hitveseink kezét tartjuk az oltárnál 1. . Milyen tiszteletre méltó emberekazok, kik megvénülve is, szeretik egymást és édes szeretettel gondolnak a fiatal korra, ha gyermekük fiatalos lelkében ós kedvében visszatükröződik az ő lelkük. Milyen édes nekik a múlt, milyen keserű s jövő gondolata, mikor ők is sírba mennek. Mennyire tisztelni, szeretni tudok egy olyan asszonyt, a ki az ura megelégedetten szemében még talál valami boldogságot. A ki, mikor a szükség követelő hangja kér helyet a lélekben, a sziv érzelmeivel von reá koszorút fájdalmára. A ki rövid pillanatért feladni tudja a jelent és e rövid boldogságért a jövőbe tudja vetni bizodalmát, bármiként tép a sors saskörme. Nagy szerencse az ós én nem cserélném el ezrekért azt a nőt, a kik, mikor az élet bajai bántják, elkeseredett el szántsággal átugorják a fájdalom göd rét, a hol a tövisek teremnek s esak messze, a képzelet határán látszanak a rózsa bimbók . . . Áldja mindenki végzetét, ha házasságával oly nőt kapott, a ki megelégedett tud lenni, a szerelemért. Bjs ilyen asszony volt Janka is, a Beregi Kálmán felesége. Ha a pufók képű angyalát, a Nusit bölcsőjében ringatta, észre vette ugyan, hogy arra a babatestre patyolat ing illenék, mégis boldog tu dattal igazgatta a rongyosodni induló csipkét, a kis Misi piczi ingén. Az agyerek abban a kis ingben is megenni valóan tudott kaczagni. Gűgyögü ajka értelmetlen szókat darált, de Jankának gyönyör volt e poézis. Az a kis kölyök mintha észszerűen tudott volna hízelegni az anyjának. Kék szemével csak mosolygott, az édes 8nya rá se mert gondolni a meny országra. Neki nem kellett több boldogság, mert ha több lett volna ebből, nem tudta volna, mit tesz embernek lenni. Gyönyörűt látott a szalonnahuián, azon a formás kerekségen. Piczi kacsó ját ha csókolta, löbbet érzett, mint a szerelmes, ha ideálja arczát simogatja, pedig az a kis buta gyerek, csak ka czagni tudott, mégis több volt ez neki mindennél. Milyen boldog az apa, istenem, ha egy ilyeu anya kebelén, bele pillanthat a jövőbe, mikor a fia két szemét nézi. Csak Beregi Kálmán nem tudott boldog lenni. O jobban átérezte a nyomort, mint az ismétlődő s jelentkező gyermek kaczagást. az anya igyekezett aztán pó tolni apa szeretetét is, hogy a fiu észre ne vegye az apa keserű szemét . . . Beregi Kálmán sokszor gondolkozott azon, hogy nagyon czélszerütlen volt megnősülni. (Pedig reá nevetett az aszszony menyországa: a kis buta gyerek.) És kereste a pillanatot, hogyan vethetné az asszonynak azt: kár volt megnősülnie. Nem talált alkalmat, mert az asszony szerette : a babáért. Beregi Kál mán csak kutatott, hideg szivét ördögi gondolat foglalkoztatta, az hányta ideoda ugy, hogy egy napon el kellett határoznia : neki kell össze morzsolni azt a lánczot, mely őt az asszonyhoz ós fiához füzi. Könnyen ment. Egy rizsporos leány segitett neki. Nem szerette a feleségót, aztán az a kis hozomány is elment. Es csak egy kis antipathiát mutass az asszonynak, ő a milyen védő angya lod, könnyen szegődik az ördöghöz czim borának. Ha az asszony észre veszi azt, hogy ő neki be van zárva a szerelem ajtaja, vadul dörömböl rajta, ha még fel tudná tépni. A féltékenység ördöge szállja meg lelkét ós nem bánja, ha vetélytársa szivének egész vére.folyik át, az ő eddig bűntelen lelkén. Ö feltépi a sebet ós összezúzza szerelmével.Ha sz asszony egyszer azt látja, hogy őt, a kit eddig móltónak tartottak a szeretetre, a kihez addig forró csókkal simultak, most fagyasztó hidegséggel távoznak egy másikért, az nem keresi, hogy bosszúja nemes, vagy ördögi legyen, neki mindegy, csak boszszu legyen. Az ilyen asszony hivatkozik a szivére és bánatos, vagy bosszús szemével követelőleg ráirányítja az apa szemét és szivét a kis fiára. És fokozódik a szenvedése, ha a kis fia akkor is kaczag. Mintha ez az értelmetlen gyerekhang gúnyolná a hűtlen apát és elválasztana anyját az apa szivétől. Ha az apa gyalázatot vet oda tiltakozó szavával, ha akkor is rázza fejét, mikor az anya szenved szerelmével, azt a rózsakertet — hogy éljek a poéta szavával — elönti a méreg áradatja és megszületik a bosszú, mely letarolja a sziv pompáját s oda ül hervasztó hideg ősznek . . . Vannak asszonyok — ós ma ezek a leggyakoribbak — hogy ők is hasonlóan cselekszenek, ha férjük megcsalja. Ez lehet okos elv, de lehetnek e szokásoknak káros hatásai. Nézzük csak Beregi Kálmánné esetét. Beregi Kálmánnó tanácsadókhoz fordul ós kap ilyeifále tanácsokat: —• Soha se epekedjék utánna. Mutassa meg, hogy ön asszony és ne vessen számot arra, ha férje hűtelen. Mutassa a hűséges házastársat, ha kell, ha nem kell, ne. Ezzel még segít, de ha szerelmét veszi igénybe s ha ezzel követelödzik, az ura még vérszemet kap. Tehát az ész szavát kell igénybe venni szegény asszonynak ; a szerelmét, mely életért könyörög, pihentetni kell, bárhogyan zörgesse az ajtót. És Bersgi Kálmánnó, mert egésze n
