Békésmegyei közlöny, 1899 (26. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1899-02-23 / 16. szám

igazgató véleményét kérte ki, ennek alapján Máté György, csabai gazda birtokán lenne a mintagazdaság felállítandó. xx miniszter azonban a végleges elhatározás előtt óhajtja a gazdasági egyesület szakvéleményét is meghallgatni. Az igazgatóválasztmnny Sailer Gyula, Kovács L. Mihály, Kocziszky Mihály és Zlinszky István egyleti titkárt küldi ki a Mátéféle tanyabirtok megtekintésére, A m. kir. jövedék a termelők érdekében a Köztelken ankettet hiván egybe, az egylet Zsilinszky Endre dr., S'.alay József és Beliczey Géza tagokat küldi ki. A földmivelósügyi miniszter tudatja, hogy a spanyol kormány a közel jövő ben engedélyt fog adni az érdekelt malomtulajdonosoknak, hogy külföldi búzát ideiglenesen vámmentesen vihessenek be ; ajánlja tehát, hogy a gazdaközönsóg figyelme erre a körülményre felhivassék, hogy a ke vezőnek Ígérkező helyzetet kihasználhassák. a földmivelósi miniszter az egylet egy előbb kelt feliratára tudtul adja, hogy ez időszerint nincs módjában lópatkoló tanfolyamot felállítani, de október ben, ha az egylet e kérelmet megújítja, szívesen fog e kérelemnek lehetőleg ele • get tenni. Beliczey Rezsőnó urnő köszönetét nyilvánítja a gazdasági egyletnek 100 frtos adományáért, melyet az Erzsébet szeretetházra az egylet mint alapítványt ajánlott, A szép köszönő sorok tudomá sul szolgáltak. Zlinszky István titkár ezután felöl vassa Krafft Viktornak általunk már ismertetett indítványát, mslyben Darányi földmivelósügyi ministernek köszönetet kér szavazni, a borhamisítók ellen való határozott eljárásáért. Az igazgató vá lasztmány egyhanguiag helyesli az in ditványt s azt lelkesen elfogadja, egyben fölkéri a ministert, hogy a borhamisítók szigorúbb büntetéssel sújtassanak. Ez ügygyei kapcsolatban dr. Zsilinszky Endre még azt indítványozza, hogy a hamis borok beözönlése szigorúbban ellenőriztessék s ez ügyben megkeresni kívánja a vármegye alispánját, hogy alantas közegeit szigorúan utasítani méltóztassék, hogy a hamin borok kimérését szigorúbban ellenőrizzék, AZ indítvány elfogadtatott. A szarvasi járás mezőgazdasági bizottsága segélyt kér az egy'ettől. Az egylet fél az erők szótforgácsolásától, kijelenti azonban, hogy kész lenne nagyobb áldozatra is, ha a szarvasi járás egy általános szarvasmarha kiállítás rendezéeere a gazdasági egyletet megkeresné. Lukács György dr. főispán kéri a gazdasági egyletet, hogy Orosházán ván dor közgyűlést tartson az ott rendezendő húsvéti iparkiállitás alkalmából. A gazdasági egylet kész ölömmel felel meg a felhívásnak s az elnökséget a közgyűlés programmjánakösszeállításával megbízza. Kimondotta a választmány, hogy szegedi mezőgazdaságikiállitás céljaira azegy let nem hajlandó titzte.e dijakat kitűzni.. A gazdasági egylet véleményadásra hivatván föl, szükséges e Füzesgyarmaton marhasó-áruda, oda nyilatkozik, hogy a gazdaközönségnek lehetőleg meg kell könnyíteni a olcsó maihasóhoz való jutást, az árulási hely felállítását véleményezi. S o h á r Kálmán pénztárnok tesz ezután jelentést a pénztári állapotról. A gazdasági kert jövedelme az elmúlt évben 2630 frt, ebből a kiadások 2357 frtot tettek ki. a gazdasági egyletnek mind össze 272 frt maradt, legfőképen azért, mert a kertész jutaléka 1497 frtot tett ki. Azt hiszi, a gazdasági egylet kertje nem arra való, hogy majdnem öszszes jövedelmét a kertész tegye zsebre. — Ai igazgató választmány egész jelentősége szerint belátván pénztárnok jelentésének helyességót ós szanálni akarván a viszszás dolgot, a kertészeti szakosztályt ez ügyben jelentéstételre hivja föl. Az ülésen jelen voltak: dr. Zsilinszky Endre, Beliczey István, Beliczey Rezső, Fejér Béla, Sailer Gyula, Urszinyi Dezső, Sztraka György, Krafft Viktor, Sohár Kálmán, Such Kálmán, Szalay József, Kovács L. Mihály, Korossy László, Reisz Simon, Kocziszky Mihály, Vidovszky Károly, Badics Elek, Morvay Mihály igazgató választmányi tagok és Zlinszky István e. titkár. A b.csabai takarékpénztáregyesület közgyűlése, Nem csak Csaba, de vármegyénk öszszes pénzintézetei között az első sorban álló csabai takarékpénztár vasárnap délután tartotta közgyűlését. A mult évet, a nyereményt tekintve, az igazgatóság az intézetre nézve a leg jobbak közzé számithatja ; ámde tekintve a pénzszükséget, Európaszerte a kamatláb magas voltát, a részvényesek uagyon kis töredékének van fogalma arról, hogy egy ily nagyforgalmu intézet igazgatósa gának mily gondot, fáradsagot okoz, hogy a hiteligényeket kielégítse s a részvényesek érdekeit is ugy megvédje, mint ez tényleg megtörténtKülönben a közgyűlés lefolyása gyors volt: V a r s á g h Béla nyitotta meg, az igazgatóság megbízásából a közgyűlést és jelentette, hogy azon 35 részvenyes, 852 darab részvónynyel jelent meg Egyben a jegyzőkönyv hitelesítésére K o c z i 8 z k y Mihály és Rosenthal Ignácz részvényeseket kerte fel. Az igazgatóság jelentéséből kiemeljük, hogy a kihelyezett kölcsön 3 millió frtot meghaladó álladéka, illetve a kölc^önállomány az 1897. évihez k<>p

ust 300,000 frtnál nagyobb emelkedese okozta főleg, hogy viszleszámitolási hitelét az intézet a szokottnál nagyobb mérvekben vette igénybe, kiváló gondoskodás tárgyát képezi azonban az igazgatóságnem lehet elaltatni a szerelmet, mosolyogni tud, ha egy harmadik, mondjuk: Pethő Gazsi, neki kurizál. Abból áll az egész élveztt, hogy az ő haját dicséri és hosszasan csókolja a kezét, ha jön, ha megy. Semmi más. De ez a kicsi tüzet éleszt. A férj a fejéhez kap lés csodálatos, milyen őrült gondolat jarja át a Beregi Kálmán agyát: hogy ő megbosszulja az asszonyt! Félti a szerelmét és most már ő kfcczag keserűn ; egyben azért, mert irigyli Gazsinak a boldogságát, mert önző, mert azt hiszi, hogy az aszszonynak csak az ő jéghideg szivét kell szeretni, másrészt azért, mert világ előtt az ő lelkét, mint színaranyt akar bemutatni: hogy ő nem bűnös, hogy az ő keserű boldogtalansá gának csak az asszony az oka . . . És rájuk nyitja az ajtót, mikor Pethő Gazsi magát odadobja szenvedélyének, mikor az asszonynak esküszik, szerelmet igér. Ökölbe szorul a tenyere és ordit oly vadul, miként az ember azt hinné, hogy abban a szakgatott szavakban az egész világ átka benne van. — Aszszony 1 Átkot fogamzik . . . az én véres szemem, mely kitépi szive met . . . hogy odadobjam ... a . . . kicsi fiad orczájára ! Ha-ha ha 1 Keserű ugy-e? Ha-ha-ha 1 Nekem még keserűbb Asszony ! Lelket fagyaszt a te pokoli szived, melynek letiprott áldozatja én vagyok! . . . — És te férfi! A mily pokoli a te szemed kaczagása, a mily nemtelen az, olyan nemes az en boszszum, te szörnyeteg ! És ekkor már az igazi ördög ember, késsel vigyorog feléjük, csak a kis fia ijedt arcza tántorítja meg. Mint akinek igaz a szerelme, a szőnyegre veti magát és ott zokog magában. A mily rémitő ott a csend, a milyen ijedten fojtják el a lélekzet vételüket, az valami! Mintha mindegyik arra gondolna, most már feltétlenül ott kell az asszonynak hagynia az urát. Megindul a válóper. Ezt csak az a boldog, vagy boldogtalan tudja, hogy az ilyen per meddig tart, akinek ilyesmiben része volt. Addig Misiké megnő ós már értelmes modatokat tud beszélni. Ilyenkor kedves a gyerek. Nagyobb lelki gyönyört, mint egy négy éves, beszédes gyermeket, képzelni sem mdok. Mikor az ő picii szájával olyan felséges, mégis gyer;neki gondolatokat dob oda a szülői szívnek, nagy gyönyör az. Hogyne fajna hát Beregi Kálmánnak a szive, hisz az ördögi embernek is van néha nemes gondolata. Ellopta az anyjától, mikor az mun káaan volt. De a gyerek nem érzi jól magát, haza kívánkozik az anyjához, akit úgyis majd megöl az őrület érte. A gyerek olyan szépen kéri. Viszi tehát haza. Útközben tele beszéli a piczi fejét. Belépnek. Akkor is kaczag a fajdalom hangján, akkor is zokog as asszony fiáért. — Ne sírj mama. Haza jött apa. Az asszony csókkal zárja le a piczi száját, hogy ne beszéljen. De az csak beszél — Te azt mondtad anyám, hogy nincs apám nékem. Nézd itt van, ő mo?t már szeret minket. Az apa sem tudja elfojtani zokogását. — Iaren, szeretlek nagvon . . . — No hallod, mama ! Gyere már, no I És olyan szépen kéri az a gyerek, hogy már engedi az asszony, hogy az a durva kéz ölelje. Ulyan jól van már, hogy, csókolóznak is. A gyereknek nyilván tetszik, mertő is csettent egyet azok után . . . Verner Jenő. nak, hogy ezen már is apadóban levő viszleszámitolási tartozásokat a normális keretek közzé leszállítsa, mit a jelzálogtárczában levő több százezer frt értékre rugó jelzálogos kölcsönök alkalmas időbeni átruházása által bizton megvalósíttatnak. Az intézet aradi házainál 4037 frt 72 krt leírtak ós alapos remény van arra, hogy ezen ingatlanokat rövidesen elfogja adhatni. A pénztárforgalom emelkedett a mult évben 7,646 684 frt 90 krral. A kihelyezett kölcsönök álladéka 306 789 frt 30 krral emelkedett, A tartalék alap mai állása 68 641 frt 38 kr. ós külön tartalékalap czimen 929 frt 95 kr állíttatott be a mérlegbe. A nyugdijalap állása 12,568 frt 73 krajczár. Daczára annak, hogy leírások ós a deczember végén esedékes volt tőkekamatadó teher elkülönítése 10,000 frtnál nagyobb összeget igényeltek. 36,034 frt 38 kr. tiszta nyereséget (az 1897. évinél 5815 frt 57 krral többet) bocsáthatott a közgvülés rendelkezésére. Eonek falosztására vonatkozólag a következő javaslatot terjesstette elő az igazgatóság: Fordittassék az alapszabályok 73 ik § a alapján 10 százalék a tartalékalap gyarapítására. . 3603 frt 44 kr. 2 százalék a nyugdíj alap gyarapítására . . 720 „ 68 „ 12 százalék az igazgatóság ós felügyelő bizottság jutalékára . . 4324 „ 13 „ 3 százalék tisztségi jutalékokra 1081 „ 03 „ Ügyészi tiszteletdíjban . 200 „ — „ Adassék a Rudolf-gymnasiumi alapítványra 200 „ — „ Csaba varosának culturális czólokra .... 300 „ — „ E^yéb jótékony célokra 200 „ — „ Osztalékul 2400 darab szelvényre 10 írtjával 24.000 „ — „ Vitessék át az 1899 ik óv nyeremény számlájára 1.405 „ 10 „ A közgyűlés az egyéb jótékonysági czélokra felvett 200 forintból 100 forintot a Rudoifg) mnasium alumneumának, 100 frtot pedig az Erzsébet szeretetház alap jára adományozott. Az évi jelentés kapcsán Seiler Elek kérdést intezett az igazgatósághoz, hogy az intézet ingatlanainak órtéke miért nincs a mérlegben részletezve, miért lett 3446 frt 85 kr betét kamatadó teherként a mérlegbe beállítva s c-»k 26 925 fri 53 kr átmeneti kamat feltüntetve, holott az előző években ez sokkal nagyobb volt. Végül, hogy az intézet tulajdonát kép ző gyulai földbérlet ügye hogyan áll ? A ví zértitkár adta meg a közgyűlés helyeslése mellett a kért felvilágosításokat. Az ingatlanok éppen reális értekét biztosítandó, irt le az aradi házak értékt bői 4037 frt 72 krt s igy remény van, hogy azokat az igazgatóság most már eladhatja; a betét kamatadót mindig a következő év fizette eddig, most az igaz gátóság c ak helyesen cselekedett, ha ezen az uvuson változtatott; bogy az átmeneti k/!mat keve ebb, az pedig onnan van, mert a betétek utáni kamatok ezentúl mindig junius 31-ig és dec/ember 31 ig az illető betevőknek elő lesznek írva s igy azok ezentúl nem szenvednek két heti kamatveszteséget, A gyulai kényezerü bérletnél nem nyert, de nem is vesztett az intézet s remény van, hogy az egyesület ezen ügyletét is veszteség nélkül lebonyoli'hatja. A felvilágoitasokat Seiler Etek és a közgyűlés is teljes megnyugvással fogadta és ludomásul vette. Sajnálattal fogadta a közgyűlés Vidovszky János 26 éven át volt vezérigazgató lemondását ; a 630 forint nyugdíjon felül szemelyéhez kötve még 570 frt kegydijat szavazott meg, arczkepót pedig az intézet részére rregfesteti, ered mónydus szolgálatai, munkásságának ezzel állandó emléket szentelvén. Meg az alapszabály néhány szakasza módosíttatott s ezzel a közgyűlés befejezést nyert. Széli Kálmán eddig az igazságügyi táiczát Matuska Péternek, a kereskedelmit pedig Hegedűs Sándornak aján lotta fel. A francziák köszö ete. Budapest, február 22. (Saj. tud. táv.) Turenne, franczia konzul ma megkö szönte Madarásznak a magyar parlamentnek Faure köztársasági elnök elhunyta alkalmából nyilvánított részvétét. á „Eékésmegyei Közlöny" táviratai. A békeconferencziáról. Budapest,február 22. (Saját tud. táv.) A parlamenti béke helyreállítására ala ku't ellenzéki párt conferenczián ma megjelent s kabinet alakítással megbízott Széli Kálmánt minden oldalról üdvözöltek ós ováczióban részesítették. Uj miniszterek* Budapest, február 22. (Saját tud. táv,) A kormányválság óta számtalan miniszterlista lett gyártva, merő combináczión. Mikor legjobb házasodni? — Szerkesztői üzenet. — K. Irma k. a.-nak, Csaba. Kegyed azt a nagy kérdést intézzi hozzánk: mikor, az év melyik hónapjában legjobb házasodni? Kérdésére a tőlünk kitelhető szakszerűséggel felelünk : A házasság dolgában tudvalevőleg két pártra szakadnak az emberek. S az egyik párt, mely szent Pál elveit vallja, e fölvetett kérdésre egyszerűen azzal felel, hogy házasodni egy hónapban sem jő ; a másik párt pedig, — amelyikbe a poetikusabb szivü fiatalemberek és az asszonyok tartoznak, kivétel nélkül — nagy mohón azt válaszolja, hogy mindegy, akármelyikben, de legjobb mégis a folyó hóban megházasodni . . Azonban erre a kérdésre csak látszólag lehet ilyen egyenesen felelni. Legalább egy amerikai lapban most hosszú értekezést olvasunk e kétségkívül széles köröket érdeklő témáról. Ennek a czikknek a szerzője mindenek előtt konstatálja, hogy a házasság hangulat dolga, a hangulat pedig okvetlen legerősebb a szivünkben a házasság első heteiben : mindenáron arra kell tehát törekednünk, hogy szivünkben a hangulatot lehetőleg tartóssá tegyük, hogy legalább emléke egésx életünkön át kisérjen. Milyen milioube helyezzük tehát a házasságunkat, hogy hangulata legjobban hatalmába kerítsen ? A virág fakadás vagy a gólyatávozás idejébe, nyárba vagy pedig télbe ? A tavasz mellett kétségkívül sok érv szól . a aziv akkor harmóniába olvad a íöltámadását ünneplő természettel • együtt ujong vele. De viszont lehetnek kedélyek, akikre sajátos varázszsal bir az őgz, amikor köröskörül hervadást látnak s édes gyönyörrel tölti el őket az a vi. gasztaló tudat, hogy szivükben azért élet van, a virulás Akik vidéken laknak, jól teszi'f, ha a virágzáskorában házasodnak: a városi embernek ellenben édeskevés köze van a természet életéhez • halálához, tehát reá nem bírhat olyan döntő befolyással ez a körülmény. A tél mellett az az érr szól ékesen, hogy ez az évszak, ax amely legjobban meg tanítja az embert a családi tűzhely megbecsülésére. A novellákban elcsépelt kandallónak azckkal a bizonyos pattogó hasábokkal, büvöe hatása mindig uj és nagy marad, — főképp ha mellette egy édes, fiatal nőcske is vár reánk. A nászuttal is kombinálva van a házaiság terminusának kérdése, mert nyáron tudvalevőleg a Tátra vagy Salzkammergut kies vidékére kell mennünk, télen pedig a Riviéra s Velence csábjai csalogatnak. Uralkodó Hézet az, hogy a nászút számára csak egyetlen hely van a világon ; a Canale Grandé és a Piázza san Marco városa ; de sokan arra eeküsznek, hogy a velenozei gondolázásnál sokkal poétikusabb a bajos Königsee mísztikuian sötét hullámai fölött ringatódzni. Aki tehát a Flórián kivíháiban akarja reggelijét eltölteni xsenge menyecskéjével, az télen kössön frigyet ; aki pedig egy nyári üdülő helyre akar röpülni ezive párjával: az a holt szezonban élvezze az élet legnagyobb gyönyörűségét. Rátérve az egyes hónapokra, a január ellen a házasság ellenségei azt mondják, hogy az ak kor kötött házaseág rosx ómen az egésx esztendőre ; ugyané szempontból a házasság hivei a január mellett kardoskodnak ; áprilist kifogásol, ják, mert az a bolondok hónapja; május mellett a rajongók egész tábora szól, juniust, juliust, augusztust nagyon forrónak tartják ; szeptembert októbert, novembert a darutávozás és halottak ünnepének hónapját igen melankolikusnak. Sokan arra esküsznek, hogy házesodni legjobb ama hónapokban, amikor rákot enni is legjobb, vagyis az r nélküli hónabokban, mert hiez akkor rákot is lehet enni külön szobában, a mi egyik legfőbb delicia. Az amerikai tudós aztán még higiénikus szempontbői is tárgyalja a kérdést, hogy az egészségre és az utódokra nézve mikor legczólszerübb a házaság s e tekintetben határozottan a télnekád elsőséget. Láthatjuk ebből a szempontból, hogy a probléma igen bonyolult s azt még az agyafúrt tudós sem tudta teljesen megfejteni és igy e kérdésre egyelőre a felelet a régi maradt : Házasodni legjobb akkor, amikor annak dátumát két egymásért lángoló ember fia, körülményeihez képest, kölcsönös édes megegyezéssel! kitűzi . . . Lányok, akik már^sok tavasz nyílását látták, sok farsangi éjszakát átbáloztak, igy felelnek e kérdésre, hogy mikor is legjobb házasodni: — Minél hamarább . . , Flott. ÚJDONSÁGOK. — Az országos vörös-kereszt egylet gyulai fiókja műit vasárnap délután tartotta dr. Lukács György főispán elnöklete alatt választmányi és közgyüló-