Békésmegyei közlöny, 1899 (26. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1899-02-16 / 14. szám

XXVI. évfolyam. B.-Csaba, 1899. Csütörtök, február hó 16-án. 14. szám. BEEESHEGTEI KÖZLÖNY POLITIKAI es VEGYESTARTALMU LAP. Szerkesztőségi Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. | Kiadóhivatal: Apponyi-utcza 891/

4 sz. (Zsilinszky-féle ház) a hova lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 6 forint. — Fél évre 3 forint. — Negyed érre 1 frt 50 kr. Apponyi-utcza 891/

4 sz. (Zsilinszky-féleház Egyes szám ára 8 kr, ' hova a küldemények és az előfizetési pénzek küldendők, észpénzzel h Hirdetéseket lapunk számára elfogad bármely jónevü fővárosi és külföldi hirdetési iroda. I .Nyílttériben egy sor közlési dija 25 kp. Előfizethetni: helyben a kiadóhivatalban, vidéken a posta utján utalványon. Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül is. A hirdetési dij készpénzzel helyben flzetend A megoldás felé. — A Békésm. Közlöny" fővárosi tudósítójától. — Teguap este Bánffy Dezső báró miniszterelnök valóban utoljára meut Bécsbe a királyhoz. Mire olvasóim kezébe jutnak alábbi politikai értesüléseim, a kabinet három tagját B á ii ffy Dezső bárót, Fejérváí yt és Lukács pénzügyminisztert fogadja ö Felsége. A kiiály formális korona tanácsot ül a búcsúzó miniszterekkel, mert ma ugy állt a helyzet, liogy az alkotmányos élet óta a két parlamenti faktor, korona és parlamenti többség nem \olt nagyobb bizalommal a kormány iiánt, mint a milyennel — bármint haragszik érte az ellenzék — Bárft'y dicsekszik. Sokban hozzájáiult ebliez, liogy Báiffyt méltatlanul és példátlanul üldözte a sajtó és az inlransingens ellenzék. A gyűlölet visszahatása a szeret és ez fon most Fáift'y homloka kőiül borostyánt. Ámbár kétségkívüli, hogy az érzékenységnek ezután a borostyán koszoiuja után Báiiffy nem áhítozott ; inkább egy kissé békésebb parlamenti tanácskozások kelletek volna. Ha Ausztriában békésebb parlamenti viszonyok leniének is, ha a koronát ntm vezetné még áldozatok utján is a békének szelleme : akkor szemben azzal, hogy Bánffynak parlamenti többsége van és a korona is megbízik benne, nyugodt volna a parlamenti uralma; de ekként feltétlenül be kell következni a demissziónak, ha a?. ellenzék biztosítékot nem nyújt a parlamenti békés tárgyalásra, a törvény visszaállítására. Még ebben a fejetetejére állított helyzetben is a kormány ragaszkodik azon minimális követelésekhez, miket a korona és a szabadelvű párt egyetértésével kikötött. Feltétlenül meg kell szavaznia az indemnitást Bánffynak és párthatározatokkal kötelezni magát a kúriai biráskodás behozatala, a házszabály-revizió kérdésében. Még a mai napon, tehát a vajúdó béketárgyalásoknak igy, vagy ugy be kell fejeztetnie. Ha nyitott kérdéseket hagynak és ha garanciákat nem nyer a koimány, akkor a közös minisztertanács és korona-tanács fog dönteni, akkor nem következhet egyébb, mint vagy uj választás, vagy az ellenzék megrendszabályozása. A kormány félhivatalos lapja, a „Magyar Újság" már tegnapi számában ezt helyezi kilátásba. Azt mondja : Ha az ellenzék nem fogadja el a kormány minimalis követelését, - és erről az eshetőségről foljnak majd Bécsben az ujabb tanácskozások — akkor előáll a kormánynak az a kötelessége, hogy más módokat keressen és találjon a rend helyreállítására és az ország veszélyeztetett érdekeinek megóvására. Hogy a megoldásnak ez az ujabb módja erélyesebb rendszabályok foganatosítását jelenti az ellenzékkel szemben, csak természetes. A bécsi kihallgatások és esetleg együttes tanácskozások czélja lesz megállapítani ezeket a rendszabályokat és a korona előzetes jóváhagyását számukra megszerezni. Az ország közvéleménye tehát a mai, holnapi napon várhatja a döntő fordulatot. Bizonynyal ugy van: az ország feszült várakozással nézhet az ut eredményei elé. Mit rejt az ut ? Megtudja-e hozni az ellenzék hazájának, melynek már az obstrukcióval anynyit ártott, azt az áldozatot, mely elhárítja a törvények nagyobb sérelmét. A mit csütörtökön a koronatanács végez, az csak egy eshetőségre való előkészület karakterét viseli és aktualissá nem válik, ha Budapesten a pártok között a megegyezés, melyet a kormány elsősorban óhajt, megtörténik. A sorsfordulat nagy utján van az ország és sorsát ma az ellenzék tartja kezében. Gyűlölete nem alkalmas a tiszta látáshoz. Ámde mégis e döntő perczben az ő hazafiságuktól reméljük, hogy a parlamentárismus megmentése érdekében közös jóakarattal megfognak tudni állapodni. A kormánypárti klubbokból kisziváiog az az értesítés, hogy a kabinet lemondását már a mult szerdán terjesztette föl Írásban a koronához. Ö felsége még nem válaszolt erre, a mi azt jelenti, hogy a korona is ragaszkodik az indemniti előzetes átbocsájtásához s hogy ebben az irányban való tárgyalásra, illetőleg arra utasította Bánffyt, hogy még egy kísérletet tegyen, mielőtt megtörténik a döntés. Ennek kívánt Bánffy megfelelni. Most már ez is megtörtént. Mi következik ezután válságba sodrott hazánkra ? Békésmegye közigazgatása. — A féléves jelentés. — A törvényhatóságok minden évben az összes minisztériumnak jelentéseket tesznek a közkormányzat minden ágában. E jelentés szövegét a közigazgatási bizottság most tartott ülése állapította meg. A terjedelmes jelentésen a következőkben tekintünk át: Ajánlja a jelentés az egyleti 8 gyülekezési jog törvényhozás utján való szabályozását. A közegészségügyi törvény módosítását nem sorolja föl az orvosok és gyógyszerészet államosítását, azonban reményét fejezi ki, hogy egy uj közegészségügyi intézkedésekben a mai visszás helyzetnek véget fognak vetni. A szoeziális bajok meggyógyítása czéljából, különösen munkásvédő törvények hozása s a cseléd és munkás biztosítás ügyének állami szervezését tartja a bizottság szükségesnek. A munkáskezek téli foglalkozásának biztosítása végett az ipar fejlesztése s különösen a gyári ipar megteremtése az egyes vidékek lakóinak hajlamai szerint igy pl. Csabán, Szarvason szövőgyár, Mezőberényben gombgyár, Orosházán a szalmafonásnak a legmesszebb menő állami kedvezményekkel való megkezdése és a czirok seprő ós kefegyár fejlesztése volna föladat. __ Állami adóban befolyt a mult évben 1.848.805 frt, visszaesés mutatkozik 8.311 frt. A filoxera pusztításai folytán két községben óx pedig Berény községben 9 hold 1288 D-ől és Vésztő községben 10 hold 1550 D-öl területre nézve pe dig 10 évi adómentesség engedélyeztetett. Bélyeg ós jogilletékben befolyt Bó* kósmegyében az 1898. évben 421,871, mult évi illeték lerovásában 232,127, öszszesen 653,993 frt. A járási mezőgazdasági bizottságok „BékésmegyeiKözlőny"tárcája. Farsang után. Édep, kedves Elzám I Utolsó leveledben arra kérsz, — ír jek már valami érdekes újdonságot az idei saisonról, miután te, — csöndes életű kis falusi teremtés, csak hírből érte sülsz, — mi, boldog fő ós szókvárosi halandók, mozgalmas — eseményekben gazdag és változatos életéről. Oh boldog életű kis barálnőm, miért-e kíváncsiság? Hej be sokszor felcserélném ezt a robotoló életmódot a te csöndes falusi magányoddal; Ott minden egyszerű igar, természetes, itt minden „pflanz", érdek és tetetée, kezdve s koronaherczeg-utczai déli sétától, fel egészen a leányvásárcsarnokig — akarom mondani — a vigadó báltér móig. Aztán az életünk sem olyan rózsás, mint a milyennek látszik, s a milyennek te ábrándos fejecskéddel elképzeled! Legnagyobb mulatságomról, a korcsolyáról le kellett mondanom, a városligeli tavon egész télen át lapikáztak. Színházba nagyon ritkán járunk, mind olyan darabokat sdnak, mint a Bibiiás asszony, meg a Teknősbéka, a melyek ben tisztességes fiatal leányoknak, ha elmennénk is •— darab közepén (epen mikor legérdekesebb) el kell hagyni a nézőteret. Néha elmegyünk az operába — ott meg a papa a hátunk megett ren desen bealszik — hát inkább el se megyek, mert mindenkép csak boszszan kodnám 1 Legtöbbet még a szombati tánczos jourról tudnék neked irni, de hát kis külömbséggtl az is csak olyan halálosan unalmas volt, mint a többi 1 Azt tudod, hogy mióta a papáDak tudomására jutottak a tavalyi házibál utóhangjai — kissé dissonans, az igaz, — hogy az egyik fogalmazó — ugyan azon osztályban, melyben papa a tanácso?, — kíméletlenül leczáfolta a pezsgő qualitását és quantitását — meg hogy az az impertinens Kászonyi Gyurka még kót hót múlva is a mi Henry Clay-jeinket pöfékelte feketekávéhoz a Fiúméban, — a házibálikra egyszer s mindenkorra kimondotta a halálos Ítéletet. Pedig csak többet ért az az egy bál, mint száz ilyen tánczos jour. Emlékezel, milyen pompásan mulattunk Elzám I Mikor Orday Bertus a fülembe húzatta a czigánynyal: „Súgjad a fülébe, majd meghalok értei" ós rám nézett szerelmesen, azokkal a szép dióbarna szemeivel . . Hej, de boldog idők voltaki Azóta sok minden megváltozott ós Bertus most a csúnya Reickhausen baronesseért akar „majd meghalni", a kiről az az általános vélemény,hogy csak bankó van több a zsebében, mint a mennyi szeplő a képén. Neked elmondhatom, sokáig busultam Bertus után, különben tudod te azt, de már vége, nem bánom, olyan leszek, mint a többi, és mikor a mama mult héten az államtitkárék jourján, legédesebb mosolyával fordult a fiatal Moldvay Lajos felé, — a| ki köztudomásúlag egy dus gazdag dunántuli földbirtokosnak egyetlen fia — 8 e szavakkal — „kedves Moldvay, nekünk pedig szombat a rendes fo gadó napunk", — tudtára adta, hogy szivfsen látjuk, én is igéző szeretetre méltósággal nyújtottam felé kezemet, pedig legszívesebben a képébe nevettem volna annak a hosszúlábú gólyának. A szombati jour szerencsésen elviharzott fellettünk. A társaság teljes volt és fényes. (Elengeded, hogy följegyezzem a jelenvolt notabilitásokat és közéletünk kiváló jeleseit.) Azonkívül a fővárosi arany ifjúság elitje. Csak a bemutatkozásnál történt egy kis baleset. Mikor ugyanis a fiatal Moldvay t mutatták be papának, —papa csupa szeretetre móltóság volt, — oh nagyon örvendek fiatal barátom, — mondta — a kedves atyád régi jó pajt . . . puff, — csrrrl papának ós mindnyájunknak torkán akadt a szó 1 — A megtiszteltetéstől meghatott dunántuli caemete zavarában addig curukkolt a sarokba, mig szerencsésen lecurukkolta onnan legdrágább sévresi virágvázánkat, a mely jobb időkben a kedves tomaházi salonunkat díszítette. Jól láttam papának milyen megerőltetésébe kerül, hogy ne szólja el magát, a mamának is pityergőre görbült a szája szeglete és olyan kínosan mosolygott, mikor arról biztosította a végletekig megriadt ifjút, hogy az ilyen csekélység szót sem érdemel. Szegény virágvázs, — azóta már valahogy összeragasztottam Syndeticonnal, de soha se lesz az többet olyan szép. a milyen volt ; — mikor mint apró gyermekek megbámultuk a reá festett gyönyörű pásztor idyllt 1 Aztán egyszerre magam előtt láttam a tomaházi kerti salont, — nyitott üveg ajtaján kiláttunk a szép árnyas parkba, — a hol ugy szerettünk játszani 1 Nagypapa mindig a gesztenye fák alatt üldögélt, s mi boldogan szaladtunk volt hozzá, ha sikerült bálónkkal egy egy tarka pillét fogni. .. Nagypapával együtt elment Toma háza is 1 ... . . . Bizony, nehezen akart megragadni a virágváza, — szemeimet mind untalan elfutotta a köny ! Soh' se lesz vége ennek a levélnek ha igy folytatom 1 — Hol is maradtunk 1 — Igazi folytassuk. 7 órakorserviroztuk a theát az obiigált sandvichekkel, — no tudod sokszor megbámulom magamban n fővárosi emberek gyomrát I Gondold el nap nap után, egy délután 10—11 csésze külömböző izü ós rosszaságu meleg vi zet lehajtanak s esznek hozzá rengeteg mennyiségű kaviáros, sonkás és sardellás kenyedéket, és utánna a helyett, hogy gyomor görcsöt kapnának, — táncolnak, kurizálnak és pletykáznak éjfélig 1 — Ámbár hallottam a múltkor, mikor az előszobában azt mondta valamelyik : „— no fiuk, —az ón gyomromban legott, kitör az orosz japán-chinai háború ettől a »ok langyos théától, — ennek nincs más orvossága, mint egy Gésa estély" I Nem tudom mit értett alatta, mert éjfélkor már minden színháznak vége, — még a Magyarnak is. Külömben igen jól mulattunk, — sokat táncoltunk, a mamák fölváltva zongorázták a keringőket, de nagyon hamisan, mert szegények már álmosak voltak. — Táncoltunk rá pas de deuxt, — pas de patinét, mindent — csak rendes valcert nem, mert az már jouron nem sikk Művészet most a tánc Elzám, — nem ugy mint régen volt, — Moldvay is pró» bálkozik, — de ezután biztonságba ia he lyezem összes még épségben maradt reliquiáinkat. Tegnap egy gyönyörű pármai ibolya csokrot hozott egy livéres inas. Címeres névjegy, arany zsinórral a bouquethoz erősítve. — Kis és nagy moldvai . . . etc. etc. — A virágnak örültem 1 Csak az első még az idei farsangon. — A névjegy a mamának imponált, a livrés inas meg a cselédségnek. Mama forciroz, hogy estére tűzzem fel a piqueniquere, de ón kereken kijelentettem, hogy nem teszem; — Ugy e te sem tennéd drágám 1 ? Csöngetnek 1 Hozzák az uj báli ruhámat, rózsaszín illasió, szegfücsokkorral ós nem ibolyával, — szaladok próbálni I — Legyen legalább a ruhámon illusió, — ha már a fejemben széjjel is foszlott mind, — mind I De téged azért nagyon szeretlek kis Elzám I a te hü Margitod.