Békésmegyei közlöny, 1899 (26. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1899-02-16 / 14. szám

munkásságáról a jelentés a következő­ket mondja : A szarvasi mezőgazdasági bizottság eddig legtöbb életjelt adott ma­gáról 8 különösen az állattenyésztés ér­dekében működik dicséretesen. Az ő buz­gólkodásának köszönhető a tájfajta te­nyésztése mintegy 300 darab anya-lóval. Továbbá a mezőgazdaság actualis kér dóseiről és az állattenyésztésről gyakran tartanak népszerű előadásokat a kisgaz­dáknak s e téren előljárnak ifj. Dérczy Péter nagy bérlő, V. Balla Sándor ura­dalmi tiszttartó ós többen. A vallás és közoktatásügyi tárczára vonatkozó rósz szerint megyénkben meg nem felelő iskolák vannak. Bánfalván (1), Orosházán (1), Szeghalmon (3), Vésztőn (1), Gyulán (1) iskolában. Ezek mind ev. ref. felekezeti jellegűek. Uj iskolák szükségesek : Bánfalván Csorváson Dobozon Endrődön 3 iskola, 3 tanitóval. 2 1 5 F.-Gyarmaton 3 Kondoroson K.-Tarc án P.-Földváron Szt-Tornyán Szeghalmon Szt-Andráson T.-Komlóson Gyulaváriban Kótegyházáu Újkígyóson Békésen 3 2 1 5 3 1 2 1 2 4 2 3 2 1 2 3 döntés nem törtónt. Viszont a „Neues Wiener Tagblatt" szerint aki rálya legerólyesebblépósek tótelérefölhatalmaztaBánffy Dezső bárót. Mindezek alapján eligazodni nem lehet, mert Bécsből politikai körökhöz abszolúte nem érkezett hir a koronatanácskoz^s eredmé­nyéről. A megyében 11 tanképesittetlen ta­nító van. A betegségek szomorú statisztikája ez : hevenyfertőző betegség 2338 volt az előző 1897. ós 6254 a mult 1898. évben. A betegségek százaléka ll'4°/o volt. Tisztviselők ellen 46 fegyelmi ügy helyeztetett folyamatba. Vármegyei utak építésére 1.000,000 frt, vicinális vasutakra 840,000 frt, állami transversalis ut építésére 153,684 forint, 1897-ben a törvényhatósági útépítésre 200,000 frt s elmegyógyintézet építésére 300,000 forint kölcsön vetetett fel. A jelentésnek több passzusánál volt érdekes vita, a gyógyszerészet államosí­tása kérdésénél V a r e á g h Béla előbb való álkmi rendeztet lát szükségesnek, mig Fábry Sándor dr. alispán nem a gyógyszerészet közhivatali szabályozását, de a demokrata közszellemhez méltóan, annak szabad iparrá tételét látja szük­ségesnek. Több paszszusához szólt a jelentés­nek Hajnal István dr., H a v i á r Dá­niel, Zsilinszky Endre dr., így kü­lönösen figyelmet igénylő azon általános panaszból kifolyó indítványa, hogy a csabai postán a nagyfokú összetorlódás miatt a személyzet szaporítását kérte, melyet Keller Imre a gyulai postával szemben is kiakar terjeszteni; szintén elfogadtatott A jelentés tervezete egész ben véve jól summázza össze a mult év eredményeit s apró, módosító, helyesbítő részek javítása mellett felküldetik a bel­ügyminiszterhez. Csak a benne rejlő sok óhajt meg­szívlelnék 1 A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Minis*terek a király előtt. Budapest, február 15. (Saj. tud. táv.) A Bécsben időző kormány tagjai reggel Széchenyi Mánó grófnál tanácskoztak, majd Kállay Béni közös pónzügyminis térnél értekeztek. Kilencz és fél órakor a király elsőül Fejérváry honvédelmi minisztert egy óráig fogadta. Aztán Széli Kálmán szintén egy óráig időzött a kkirálynál. Tizenkét órakor fogadta ő felsége Bánffy Dezső bárót. Mindezen kihallgatások a helyzet sanálása érdekében történtek és a meg­jelentek mindegyike leplezetlenül elmon­dotta a béketárgyalás eddigi vajmi ke­vés eredményét. A minisztérium lemondása. Budapest, február 15. (Saj.it tud. táv.) Az Esti Újság bécsi külön tudósítója te­lefonon jelenti, hogy a király Bánffy Dezső br. lemondását elfogadta. Egy ben Fejérváry Gézát bizta meg a kor­mány alakításával. Ellentétes hirek. Budapest, február 15. (Saját tud. táv.) A kormány lemondásáról való értesülést, szemben a tekintélyes bécsi lapok ellen­tétes híreivel, 1 aitóí kcdásssl kell fogidni A Neue Freie Presse szerint délig A villamos világítás. A „Békés" 6 .ós7-ik számaiban egész terjedelmében közli a „Villanyvilágítás" czim alatt Straub Sándor tanár szakvé­leményét, a melyet bevezetéssel ellátva, fentartja magának a jogot, hogg a szak­vélemény folytáu előálló uj helyzetre s a további leendőkre nézve nézetét n yilvánithassa. ügy tudom, hogy a „Békés" ezen jogát eddig is, habár nem minden elfo­gultság nélkül, korlátlanul gyakorolta, a mennyiben a „Magyar villanyossági rószvény-társaság"-nak hasonlithatlanul kedvezőtleneb ajánlatával szemben, mégis a „Magyar vasúti forgalmi részvény-tár­sasaga ajanlata ellen foglalt állást, holott csakis ezen ajánlatnak köszönhető, hogy mindezideig, kivéve, a hol vizerő áll ren­delkezesre, egy város sem kötött oly elő­nyös szerződést, mint Gyula városa. Áttérve szakvélemenyre, mindenek­előtt megjegyzem, hogy Straub tanár ur nyiivan nem ismeri a helyzetet és ez ok ból Gyulát olyannak képzeli, a hol tiz ezrekre menő lámpák berendezésére van kilátás, legalabb erre lehet következtetni a tanar ur azon aggodalomteljes kérdése folytán, hogy Gyula városa nem-e csu­pán a villamos energia előállítására adott engedélyt ? Pedig a szerződós egész világosan mondja, hogy az engedély tartama alatt akar csövekben, akar sodronyokon vagy más módon vezethető világításra enge­dely nem adható, a mi nagyon termé­szetes is, mert nem lehet oly balek vál lalkozót képzelni, a ki százezreket fog invesztálni egy vállalatba, anélkül, hogy biztosítékot nyerne az iránt, hogy pl. 5 év múlva, midőn a vállalat az e.ső évek deficzitjeiböl valahogy kivergődött, valaki gazvilágitást ne létesíthessen. Ezen biztosítékot képezi a város ki­zárólagos engedélye, amelyet nem ingyen adott, mert kap erte : 1. Közvilágítást rendkívül olcsón. 2. Az engedély lejárta után egy ak­kor legalabb 200.000 frtot megérő vagyont. Valószínű, hogy az első években, ha Csabát is megnyerjük, a két várost egy közös áramfejlesztő telepből fogjuk viiagitani, mert csakis azon esetben le­hetne a szerződés 2. §-aban kikötött fo­gyasztási minimumtól eltérőleg is létesi teni a vállalatot; ez aí ónban csak ideig­lenes állapot lehet; mert a nagyobb fo­gyasztás beálltával elkerülhetetlenné vá­lik az áramfejlesztés elkülönítése. Az pedig az illető város érdekeit semmiben sem károsíthatja, ha nem most, hanem 5—10 óv múlva kap egy akkori fogyasz tasnak megfelelő külön áramfejlesztő te lepet. Complikácziók pedig ezen közös áramfejlesztésből már azért sem kelet­kezhetnek, mert akar megváltás esetén, akar pedig az engedely lejárta után mindegyili városnak úgyis külön kell egy-egy telepet atadni. Hátrány tehát ezen viszonyból nem keletkezhetik, ellenben következő előnyei volnának : 1. Ha a két város hosszadalmas tár­gyalásokkal meg nem akadályozza, még ez évben kapjak a villamos világítást okvetlenül. 2. A közös telep lehetővé tenné nem csak a világítás berendezését, hanem a nappali áramszolgáltatást is erő átveteli czeiokra, a mi a két város iparát fej­lesztené, A magánfogyasztóktól várható jöve­delmet a szakvélemény „tájékoztatás czéljából" 21.000 írtban állapítja meg, habar megjegyzi, hogy egy-egy lámpa nak átlagos í 00 órán át való egése ma gánosoknál nem, legfeljebb kávéházak oan lehetséges. Eltekintve attól, hogy Gyulán tény­leg nem várható az első években 1200 drb atiag 350 hwiott fogyasztó magan lámpa ós igy tehát a jövedelem sem le­het annyi; ezen számítás nagyon élén­ken emlékeztet egy csabai város atyának hasonló számitásara, a ki még azt is ki­számította, hogy 50 óv alatt mennyi jö­vedelme lesz a vállalatnak. Ha az illető városatyát azonban oly számítással akarnák nagyobb jövedelem­vallomásra birni, misieiint van pl. 1000 hold földje s egy hold töldön terem 10 mázsa buz8, a melynek értéke 70 frt, évi jövedelme tehát 70,000 frt: — vajjun nem hozakodnék-e elő azokkal az ellen­vetésekkel, hogy ez csak bruttojövede­lem, a melyből a tekintélyes beruházási ós művelési költségek mindenesetre le­vonandók ? ­Minthogy pedig a villamossá elő állítása is költségeket okoz, a jövedel­met csakúgy számithatjuk ki pontosan, ha azokat levonjuk. Feltéve, hogy Gyula városában kü­lön áramfejlesztő telepet kellene létesí­teni és hogy az 1200 drb átlag 700 órán át égő lámpa összehozatnók, akkor volna : A) Jövedelem. Magánfogy. 1200 lámpa után 21*000 frt Közvilágítás . 4.500 „ 25.500 „ B) Kiadások: 1200 magánlámpa á 700 óra 840,000 óra 300 utcai lámpa á 1800 „ 540,000 „ 4 ívlámpa megfelel 40 izzó­lámpának . . . . . 72,000 „ 1452,000 „ Minden 10 égési órához egy lóerő 8zükógeltetik ós minthogy egy lóerő elő­állítása körülbelül 4 krba kerül, akkor 145.200 X 4 = fűtőanyag . . 5808 frt. Személyzet: 1 üzemvezető, 1 fő­gépósz, 1 segédgépész, 2 fütő, 4 napszámos v 2 szerelő . . . 8000 „ 4 iviampához szénpálczák . . 150 „ Izzólámpák kicserelóse . . . 300 „ Javítások, újítások, tisztító és kenőszerek 3500 „ Adó ós biztosítás 1500 „ 150,000 frt tőke 50 évi törlesztése mivel 50 óv múlva a vállalat a város tulajdonába megy át 7500 „ összes kiadasok 26,658 frt. vagyis még azon esetben is, ha a kivánt mennyiségű lámpa össíehozatnék, lega­lább 1258 frt defficitre számithat a vál­lalat. Ily körülmények közt természetes, hogy ai egységár leszállításáról szó sem lehet, de még akkor sem szállítanék le, ha a vállalat már most is hasznot pro­dukálna ós pedig a következő okoknál fogva: Általánosan elismert tény az, hogy a villamos energia előállítása oly tökélyre jutott, hogy ezen a téren haladasnak alig van helye, mert a villamos energiában majdnem ugyanazt az erőt találjuk meg, a mit annak e őállitására fordítottunk s a külömbözet csak néhány szazalók. En­nélfogva az .energia előállitásB mindig annyiba fog kerülni, mint most. A villamos erő felhasználása körül azonban még igen sok találmánynak van helye, nevezetesen a világító testek te kintetében. A mostani világító testek csak mint­egy 7°/ 0 át használjak fel az energiának, mig a többi 93% kárba vész és igy jo­gosan feltehető, hogy előbb-utóbb mégis feltalálnak oly világító testeket, a me lyek ezen 93% nak részét megmentik ; már most is kísérleteznek oly lámpák­kal, melyek az energia mintegy 20% át adják és ennél fogva az ezekkel való világítás 66%-al iesz olcsóbb, mint a mostaniakkal. Minthogy a világító testeket a kö­zönség szerzi be, nyilvánvaló, hogy az esetleges találmányok előnyeit nem a vállalat, hanem a közönség fogja élvez­ni, mert akkor is csak száz wattért fog 50 krt űzetni, a melyet jelenleg 2 óra alatt, jövőben pedig előreláthatólag csak 6 óra alatt fogyaszt el. A szakvélemény bevallja, hogy Bu­dapesten is 5 kr. pr. hectowattaz alapár, pedig itt az engedelyórt a város semmit sem kötött ki magának, hivatkozik a? on ban egyes vidéki városokra, a melyek­ben 4'8 krt fizetnek a magánfogyasztók. Erre csupán azt jegyzem meg, hogy pl. Kaposvárt tényleg 4'8 az alapár, ámde a város 300 drb izzó ós 4 drb ivlámpáórt 6000 frt évi atallányt fizet, mig Gyula ugyanannyiért csak 4500 frtot fizet 1 Könnyű valamire azt mondani, hogy drága,denehéz bebizonyítani,hogy másutt ugyanazon tárgy olcsóbban megszerez hető-e ? Hiszen volt alkalma Gyula városá­nak is meggyőződni, mit kértek tőle a közvilágításért más vállalkozók és ha nem annyival előnyösebb lett volna ezen ajánlat, bizonyára szóba sem állt volna annak benyújtójával. Eí ez okból remélhető, hogy Gyula városa nem fog ragaszkodni a szakvóle mény által ajánlott összes módosítások­hoz, a melyek a vállalat létesítését egy­szerűen lehetetlenné tennék. Tevan Adolf. között részvény szelvényenként 25 frtot osztanak ki. Hogy az intézet összforgalma közel kilenczven millió volt, hogy a tiszta jövedelme 81.044 frt, ez az intézet lapunkban részletesen közölt mérlegből kitűnik. Megemlékezik a jelentés a mult év aug. 15 én megnyilt közraktárról, mely­nek forgalma és raktárállománya statisz­tikai kimutatások szerint az országban létező ily vállalatok közt, máris egyike a legjelentékenyebbeknek, a mi életké­pességének és jövedelmezósének örven­detes bizonyítékául szolgál. B.-csabai fiókintózetünk, — mondja az igazgatóság — folytonos fejlődósben van s annak vezetésére hivatott igazgató­tanács czóltudatos buzgó tevékenysége folytán napról-napra nagyobb tért hódit magának. A fiókintózet jövedelme, mely a mult évinél nagyobb, minden tekintet­ben kielégítő ós alapos reményünk van, hogy ezentúl is annak fokozatos gyara­podásáról lesz szerencsénk beszámolhatni. Keresztes Gyula indítványára Böhm Adolf vezérigazgatónak, Varjassy József elnöknek, az igazgatóságnak, a felügyelő­bizottságnak, a csabai fiók vezérképvise­lőségének ós n«gyválasztmányának, va­lamint ae aradi és csabai derék tisztvi­selői karnak buzgó, lelkiismeretes mun kájáért lelkesen szavaztak jegyzőkönyvi köszönetet. —• A mezöberónyi takarékpénztár rész­vénytársaság szintén kibocsájtotta mult évi zárómórlegét. Az intézet pénztári for­galma 2 122 056 frt volt. Betétei 260 255 írtra nőttek. Az intézet ez évi nyeremé­nye 8374 frt. Az intézet közgyűlése, me­lyen a nyeremény felosztási tervezetet is megállapítják, márczius 5-én lesz. — A körös-tarcsai takarékpénztár rész­vénytársaság ez évi közgyűlését 12 én tartja. Az intézet forgalma 1.201,534 frt volt. Az intézet nyereménye 6906 korona. Az intézet 10% kai növeli tartalékalap­ját. Részvény osztalékra 2400 koronát használ föl — A gyulavárosi takarókpénztár hu­szonhatodik üzletóvónek mérlegét most teszi közzé. Az intézet tiszta nyeresége 17,589 frt volt. Váltó-tátoája egy millió 167,326 frt, A részvényesek között 10.000 frt osztatik szét. A tartaléktőkét 10°/o-al növelik. Az intézet február másodikán (ártott közgyűlésén Dutkay Béla alelnök és Kovács Károly helyére alelnöknek G r o ó Ferencz, igazgatósági tagnak pe­dig K o h 1 m a n n Ferencz választatott. Pénzintézeteink. — Az aradi ipar és népbank, melynek Csabán virágzó fiiókiutózet van, vasár­nap tartotta Aradon évi közgyűlését. A közgyűlés lelkes hangulatban folyt le, mert az intézet az általános gazdasagi súlyos viszonjok között azt jelenthette, hogy az intézet semmiféle veszteséget nem szenvedett, sőt az intézet minden ágában fejlődést mutat. A részvényesek ÚJDONSÁGOK. — Kinevezések. A kereskedelemügyi m. kir. minister a békési kosárfonó iskola felügyelő bizottságának elnökévé Hajnal István dr. m. tb. főorvost nevezte ki. — Ifj. N u s z b e k Sándor a vármegye fő­ispánja a szarvasi járás főszolgabirája mellé közigazgatási joggyakornokká ne­vezte ki. — A csabai takarékpénztár-egyesület zármórlegének kibocsájtása alkalmából néhány szót ejtettünk lapunk mult szá­mában ezen folytonosan fejlődő, virágzó pénzintézetről. A számok felcserélése következtében azonban a köjlemény több helyen értelmetlenné lett ós bár ugyan­ezen lapszám hirdetményi részében köz­zétett zármórleg felderíthette a tévedé­seket, mindazonáltal az esetleges félre­értések eloszlatására a múltkori téves adatokat a következőkben helyesbitjük: A pénztári forgalom, szemben az 1897. évivel 7,646.684 írttal emelkedett; a kölcsönüzletek emelkedése 306 789 frt. A betétek álladéka könyvecskékre és folyószámla 1,801.934 frt. A tartalékalap ez évi ráeső hányaddal (10%) együtt ma 68.641 frt. Külön tartalékalap czimón is 929 frtot állítottak be a mérlegbe, A tisztviselők nyugdijalapja az ez évi nye­reség ráeső hányadával (2o/o) 12.568 frt. Az intézet évi tiszta nyeresége 36.034 frt, • mult évinél 5815 írttal több. — Érdekes indítvány. Bókósvármegye gazdasági egyesületének legközelebbi ig. választmánya érdekes indítványt fog tár­gyalni. Ugyanis K r a f f t Viktor választ­mányi tag mutat be határozati javasla­tott, melyben fölhívja a gazdasági egy­letet, foglaljon állást a borhamisító sin­dikátus ellen és egyben szavazzon elis­merést Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszternek, a miért oly erélyesen lé­pett föl a műbőrgyártók ellen. — Erdöhivatal Békésmegyét a ke­reskedelmi miniszter a XVI-ik eidőhi­vatalhoz osztotta. E hivatalnak kerülete kiterjed: Békésvármegye egész terüle­tére, továbbá Bihsrvármegye némily já rásaira. Személyzete: Egy m. kir. erdő­mester, egy m. kir. főerdész ós m. kir, erdészjelölt.

Next

/
Thumbnails
Contents