Békésmegyei közlöny, 1899 (26. évfolyam) január-június • 1-52. szám
1899-06-01 / 44. szám
lefokozott tiszthelyettes, közlegény uniformisban, ballábán békó, jobb kezén bilincs. Az ő elzüllése a legnagyobb. Lealacsonyodni odáig, bogy előbb Zsilákék nyakán egy hónapig éljen, aztán velük rabolni menjen. Némi enyhitő sugár e rémes és az obszcén helyzetekben az undorodásig gazdag bünpörben, hogy a gyilkosságból kivonta magát és a töredelmes beismerés révén a lelkiismeretnek fölébredését mutatta. Az ő beismerésével tünt ki, hogy Zsilákék napokkal előbb vadásztak ember után, akit megöljenek. Koós Ferencznó, akinek meggyilkolása csak véletlenen mulot', a három gonosztevő szájából hallotta, mit forraltak ellene, hogyan akarták kivé gezni ? A sovány öreg asszony többször megborzongott az ármány hallatára, mint a hogy a hallgatóságnak is az elször nyidés szenzációja jutóit ntmcsak ez hanem más résziéinél is. „Még az apámhoz is betörnék rabolni, ha nála pénzl sejtenék", mondotta Zsilák Lakatosnak. Kötelet hordott magánál, elszánva magát pénzért mindenre. A fátum, mely Pikónak szörnyű halálát megengedte, rávig}Oigolt a gonosztevőkre, mikor az áldozatnál mindössze 1 fit 25 krt találtak. Az örökhaiaimu és bosszúálló igazság J :" - társadalom megnyugtatására ptuig a "»-tölcsileg elvete fegyházba dobja az c.^medetteket. Azok csak az Ítéletre morzsolnak el egy-két könnyet; a tárgyalás során pedig nyomorultul, de ép oly közönynyel védekeznek a főbenjáró ügyben, amikor Pikó egy jajszóval meghal, mint a csir kéért, meg a száll deszkáért, a mit loptak. Soha a gyulai törvényszék előtt ilyen bündrámamég nem tárult föl. A modern é et nagy abbereciója ez. Megdöbbentő, gondolkosésra késztő, hogyan lehetne a társadalmi berendezkedésben a bűnös hajlamokat ilyen 0csmsn}sígig meggátolni. Részletes tudósításunk a következő: Háromnegyed 9 órakor vezették föl a vármegye fogházából a fegyenczruháb»n lévő Z-ilakot, külön szuronyos őr Z ilaknét. Likatost két teljes hadi fegyvrrzetbin levő de&rtczeni bíika hozta Debrecztnből kemény bilincsre verve. A közönség szorongásig megtöltötte a termet, mely igazán szűknek bizonyult. Jelenvoltkk kiváló orvosaink, a kiknek pompás lólektarulmány kínálkozott. A bíróság igy alakult : elnök Y. Szakmary Arisztid, aki a nigy c?omó előiratot, köz e a hadbíróság 88 oldalos német katonai jegyzőkönyvet alaposan áttanulmányozd, aki nagy tudással és rendkívüli n3Ugalommal vezette a tárgyukat. Erre a nyuga ómra pedig nagy szükség vol', nemcsak a vádlottak nyomorult védekezese miatt, hanem azért is, mert a közönség többször okot adott elnöki felszólításra. Szavazó bírák voltak Lehóczky, Hubay, jegyző Y a n d 1 i k. A vádhatóságot dr. T ó t h Ferencz kir. alügyész képviselte. A Zsilák párt B r ó d y Ernő és Kohn Mór, a jogász nemzedék e pályakezdő két kiválóan képzett tagja, nagy tudással és szerencsevei védte. Szakmáry Arisztid mindenekelőtt konstatálja, hogy a megidézettek valamennyie megjelent, kivéve Dokupil Ferencznót, a meggyilkolt édes anyját ós néhány károst, többek között Schvarcz Jónás csabai vendéglőst, a ki telefenon hivatik be tanuságtótelre. A vád. A végtárgyalás azzal kezdődik, hogy felolvastatik a vádlevél, mely az olvasóink által ismert adatokat tartalmazza. Rövidesen a következőkben foglaljuk össze a borzalmas bűntényt. Lakatos Dezső tiszthelyettes, midőn közlegónynyó ledegradáltatott, Zsiláknóval szerelmi viszonyt folytatott. — szolgálati vétség miatt Fehértemplomba katonai fogságba került, a hol Zuláknó meglátogatta. La katos időközben megszökött és Csabán egy hónapig buddogott Zsiláknénál; de helyzetük mind súlyosabbá váit, mert a szomszédok sepegték, hogy „Kati katonaszökevényt rejteget." Ekkor elhatározták, hogy Szerbiába szöknek; ám ekkor pénz kelletett, AZ első terv az volt, hogy Koós Károlynót, a ki Arad ról vásárról jött haza, az ablak keresztfájára kötik. Ez azonban azé.rt nem sikerült, mert az ulczón jártak-keltek. Ekkor határozlák el, hogy Zsiláknó elcsalja azokat, a kiknél pénzt gondolnak. Igy előbb egy katonatisztet, majd egy löldmivest vett hálójsba, de ezeknek pénzét nem tudta elvenni. Ekkor jött a szerencsétlen Pikó, a kinél 1 frt 25 krt találtak, meg egy szivart, melyet a „műtét" után Zsilák menten elszívott. Az értéktelen iratokat elásták. Pikót nem a kötél fojtotta meg, hanem Zsilák ujjai. Vádlottak beismerik a borzalmas bűntényt, csak azt tagadják, hogy előre megfontolt szándókból követték volna el a gyilkosságot E szörnyű bűn mellett apró tyuktolvajlás és vasúti tárgyak elidegenítése terhelik még a „jeles" párt, ezek a főbűnnel együttesen kerültek tárgyalásra. A kit megakartak ölni. Mindenekelőtt Koós Ferencznó szül. Gyurkovics Mária, vagyontalan, szikár és éltesebb Jaminában lakó kofaasszonyt hallgatták ki. El n ö k: Van-e tudomása arról, hogy magát a Zsilák pár előbb kiakarta rabolni; majd március 4 én megakarta gyilkolni ? — Utánna m jött két ember, de nem tudom kik. Én megijedtem s erőmhöz képest futottam. — Volt-e 4-én önnél Zsilákné ? — Volt az napon, a midőn a gyilkosságot elkövettek. Éa mondottam: Mit keresel nálam ? — Magában lakik ? — kérdezte ő anélkül, hogy feleletet adott volna az én kérdésemre? — Valami gyanúsat nem vett észre a Zsilákné viselkedésén ? — Nem én, semmit. — Éjjel hallotta, hogy beakartak törni ? — Nem. Csak azt mondották, hogy ^v^ ^enek ott hálni, mert sok ők szeiou. ágyam van. '-'^s anyja írásban A meggyilkolt eu. - vagvon i vallja, hogy nem ismeri üan. 4 viszonyait, 2000 frt kártérítési . mert fia Őt öreg napjaira segítette voix. ' Franyó Pál, Nóvák János, dr. Farkas Károly allamvasuti fogalmazó, mint a Máv. "képviselőjót hallgatták még meg káraikra. Zsilák János vallomása. E ek után következett Zsihk János kihallgatásé. 36 évep, ág. ev., nős, egy kis gyermeke van, napszámos. R andőr voit Csbbán 1889-től négy évig. Bűn tetve volt kártyajátékért két izben. Elnök: Miért hagyta ott a rendőri szolgálatot ? — Elbocsájtottak az asszony miatt, mert az asszonyt löbbször letartóztatták PÍjeli csavargás miatt ; ez nekem rosszul eset', azért nem teljesítettem a szol gálatot. — Adja elő, hogy Koósáné gyilkos ságát hogyan lervezték ? — Hozzánk jött Lakatos Dezső és a feleségemmel rábeszéltek, hogy menjek velők Fejértemplomba. Et is mentem. De már akkor Lakatos bajban volt. Be volt csukva. Az asszony bejárt hozzá. De a katonasag észrevette az asszonyt s a városházára vitték, a honnan kény szerutlevóllel jöttünk haza. Mire mi haza értünk, néhány nap múlva mint, szökevény Lakatos hozzánk szökött. Éa meg sajnaltam és szállást adiam neki. Ek kor határoztuk el, hogy Koósnónak elvesszük, elraboljuk pénzét, a hogy le het, mert a házigazda ijesztgetett, hogy ha még ott maradunk, Lakatost följelenti. Tehát mennünk kelletett. Es igy nem volt maradásunk, Szerbiába akartunk szökni. Koósnéhoz azért nem mentek be, mert a terv az volt, hogy az asszony előbb be megy s ha hosszabb ideig tartózkodik, akkor van bent valaki. S miután Zsiláknó tovább volt, bent ők akartak be menni. Közben pedig nem is igy maradt el a gyilvalaki jött kosság. — Ki indítványozta Koósné megölését ? — Mind a hárman, hogy ki volt az első tervszövő, nem mondhatja. — A felesége indítványozta? — Azt nem mondhatom. — Maga biztatta Lakatost ? — Nem, ő biztatott engem. Már be is mentünk volna ; de akkor jöttek. — Mikor vette magához a kötelet? — Az nap reggel. — Milyen czelra vitte magával ? — Hogy használjam. Tóth ügyész : Mondja el, mit mondott a felesége, mikor Koósnétól kijött. — Miért nem jöttök be ? Hiszen nincs bent senki. Nem sokára jön az ápolónő. Erre én azt feleltem, ha ápoló jön, az ott találhat, abból baj lesz. Es e miatt nem mentünk be. Még Bródy Ernő védője tett kérdéseket a gyilkosságra irányzott szövetség részleteire. Elnök : Pikó László meggyilkolása hogyan történt? — Az asszony„ajánlotta, hogy men jünk a vasulhoz. Ő egy pár embert el csal. Mert pénzt akartunk minden áron. Ha ithet lopással, ha nem lehet akárhogyan. — Maga is elment az asszonnyal ? — El. A vasúthoz. Lakatos a fiam mai az oláh temetőbe ment. — Ugy határozták, hogy Lakatos is magukkal lesz a gyilkosságnál ? — Ugy. Eleinte a gyerekkel volt a temetőben. Tiz órakor kelletett vele találkoznunk. Tiz órakor még nem volt pénzünk. Akkor a gyereket lefektettük a „Kaka»"-ban és elmentünk a 11 órai vonathoz. Ekkor mar Lakatos is velünk volt. — A kötelet miért vitték ? — Nem azért, hogy megfojtsuk az illetőt, de hogy könnyebben bánjunk el vele. — Tudta ezt a felesége, hogy a köte let használni fogják. — Tudta, még ő biztatott. Némely részletkérdésben ellenmon dákban van Zsilák a vizsgálóbíró előtt tett vallomásával. Most azt mondja, hogy Lakatos állandóan vele volt és még ő figyelmeztette, hogy van már alkalmas ember. Terheli Lakatost, hogy ő indítványozta, hogy menjenek Pikó után. Mikor megláttuk, folytalja, ráijesztettünk Pikóra, hogy a sinek között járkálni nem szabad, talán lakatot tört? A czél az volt, hogy elcsaljuk az állomástól messzebb Lakatos elől ment Pikóval, én az asszonynyal utánok. Mondtam az asszonjnak : — Ezzel nem érdemes kezdeni. — Dehogy nem, — szólt az asszony — van nála több szaz forintnál. Ekkor vetettem rá a hurkot. A hallgatóság nagy szenzácziója között mutatja meg, az eredeti bűnjelt képező kötélen, miként vetette a hurkot. — Lakatos is fojtogatta? — Nem mondhatom. Ő csak kifosztotta az áldozatot. — Mit loptak ? — Nem tudom Lakatosnál volt az elrabolt pénz. — Mennyi ? — Nem tudom. Lakatos mondotta, 1 frt 25 kr. volt csak. A tárgya kat egyu^ ástuk el Lakatossal. — MikJ 1 1" határozták el azt, hogy kötéllel menned esí e valami pénzes emberre ? — Délelőtt. , , — Lakatos és a feil^ege nem be ezélték le, hogy ne öljön. I — Nem ; banem még ők biztattak Bródy Ernő dr. kérdései. Mikor maga feleségül vette Zsilák Katit, szerette ? — Szerettem. — Mikor hütlenst 1 geo érte, hogy vette ezt ön ? — Fájt ne kem De nem tudtam tőle szabadulni. — Tudja mi az a Szerbia ? — Tudom ; ország. — Mórt hajította el a kötelet, hisz ez vigyázatlanság volt? -r- Nem gondoltam erre. Ittas voltam. Elnök: Ezt ön ez előtt sehol sem mondotta. — De mondtam, utthon is it tam az nap Lakatossal, aztán a Kakasnál megittam msgamban egy decit; tiz órakor megittam ismét egy deczit, együtt két decit. Most még több apróbb lopási esetet mondott el Zsilák ugyanazzal a flegmával, melyet a rémes bünpörben tanusitott. Az orvos szakértők ép elméjűnek mondják, habár alacsony értelműnek tartják, elmezavarnak semmi nyoma. Zsilák Kata kihallgatása. Ezután Zsilák Katit vezették előre. Sápadt volt és kezdetben csöndesen szólott, de igen nagy lelki éberséggel védte magát és a tényleges gyilkosság alól ügyeden tisztázta magát. Nyomorult életéhez képest elég jól tartja magái, romlottságát a folyosón való mosolyai is elárulják. 31 éves, Csanád-Apácán született, egy gyermeke van. Büntetve volt. — Adja elő, hogyan határozták el Koós Ferencznó kirablását és esetleg megfojtását. — Lakatossal mult óv karácsony he tében ismerkedtem meg. Lakatos pénzt küldött Fehértemplomból ; — ekkor el mentem azonban akkor már Lakatos fogva volt. Mi haza jöttünk s utánunk szökött Lakatos. — Ki küldötte magát Koósnéhoz ós miért ? — Az uram küldött, mert kiakarták rabolni. — Meggyilkolásról nem volt szó ? — Előttem nem volt./Tagadja, hogy (udott volna a gyilkosságról. Azonnal szembesitik férjével. Szembesítéskor Zsilák állítja, hogy a felesége tudott az elhatározásról. Zsilák Kati a legnagyobb frivolitás sal beszéli el az ezután következő csúnya do'gokat. Hogyan vont Pikó előtt két embert hálójába, hogy a tőlük kapott pénzből hozott Zsilák pálinkát, még meg is szidta, hogy minek iszik annyit. A lényegtelen dolgoknál részletesen vall, de a midőn az ő bünrészessége forogna szóban, tagadja, hogy a gyilkosságról tudott volna. — Micsoda port tartogatott maga? — Egy csabai asszonynak tartogattam, a ki szert kórt tőlem, mert félt az anyaságtól. (Derültség a közönség kö zött, Elnök erélyesen rendre utasítja a közönséget). Zsiláknó kihallgatásával véget ért a délelőtti tárgyalás. A délutáni tárgyaláson Schwarcz Jónás hallgattatott ki, a kitől Zsilák János egy pulykát lopott el. Schwarcz elmondotta a pulykalopás történetét, hogy éppen zárva volt-e a kis ajtó, — azt már nem tudja' A lefokozott tiszthelyettes. Következett Lakatos Dezső kihallgatasa. 22 éves, róm. kath., 5 gymnasiumot ós kadét-iskolát végzett. (Elszörnyedös a közönség között). Mint kadét őrmester került ki az iskolából. Sikkasztásért lefokozták. A vizsgálati fogságból szökött 76 napi fogság után meg Fehértemplomból. — Hol ismerkedett meg Zsiláknóval ? — Mikor Csabára jöttem. Elmondja továbbá, hogy szerelmi viszonyban volt hónapokig, február 3 án szökött meg, öt napig barangolt, a mig Csabára érkezett. Előbb Zsilákkal találkozott, a ki nejét egy jaminai korcsmába hívta, a hol vele találkozott. Ezután a Koósné elleni gyilkosságot deriti föl a legnagyobb őszinteséggel. Zsilák igérte, hogy pénzt fog szerezni. El is ment minden éjjel. A rokonaira pályázott, a kiket kiakart rabolni. Zsilák inditványozta, hogy Koósnét meggyilkolják. Mikor Koósné Aradról jött, rálestek, de ő (Lakatos) megbánta a dolgot ós még ő mondotta, hogy nem látja az asszonyt, pedig látta. Apróra elmondja, mint küldöttek előre Zsiláknót Koósnéhoz ós ők kint várakoztak. Az egész tervet Zsilák eszelte ki. Erre mindjárt a szembesítés következik. Zsilák ragaszkodik Lakatos ellenében ahhoz, hogy a terv az volt, hogy Koósnét együtt ölik meg. Lakatos ezt tagadja. Laka'os ekkor terheli Zsiláknót, hogy ő is tudott a gyilkosságról. Erre következik Pikó László meggyilkolásának ügye. Ebben is teljes részletességgel nyilatkozik. Uj részlet itt az, hogy Zsiláknó teljes határozottsággal állítja, hogyjózanok voltak, a férj e, Lakatos is. 0 pedig egyáltalában nem is ivott. Itt Zsiláknó azt állítja, hogy egy litert is megtudott a férje inni még sem volt ittas. Bródy: Zsilák, miért ivott maga négy^ deciliter pálinkát ? Zsilák: Mert Lakatos mondta, hogy jobban megy a dulog, b a egy kicsit iszik az ember. Lakatos elmondja, hogy Zsilák eszméje volt, hogy kötéllel hurkot vet az illetőnek a nyakába. Zsilák dicsekedett, hogy ő rendőr korában jól begyakorolta magát ebbe, a legényeket lánczczal igy rántotta le. Egészen jól látta a dolgot, Zsiláknó a fojtogatásnál mindjárt elszaladt. Mig Zsilák a kötelet tartotta, rákiáltott : — Siess, minden zsebét szedd ki. De nem találtak nála, csak 1 frt 25 krt, ms-g írásokat. Zsilák váltig azt mondotta, hogy ő visszamegy megnézi, mert nem hiszi, hogy ő (Lakatos) jól nézte meg a zsebeit. El is mentek Zsiláknóval és még egyszer kikutatták ketten a zsebeit. Zsilák közben dicsekedett, bogy milyen ügyesen hajtotta végre tervét. Zsilák még azt is elmondta, hogy apját is megrabolná, csak tudná, hogy van pénze. Bródy: Mikor tudta meg azt Zsilák, hogy ön feleségével szerelmi viszonyt folytat ? Lakatos: Nagyon jól tudta azt, hogy felesége milyen életet folytat. Bródy: Miért volt jó viszonyban magával Zsilák ? Lakatos: Mert ő nem szeretett dolgozni és én tartottam pénzzel. Bródy: Maga nem félt attól, hogy Zsilák bántani fogja ? Lak a to s : Sőt nagyon is féltem. Sokszor mondtam ezt a feleségének. Kohn: Szerette maga Zsiláknót ? Lakatos: Szerettem. Zsiláknóval való szembesítésénél elmondja, hogy Zsiláknó a kötélről nem tudott semmit. De a tervről hallhatott, mert együtt beszéltek erről. Zsilák ragaszkodik állításához, hogy Lakatos Dezsővel együtt akartak rárontani Koósnéra. Lakatos tagadja. — Minek tagadja, hiszen Vlajkovics kapitányhoz is maga biztatott betörni és rabolni, de én mondottam, a tisztnél revolver van ; az nem lesz jó dolog. Lakatos felháborodással jelenti ki, hogy nem igaz. Délulán 5 órakor az elnök 10 percre felfüggesztette a végtárgyalást. A 10 perez eltelte után felolvastatott a szerer.csétlen áldozat hullájáról felvett bonczoláei jegyzőkönyv. A bonczolási