Békésmegyei közlöny, 1899 (26. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1899-05-21 / 41. szám

XXVI. évfolyam. y B.-Csaba, 1899. Vasárnap május hó 21-én 41. szám, BEKESMEGYEI EOZLOHY POLITIKAI es VEGYESTARTALMÜ LAP. Szerkesztőség : Apponyi-utcza 891/< sz. (Zsilinszky-féle ház) a hova lap szellemi részét illetS közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 6 forint. — Fél évre 8 forint. — Negyed évre . ; o'J kr sza;r á -a 8 <r, Előfizethetni: helyben a kiadóhivatalban, vidéken a posta utján utalványon. Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül is. Hirdetéseket lapunk számára i lfogad bármely júnevű fővárosi és külföldi hirdetési iroda. Kiadóhivatal: Apponyi-utcza 891/ 4 BZ. (Zsilinszky-féle ház hova a küldemények és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő „Nyílttériben egy sor közlési dija 25 kr. Megyénk legújabb kora, Senki sem tagadhatja, hogy a ha­ladás sodrójába került a vármegye és ennek minden községe. Szinte roha­mos ez a haladás és intézményes nagy alkotások mellett a tennivalók sok­nemü ágazatában mindenfelé mozgat, ingerel, munkába csal és lelkesít. Kulturánk soha oly hatalmas ténye­zőkkel még nem szaporodott. Léte­sül rövid időn belől két uj kifejlesz­tett főgymnasium. Csabán, Békésen, melylyel a középiskolák száma három lesz ebben a 28 községből álló vár­megyében; sőt a negyedik, a gyulai felé is komoly akcziókkal törnek. Lé­tesült polgári iskola kettő: Mezőbe­rényben, Orosházán s különösen ez utóbbi mintaszerű berendezésével az országnak e nemben egyetlen is­kolája. Gazdasági iskolánk van eddig­elé egy, m ost létesü 1 a második Szarva­son ; ugyanitt a tanítóképezde álla­mosítása evidensé lett. Vannak még más kulturatörekvések a megyében, említsük a/;usz állami iskolát, melyek java még tz évben létesül megyénkben. Kultura és íillantropia eszközei­vel állunk azon társadalmi bajok gyó­gyításának, melyek egy pár év óta nálunk jelentkeztek. Az érnberbaráti intézmények is sok neműek: az el mebeteg gyógyintézet 280 betegre, aj közkórház százezer forintos kiépítése, • a cselédlakások rendezése, a község­ben keletkezett menedékházak és ár­vaházak (létesült a millenium évében három) mind egy-egy szemerrel az elesett, az istápra szorult emberek jóvoltát szolgálja, gyógyítja, ugy a könyörület felebaráti kötelességét tel jesiti. És a közgazdasági törekvések kor­szakában nem hiányzik egész sora a jóravaló intézkedéseknek, alkotá­soknak. Komoly törekvések mutat­koznak az extensiv gazdálkodási rend­szerről való kivezetésre. Most épitik azt a földolgozó telepet, mely a ken­dertermelésnek ad lendületet; ha az beválik, következik a másik telep létesítése, melyre már a kis és kö­zépbirtokosot nem kell mézes mad­zaggal fogni, mint most még tapasz talható. A gyári létesítmények ko­moly szocziális alkotások. És pedig csak kis részben a földmivelő mun­kások munkanyujtását czélozva, mind­kább a szabad ipari és kereskedelmi verseny folytán vérvesztett iparososz tály családtagjainak kereső helyeket biztosítván. A gerendási nagy birtok­vételben ki ne látna okos társadalom gyógyító akcziót, ha a községek egy­ségesen tudják dűlőre vinni a dol­got és indokolatlan irigység föl nem fakad; Csaba pedig komoly igy eke zettel megóvja annak látszatát, mintha kapzsi módon egyszerű telekspekulá­lónak állt volna. Nincs tere a közmunkásságnak, mely meg ne lenne szállva. A múlt­kor mutattuk ki hivatalos jelentések­ből kiindulva, hogy Békésmegyébín a megyei közigazgatás mindössze csak három ügydarabou vitt át a inuk hóból erre a hónapra; pedig a gyors és igazságos közigazgatás igen sok zaklatástól védi meg a polgárikat, egyúttal érdekeik hü védelme gyor­sasággal érhető el. íme az igazság­szolgáltatás pedig birói széket ül leg közelebb egy, szintén komoly közgaz­dasági panaszban: a határidőüzletek uzsoraszerű szédelgésében. Ennek a bűnügynek a szőnyegre hozatala, jövő hatása rendkívül fontos és az immár a közhelyszerű hármas eszményt szol­gálja: a törvény, jog és az igazság kultuszát. Mennyit fejlődött a vármegye a szolid hitelnyújtás erős és czélra hi­vatott intézményeivel! Most a gazda sági egylet egy gazdasági beszerző szövetkezetre indit meg komoly lépé­seket Hát a kőutaink és vasutaink mennyivel szaporodtak ? De ez a théma az, a mely — úgy­szólván — kimerithetlen. És tétele­sen felsorolni kivánván a hevenyészett hirlapi munkában, ez alig lehetséges. Szóba hozzuk ^ismételten és rámuta­tunk erre a munkásságra, a melynek irányítása, vezetése és eredete felől mindenkinek, ki az ügyek vitelében részt vesz, — tudomása van. A kik előljárnak, azokat az ügyek jó szolgálatának erős feltétele mellett főleg az ösztönözheti, ha hátuk mö­gött megoszthatatlanul egy vármegye közönsége van és ha főleg Békés­megye erősen fejlődő községei egymás ellenében a féltékenykedés érzelmét harczba nem viszik. Érdekellentétek ínég atyafiságos érzések közben is fölfakadnak, hát még akkor, ha azo kat mesterségesen szitjuk. Ezt gon­dolják meg mindenek fölött azok, a kiket illet. Gazdasági egyletünkből. Gazdasági egyletünk igazgató-választ­mánya a holnap tartandó évi közgyűlés előkészítésére ülést tartott. Különösen a munkaprogramm összeállítása keltett vi­tát és a cselédjutalmazások kérdése. A földmivelésügyi miniszter jövőben is ju­talmazni kivánja a jóravaló munkásokat és hű cselédeket és a végrehajtással az egyletet bizta meg. Az igazgató-választ­mány hosszú eszmecsere után, melyben Zsilinszky Endre dr. igazgató-elnö­kön kivül Beliczey István, Beliczey Rezső, Kocziszky Mihály, Sztraka György vet-; tek részt, — kimondotta, hogy a cieléd­jutalmazásokkal összekötött buzdító czé­lokat akként vélik legjobban szolgálni, ha a jutalmazást községenként megejtik, a melyekre az egyesület küldi ki a meg­bízottait s gondoskodni fog arról, hogy a jutalmak átadása minél nagyobb halyi ünnepségekkel legyenek egybekötve. Ve­zóreszméje, hogy minél több munkás ré­szesittessék a jutalmakban, éppen azért a jutalmakat 25 forintban állapítja meg és fölkéri a minisztert, hogy a rendel­kezésre eddig juttatott összeget pótolja m^g. Az ülés elején Zsilinszky Endre dr. beszámolt H szövetkezeti gyűlésről, a melyen az egyesületet képviselte. Különösen a szőlő ós bor értékesí­tési szövetkezetekről, a jeles kertészek­nek cs 'lédkönyv engedélyezéséről és kia­disáról szóló részek tetszettek éa a je­lentés egészben tudomásul szolgált. Beliczey István kérdést intéz az elcökséghez, hogy mi okon múlott, hogy az egyesületnek a marha tenyésztési sza­bályrendelet megváltoztatásáról szóló el­határozása eddigelé nem ment be a vár­megyéhez ? Mátyás király emlékszobra Irta : Zsilinszky Mihály. Javában készül Mátyás király emlék­szobra, melylyel Fadrusz János szerez magának ujabb érdemeket s mely nemso­kára ott fog pompázni Kolozsvár főterén. Alkalomszerű visszapillantani most a negy­venes évekre, a mikor Budapesten akartak emléket állítani a nagy királynak. Milyen szegényesek voltak akkor a hazai művészeti viszonyok. A közmivelődés ós nemzeti haladás ügyét szivén hordozó minden hazafi fáj da­lommal tapasztalta, hogy a politikai téren, de sőt az irodalomban is nagy haladást tanúsító nemzet csekély érzéket és figyel­met tanusit a képzőművészet iránt. Hogy a vétkes mulasztásra figyelmessé tegyék a nemzetet, 1839. Simonsics János, Földváry Gábor, Ráday Gedeon. Fay András, Kubi­nyi Ferencz, Szemere Pál, llkey Sándor, Pólya József, Nagy István, Egressy Sámuel és Nyáry Pál egy nagyobbszerü mozgalmat indítottak meg a „honi szobrászat ügyében". Virágos szavakkal és lelkes érzelemmel irt felszólítást intéztek a hon fiaihoz és leányaihoz. Ebben, hivatkozva a kor hala­dására, a magyar nemzet hátramaradására, a nép fogékonyságára és jól felfogott ér­dekeire, kijelentik, hogy immár „a nemzet geniussa" felébredett, és hogy „az újjászü­letés rég várt időszaka bekövetkezett". A ki tovább is tétlenül nézi a világot, bünt követ el a nemzet ellen, s tejére hozza az utókor átkát. Egy ily légi mulasztásra hivják fel tehát a közönség figyelmét. „Egyetlen szob­rászunk, mondák, a nagy Thorwaldsen smég nagyobb Canova tanítványa, a nemzeti mu­zeumban álló Pásztor l-e á n y, az esz­tergomi főtemplomban levő Is tv á 11 111 á r­t y r, a Kisfaludy Károly emléke s több jeles szobormüvek készítője, legszeré­nyebb ember, derék művész, ki a honé t mindent, mert életét a honi művészetnek szentelé, de kiért a hon eddig semmit nem tett, Ferenczy István, majd két év óta munka nélkül vesztegel. Mit kell tehát termünk ? . . . Adjunk a művésznek művészhez illő nagyszerű munkát". Az aláírási ivek szótküldettek a hazá­ban minden alispánnak, minden kerületi elöljárónak, minden város ós község bírái­nak, azonkívül minden buzgóbb hazafinak ós honleánynak. A sajtó lelkesen karolta fel az ügyet, ós a közönség adományai szé­pen folytak az e czélra kinevezett „szobor­bizottság" pénztárába. A művész ezalatt a szobor tervrajzá­val foglalkozott. Feladatát akként fogta fel, hogy a magyar királyhoz legméltóbb lenne, ha az magas talapzaton, lóháton áb­rázoltatnék s a főváros valamely közterén állíttatnék fel. Ehhez képest a tervrajzon Mátyást ló­háton ábrázolta ; alatta a földön pajzsok, sisakok és egyébb hadiszerek valának lát­hatók, melyeken keresztül mintegy vágtatva szökik a ló. Ennek hátán a nagy király, lehető nyugalommal, régi rómaias szabású öltözetben ül, oly formán, mint József csá­szár Bécsben, feje körül borostyánnal. A talapzat két oldalát dombor-müvek díszí­tették volna ; mindenik 24—30 alakkal. Az egyikén az igazság kiszolgáltatása ezen fel­irattal: „A törvények védőjének", a má­sikon Mátyás tudósai és művészei között, ezen felirattal: ,,A szép és jó tudomá­nyok ápolójának". Amazon a király trón­járól felemelkedve, a hozzá folyamodó nép­nek a törvény-táblára mutat; mellette az oltár, a mérleg, a pallos a törvény szent­ségét és szigorát ábrázolják. Emezen pe­dig a király nejével, Beatrixszal ül, körötte és előtte tudósok és művészek az őket jel­lemző jelvényekkel ; elöl egy költő, nem éppen sikerült helyzetben, olvassa müvét a királynénak, ki annyira elérzékenyül fe­lette, hogy a király kénytelen a költőt arra inteni, hogy szűnjék meg egy kissé olvasni. — A talapzat hátulsó részén ezen felirat áll': „A legjobb király emlékezeté­nek háladatos utódai". A talapzat előrészén egy ajtó vezetett volna a földalatti — de felülről világított — üregbe, mely a régiek szokása szerint szentélylyó alkotva: magában foglalta volna, úgyszólván Mátyásnak egész élet­történetét, dombor-művekben kifejezve. Az ajtóval szemközt részre tervezve volt Má­tyás természetes nagyságú mellszobra; a háta mögött egy nagy fehér márvény-tábla, a melyre Mátyás király rövid óletirása lett volna kimetszve. Jobbra-balra két históriai kép márványból. Egyik ábrázolta volna Mátyást, atyja sírjánál, a másik pedig szin­tén, a mint Szilágyival kibékül. Az ajtó felett nagy karos-székben az ősz szakállú Idő ült volna, örökkévaló őrt nyugalmá­val állandó nagy embereink emléke felett. Lábainál Saturnus ós Jupiter azon jelvó nyei, a melyekkel az évek és az örök vég­zések szoktak jelöltetni. Mindezek felett körös-körül első sor­ban hacli trofeumok, feljebb a hármas ko­szorú, e felett a párkányzat, majd a szű­kebb térre szorult kisebb terem és végre bezárólag a két lábnyi nyilás, a honnét a világosság jő. Ilyen volt Mátyás király lovag-szobra, Ferenczy terve szerint. * Alig jelent meg vele a nyilvánosság előtt, azonnal szabad folyást vett a kímé­letlen kritika. Ferenczy a komoly észrevételeket fi­gyelembe vette és kettőre nézve nyilatko­zott is a sajtóban, t. i. arra, hogy Mátyás feje jobban hajlik előre, mint a hogy kel­lene és hogy a magyar király nem nem­zeti ruhában lett ábrázolva. Az elsőre nézve azt hozza fel, hogy az ó lovaglónak természetes ülése, különö­sen oly helyzetben, midő az alatta levő tár­gyakon átugrik s midőn a lovag önkény­telenül lenéz, azt követeli, hogy feje kissé előre és aláhajoljon. Utal Márkus Aureliusz lovagló-szobrára, hol a császár nemcsak a fejével, hanem egész testével előrehajol. Utal Napoleon ós mások szobraira s egy­úttal figyelmeztet arra, hogy a fej, mint­egy hat ölnyi magasságban a földtől, egé­szen más hatást fog gyakorolni, mint most a mintán. Az öltözetre nézve azt mondja, hogy az ideális, vagyis az úgynevezett apothózis­öltözetet azért tartotta meg, mert az a szobrászat terén általában elfogadtatott, de különben is igen hasonlit a magyar felöl­tőkhöz. Napoleon alakja, a melyet Canova készített, egészen meztelen, ez lóvén az apothózisnak legfelsőbb foka ; Washington alakja már fólöltözetben van, Poniatovsz­kyné Thorwaldsentól és József császárné Zaunertől hasonlóképpen. Midőn a lovag-szobrot és az apróbb dombor-műveket a szobor-bizottság óhajá­hoz képest, harmadrész nagyságban gipszbe öntötte és műtermében kiállította: a la­pokban megujult a kritika s ezúttal nem annyira a szolbor, mint inkább Ferenczy személye ellen. Ez kihozta a túlérzékeny művészt tü­relméből. Keserű hangon visszautasitá a felületes és sértegető bírálókat, ; kik min­den komoly előtanulmány nélkül előron­tanak, hogy őt megsemmisítsék, őt, „a ki 12 év alatt a külföldön idegen népekelőtt a magyar nevet tiszteletben tartani, más 16 év elatt pedig a hazában az elhunyt virtusokat felkölteni igyekezett." A vis­szautasítást ekképen végezte: „Többszőr emiitett bírálgató, gúnyolódó és tudálékos uraiméknakOreszteszként csak azt felelem : a csapásokból fogjátok megtudni, vájjon Atridesz fia vagyok-e ?" A szoborbizottság azonban meg volt, elégedve a mintával, annyival is inkább, „minthogy ezzel mindazon hirlapi felszó­lalásokat, melyek a rajz érdekében hirte­lenkedve tétettek, cáfolva, a művész néze­teit pedig igazolva látja. Csakis annyit kí­vánt változtatni, hogy a talapzat belsejébe

Next

/
Thumbnails
Contents