Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) július-december • 53-96. szám

1898-08-20 / 67. szám

XXV. évfolyam. B.-Csaba, 1898. Szombat, augusztus hó 20-án. 67-ik szám. BEKESMEGTEI KOZLONT POLITIKAI es VEGYESTARTALMU LAP. Szerkesztőségi: Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. Apponyi-utcza 891/, sz. (Zsilinszky-féle házi a ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 6 forint. - Fél évre 8 forint. - Negyed évre 1 frt 50 kr hova lap szellemi részét illető közleményen E-3;-®

8 «am a « 8 Kr. Kiadóhivatal: Apponyi-utcza 891/

4 sz. (Zsilinszky-féleház hova a küldemények és az előfizetési pénzek küldendők. kiilHOTiHnir Előfizethetni: helyben a kiadóhivatalban, vidéken a posta utján utalványon. Előfizetni bármikor _ ' lehet, évnegyeden belül is. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő Kéziratok nem adatnak vissza. 1 Hirdetéseket lapunk számára elfogad bármely jónevű fővárosi és külföldi hirdetési iroda. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Nemzeti ünnepen. (r) Minden nemzetnek van nemeti ünnepe. A loyalis Angliának nagy, liadalos ünnepe május 24, Viktória királyné születésnapja; a forradalmi iemzet, a franczia nem ünnepelhet zuverénektt és a Bastille bevételét, . köztársaság proklamáczióját választ ák julius 14-én; Németország öszzevegyiti nemzeti ünnepét a loyaliással és a fényes nemzeti harczi disősséggel a császár születését, meg i szedáni fényes győzelmet ünnepli cözösen és lelkesen ; az JJmerikai Egyesült Államok Washington szüetés napját ünnepelik február 24-én ; Japán az első császár, Junmu trónaléptét ünnepli február 11-én, nagy isztentácziók között; még a piczi Qrgentiniai köztársaság is a szövetség alkotmányának napján, május 25-én inuepetül, San-Marino október 3-át, latrónusát, Szent Marinót nemzeti üníeppé avatta. A magyarnak a szokás ogán régen, országos törvények sze•int hat év óta nemzeti ünnepe a mai lap. A turáni fensikról elszármazott lépnek modern alapon restitualója: Szent István nemzeti ünnep. De ez i nemzeti ünnep ma még nem oly erőteljes megnyilatkozásában, a mint a történelmi hagyományaira féltékeny magyar nemzettől méltán elvárhatnék ! Ennek oka az, hogy a felekezeti elfogultság nem engedi sokak előtt meglátni a Szent-István nagy történelmi alakját. Sokan a kath. hitéletben beatussá avatott istenes életű fejedelmet látják benne ; nem pedig korának legnagyobb politikusát. A hazai középiskolák hivatása, hogy e fenomenális történelmi alak a história világításában kellő nagyságában megismertessék s lehulljalak azok a felekezeti béklyók, hogy István napja minden vonalon és minden vallásúak között nemzeti ünneppé lehessen. Hiszen mindenki előtt tisztán áll, hogy ha István nagy állampolitikai bölcsessége előre nem lát s népét a keresztény hitbe be nem vezeti, ha ez a nyugati értelemben vett állam-szervezés csak egy századot késik, akkor a turáni népfajt elsodorta volna az idegen népek áradata s már régen ezt hirdetnék krónikák a magyarról, hogy : „Fűit". Kétségtelen, hogy. az ő ujitásai rideg átültetései voltak a modern eszméknek, melyeket aztán a nemzeti élet fejlesztett ki. Az ő működése három irányban határozottan körvonalozható : hogy a magyar monarkiáuak megadta külső keresztény, frauk formáját; hogy szervezte a királyi birtokokat a vármegyékben s hogy oltalmazta a ma gántulajdont. Bölcsességét az is jelzi, hogy Magyarországot az egyeduralmi rendszer biztosságával akarván fejleszteni, koronát nem III. Ottótól, sem Bizánc szuvereinjétől nem kért, hanem a római pápától, ki akkor még nem preten^álta, hogy hübéreket osztogat. István pedig még a látszatát is elakarta kerülni, hogy valaki hübérül adja neki országát s engedelmességet kelljen fogadnia. De István állampolitikai bölcsességét az is élénken tanusitja, hogy a róm. kalh. egyházi életet szervezvén, a pápa nagy egyházi befolyása mellett is, bizonyos fölségjogokat tudott kivinni Rómával szemben az egyháznagyok kinevezése körül, melyet tényleg ma is gyako rolnak Magyarország apostoli királyai. Csak az ő uralkodása bölcsességének tudható be, hogy a lázongó magyar faj meghajtotta zászlaját a monarchikus eszme előtt és örömmel szemlélte Esztergomban való megkoronáztatását s fogadta el a modern élet első, tegyük hozzá drákói törvéuyeit: a hitszegés, biíbájosság, a nőrablás, a rablás, szóval a vagyon ellen elkövetet vétségek megtorlására. István nagyságát az is tanusitja, hogy midőn 1038ban augusztus 15-én Székesfehérvárott meghalt, a hálás magyar nemzet három évig gyászolta. Több joggal senkinek emlékét nem lehetne nemzeti ünnep keretében megünnepelni, mint Szent-Istvánét, a ki megalkotta a modern Magyarországot. Nem a kath. vallás-alapitót kell híveinek ünnepelni, hanem a nemzet-alkotót, mert a humánus eszmék elfogadása egyértelmű volt ekkor a magyar nemzetnek Európában való maradásával. A magyar törvényhozás tehát kegyeletes dolgot müveit, midőn a munkaszünetes napok közé iktatta a nemzetalkotót. A hazafias történettanításnak további szerepe, hogy e nagy állampolitikus alakjáról leszedje a felekezeti bilincseket s tegye őt igazán nemzeti héroszá, a mint megérdemli, hogy e napon a hazafias kegyelet érzelmével emelkedhessenek föl hozzá mindenek. István nagy, korának bölcse volt. Nélküle nem ért volna meg a turáni népfaj Európában csak néhány századot ; igy pedig az ezeren is túl vagyunk s kitudja, Európa sorsában minő szerepe lesz a vitéz, a bátor, a tüzes magyar fajnak ! A nemzeti kegyelet emeli a nemzetek önérzetét. Ne feledjük Istvánt s szálljon föl égnek az ének : Hol vagy István király ? Téged magyar kiván ! M unkássegitő egyesületeket I — Petneházy jegyző tervezete. — Köröstar csa érdemes els ő jegyzője, Petn eházy Ferencz egy figyelmet érdemlő tervezetet dolgozott ki : munkássegitő egyesületi ek alapszabályát, melyet bőven indokol. Munkálatának indokolási ré-zét alantabb ismertetjük s egyben Ígérjük, hogy a munkássegitő egyesületek létesítését, eredményeit, a nagy jelentős égü kérdésre tekin tettel, a legnagyobb zsurnalisztikái figyelemmel fogjuk kisérni. Az eszmét Békésvármegye a szoczialismus ellensúlyozására kiküldött bizottságban R os e n t h a 1 Ignácz vetette föl, ki azt irodalmilag is szolgálta, csak örömünkre szolgál, ha az elvetett mag feltör gyakorlati érvényesüléséért. A munkássegitő egyesületnek indokolása a következő: Ha a szivek titkaiba látó hatalmas Isten — kezdi Petneházy jegyző indokolásában — egy pillantást vetne népünk lelki világaba, bizonnyára borzadva szemlólnők az ott látottakat, mély sajnálat és aggodalom fogná el lelkünket, ha biztos ludatára ébrednénk mindazoknak az érzelmeknek, a melyek népünk belső életét megmételyezték, gondolkodását a bün, a leiki romlottság felé te„ Békésmegy wKozlony"tárcája. Ál-kritika. A. dicsőség lidércz fénye csalogatott egyre S elkövetett v rseimet egy kötetbe szedve, A reménynek zöldes szárnyán eleresztém útnak Oda, hol a dicsfény ragyog, tán csak odajutnak. Ámde egy vad kritikaszter, vad, akár a muszka, Reményemnek zöld lombjait pozdorjává zúzta, Verseimet széllyelszedte hitvány szösze szálnak, Víint a nők a kopott rongyot, tépést ha csinálnak. ,Se külalak, se tartalom e versekben nincsen, Nyikorognak, mint rozsdás kulcs, régi roszsz [kilincsen 1" Emigyen ő, a kegyetlen, keményen itéle . . . Gonosz nyelve éles, metsző, mint borotva éle. Hogy alakrahitvány, gyönge, satnya minden dalom Elismerem, elismerni el is kell, — fájdalom! De tartalom hogy nincs bennök, az merő hazugság! S itt . . . nem hagyom, nem engedem Pegazu[som jussát! A könyvemben van tartalom, kívánatos, rendes: Lám minap is egyik hivem, szomszédom a hentes, Aki szintén költö ember és nem csal, nem ámít, Verseimbe belegöngyölt egy nagy rud — szalámit. Gajdács Pal. — Az első nyulvadászat. — A nagyréten mindjárt az első napon vadászata volt a csabai vadásztársaságnak onnét irja ezeket nekünk egy koczava dász. Higyik vadász azt kérdi a másiktól ? — Találja ki, hogy a nyúl mikor a márcz usi hideg szel t-ivit, miért a világ legszerelmesebb szatirja? Persze a fogós kérdést nem tudj i megfejteni. — Igy nem marad más hátra, mint hogy a kerdésttevő fejtse meg. A regi irók szerint Venus a nyu ak márnája, „alma lepoium mater"-nek nevezik ittott, — hat azért. A társaság másik tagja nem akarván, hogy gyöngébbnek tartsák, kérdi: —A lelőtt süldőnyulról mikor lehet megismerni, hogy közelben van-e testvére? A vidáman csevegő vadásztársaság elhalmozza egymást ráfogásokkal s többékevésbé rossz viczczekkel. Az egyik nagyretbeli nem akart a krumplibokrok aljaban meglapult nyúlra lőni. — Drihát miért nem lő rá ? — för mednek rá. — Mert nem illett 1 volt rá a stoikus válasz. — Ugyan ! ?? — Hát nem látta öcsém, hogy a nyúlnak szétállottak a füíei pihenés közben ? — Hit aztán? kérdik a koczavadás'ok. D már erre felvi lan a f bíró ker.k ábráz i a. — Hát nem tudj-ík, hogy ha a nyul nem összeálló fülekkel pihen, az a himje, azt meglövöm, de szétálló fülüre ón nem lövök, mert annak ilyenkor augusztus közepe tájin m'g fiai vannak, a kik rászorultak. Persze a koczivadászok e felvtlágo sitás után mélyen elhallgatnak. — Vadászat közben mulyik a leg kedvesebb nótái? kérdi egy napbarnitotta legény a szomszédjától. — A njulsivitás, mert a nyul csak akkor hallat hangot, ha találták. Csakugyan a sivitás a nyul hattyúdala, halaiának hirnöke. Már hiába I vadászkedvelő nép vagyunk, nálunk elég olcsó a vadászjegy: Csak 12 frt. D hát a vadászati jog ? Az is bliktri Már Németországban a vadá-ztti szenvedely kielégítése drágább mulatság. Ott, kinek 75 hektárnyi birtoka van egy tagban — vadászhat szabadon a saját területén s mást azon megtűrni nem köteles Nálunk a gazdának 115 hektárnyi egységes birtoktestének kell lennie, hogy saját maga legyen vadászterülete gazdája. Persze az ilyen kedvezmény a gazdag emberek kiváltsága, tehát ezen nem lehet vál'o/tatni. Ha pedig a német birtokosnak akkora kiterjedésű fás birtoka nincs, a község elöljárósága több birtoktestet egyesit s azok u'án eső vadaszati jogot adja bérbe az amatőröknek, a befolyt vadaszbórletet meg arányosan osztja szét a fóld tulajdonosai között. Nálunk maguk a tulajdonosok egészilik ki a vadászterület nagyságát, ha asajat birtok nem futná. Belgiumban ismét más regulák járják. Ott a Nimródnak vadá zjegyét is meg kell váltania, de a tulajdonos beleegyezését is kell nyerni), kinek területén a vadat szándékozik lövöldözni; ha ezt el mulasztja, hivatalos v idászengedólye dácsán kihágást kö et el. Skócdában ugyanez a szabály járja Törökországban a ki vadászni akar, öíségenkintkeli külön vadászjegyét megszerezni s jaj a vadásznak, ki 100 méterrel átlépte a jegyében körülirt határt. A paraszt azonban a község határában pu-ka'.övósnyi távolból — engedély nélkül is lelőheti a nyulat — de csak saját konyháján fogyaszthatja el, eladni nem szabad. Japánban kéifóle vadászengedély van. Egyik szól a lőfegyver s a másik a tőrök használatára. Hogy ez mennyire halyes, nagyon sok magyar vadász igen szive sen irná alá. Az Egyesült-Államokban mindegyik államnak saját külön vadász instrukcziói vannak. Ezeknek túllépése jelentékeny pónzbirságot von maga után. Egyik helyt például tiltják ennek vagy annak a vad nak a lövését, másutt meghatározzák, mennyit szabad vadászni, vagy ha meg is engedik, szigorúan megjelölik a vadat, melyre vadászhat. Kínában szabad világa van a vadász nak. Nem kell ott se vadászjegy, se engedély : vadászhat mindenki n ég a császár vadászterületén is, mert a menyei birodalom uralkodója rendesen gyermekéveit éli uralkodása legnagyobb idején, kinek inkább baba való a kezébe, mint puska. Perzsiában is szabad a vásár — vadászhat mindenki kénye-kedve szerint ; minden jóravaló vadásztól ugy kívánja a dekórum, hogy kutyái elszábabitása perczében hangosan fohászkodjál Isten segedelmeórt Da ezt elmulasztja, az elejtett vad husa tisztátalan, melyet semmi szín alatt sem szabad igazhivő perzsának megenni, ha az egek haragját magára vonni nem akarja. I. Sz. Egy koldusleányról. Irta: Szomory Dezső. Turbi^be vezető uton egy fiatal leány koldult. Mtgányos alakja e siralmas hegyvidéknek, a melyut feketés felhőrongyok fonnak át. Szól nem jár s a felhő rongyok mozdulatlanok. Könynyed s átlátsz") gyászfatyolnak tűnnek. A „láthatatlan özvegy" fejdísze e fátyol, mondják a vidéken. De a „láthatatlan özvegy" ről senki sem tud . . . Pedig rebesgetik, hogy néh'i sir a hegyek között; ilyenkor a gyászfátyol meglobog a magasban és a hegyi pásztorok s a kutyák félnekAz uton a földnek kuporodott testtel ós féloldalt egy sziklafalnak támaszkodva, egy fiital leány koldult. Igen nagy szerencsétlenséget jelentett itt a magányos uton, a hegyek között. Ugy tűnt, hogy eltévedt a világban, s miután járt, járt volt ismeretlen ország utakon, egy nap összeroskadt itt, leomlott a fehér porba, féloldalt a sziklafalnak, éhesen ós kimerülve. De a füle mögé gránátvirág volt tűzve. Kaczér gránátvirág. A piros szine Latinuk mai sz&máhor. ecv iv melléklet van csatolva.