Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) július-december • 53-96. szám

1898-10-09 / 81. szám

XXV. évfolyam. B-.Csa

ba, 1

898. Vasárnap, október hó 9-én. 81. szám. BEKESMEGY KOZLOOT POLITIKAI es VEGYESTAKTALMU LAP. Szerkesztőségj: Megjelenik hetenkint kétszer; vasárnap és csütörtökön. Apponyi-utcza 891/

4 sz. (Zsilinszky-féle ház") a ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 6 forint. — Fél évre 3 forint. — Negyed évre 1 frt 60 kr. hova lap szellemi részét illető közleményeit Efly»s szam a-a 8 Kr. küldendők. Előfizethetni: helyben a kiadóhivatalban, vidéken a posta utján utalványon. Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül is. Kéziratok nem adatnak Vissza. Hirdetéseket lapunk számára elfogad bármely jónevű fővárosi és külföldi hirdetési iroda. Kiadóhivatal: Apponyi-utcza 891/

4 sz. (Zsilinszky-féle hái hova a küldemények és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Ujabb bonyodalmak. — A „Békésm. Közlöny" fővár, tudósítójától. — A kiegyezés kérdése nagy bonyodalmak előtt áll. Nagyon világos fej kell ahhoz, hogy a mennyire csak lehetséges, oko; an kilábaljunk belőle. Mert csak néhány hét előtt az látszott, hogy rendes kert kvágásbau vagyunk. Akkor az volt a helyzet, hogy Ausztria alkotmányosan nem tárgyalhatván le a javaslatot, önálló intézkedéssel alkotjuk meg a vámközösséget és Ausztriával adminisztratív utou létesítjük a közösséget, nem a lehetetlenné vált alkotmányos tárgyalással. De nem igy ütött be. A jó bé* csiek eszükre tértek, vagy mondjuk másképpen : a furfangos tervükön változtattak. Most az úgynevezett ,,normális parlamenti tárgyalássai" obstruálja a kiegyezési javaslatokat, — lát szólag azzal a békés elszántsággal és azzal a czélzattal, hogy a javaslato kat Magyarország kárára megváltoztassák. i\z osztrák képviselőház nem ugymaz, a ki volt ezelőtt Bádeui alatt. Akkor nem tanácskozott, csak nyelvelt, a zabolátlauságuak nagy tünetei mutatkoztak. Es erre szám tott '1 liuu is, hogy újra szét kell a képviselőházat küldeni, számitott erre Bánffy is. De nem igy ütött be, a Badeniféle kiegyezési javaslatokat, melyek alaptervezetét képezték a parlamenti diskussíóknak itt is, ott is, meg akarják változtatni és a kvótával zavarni, melyet 34 8% ra akarnak felemelni az osztrákok. Most már nem tudjak miféle alapon egyezkedjünk. Az idő pedig veszedelmesen közelget. Az osztrákok már a törvényjavaslat első olvasásakor hallatlan menyiségben ontják a szót; világos, hogy a normális parlamenti tárgyalással állnak az ellen, hogy ujabb tiz esztendőre a vámkö zösség létesülhessen. Ebben a helyzetben a magyar országgyűlés a leguagyobb veszteglésre van kényszerítve. Bánífyt az ellenzék — a mint hallatszik — a legerélyesebben nyilatkozattételre akarja reászoritaui Parlamenti körökben lehetségesnek tartják, hogy mivel a kiegyezési törvényjavaslatok itt is, tul is erősen megkértek, nem lehetetlen, hogy ujabb piouizorium lesz, habár a provizoriumouak általán kevés becse vau, mert csak az izgatottságot növeli s áldatlan helyzetet teremt. Még nagyobb tátongó mélységet kell a politikai animozitásból áthidalni, rendezváu, a kiegyezés kérdését, holott ez, a mint Lukács László legutóbb is kijelentette, nem politikai, hanem tisztán gazdasági kérdés és igy természetesen alkudozás tárgya. A magyar kvótabizottság elnökét, Széli Kálmánt már értesítette az osztrák kvótabizottság elnöke, hogy az osztrákok ragaszkodnak a 38%-os kvótához ; de a már megállapított közös értekezlet nem lesz Budapesteu megtartható, mert az osztrákok előadója beteg. Az osztrák képviselőházi gyűléseket a jövő hét derekáig elnapolták. Ez alatt * kis parlamenti szünet alatt Thun végleg megszerzi a parlamenti többségét. Tudvalevőleg éppeu tegnap járt le az az idő, ameddig a magyar kormáuy időt adott az osztrák kollegáknak, hogy igyekezzenek parlamenti uton letárgyalni a javaslatokat. Eddig csak az van igazolva, hogy bár nem permanens botrányokkal, de az úgynevezett „normális parlamenti tárgyalással" állanak az osztrákok az ellen, hogy alkotmányos uton a javaslatokból törvény lehessen. Most már mindenki a fejleményekre vár ? Nem következhetik egyéb, mint egy éves provizorium. Ez pedig a sebeknek nyíltan hagyása s nagyon jó kezelésnek kell annak lenni, hogy el ne fekélyesedjék. Tudják ezt a politikusok, de nem tehetnek másként. A helyzetet nem ó'k teremtették, de tűrni kénytelenek. Megyei biz. tagok értekezlete. — Csabán. — A holnapután kezdődő mogyegyülés több horderejű tárgya arra birta a csabai megyebizottsági tagokat, hogy értekezletre jöjjenek öszsze, melyen az egyes kérdésekkel szemben egyöntetű megállapodásokra jussanak. Az értekezleten abban történt megállapodás, hogy szemben a mai gazdasági viszonyokkal, a kórház mai helyzetével, még indirekt módon sem akarnak nagyobb terheket viselni és nem járulnak szavazataikkal a kórház további kiépítéséhez sem a javasolt, sem más módon ; ezenkívül hosszabb diskussiót fűztek a mezei munkásokról szóló szabályrendeleti tervezethez s az értekezlet egyértelmüleg abban állapodott meg, mely szerint kifejezést fog adni tárgyi okokkal annak, hogy a tervezet mai alakjában elfogadhatatlan, ezzel egyidejűleg azon indítványt teszi, hogy e tisztán mezőgazdasági és nagy czélaatu alkotás felől véleményadásra a gazdasági egylet fölkeressék; egyelőre pedig a gazdák véleménye beérkeztéig az ügy a napirendről levétessék. Informatív tisztünk teszi kötességünkké az értekezletről beszámolni, jelezvén, hogy szerintünk sincs semmi ok arra, (hiszen az intézmény még néhány hónapig várhat), hogy a gazdák szaktestülete vólemauye meg ne hallgattassák, sőt Ö tisztán az ő vállaikra nehezedő in tézmény felől véleményük ki ne kéressék ; a gazdák testületében folyó eszmecsere csak hozzájárul a tervezett tökólesbitéséhez. Szükséges ez az elodázás azért is (mely nem a napirendről való levételt jelenti), mert legalább az értekezleten, nem a köztehertől való fázás nyilatkozott meg a maga ridegségében, hanem a gazdák aggályokat táplálnak, hogy balul fog kiütni az intézmény ; éppen azt szaporítjuk vele, a mit megszüntetni szeretnénk. Adjunk hát módot az eszmék tisztázódásának s azért a vármegyei közgyűlés többsége is hihetőleg elfogadja e csabai megyebizottsági tagoktól megteendő halasztó indítványt. Az éitekezleten M a c z á k L. György biró elnökölt s mintegy 30-an vettek részt azon. Különösen a holnapután kezdődő közgyűlés két tárgyábanafolyt hoszszabb eszmecsere. Avármegyeikórház tervezettkibővitésea vármegye gsrancziájával fölveendő százezer frtnyi kölcsönnel. A kérdésben Korosy László, Beliczey István és Rezső, Rosenthal Ignácz szólaltak föl. Az általuk megvilágított kérdés ekként mutat. Nem lisztán erkölcsi jótállásra hi vattunk föl, mert fölemeltetvén a napi betegápolás, nagyobb lesz betegápolási „BékésmegyeiKözlönftárcája. Agglegény barátaim. — Naplótöredék. — — A „Békésmegyei Közlöny" eredeti tárczája. — Három jó barátom volt — írja nagy bátyám — kik az ifjú korban mindég csak a szerelemről és az ezzel járó boldogságról beszéltek ; később pedig a házasélet boldogságait „bolondságoK

u-nak nevezték, s egész életükön át nem is vették fel a házasság rózsalánczait Leírom tehát, hogy legjojb barátom, miért nem nősült meg. E ső barátomnak neve: Hú*os Bir nabas volt, ki arról nevezetes, hogy ne mess

jgét egész Szent Istvánig vissza tudta származtatni Fogíalkozasra nézve : földbirtokos. Férfiiársaságokban igen jó s kedves barát, kifogástalan gavallér. O csak akkor fogadott valamiben, midőn biztos volt veszteségéről. Kártyán soha sem nyert, de annál többet vesztett, mivel meg nem kellő tökéletességgel forgatja a 32 levelűt, noha már ugyan anynyi évek óta tanú ja, de ha szükség van rá, ő szívesen és örömest játszik, bármily hossíu ideig. Testalkata, ha jól akarom jellemezni, jobban hasonlít a korsóhoz, mint többi polgártársaihoz, mert feje egyébb testrészeihez arányítva nsgyon kicsiny ; hogy a haja most miijen szinü volna, nem lehet megállapítani, mert egy szál sincs, hanem fiatalkorában göndörszőke volt Fogai már kis gyermekkorában kihull tak, tehát nem éppen épek. Húsos Barnabás fiata' gymnazista korában annyira volt a lányokkal éa ezek iránti szerelmével, miszerint mi, barátjai azt hiti ük, a sírba vi zi forró szerelme, mert hiszen folylooosan arról buszéit, hogy ő titokban Juliskájával megszökik s meg is esküszik, de ez közbe jött fontos okok miatt elmaradt. Volt az én Barnabás barátomnak egy forrón szeretett nagynénje, ki 72 «ves koraban hajadon volt, hogy később férjhez rnen'-e, adatok hiányaban nem állithatom. E!óg az hoizá, hogy Barna bás, mint érett fiatalember a rokoni szeretettől vezényeltetve, meglátogatta. A szerető nagynéni a szíves fogadtatás után azt kérdezte kedves öc-csótől: — Voltál-e már szerelmes édes Barnabás öcsém ? Midőn nemleges választ, kapott a nagynéni, igen megörült ós dicsérte öc»cse okosságát — Tudod — mondá a nagynéni — ne is szeress nőt soha, ezt én mondom neked, hajadon nagypénéd, mert Dten nem szerette a nő és férfi szerelmét soha, hisz első szüleinket is azért űzte ki a paradicsomból, mert szerették egymást. Lótbnak feleségét azért vál toztatta sóoszloppí, mert hátramaradt férjét nézte, vájjon követi-e s nem marad-e el tőle. tehát fél'ette s ennélfogva szerette is Még számtalan történeti pél dát tudnék neked idézni, de most rátérek a mi családunk szerelmi szerencsétlenségeire . — Szépatyám annyira szerette nejét, hogy midőn az gyenge főfájásban szenvedett, szépatyám bánatában kivégezte magát. — Szegény boldogult nagyatyám, midőn neje tél közepén kedves gyümölcsét, 3zilvat óhajtott volna enni, s ő nem tudott nejének hol szerezni, fájdalmában és bánatában örökre elbujdosott. — Hát szegény atyám, ő járt a legszerencsétlenebbül valamennyi között, nagyon szerette nejét, példás családi életet éltek ; azonban egy idegen betolakodott a családba, anyám elhitte hazug vallomásait. Atyám lát.ta, hogy ő itt továbbra fölösleges, egy lövéssel véget vetett életének; de az ámitó is ott hagyta anyámat s a mi pénzünkkel Amerikába szökött. De igy volt ez családunkban kezdettől fogva s igy marad a világ végeztéig. Azt hiszed talán, hogy engem nem szerettek, de igen, sőt lábaimhoz borulva könyörögtek az álnok férfiak, hogy csak egy pillantást szánjak nekik, de nálam kőszivre találtak. Tegnap is megkérték kezemet, de nem megyek férjhez soha s ajánlom, hogyha boldog akarsz lenni Barnabás öcsém, kövessen gem 8 Barnabás ur követte is szeretett nagynénje arany tanácsait. Második agglegény barátom csinos, jól táplált, de nem tuihizott alak. Arcza: kékesbarna, nagy gödrökkel szabályozva, kiemelendő örökké pedrett bajusza. Haját oly túlságosan keni, hogy az általa elhasznált pomádéból három szegény család bőségesen zsírozhatna. De Kropacsek Péter, igy hívják a második barátomat, midőn a jogot elvégezte, beállott ügyvédgyakornoknak Va kari Pál hites ügyvédhez, ki oly szerencsétlen, avagy talán szerencsés volt, hogy midőn dr. Kropacsek barátom hozzá meLt segédnek, hetedszer házasodott, 14 élő gyermeknek lóvén szerető édes atyja. Midőn a főnök elpanaszolá segédjének ama sok fájdalmat, mit e hosszú idő alatt átélt,dr.Kropacsek megfogadta, hogy sohse házasodik meg ós meg is tartotta e fogadalmát. * Kupecz Demeter volt a harmadik férfiú, ki osztálytársaim közül ma is nőtlen — igy irja tovább szegény boldogult nagybátyám. — Demi hosszú, sovány alak volt, lábai túlságosan hoszszuak, s örökösen futásra készek. Halvány arczán „bajusz" nevezett alatt pá

r szál szőrféle is nőtt. Demi barátom mérnök volt, s midőn szive először lángra lobbant, imádottja e^y 28—30 óvkörüli szőke angyal volt, élőiről négy foga hiányzott ugyan, node ez nem hiba, sőt jól állott neki. Demi addig fűzte e viszonyt, hogy már a há romszori hirdetést is elmondta rólok a pap. Azonban midőn Demi a menyegző reggelére felébredt, angyala rövid két sorban tudatta vele, hogy ő mást imáda, aki tegnap este megkérte kezét, ő hozzá is ment. Demi fájdalmában egy szomorú dalt elfüíyölyt s ezután még vigabb volt, hogy elnem vette a szőke angyalt. Ismét eljegyzett egy barna szépséget, ki fóllábára sánta volt, de ezt a második hirdetés után megszöktette egy kereskedősegéd. Demi nem csüggedt el, mint mások szokták cselekedni. Kurizált mindenkinek, s végre ismét talált egy imádandó hölgyet, ki igazán szerette őt, hanem megtudta, hogy Demi nem volt katona, s az első hirdetés után a viszony felbomlott Az imádandó hölgy hozzá ment egy huszártiszthez, mert csak ezékért rajongott. Kupecz Demeter barátom ekkor felfogadta, hogy mindaddig nem nősül meg, mig valaki őt meg nem kéri, de a mai napig ez nem történt meg. Szíber Sándor. Gyurka és Sándor.* (Ujabb adatok a Gyurkovics-fiuk történetéhez.) Irta: Herczeg Ferencz. Előszó. Mikor évekkel eszelőtt kiadtam a Gyurkovics-fiuk történetét, ily szavakkal szakítottam félbe feljegyzéseimet: * Az „Uj Idők" képes hetilap legújabb regényiből. Szerk. Lapunk mai számához egy iv melléklet vau csatolva.