Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1898-02-24 / 16. szám

XXV. évfolyam. B.-Csaba, 1898. Csütörtök, február hó 24-én. 16-ik szám. BEEESME6TEI KOZLQNT POLITIKAI es VEGYEST AKT ALMÜ LAP. Szerkesztőség : Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. Kiadóhivatal: Apponyi-utcza 891/, sz. (Zzsilinszky-féle ház) a ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 6 forint. — Fél évre 3 forint. - Negyed évre 1 frt 50 kr. | Apponyi-utcza 891/, ez. (Zsilinszky-féleház u i ii • x L ii . •• i í . Efiyes szám ara 8 kr. hova a küldemények és az előfizetési pénzek huva lap szellemi részét illető közleményen j küldendSk küldendSk. Előfizethetni: helyben a kiadóhivatalban, vidéken a posta utján utalványon. Előfizetni bármikor j lehet, évnegyeden belül is. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő Kéziratok nem adatnak vissza. Hirdetéseket lapunk számára elfogad bármely jónevű fővárosi és külfföldi hirdetési iroda. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. ítélet Még nincs kezünkben az Ítélet a Zola-pörben, melyet fővárosi munkatársunk ma délutánra jelez, lthet, hogy a párisi sajtóbiróság egy napra a kedélyek izgatása lecsillapítására (vagy öregbítésére) az ítélet kihirdetést elnapolja ; de ez mellékes. A Zola rágalmazási pöre be van fejezve s csak részletkérdés benne, hogy Zolát menynyi időre és milyen államfogházra Ítélik. Igaza volt Zolának, hogy ha őt elitélik, csak nagyobbá teszik őt. S nagyobbá fogják tenni, mert elitélik. Ebben kétség nincs. A közhatalom az oka — hogy a Zola fulmináns beszédéből idézzünk — „a mely néhány bűnös megmentéseért megakarta akadályozni, hogy az igazság napfényre kerüljön." De elérték-e ezt ? Nem, a legkevésbbé sem. Még az Ítéletet nem is publikálták s már jelentik Párisból, hogy a Dreyfus-ügybeu két interpellációt adtak be a kormányhoz. Hát lehet, hogy a kormány egyszerű feleletadással ki fog bújni ez interpellációk alól, de az nen^ menti meg az interpellációk további özönétől s végre is aiaga fog igyekezni, hogy a kormánymüködést akadályozó e fekélyt kipusztítsa : a Dreyfus ügyének ujabb pörujitásával. Zola mit akart? Forradalmi uton é pörujitást, s biztosan hinni kell, hogy Zolát elitélvén, nyomába lépnek a többi szabad irók, a kik hasonló irat tal pellengére szögezik a hatalmat, mely elég gyáva elismerni, hogy hibázott. S jó lesz ez a folytonos izgatottság az amu^y is izgatott országban ? Miutáu e pörujitás akárminő mesterkedések ujtán elkerülhetleu, nem a józan ész diktálja e, hogy essünk rajta keresztül ? De hiszen mindég ilyen végzetes makacsságok voltak előidézői a nagy nemzeti szerencsétlenségeknek. Félő, hogy ez a konok makacsság is forradalom elé vezeti a meggyöngült Francziaországot. A legnagyobb baj, hogy a franczia közvélemény a német ármány számlájára írja az árulást és felekezeti gyülöUég vezeti. Hát mit akar Zola és vele az igazság barátja ? Azt, hogy a Dreyfus figybeu adják elé azon bizonyítékokat, a melyek alapján elitélték. Nem a nagy nyilvánosságnak, ha komoly nemzeti érdekek kívánják a titkolózást, hanem olyan egyéneknek, a kiknek pártatlanságában meg lehet nyugodni. Hallatszik is, hogy a volt köztársasági elnök, Casimir Periernek betekintést engednének az aktákba s neki kellene nyilatkoznia, bünös-e Dreyfus, avagy sem ? Még az a módus, habár nem tökéletes, — elég lenne a kedélyek megnyugtatására. De a mostani tiltakozás, fázás, idegesség, utcai izgatottság s ártatlan emberek börtönre vezetése, bűnös kalandorok szabadon eresztése oly lelkiállapotba sodorja az igazság barátait, mely előtt nem zárkózüat el senki. „Az a fájdalom, a melyet a Dreyfus bűnösségéhez férő kétség keltett, elfogta minden népnek lelkét." (Zola beszédéből.) Azért a humán korszak legnagyobb igazságtalansága, ha Z o 1 ki e kétségnek csak kifejezést adott, elitélik. — Állami iskolák Békésben. L u k á c 8 György, a vármegye alispánja utján felhívja az összes megyebeli községeket, hogy márczius hó közepéig mulhatlanul nyilatkozzanak az iránt, hogy állami iskola létesítése esetében hajlandók e biztosítani az iskolaépület törvényszerű elhelyezését és azon szolgálmányokat, melyekről r.,ár előbb híradással vol tunk. Biztosítandó volna továbbá épen a községek jól felfogott érdekében az állami iskolával kapcsolatosan szervezendő gazdasági ismétlő iskolához szűkséges megfelelő és felszerelt gyakorlati tér (faiskola) gondoskodjék a község a hitközségekkel egyetértőleg a hitoktatási díjazásról; végre járuljon a község, esetleg a csatlakozó hitközség is az állami iskola fentartásához oly összeggel, mint a mannyit az 1893. évi jegyzőkönyvek a tanítói javadalom gyanánt megállapítottak. Netaláni zavarok kikerülése végett felemlíti a főispán, hogy azon községek, melyek az állami iskolák létesítésére vonatkozólag már tettek ajánlatot és a melyek iránt a kormánnyal való tárgyalások már folyamatban vannak, uj ajánlatot csak azon esetben tegyenek, ha netalán valamely felekezet is óhajtana az államosításhoz csatlakozni, vagy helyi viszonyaiknál fogva több iskolára van szükségük, vagy végre meglevő községi iskoláikat az államnak óhajtanák átadni, mely utóbbi esetben azonban a tanyai iskolák figyelmen kivül hagyandók. Választó közgyűlés választások nélkül. — Csaba közgyűléséből. — Harminczhót Csabára vágyó pályázó nézett nagy kíváncsisággal a képviselőtestület hétfői közgyűlése elé. Ennyien pályáztak az ülnöki, iktatói ós segédmérnöki állásokra. De egyelőre csak a segédmérnöki állást töltötték be. A többi állások pedig függőben maradtak, miután a képviselőtestület többsége aion álláspontot foglalta el, hogy az árvaszéki tisztséget részleten ként nem választja meg. Ugyanis minekutána az elnök-ülnöki állásra illetőleg csak egy pályázó akadt, ezen állásra uj pályázatot hirdet meg ós akkor fogja az árvaszók egéez személyzetét megválasztani. Persze ezen elv győzelmét hatalmas vita előzte meg, melyben mindkét párt bőven kimerítette szólásjogát. S z t r a k a György főszolgabíró üdvözölvén a képviselőtestületet, azt tisztiszékké alakítja s fölkérj, hogy a vá lasitás bizalmi férfiait kijelölni szives kedjék : Erre bizalmi férfiakul Varságh Béla, K 1 i m e n t Z. János, S t e 11 e r Árpád ós S z e b e r é n y i Zs. Lajos választattak. Jelenti elnöklő főszolgabíró, hogy az elnök-ülnöki állásra 1, ülnöki állásra 7, kiadóira 6 és a segédmérnöki állásra 23 pályázó jelentkezett. Elnök felhívására a közgyűlés kijelölő bizottságot küldött ki, melynek tagjai voltak : Urszinyi Dezső ós János, Haán Béla. Áchim Gusztáv, Szeberényi Zs. Lajos, Korosy László, Kiiment Z. János és Bakos Mátyás. A kijelölő bizottság egy félóráig megrostálta a kérvényeket 8 elnök jelenti, hogy az elnökülnöki állásra a bizottság, tekintettel arra, hogy csak egy pályázó jelentkezett uj pályázatot hirdetni javasol. (Helyeslés). Elmondván aztán elnök, hogy a z ülnöki állásra kiket jelöl a bizottság, szót kér B e 1 i c z e y Rezső is abban a meggyőződésben van, hogy miután az elnökülnöki állás meddő maradt, illetve arra csak egy pályázó jelentkezett, nem lehet az árvaszéki állásokat most betölteni. Természetellenes lenne az előbb a tagokat megválasztani s azután a fejet. Csabának, mely az ő nagyközségi jellege mellett önálló árvaszékhez jut, kétszeres kötelessége ugy megalakítani contritásában az árvaszéket, hogy az ország figyelő szemét kielégítsük s az intézmény zavartalan működését biztosítsuk. Formaszerű indítványt ad be a választásoknak elodázására. (Helyeslés.) J

)BékésniegyeiKózlőny"tárcája. Diadalmas este a színházban. — A tornaegylet estélye. — A csabai tornaegj letnek üdvöskéje van. Helyesebben Üdvöskéi. Mindég, minden mozgalmában ott van az emberi boldogulás és boldogság adója a nő s mindég növeli, meggyarapitja a sikert egy friss és uj ötlet. A tornaegylet, a mely mint általán a szerencsés emberek, a többi légió egyletek irigységét, barátságát vegyesen költi fel ós a társadalom vizein a közöny és a felcsigázott érdeklődés között lavíroz. De mit neki közöny ! Mindég akad ötlete éi mindég vannak Üdvöskéi. Valóban a tornaegylettel konkurrálni nem lehet I Most is három Üdvöskéje volt. A csabai társaságnak az a kedves asszonya, a kiről közhitet képez, hogy nagyon okos asszony. Hát ez igaz 1 De az okosság imponál Szilágyi Dezsőnél, az asszony nak a kedélye legyen meleg, ez az ellenállhatlan az aszszonynál. Es a mi kedves szellemes felolvasónőnk a kedélye miatt ellenállhatlan. Kedélyét szellemes aperszűkben szórta egy felolvasás keretében (pedig a felolvasások — hiszen tudjuk tapasztalásból — rendszerint banálisak szoktak lenni s a hallgatók (inkább nézők) a legyezőik mögött ásítják el a szigorú kritikát. Most nem igy volt E'mésség ós közvetlenseg szólt a barátság themájáról, mosolyra derítve, a mit mondott nyíltan ós a sorok között. Szo katlanul kiforrott magvas stylje ós előadásbeli kézsége domborították ki gon dolatait. Ez a prológus nagy igényeket költött föl. Gratulálunk dr. Kerónyi Sománé úrnőnek a nyújtott szellemi élvezet erkölcsi sikereórt! A másik üdvöske kékszemű, mint Murilló angyala és üde, mint egy májusi rózsa. A szépség varázsa és a talentum biztos fegyvere juttatták Rasofszky Ilonkát agy nagy színpadi sikerhez. Nem egyhez, hanem kettőhöz. Mert két szsrepet is kreált. Ilosvay egy monológját, nely ben dévaj módon azzal ijesztgette a látcsöves habitueket, hogy ő mennyire gyű löli a férfiakat és a vígjátékban Carry nejét. A monológban s ez volt nehéz alakoskodnia kellett. A hadnagyot, a gigerlit kell imitálnia. Mindezen nehéz részeket bájjal, kedvesen játszotta s végül a lányostemperamentum oly közvetetlenaéggel tört ki, hogy a meglepetések első pillanatában a közönség elfelejtett tapsolni, hanem aztán intenzivebben hivták elő a műkedvelői deszkák e vonzó csillagját a tapsok, melyek — hiszszük — bizonynyal még sokszor ide fogják csalogatni — a jó czól érdekében — a bájos kisasszonyt. Hiszen nagy varázsa van a színházi tapsoknak. A harmadik Üdvöske laptársunk sze rint nem is csillag, hanem valóságos égi test. Az aszteroidok világából való ilyen hasonlatokkal nem akarunk túllicitálni és sem Vénushoz, sem Syriushoz (az van tőlünk a legmesszebbre) nem hasonlítjuk a kedves műkedvelő hölgyet. El voltunk ámulva s kritikai magyarázatokhoz nem érünk az elragadtatástól. Keleti Teréz k. a. emlékeztetett még e pajzán szerepében is arra a mély tekintetű ifjú me nvecekére, ki egykor a színpadon aratta diadalait s kinek most nővére és férje nagy erkölcsi sikere okozott igaz gyö nyörü8éget. A férfiakkal kisebb területen is elvégzem. (Nagyon szedegeti előlem a szedő a kéziratot. A katzenjammeres lump ' Túlságos hamvazószerdai állapotban van.) Horváth Mihályt illeti meg az elsőség (különben első az elsők között.) Ez a derék színjátszó valóságos vesztesége a színpadiknak. Ha iskolázza magát e pályán, véleményem szerint, nem sokáig kellett volna várakoznia, hogy nagy szin padokon „domborítsa" a kedélyes apákat. Szerepköre bámulatos I A falusi gigerli, az öreg dada, a féltékeny férj, a népszinmüónekes, az mind jó neki nagy színpadi diadalokra. Csodás tehetség, melynek csak alkalmak kellenének, hogy egész nagy ságában kitűnjék. — Áchim Károly szintén nagytehetségű műkedvelő ós valamennyi fellépése biztos siker. Most azon ban excellált! Páratlan kedély, a humoros részek kellő pointirozása az ő erőssége. F a r a g ó Mátyás is a régi gárdából való, a ki meg nem adja magát. Ez estén is az ő flegmás nyugodtságával, öntudatos játékával sok derült mosoly fölkeltője volt. Uj akviziczió és igen szerencsés akvizíció volt Szathmáry E., a ki nagy otthonossággal mozgott a színpadon. Nagyobb színházakhoz is beiliene az ő zöngő bariton-hangja. Végül egy szereplőről, a kit a közönség nem hallott, nem látott: de a ki e sikernek osztályosa ós szerzője. Maros György, a rendező, a ki ez estén is igazolta, hogy habár a hivatalában is följebbvalói legtaljesebb dicséretére méltó, mint drámai rendező is megtudná keresni a kenyerét. Gondosság, ötlet ós tudás szolgálják az ő sikerét, a rendezők e hármas palládiuma. Mert sohase- nagy képüsködjünk, a negyedik : az idegek szabályszerű működése, — idegen a rendező uraknál. * A pompás szellemi élvezet után Terpschichorénak áldoztak a Vigadóban. Parázs mulatság volt. Negyven pár tánczolta a négyest, két óráig tartott a szupó. Mert egy kis uj nóta-szóval élve : Ugy szokott az lenni! A műkedvelő előadái Tánozczal szokott lenni ! Izolda. Részt vettek a tánczban : Kerónyi Sománé, Korosy Lászlóné, Fáy Samunó, Áchim Gusztávnó, Bakucz Józsefnó, Réthy Bólánó, Fejér Bólánó, Gencsy Józsefnó, Maros Györgyné, ReiszHermannó, Lepage Lajosné, Weisz Miksáné, Friedmann Mórné, Wasservogel Ferencznó, Ormay Gózánó, Guttmann Ferencznó, Keleti Teréz, Rasofszky Ilona, Moczkovcsák Giza, Komáromy Irón ós Margit, Gécs Jolán, Bergl Mariska (Baja), Adler Sárika (Baja), Révész Ilona, Kulpin Vilma, fíursán Ilon, Albrechtovics nővérek, Fuchs Leontin, Hartenstein nővérek (Gyoma), Kiss Luiza.