Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1898-02-24 / 16. szám

H a a n Béla nem osztja előtte szóló felfogását. Az árvaszék szervezését nem lehet elodázni részint igéretünknél, ró szint ajelentkező szükségnél fogva. Ugyanis, mióta alakot öltött az árvaszék felállítása, a megyei árvaszék nagyon lany hán végzi a csabai ügyeket. Azért azt histi, legjobb lesz a második ülnöki állást betölteni s behívni azokat az igen tisztelt ügyvéd urakat, akik minden tiszteletdíj nélkül átmenetileg vállalkoznak az ügyek végzésére. (Megjegyezzük, hogy a kijelölő bizottság a következőket hozta javaslatba : Urszinyi János, Fáy Soma, Sailer Vilmos ós Fábry Károlyt.) B e 1 i e z e y István szívesen megválasztaná a második ülnököt, ha Csaba városa régen gyakorlatában lenne az önálló árvaszéknek, de megvallja, hogy miután az első ülnök-elnöki állást betölteni nem tudja, miután körülte sorakozik a felelősségteljes hivatalu munka : a kiskorúak fontos érdekeinek gondozása, — elhalasztaná a választást későbbi időre. Hiszen qui habét tempus, habét vitám. S t e 1 1 e r Árpád szerint nincs törvényes indok, hogy a második ülnöki állást be ne töltsük. Megválaszthatjuk az illetőt, kijelentvén, hogy fizetést akkor kap, mikor az árvaszók működéséhez fog. Szóltak még az ügyhöz Korosy László, Beliczey Rezső indítványa, Urszinyi János a felállítás mellett érvelvén, Fábry Károly, a ki Steller indítványát fogadja el, végre is huszonnégy szavazattal 15 ellenében az árvaszéki tisztviselők válasz tására ujabb határidőt tü zn e k ki, azon hozzáadással, hogy a most pályázottak kérvényei visszatartatnak. Erre hamarosan megválasztották B o d ó József, szatmári illetőségű mérnököt se gédmérnökkó, kapott még 5 szavazatot Vencely Mihály. Ezzel a tisztiszók ülése véget ért, az elnöklő főszolgabírót megéljenezték. # Erre TadanayK. János albiró vette át az elnöki szókét, előterjeszti, a tanács mely telkeket ajánlja az állami iskola helyeül. Ezek: A szappanos utcában a község telke, továbbá Kis ós Bagyinkaféle porták ; a sugáruton a Such, Müller, Mokos-féle porták ; a sugáruton Salát Tamásné és Somlyai Zsigmond telkei, a Bakos-utcában a Patay-Kiszely, vagy ugyanezen utcában a Bende Hrabovszky porták, az oroaházi-uton a Hrabovszky, Löffler ház, a Zöldfa vendéglő és a Nyemetz telek. Ezek lennének a kiszemelt helyek, ahol az állami iskola felépülne, a szerződést azon tulajdonokkal kéri az elöljáróság megköthetni, a kik tulcsigá követeléssel nem állanak elő. (Helyeslés.) SzeberónyiZs. Lajos a Kossuth téri Schwarcz házat ajánlja állami iskola helyéül. Itt nem kell építeni s az épület iskolának könnyedén átalakítható. Vagy ajánlja a kath. negyedben a Miklya portál. Korosy László rossz gazdálkodásnak tartaná, ha a 12% házbórjövedelmet hozó Schwarcz házat iskolává átalaki tanók. A hely a piaczi forgalom miatt amúgy sem megfelelő. Lehetne még az algymnasiumra gondolni mint megfelelő helyre. Az elöljáróságot ezzel a közgyűlés felhatalmazta, hogy a szerződést a leg előnyösebb ajánlatot tevővel kösse meg s a kormánynál a tárgyalásokat vezesse, szükség esetén a minisztériummal való tárgyalásokra felutazzék. Ezzel a közgyűlés véget ért. TAKARÉKPÉNZTÁRAINK. A csabai takarékpénztár közgyűlése. Csöndes jubileumi ünnep volt a 25 éves munka után. Az egyesületet nem fogta el a jubileumi láz s maradt a határkőnél a maga szolid üzleti elveivel minden lármásabb ünnep nélkül. A jubi leumi közgyűlésnek dr. Z s i 1 i n s z k y Endre részvényes szép beszéde ós az a tény adott alakot, hogy az intézet egyik, alapításától ott működő kiváló hivatalnokát, Such Albert pénztárnokot a czégjegyzóa jogával ruházták föl. Az in tózet hatalmas fejlődést mutat a 25 év alatt. Csak államadóban mintegy 117.800 frtot fizetett el az intézet, kamatadóban 72.800 frtot, jótékonyczélra 6233 frtot osztott ki s egy-egy rózsvény után 179 frt 30 kr osztalékot élveztek a részvényesek. A tartalékalap ma 60.000 frt, a nyugdijalap ma 11.000 frt. Ezek a jubileumi óv határkövei, melyek az intézet további fejlődését biztosítják. V a r s á g h Béla igazgatósági elnök nyitotta meg a közgyűlést, mely az intézet életében a huszonötödik. A huszonöt óv történetét és fokozatos fejlődését legjobban bizonyítják a szám adatok, bizonyítják továbbá azt a bizalmat, melyet a hiteikeresők, a betevők az intézett irányában tanúsítanak. Az igazgatóság igyekezett ugy a rószrónyesek, mint a nagyközönség érdekeit óvni, kielégíteni • hogy ez lehetséges volt ós hogy a bizalom oly nagy arányú, az a vezérigazgató ós a tisztviselők becsületes munkájuknak eredménye. (Éljenzés.) Jelentette továbbá, hogy a jubiláris közgyűlés alkalmából az országos köz ponti takarékpénztár üdvözlő sürgönyt küldött; továbbá, hogy 35 részvényes van jelen és azok 851 részvényt képviselnek. Vidovszky János vezérigazgató terjesztette elő az igazgatósági jelentését, melyből a következőket közlünk : A ta karókpénztár 1750 drb 100 frt névértékű és 50 frttal befizetett részjegyet bocsátott ki, tehát 87500 frt befizetett alaptőkével kezdte meg működését, mely azonban az 1878-iki közgyűlés határozata szerint 150 drb részvény visszavásárlásával 80000 frtra szállíttatott le. Ezen alaptőkével folytatta az intézet szerény működését az 1893 ik év végéig, midőn a tartalékalap 40000, a külön tartalékalap hasonlóan a 40000 frt magas ságot elérte. Az 1894-ik évi rendes közgyűlés ama határozata, hogy a tartalék alapok az alaptőkére befizetendők ós uj 800 darab 100 frt névértékű részvény bocsáttassák ki 150 frt befizetéssel, melyből 100 frt az alaptőke, 50 frt a tarta lókalap javára esik, a törvényszék hely benhagyásával ós alapszabály módosítása mellett nevezett évben végrehajtatott ós 1895. évi január 1 ón 2400 100 frtos teljesen befizetett részvény mellett 240.000 frt alaptőke ós 40.000 frt tartalékalap képezte az egyesület vagyonát, mely utóbbi ma már a 60,000 frtot meghaladja. Az intézeti tisztviselők nyugdijalapja pedig 11 ezer frt. A mult év összes forgalma 20.998,992 frt 19 kr volt, az előző évhez képest 1.487,595 frt 45 kr bevételi forgalmi növekedés mutatkozik. A kimutatott forgalom, a tartalékalapnak 3293 frt 49 kr javadalmazásán felül, 2293 frt 13 kr leirása mellettt, 29330 frt 68 kr tiszta jövedelmet, melyhez a mult évi 1288 frt 63 kr hozzászámítva 30,219 frt 31 kr. — A 2400 drb részvényre osztalék részvónyenkint 9 frt. Az áruraktár létesítésére nézve az igazgatóság jelentette, hogy a versengést kikerülendő, de azon okból is, miszerint egyesült erővel, kisebb befektetés mellett is, többet és jobbat alkothasson, szívesen egyezett bele hogy a vállalatot egyforma hozzájárulással ós egyforma haszonnal az aradi ipar és népbankkal iparkodott létre hozni. Ezen czél kivitelére a teljes paritáson alapuló egyforma jogok ós kötelességek biztosítására, mint az mis ha sonló természetű, két vagy több intézet által alapított vállalatnál szokásos, legczéls«erübbnek mutatkozik egy részvény társulat megalakítása, melynek kibocsátandó részvényei felét az egyik, másik felét a másik intézet jegyzi és tartja meg, külön szerződésben mindkét intézet arra kötelezi magát, hogy a részvényeket 10 éven belül sem el nem adja, sem másra át nem ruházhatja, sőt az összes részvények egy budapesti intézetnél leteendők megőrzés végett. A részvény társulat 2000 drb 100 frtos névértékű* 50 frttal befizetett részvényre alakulna meg. Maga a felépítendő közraktár ügye jelenleg annyira előrehaladt, hogy az építkezési tervek elkészültek és az építkezés márezius elején megkezdessék és juliusra az építendő közraktár felemeltessék. Az igazgatóság, a felügyelő bizottság jelentése a zárszámadások tudomásul vétettek. A mult évi nyereményből 200 frtot a gymnásiumnál tett 2000 frtos alapit ványnak, 300 frtot pedig jótékony ezólokra a városnak juttatott a közgyűlés. Ekkor dr. Zsilinszky Endre emelkedett fel és a rósivónyesek köszönetét, elismerését fejezte ki az igazgatóság, vezérigazgató, tisztikarnak a lefolyt 25 éven keresztül tanúsított páratlan buzgalom, előzékenység ós körültekintésért, melylyel ea intézetet vezették, hogy az már rég a megye egyik legtekintélyesebb takarókpénztára. Az igazgatóság nevében V a r s á g h, a tisztikar nevében Vidovszky János köszönte meg az elismerő szavakat, ígérve hogy ha még lehetséges nagyobb odaadással a közönség érdekeit szolgálni, ugy azt tenni fogják. Az alapszabályoknak a ezógjegyzésra vonatkozó pontját odamonositotta a közgyűlés, hogy jövőre nézve Such Albert pénztárost 25 évi kiváló érdemei elisma réséül a ezógjegyzós jogosultságával fel ruházta. — A körös-ladányi takarékpénztár részvénytársaságának ez évi közgyűlése most folyt le. H e r k é 1 y Jáno8, elnöklő vezérigazgató ismertetvén a részvényesekkel a mult évi forgalmat, kiterjeszkedik arra is, hogy összehasonlítást tegyen az elmúlt három évvel, a mikor az összes forgalom volt 1895 ben 1.039,000 korona, 1896 ban 1.488749 korona, 1897-ben már felszaporodott 1.514,651 koronára, ebből látható, hogy hova tovább ez a fiatal intézet mind jobban fejlődik ós életképes. Hat évnek szép eredménye ez 1 A tiszta nyereséget mely 12,924 kor. 90 fillért képvisel, az igazgatóság következőképp javasolja felosztását. Az általános tartalék alephoz 2600 kor, jótókonyezélu alaphoz 111 kor. 20 fillér, tisztelet dijakra 40 kor. Átmeneti kamatok czimén 2173 kor. 70 fillér ós végül az 1898 évi április 1 én lejáró 1000 drb osztalék szelvényeknek 8 koronával beváltására 8000 korona. Ei igy felosztatik az egész nyereség összesen 12,924 kor. 90 fillér. A három évre megválasztott igazgatósági ós felügyelő bizottsági tagok mandátuma a mult óv végén lejárván, korelnökül Mészáros Ferencz részvényest közfelkiáltással kérték föl. Vezérigazgatónak egyhangúlag Herkóly János lett választva. Következett a négy igazgatósági tag választása, ez állásra 8 részvényes jelöltetett. Ezek közül mint legtöbb szavazatott nyertek : Gyulai József, Türk József, Cs. Nagy Péter ós Kardos Gergelyt jelentette ki a korelnök megválasztott igazgatósági tagoknak ; felügyelő bizottsági tagoknak megválasztva lettek Mészáros Ferencz, Tóth József, Kohn József, Pal János ós R. Pap Sándor. Ezután az in téz6t derék tisztviselői, az igazgatóság, felügyelő bizottság fizetés emelését 10Ö százalékkal, az igazgató ós pénztárnok 50—50 frttal a közgyűlés megszavazta, azonban a könyvelőről megfeledkezeti; ezzel a gyűlés véget ért. Megyei vasutaink fúziója. — A mátrai h. é. vasút. — Nincs többé bókésmegyei, békés-csanádi vasút. Legalább az elnevezésben nincs többé. A 316 km. hálózatot kitevő vasút egyesült s máira körösvidéki e. h. é. vasutak nevét veszi föl. Ez az uj vesutrószvónytársaság K ár o 1 y i Tibor gróf elnöklésével szómba ton tartott alakuló közgyűlést, melyen a szomszédos békésvármegyei és kisujszál lás-dóvaványa gyomai vasutakkal törtónt egyesülés ügye volt. Az egyesülés célja első sorban a mintegy 80 kilométer hosszú vésztő kötegyán-hollódi vasútvonal léte sitóse, a mely utóbbival együtt az egységes hálózat 310 kilométer lesz. Mezei Mór dr. részvényes utal a fuzionált vasutak üzemének és igaxgatásának egységesité séből folyó előnyökre, melyek főképp az alkalmazandó igen mérsékelt díjszabás ban nyilvánulnak és az érdekelt vidó kekre nézve áldásosaknak Ígérkeznek. A társaság a transzakciió keresztülvitele céljából eddigi 4,000 000 frtnyi alaptőkéjét 11,148.800 frtra emelte föl s egyúttal elhatározta, hogy az uj vonal kiépítését a budapesti bankegyesület r.-t. ra bizza. Elhatározták továbbá, hogy az átalakulás külső jelzésére az eddig cég he lyett a Mátra-körösvidóki egyesült helyi érdekű vasutak részvénytársaság céget veszi föl a társaság. Igazgatósági tagok lettek megyénkből: Fábry Sándor dr.. Keller Imre, Oláh György. A felügyelő bizottságba beválaszta tott: Bodoky Zoltán dr. A közgyűlés vé gül Fábry Sándor dr. Bókósvármegye alispánja indítványára köszönetet szavazott Károlyi Tibor gróf elnöknek a közgyűlés vezetóseért és Gerhardt Gusztáv alelnöknek a szóban levő fúzió létesitó sónél kifejtett közhasznú működéséért Az ezuíán megtartott igazg8tósftgi ülésen Károlyi Tibor grófot elnöknek, Gerhardt Gusztávot és Fábry Sándor drt alelnö köknek választották meg. A vésztő—kötegyán—hollódi vonal kiépítésével a budapesti bankegyesület r.-t. Pollák A. vállalkozó céget bízta meg. Az építés márcz elsején megkezdődik — A Püspökladány — füzesgyarmati helyi érdekű vasút részvénytársaság alakú ó közgyűlését szombaton tartotta meg. Elnökké megválasztatott Szunyogh Péter Biharmegye alispánja, igazgatósági tag lett Fábry Sándor. E vasutat is Polák A. budapesti vallalkozó ópiti. Szilánkok. — Napi históriák. — Mindenkinek feltűnt a hétfői városi közgyűlésen, hogy R o lkó Béla, a jaminai izámvevőszék elnöke, mily élénk korteskedést fejtett ki egy mérnök jelöltje érdekében, — Te Béla. hát mi neked ez a Vencel ? (a jelölt neve.) Rolkó komoly poziturába vágta magát és átszellemült arczczal mondotta : — Nekem Yencely se ingem, se gallérom. Tőlem a tüzes istennyila sújthatja, a tenger elnyelheti. — Nos hát, miért protezsálod, szóltak ha gatói el szörnyülködve. — Mert olyan síép az irása, mint a riskás Persze Omaszta. közgyám egész nap az heczczelte Rolkót : „Der Vencel kommt, dsr Vencel komnit, Der Vencel ist nicht da ! . . . Mert Vencely a Rolkó elementáris k teskedésére mindössze öt szavazatot kapott. COS Az is óriási feltűnést keltett, hogy m melegséggel ajánlta SzeberónyiZs. Lajoi állami elemi iskolát a szarvasi útra, a kere melletti Miklya portán. — Te Lajos, mondja neki Korosy főjeg közgyűlés után, nem tudod t», hogy a Mik féle porta hol van ? — Sőt! — Hogy a kath. negyedben van. — Természetes. — No nézd már és te szívesen engednél az állami iskolát evang. pap létedre a kath. ... kosoknak, Szeberényi Lajos kedélyesen elmosolyodott. — Hát persze 1 C09 Egyik megyei városunkban — már csak elmeséljük a böjt elején — jelmezbálat rendeztek. A hölgyek névsorát és jelmezét a kiváló tudósító igy közli: A. B. (szőlő), U. I. ^lopótöky, E. F. (liba), G. H. (gereblye), K. I. (socialista), L. (boszorka), H. V. (anyós). ÚJDONSÁGOK. — A megyei földmives Iskola felügyelőbizottsága kedden délután Bodoky Zoltán dr. főjegyző elnöklete alatt ülést tartott, melyen előterjesztettek az iskola épületeinek kibővítésére elkészített tervek. Az uj építkezés a meglevő 3100 frt alapnak megfelelő arányban fog végrehajtatni. Igy az iskola a jövő évre képes lesz ujabb 12 növendék befogadására. Olvastatott a miniszter leirata, mely szerint az 1897—98 tanévre az iskolának 3000 frt segélyt utalányoz. A bizottság a segély megköszönósekor kérni fogja a kormányt, hogy e segélyt több évre állandósítsa. Ujabban tárgyaltatott a bizottság által, nem lenne-e jobb, miután a vármegye a folyton felmerülő kiadásokra alappal nem bír. az iskolát az államnak átadni ? A bizottság többsége nem osztotta e nézetet, mert nem azért hozott a megye, Csaba városa áldozatot, hogy most az államnak adományozza, hanem oda kell hatni, hogy e missiót teljesítő iskola a megfelelő államsegélyben részesüljön. — Megyei képviselők. Két elhalt megyei képviselő helyébe Szarvason febr. 21-én dr. Sziráczky János ügyvéd ós Zvarinyi János ev. lelkész lettek megválasztva. — Vésztő község ünnepe. Vasárnap szép ünnepély fog lefolyni Vésztőn. Ekkor adják ugyanis át C s á k 1 y i János drnak, a megyei orvosok szeniorénak O fölsége kitüntetését, a koronás arany érdemkeresztet. A község képviselőtestülete diszgyülóst tart s a kiváló férfiú nak Z ö 1 d y János dr. tűzi föl mellére az ordót. A bókésmegyei orvosszövetség, valamint az Egészségügyi egyesület bókésmegyei fiókja küldöttségileg vesz részt az ünnepen. — Márezius 15-ike Csabán. Mint tudva van, a csabai polgári közgyűlésből indult, ki, hogy a polgári kör, mely 23 éven keresztül megünnepelte márezius 15-ikót, a sajtószabadság napját, most, ez ünnep 50 eves jubileumát a város egész társadalmának bevonásával rendezze. A közgyűlés kiküldött egy nagyobb rendezőbizottságot és ez hétfőa tartót ülésén Vi d o v s z k y János elnöklete alatt Áchim János, V e r n e r László, M i k1 ó 8 G>ula, G a 1 ly János ós Faragó Mátyás tagokból álló bizottságot bizott meg az ünnepély programjának egybeállításával s annak jövő hétfőn tartandó ülésen való beterjesztésére kérte föl. — Vizsgák a földmives iskolában. A megyei földmives iskolában Csaban most tartatnak a féléves iskolai vizsgák. B e1 i c z e y István ós Z 1 i n s z k j István e hó 26-án a talajismóből, S z a 1 a y József ós A c h i m Gusztáv ugyané nap délutánján a számtanból, dr. Zsilinszky Endre ós Sailer Gyula pedig a jövő hétfőn délután a földrajzból, S z a 1 a y József és Sailer Gyula kedden reggel kertészetből foguak a növendékek vizsgáin jelen lenni. A délelőtti vizsgák 9 órakor, a délutániak 3 órakor kezdődnek. Az iskola igazgatósága felkéri mindazokat, kik a gazdasági tanügy iránt érdeklődnek, hogy az iskola vizsgáin megjelenni szíveskedjenek.