Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1898-04-24 / 33. szám

felvették a hódmezővásárhelyi nagyhírű Imre-féle magán szemészeti kórházba s az ápolási, gyógyítási dijat áthárították Csaba városára. Csabának erre nem lé vén fedezete, nem tagadta meg ugyan ez esetben az összeg fizetését, de a jövőben kimondotta, hogy a jelzett magán kórházba a község terhére nem engedi fölvétetni a szembetegeket. A mit Csaba jól felfogott érdekében és háztartására tekintettel kényszerül megtenni, — azt megteszi más megyei község is. Az eset ad aktuálitást az alábbi lelkes czikknek, mely közkórházunkban egy rendszeres szemészeti osztály fejlesztése mellett tör lándzsát. A fölvetett eszmét, irója ekként progagálja : „A testnek szövétneke a szem.Szentirás. (n.) Egészségünk érzékeinknek használható állapotban való léteiében nyilvánul főképen. Mit ér az olyan egészség, mely nél külözi a hallást, akár az izek megkülömböztetését, de legfőképen mit ér az olyan egészség, mely nélkülözi a látást. Közegészségi tekintetből legfőképen az volna evidens szükség, hogy ideges korszakunk sajátságai miatt mindinkább elterjedő egy nagy emberi nyomorúság, a vakság és illetve a szembajok terjedése lehetőleg meggátoltassák s legfőbb kivánni való, ha már az emberi egész ségre áldozunk, azt ugy tenni, hogy mentül kevesebb oly élő nyomorult legyen, ki látását elveszitve, vagy látásában meggyengülve, tengődi át a 'reá nézve többszörösen hosszú nyomorult életet. Az orvosi tudomány ágazatai közt a-szemészet az, mely legjobban kifejlődve legbiztosabb alapra helyezkedve nem is tapogatózik, hanem biztos tudással halad a legfontosabb egészségügyi érdek kielégítésére. Mig az orvoslás más szakában a véletlen szerencse, avagy szerencsétlenség legtöbbször tényező a bajok konstatálásánál, a diagnózisnál, a szembajoknál gyakorlott, mindig ós főképen szemorvoslással foglalkozó orvos előtt a legtöbb esetben tiszta a helyzet, ismeri a bajt s tud rajta segíteni ugy annyira, hogy némely ritkább bajok kivételével, bizton mondja e szakmának hivatott embere, hogy ha valakinak szeme fáj, de még meg nem vakult, gondos kezeléssel a teljes egészség helyreállítható. És ennek daczara látunk számtalanokat, tekintet nélkül foglalkozás, vagy vagyoni helyzetűkre, hogy szemük látásában meggyengülve s másokat, kik nem megfelelő ápolás folytán szemük világától megfosztva tengik át az életet. Epen a szemorvoslás az, már e testrésznek felette finom alkotásánál fogva, mely megkívánja, hogy az, ki véle log lalkozik, csakis azzal foglalkozzék, hogy az, ki szemorvos, legyen speciálista s — Megértettem, jelentem alássan ? Aztán fölhúzta a szemöldökét, be hunyta a jobb szemét és hozzá tette magában. — No Istennek hála, nekünk is megvirradt. . . . Mikor a simongáti határmesgyénél bekanyarult a kapitány giggje : hajnali misére kongattak . . . illatos szellő kapta föl a vetési pacsirta dalát. IV. Dólharangszó után lovasposta jött Bogátról. Sürgős volt az utja; szakadt a hab a szegény fekete kancáról. Nagyságos Kúrián Dénes ur küldött levelet a kapitány urnák. A levelet hozó gyerek csak elbámult. A vén huszár odadőlt a kapubálványnak ós sírdogált; a lakásba ki-be jártak a cifra katona tisztek. A gyerektől a sánta doktor vette el a levelet. Fölborzolta a bajuszát, ugy olvasta félig hangosau : „Édes Sanyi öcsém: az éjjel, — hajói emlékezem — ngye a hozomány fölött összekülönböztünk valahogy. Bocsáss meg: boros fejjel cselekedtem én bohó öreg. Amit mondtam, nem mondtam. Gyere várnak. Öreg Dénes bátyád, apád. Müller Sándor szobája tele volt virágillattal. Friss koszorú födte még a keresztbe akgatott vivókardokat is. A kapitány ott feküdt szép fehér ágyon mintha aludnék, mintha mosolyogna. Csak egy kiásó a szokottnál sárgább az arca, s domború szép homloka at van kötve fekete selyem kendővel. Két száll hosszú gyertya lobog az ágya fejénél. Müller kapitány a novellahősök otromba, szomorú szerepót választolta I keresztül lőtte a koponyaját. Az a haragos, seprű bajusza doktor rámereszti szemét a halott sárga arcára hosszan. Amint a levél átcsúszik a kezé ben, odaszol a könyező kis kadétnak : — No tessék : Itt a Márta kauciója. nem az összes orvosi tudományok gyakorlatbeli alkalmazója s hogy az, ki szembajos, ne legyen kitéve a házi kezelés szabálytalanságai ós hiányosságainak, hanem a kezelés alatt olyan környezetben legyen, melynek légköre a szembaj orvoslása, gyakorlott, gondos ápolók kezeijók, megfelelő lakásban s az orvos rendeletei szigorú betartása mellett. Természetes, hogy ez a czél sem járási, avagy körorvosaink utján el nem érhető, mert ők az összes emberi betegségek általános gyógyítói, kik különlegesen egy szakmának nem szentelhetik magukat, még ha épen saját vágyaik vonzanák is eme szakma felé és mert a házi kezelés körében oly sok apró esély fordul elő, mely az orvoslás eredményét kétessé teszi, hogy mondhatni azt, hogy a szembajok orvoslása csak kórházaknál ós specielle szemorvoslással foglalkozó orvosok által gyakorolható oly ered mónynyel, a mrly eredményt e szakmában az ismeretek fejlettsége már magának vindikálhat. Megyénk bizottsági tagjainak áldozatkészsége folytán, de különösen közegészségügyi ós közigazgatási kormányzatunk okos kezdeményezése ós az állam jóakaratú támogatásából közkórházunk önálló elmebeteg osztálylyal való kifej lesztése legközelebb ténynyé válik. E sorok irója szeretné megnyerni az illetékes köröket annak az eszmének, miként megyei kórházunkban a szembajok kezelésére egy külön osztály, külön specielle szemorvoslással foglalkozó orvos sal az élén, e szakmában begyakorlott ápolók alkalmazásával, — létesíttessék. Nem czélunk a gazdagabbak ós szegények közt osztálykülömbséget hirdetni s a létezőt kiólesiteni, de a mi igazság, azt ki kell mondanunk. Kórházunkat a túlnyomó, legnagyobb részben vagyonosabb osztályunk áldozatkészsége hozta létre, mert az adót, mely annak finan czirozásához statuáltatott, a legnagyobb részben a vagyonosabb elem szolgáltatja s most e kórház, mely, nem tagadjuk, ez által is közérdeket szolgál, csupán a legszegényebb osztály egészségi érdekeit szolgáljas az az olem, melynek forintjai lettek • benne a közjóra elhelyezve, e köajóból részt nem kap, nem pedig részint társadalmi szokásainknál fogva, mely a kórházi gyógyítást a tehetőseknél háttérbe szorítja s nem másrészt, mert a legfő ág s talán mondhatjuk egyetlen szakma, a szemorvoslás, amelynél a kórházi intézmény áldásos voltát a va gyonosabb elem is igénybe venné, külön tüzhelylyel nem bir kórházunkban. „A testnek szövétneke a szem" — mondja a szentírás. Legyünk rajta,vagy legalább a jövőben megvalósítandó programm, hogy a szemészeti osztály fölál littassók. \ Állami iskola Csabán — A miniszter leirata. — A miniszter helyett Zsilinszky Mihály, közokt. államtitkár, Csaba városát rendkívül érdeklő leiratot küld az állami iskolák ügyében. A leiratból megtudjuk, hogy a hat osztályú állami elemi iskola m ó g e z óv szeptemberében megnyilhat Csabán, ha a város egyelőre bérhelyiségben helyet talál az iskolának. A képviselőtestület legközelebb ülést tart e tárgí ban. Tudomásunk szerint a Kishid és Kossuth téri Pová zsay ház bérbevétele terveztetnék, ha ugyan ott ideiglenesen a ha' népiskolai osztály elhelyezhető. Az is kola ez évben leendő megnyitása bérhelyiség hiánya miatt minden bizonnyal nagy nehézségbe fog ütközni. Ezt a város közmivelődése érdekében valóban kiválóan érdeklődő miniszternek tudomására kell hozni, azon kórelem kapcsán, hogy a Csabára kinevezett állami elemi iskolai tanítóknak legalább azon fizetést (drágasági helyi pótlék czimón) megadni méltóztassék, melyet Csabán a községitanyai iskolák tanitói viselnek. Az iskolai intensiv munka érdekében ugyanis nem közömbös hogy az emulato állandó motor legyen tanítóink napi fáradozásában, ez pedig el sem érhető, ha az állami tanítóknak még annyi fizetése sem lesz, mennyi a csabai községi t anyai tanítóknak van. Ezt a körülményt képviselőtestületünk figyelmébe ajánljuk azon hozzáadással, hogy föl sem szabad tennünk a közoktatásügyi miniszter áldó zaíkészsógótől, miként az állami iskolák itteni fontos kuliurfeladatainak megoldását figyelembe véve, ne adná meg tanítóinak, mit az iskolaföntartó nagy község tanyai tanítóinak mególheté sére szükségesnek látott. A vallás és közokt. m. kir. miniszter f. évi ápril. 17-ón kelt s Békésvármegye kir. tanfelügyelősógóhez intézett irata a következő: Békés Csabán a városi képviselőtestületnek f. évi jan. 25-ón tartott üló sén hozott s ajánlatának elfogadása mellett az 1898/9 tanévtől kezdődőleg magyar tannyelvű iskolát állítok. Ezután a miniszter felsorolja a város által kivánt feltételeket: iskolai helyiség s bútorzat, épület fentartása, tanitói nyugdij-járulók fizetése, a 15 kros beiratási dijak átalány összegében való A miniszter ezután igy folytatja : Ezzel szemben kijelentem, hogy az 1898/9 tanévtől kezdődőleg a bókés-csab.ú állami elemi népiskolához, a lakosság számának felekezeti arányához képest hat tanerőt fogok kinevezni évi ötszáz frt fizetés és szabályszerű lakbérből álló illetményekkel és hajlandó vagyok ugyanitt az állami elemi iskolával kapcsolatban ugyancsak az 1898/9 tanévtől gaz dasági ismétlő iskolát szervezni és egy kiképezett gazdasági tanitót ide kinevezni, ha a város képviselőtestülete még egy törvényhatósági jóváhagyással ellá'ott pót-köielező iratban elvállalja a szükséges gyakorlótérről, valamint a gazdasági ismétlő iskola össze i dologi szük ségleteiről sajátjából gondoskodni. Miről a tanfelügyelőséget oly felhívással értesítem, hogy a várost minder ről megfelelőleg értesítvén, az uj iskola ház tervét ós költségvetését sürgősen kívánja be ós azt 30 nap alatt terjessze föl. Intézkedik a miniszter az iskolai telek telekkönyvi biztosításáról s arról, hogy az iskola megnyílta még ez év szeptemberig biztositható lenne, hogy a királyi tanfelügyelő a tanitói állásokra a pályázatot hirdesse meg. ÚJDONSÁGOK. — A békésmegyei gazdasági egylet igazgató választmánya április 24 ón, vasárnap d.[e [9 órakor B.-Csabán a casino nagy termében ülést tari a következő tárgysorozattal : 1. A ki?gazdikat illető aratási szerződési minta tárgyalása. 2. A nagymélt földmivelésügyi miniszter leirata a falusi kisgazdák érdekében ter vezett ós engedélyezett kirándulások szervezése iránt való intézkedés. 3. Asboth Gyula átirata ós benyújtott tervezete a soctális bajok orvoslásának egyik módjára. 4. A várm. alispánjának kétrendbeli átirata. 5. A földrn. iskolába tett alapítványok alapító levelei záradókkal ellátva visszaérkezvén, azoknak bemuta t.ása, hova helyezése iránti határozat. 6. Biharmegyei gazd. egylet átirata a N Vá radon megjelenő „Magyar Népzászló" czimü néplap terjesztése erdekében. 7. Határozat hozatal a f. évben tartandó lóverseny irái.t. 8- Netaláni indítványok. — Katonai szemle. Bernolák altábornagy ós B i r ó ezredes a hét derekán Gyulán csapatszemlót tartottak az ott elhelyezett honvéd gyalog- s huszárság fölött s teljes megelégedésüket fejezték ki a legénység magatartásáért. — Kossuth és Deák arcképe. Ismere tes dolog, hogy Bókósvármegye S z ob o n y a Mihály festőmüvészszel a köz gyűlési terem számára megfestette Deák és Kossuth arcképeit. Aképeket Szobonya most állítja ki a képzőművészeti "árlaton s valószínű, hogy a májusi közgyűlésre át is adta. Ekkor fognak azok a vármegyén ünnepélyesen lelepleztetni. — Csaba város vagyona, adósága. Csaba város becsértókileg megállapított vagyona egy millió 575438 frt, ebben a jövedel mező ingatlanok 820*220 frttal szerepel nek. Anem jövedelmezőingatlanok Csaba leltárában lapokon keresztül vannak fölsorolva s összegükben 156.900 frtra be csülvók. Ide tartoznak: városi hivatali helyiségek, iskolák, házhelyek, utczarészek, árkok, szénás-kertek, kender áztatok stb. Haszonélvezetek 55*000 frtra. tőkepénzek 109 381 frtban vannak tőkésítve. Maga a regale papír 315.650 frttal szerepel. A községnek ez időszerint egy millió 151*017 frt adóssága van, melynekevi konversiója65'2441rt. Becsért jkilegmegallapitott tiszt a v'a g y o n a a városnak 405*111 frt 66 ós fél k r a j e •> á r. — Elöleptetésfck. Az országgyűlés által a folyó evre megszavazott költségvetési törvény alapján, az illető reíort mini-zterek az államhivatalnokok körében tömeges előléptetéseket eszközöltek. A gyulai törvényszék területén alkalmazott bírák ós bírósági hivatalnokok kö zül f. évi január 1 tői számitajidó hatállyal a következők lettek előléphetve: a VIII ik fizetési osztály I-ső fokozatába: S a 1 János orosházi, Fekete Gyula gyulai járásbjrák, Balogh Samu tör vényszéki vizsgálóbíró ós Várady-S z a k m á r v Arisztid gyulai törvényszéki biró : — a IX-ik fizetési osztály l-ső fokozatába: Fára Péter békési járásbirósági telekkönyvezető; — a 2-ik fokozatba L i p ó c z y István békési, Tapolcsán y i Imre szarvasi járásbirósági albirák ós Szulimán Ödön b.-csabai járásbirósági telekkönyvezető, — a Xl-ik fizetési osztály l-sőjfokozatába : S ó h a 1 m y János békési, G a á 1 István gyulai járásbirósági, B u d a y Antal, Illyés A'a jos és D e á k Lajos gvulai törvényszéki aljegyzők, továbbá T h u r z ó Andor gyulai, Vidovszky Gyula b.-csabai járásbirósági, S z ó n á s y Gusztáv gyulai törvényszéki ós Nagy Lajos gyulai kir. ügyészségi kezelő hivatalnokok ; — a 2-ik fokozatba Asztalos Károly gyulai törvényszéki, S chwar cz Lipót szarvasi, S z ő c s Béla orosházi S z an i s z 1 ó Sámuel békési és Re i s z Lajos b.-csabai járásbirósági kezelő hivata

1nokok. — Esküvő. Gajdács M hály, cs i bai ág. ev. tanitó csütörtök délután vezette oltárhoz a szép Lepény Juditot, Lepény András csabai birtokos leányát. — Eljegyzések. P o r j e s z Róza kisasszonyt, P o r j e s z Miksa a csabai bútorgyáros szép és kedves húgát eljegyezte Goldstein Izsák, nagyváradi kereskedő. — Wónig csabai terménykeres kedő leányát, Amáliát eljegyezte W i zt o m Mór, rymanovi kereskedő. — A központi választmány ajövő 1899-ki választói névjegyzék előmunkálatainak végzésére, nevezetesen : az összeiró küldöttségek megállapítására és az ideiglenes névjegyzék elkészítésére május 3 án gyűlés tart a megyeháza kisebb termében. — Békésmegye uj plébániája. D e ssewffy Sándor, Csanádi püspök teljesítve a puszta földváriak kérését, a kath. hívek lelkiügyeinek gondozására plebá niát szervezett, a plébániához tartoznak : Puszta földvár 852, Szőllős p. 517 és a földvári tanyák 182 hívővel. A Csanádi püspök e plébániára Hoffmann Bélát nevezte ki. A vallás és közoktatásügyi miniszter kétszáz förinttal járul a lelkész fizetésének kiegészítéséhez. Az uj plébánia jövedelmének a kongrua rendezés czéljaira való összeírása a többiek során nem rendeztetett s igy május 2-án e tekintetben tárgyalás lesz, melyen jelenlesznek a vármagye alispánja, tisztiügyész, pénzügyigazgató, továbbá Bokor Béla bodzáéi, dr. K r a m p f János eleki, Oltványi Gáspár apáczai plébánosok s maga az érdekelt lelkész, Hoffmann Béla. — A huszárság távozása Gyuláról. A katonai szakértők egy napon arra a fölfedezésre jöttek, hogy a gyulai kaszárnyában nagyon sok katonai ló szerez szembajt, aztán kisütötték, hogy ennek az oka a gyulai talaj. Nemsokára tehát arra a keserves hírre ébredtek a gyulaiak, hogy a honvédelmi miniszter elvezényelni rendelte a gyulai huszárokat s nagyon sok katonai vallalkozó s gazda, a kik a huszárlaktanya mellett ugy építkeztek, hogy a huszárok örökös lakói le=znek a városnak, — érdekeikben mólyen sértve voltak. De nem használt. A huszárokat elviszik, visszavonhatlanul elviszik s mivel az összes szállítóknak október 15-ére fölmondták a héten, ebből megállapítható, hogv a gyulai huszárok október közepén hagyják el Gyulát s mennek uj állomá sukra, Nagyváradra. — Köröstarcsa hetipiacza. K.-Tarcsa azt kérte, hogy a keddi piaczi nap mellett még egy állatfölhajtással kapcolatos piaczot engedélyezzenek részére, A kereskedelmi miniszternek a héten leérkezett leirata szerint semmi érdek nem kívánja, hogy K.-Tarcsán a piaczi napok szaporittassanak, mert a környező községek piaczai sinylenók meg, de az ellen nincs kifogása, hogy a keddi hetivasár állatvásár felhajtás jogával birjon, ezért azonban szabályszerű módon külön folya modui kell. — Drágasági potlókot kérnek. A korházi segéd ós szolgaszem élyzet első fokon a közigazgatási bizottság elé terjesztendő kérelmében 10 százalékos drágasági pótlókot kér — A nagy Galeottó. A spanyol dráma költő E c h e g a r e y egy megrázó hatalmas drámában tárja elibénk, hogy a becsületes társadalomnak folyton áldozatot leső spadasinja, a pletyka mily sok lelket ós testet ölt meg. Békésen —mint onnan jelentik — elég volt a íút pletykára az a körülmény, hogy egy gazdaember hirtelen meghalt s suttogni kezdették, hogy nem a gondviselés müve a halál, mert a fórjet neje emésztette el. A rút rágalmazás még azt is tudni vélte, hogy a hirtelen kimúlt férj felesége paszuly főzelékben adta be a gyi ko^ mérget. Majd aztán egyesek tovább szőtték a becsületgázolást s a?t suttogták, hogy nemcsak a férje lelkiért fog számolni a gyilkos, hanem még két /