Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1898-04-24 / 33. szám

Melléklet a ,.I?ékésirepyei Közlöny" április 24-ik szálrához. más lélekért is. A kegyetlen utczai men­de-monda aztán kifejezést nyert egy a törvényszékhez irt följelentésben is, mely természetesen, mint a vizsgálat megii­ditására alkalmatlan dolgot, egyszerűen félre tették a gyáva denunciaciót, a név­telen levelet. A békési rendőrség fel­adata lesz kinyomozni, kinek telik pénze és ideje névtelen vádak gyártására és kinyomozván, bizonnyal érzékenyen meg­fenyítik a gaz ficzkót, a ki egy sorssuj­tott asszonynak oly mélységes bánatot okozott. — Halálozások. Tótkomlóson mély részvéttel temettek el egy tisztelet­reméltó matronát, Leipnik Mórnét, született Weisz Sárát, a ki 96 évet ólt általános tisztelettől környezve. Harminc, évig legidősebb fia, Leipnik Adolf, tekintélyes kereskedő ós az ottani szent­egylet évtizedeken át való elnöke, ed­dig is, de mióta a sors feleségétől meg fosztotta, gyermeki szeretetlel csüngött édes anyján s odaadó módon apolta. Az agg umő temetésén Tót Komlós lakos­saga vallás felekezeti különbség nélkül, Gajdács ós Csermák ev. egyház lelkészei is, n»igy számban jelentek meg. R u b i n s t e i n dr. orosházi főrabbi mon­dott eszmékben gazdag gyászbeszó bú­csúztatta el, a ritka szép kort ért tisztes matronát nagyszámú hozzátartozóitól. Az elhunyt és sok jót tevő úrnő* négy gyer­meke, huszonnégy unokája, 76 déduno kája és egy ükunokája gyaszolja. — Csabán Saguly János, a pitvarosi ev lelkész édes atyja hunyt el a h ten 62 éves korában Az öreg polgár temetése nagy közönség részvéte mellett ment végbe. — Megyei hivatalos lap. Dr. Fábry Sándor alispán a járási főszolgabirák és Gyula város polgármesteréhez rendele tet intézett, ii rendelet igy szól : A f. évi julius hó 1-től való kibocsátással egy megyei hivatalos lapnak kiadását terve­zem, ha a lap kiadasát kellőleg biztosí­tani tudom. A hivalós lapczóljaaz, hogy megkönynyitsem a mindinkább terhe­sebbé váló adminbztrácziót, a kezelés egyszerűbbé tétele által. E lapban, mely­nek czime: „Hivatalos közlemények" volna, mint czime is jelzi, közöltetnének mindazon rendeletek, melyek közérdekű voltuknál fogva az összes közigazgatási tisztviselőket érdeklik, a jelenleg legtöbb­nyire rossz lithografiával adatnak ki fő szolgabiróknak, polgármesternek, közsó geknek, anyakönyvvezetőknck, közgyá­moknak stb. E közlemények jelenleg a főszolgabirák hivatalain át, ottani mun­kát és időt igénylő kezeléssel jutnak a végrehajtást végző fokon teljesitő köz sógekhez, mig a hivatalos lapban való közlésük folytán egyszerre kapná azokat, a központból való közvetlen irányítással főszolgabíró, község stb. s az elsőfokú megyei hatóságnak csak a végrehajtás ellenőrzésének feladata maradna. A lap hetenkint egyivnyi tartalommal a szükséghez képest mellékletekkel je­lennék meg. Minthogy a lap kiadása csak ugy biztositható, ha a kiadás költségeit az előfizetők fedezik, első kérdés annak tisztázása, hogy hány előfizető jelentke­zik ? Az előfizetési dijat a kiadóval valé egyezkedés nyomán évi 3 frtban állapí­tom meg. Az előfizetők névsora május 10-ig terjesztendő be. — Sorozás Orosházán. Orosházán is megejtetett a sorozás, melylyel egy­szersmint a szrozás az egész megyében befejeztetett. Besoroztatott 319 hadköte les a 970 előállított hadköteles egyénből. — A magyar nyelvi jutalmak, A vár­megyén tudvalevőleg negy jutalmat ítél nek oda minden évben a magyar nyelv ben elért eredmények kitüntetésére ós méltánylására. A jutalmak közül hármat tanítók s ez évtől kezdve egyet óvónő nyer el. Legközelebb megkezdi a bizott­ság a megye iskoláiban való szemlét. — A mai műkedvelői előadás teljes anyagi ós erkölcsi sikert igér. A közön­ség rendkívül érdeklődik a „T ó t h 1 e ány" második előadása iránt. Jegyek még a mai délelőtt Deutsch testvé­reknél és este a színháznál kaphatók. — Alapítványt nem, de ösztöndijat adnak. Orosháza képviselőtestülete a napok­ban ülést tartott s ezen kimondották, hogy a csabai földmives iskolánál alapítványt nem tesznek, ha azonban akad a csabai földmives iskolánál kiképzést óhajtó szorgalmas orosházi illetőségű nö­vendék, akkor szivesen ad számári 126 frt ösztöndijat. — „Éljen a titkos választól jog." Ezzel a felirattal nyomott apró plakátummal péntekre virradóra elárasztották az oros­házi socziálisták a bogárhá'u házak falát Orosházán. Legtöbb ablakban hirdette a socziálista aspirációt. A socziálisták kü­lönben csöndben vannak, serényen elszer­ződnek s jelek szerint békés aratásra van kilátás. -— Párbajozó technikusok. A Nópszin ház igazgatója az egyetemi polgárokat felkérte, hogy a márcziusi darabban, Verő „Hadak utja" ban, közreműködjenek, és mint statiszták, ők kapták a leglármá­sabb „szerep }!". Derekasan meg is felel­tek szerepüknek, mert sok lelki gyönyö­rűségben vala részük a színpadi zugok, folyosók sejtelmes homályában. Ártatlan beszélgetések a női kar szépeivel, egy egy kézfoerás valamelyik nagy müvészszel, s a művésznők, ah a művésznők 1 Fakadó érzések ifjú hevületü szivekben, a melyek rózsaszínben mutatják az egyetemi „mű­vészek" számára az életet, kettőt közülök Bognár Bélát és Bánhegyi Gézát, műegyetemi hallgatókat, kardél elé állí­tották. A napokban volt meg a Vizy-féle vívóteremben közöttük a párbaj, a mely­ben Bognár jobb felső karján mély, keze fején veszedelmes, súlyos sebet kapott. Bánhegyi Gáza sértetlen maradt. — Kóka czigány operálása. Kóka czigány egész életében pazarul élvezte a természetes ha­lállal kimúlt vésztői tyúkok — és malaczokből készült czigánypecsenyét. A sok nyársonsült mel­lett Kóka mégis sovány maradt, mint egy — aka­démiai értekezés. Nem régiben azonban a hirtelen hizás jelei mutatkoztak a morén. Bal oldala, a hónalj tájékán akkorára domborodott, mint egy koppasztott tyúk. Ámde a hirtelen kövérségnek nem sokáig örülhetett Kóka czigány, mert bőre szörnyen feszült, s olyan formát érzett, mintha a kövérségben tüzes pipaszurkálók mozognának. S mikor már fájdalmában az eget is bőgőnek nézte, dr. Kiss Károlynak, Vésztőn gyakorló orvos-sebész tudornak mutatta meg a „szernyisi­ges támádást". A fiatal, kiváló sebész a czigányon Jászai Mariéhoz hasonló betegséget: rostos da­ganatot (fibromát) diagnoszkált. Mikor elmondta neki, hogy a daganatot ki kell vágni, s e végből előbb majd elaltatja, — a czigány rimánkodásra fogta a dolgot: — Ibre í kiállóm csúkolom kezsit lábát, ha nyúzsnak is; ne tessik eláltatni, hátha nem ocsú­dok fel tebbet! És a czigánynak csakugyan nem szállt inába a bátorsága. A közel két óráig tartó műtét alatt igazi czigányhumorral diskurált az operáló dok­torral, s fájdalom csilapitóul csupán egy ital pá­linkát, meg egy csipet — bagót kért. Az ügyes mütő másfél kilónyi rostos daganatot metszett ki a moré füstös bőre alól. Mikor már össze is volt varva a metszés, hálálkodva mondta a hős czigány: — Ezser forintot fizsetnék a nacscságos doktor uinak ha — vóna. Dr. Kiss Károly, a ki nem rég elhalt kitűnő sebésznek — Kovács tanárnak — volt asazisten­se, már sok, figyelmet keltő műtétett végzett Vésztőn. Es a fiatal humános doktor, a Koka czigányhoz hasonló pacienseket nemcsak díjta­lanul kezeli, de még a gyógyszereket is sajátjá­ból fedezi Gratulálunk a vidékne't ilyen jelea sebészhez és emberbaráthoz. — Mibe került a világítás? Csaba vá-^ ros közvilágítása a legjobb akarattal sem mondható, hogy nem hagyna kívánni valót maga után s mégis elég tetemes kiadása van vele a városnak. A mult évi számadásból megtudjuk, hogy a város belső világításra 1440, külső világításra 5531 frtot költött. — Hirtelen halál. Megdöbbentő gyor­san tud végezni a halál. Mezőberényből jelentik nekünk, hogy ott tegnap reggel még jókedvűen falatozott Prekupa György munkásember s a feleségével beszélgetett. — Jó kereset lesz. Szépek a vetések. E közben elhalványodott s a szivé­hez kapott. Aztán holtan esett össze. Halála oly gyanús, hogy a hatóság a felbonczolását elrendelte. — Lelkibetegek. Két szerencsétlen orosházi polgár, Galagonya Sándor és Antali Antal tegnap nyert helyet a gyulai közkórházban. Mindakettőnek a legszomorúbb baja van : a lelkük beteg, az elméjük elborult. — Kísértetjárás Orosházán. Nagy arányok­ban egész szenzáczióvá nőtt meg a rémes história, hogy Orosházán az egyik temetőben kisértet sé­tál a sirok között, száján kót méteres bengáli fény ömlik ki és olyan fehérben sétál, mint a minő a burkus főváros télen, A bátrabbak vir­tusosan hivalkodtak. — Micsoda ? Hát majd szemébe nézünk. Tegnapelőtt éjjel többen kimentek a kisér­tet megzabolására. De az történt, hogy vad féle­lemmel haladtak be, mert a kisértet csakugyan megjelent, most már két méter ős tiz centiméter hosszú lángot lövelbe és olyan talpig fehérben, mint a burkus főváros télen. Tegnap estére már a rendőrség is kiment a kisértet leleplezésére, mert oly arányokban meg­növekedett a köznép félelme, hogy a közbátorság érdekében szükséges az ostoba tréfának véget vetni. Egyelőre konstatálták, hogy a merre a kí­sértet jár a temetőben, gyantapor van elszórva s továbbá, hogy a kisértet hegyes sarkú czipőt visel. No lám, ki hitte volna, hogy a kísértetek a leg­utóbbi párisi divat szerint öltözködnek ? még talán lokliban is hordja a haját, mint a művész­nők ?.. . — Egy kis gyermek szerencsétlensége. Megindító dolog törtónt Békésen, mint onnét levelezőnk velünk tudatja. |[Á K o­v á c s István kót éves apró gyermeke a takaróktüzhelynól játszadozott s e köz ben a cserépfazókban levő forró ételt magára borította. Oly nagy égési sebeket szenvedett, hogy meghalt. — Lopás Orosházán. K ó d y László orosházi napszámos ember kamrtyát a napokban feltörték és élelmi szweket loptak el. A tetteseket nem lehetett ki­puhatolni. — Tüz Orosházán. A napokban Oros­házán, mint tudósítónk jelenti B a 1 ó József háza a lángok martaléka lett. Je­lek szerint a tüzet tűzzel játszadozó gyer­mekek okozták. Szerencsére sikerült a tüzet lokalizálni. — Békésről jelentik, hogy ott Domonkos Péter istállója a tulajdonos távolléta alatt kigyuladt s háza leégett. A kár 500 frt. Biztozitva volt. — Figyeltmre méltó helyváltoztatás! A Buda­pesten 1865 óta fennálló Heckenast Gusztáv-féle általános jó hírnévnek örvendő zongoratelep 1898. május 1-től a Kigyó-utcza 7. számú ház lerom­bolása miatt jóval nagyobbítva és bővítve a IV. ker., Gizella-tér 2. sz. házba (a Váczi-utcza sar­kára) helyeztetik át, miről tisztelt olvasóinkat azon megjegyzéssel értesítjük, hogy Heckenast Gusztáv zongoraterme nagyobb választék mindennemű bel- és külföldi zongorák, pianinok ós harmóni­umokban a legszolidabb kiszolgálás mellett. Kí­vánatra a czég árjegyzéket ingyen küld. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Az amerikai háború. Budapest, április 23. (Saját tud. táv.) Madridból rendkívül harczias hirek ér­keznek. A spanyolok égnek a harczi vágytól. Ma a spanyol miniszterelnök Sagasta palotája előtt elégették az Unió zászlaját. Az utczákon harczi lárma és óriási tüntetések forralják a hangulatot. A há­borút nem halaszthatja el a diplomáciái beavatkozás, mert a kormány, mely nem a harczot vallja programmjául, egy na­pig sem maradhatna. A kongrua megszavazva. Budapest, április 23. (Saj. lud. táv.) A kongrua javaslatot nagy többséggel általánosságban megszavazták. Császár találkozás Drezdában. Budapest, április 24. (Saját tud. táv.) Drezdából táviratilag jelentik, hogy ma Ferencz József király odaérkezett. A drezdaiak nagy diadallal fogadták. A magyar király előtt Vilmos császár ér­kezett. Drezda nagy ovácziók színhelye. Hazaji meg külvilági ese­mínyekrűl. — A sárréti magyar levele. — Tekintetes tisztelt Szervesztűsíg 1 Kelt levelem az sár-Réttyin, kolompár vetís után való napon. Most azon okokbúl írom ezen pár sorjaimat, hogy irántamvaló jó­akarattyát Szerveszlű uramnak alássan megköszöntsem. Mer az égisz rokony­ságnak szörnyű módon teczczett a zújság­jába kigyütt levelem, csupáncsak a Sajtyi sógor akará leminősitenyi rúlam az ér demessíget. Aszongya, — mán ű nem hiszi el, hogy az nyomtatott levelet ma­gam kezeltem vóna. Hát egy perczet csakugyan átválto­zának sajátkezem vonásáji ; de az Spíl many vegyeskereskedíse is hitet tehet mellettem, mer az papírt, akire becses le­velem írám, ű nála vettem líz csű ten­gerin, mivelhogy akkoron jelenleg nem vala körülöttem aprókőtcsíg. Országvilág is tuthattya mijér akar belím kötöszködnyi az Sajtyi sógor. Nem teczczik ű kelminek, hogyhát áperte ki­mondván rúla az való szentigazat. Pegyig ha jó lilék vóna benne, felgondúlhatná, hogy csak az becsületes igazútra akarom űt is, meg a Czira komát is forditanyi. Mit tevének most műt vasárnapkor ? Italos fűvel az pijaczon őgyelgő nípet arra bisztaták : csakúgy válallyonak ta­karást. ha minden kaszára 10 méter űszi búzát, meg 5 méter tavasziakat ad az uraság. Napjára meg követeljön minden takaró 3 deczi törkölyt, 1 liter bort, fél kíla, hÚ9t, megmóg 1 paklyi dohánt. Ha ilyen riszt nem adnak, hát srájkolnyi kell. Mondok nekik : bolond íyukbúl bo­lond szil fúj 1 Hát az fűdbirtokosság mi­bűl gunyászkogyg.yík, meg mibűl fizesse a zadót, ha kentek mint takarórószűl az égisz termist kivánnyák. Osztán meg is­lenellen való vítek vóna az jó kosztolás mellett napjába csupáncsak nyócz órát kaszálnyi. Hiszen ilyen furmán András­napig se takarna le az gazdaközönsig, gabonája kiperegne, az zabok meg mind elrepűnónek tótországba. Jobb lesz ha előszegyik kentek az rózant esziket, osz­tóg leszerződnek, mer az kemíny télen se fűtőt, se kinyeret nem faszónak kentek az czokiJusta kőrbűl. Az hasukat pegyig kentek se szeretyik srájkoltatnyi. No nekem estek erre I Hogyigy — hogyúgy nem tartom az tesvórsíget, az uraságok ispijonya vagyok. Czira koma előrűl, Sajtyi sógor meg hárúrúl mar­kolászták az nyakravalómat. Tán mégis gázolnak, ha az csendőrsíg tudalmat nem veszen az súlyos testisértós szándíkolá­sárúl. Ba is kísírók az sógort meg az komát azon röktönyösen az kiráji járásbíróság­hon, mer az új törvény 60 napi kótert, meg 4 száz korona bemarasztó bűntetíst szigorol az 66 Dik pont lömayszegőjire. AZ 60 napokat egy summába ki is állya úgy Czira koma mintszinte Sajtyi sógor; de mán az nígy 100 koronát veszett píz­nek monthattya az járás bíróság, mer nincs űk nekik 4 száz paszullyok se. Nem is árt az czokilustákbúl az fír­gessit bekótereznyi, merhogy egy bolond százat csinál ! Miúta Czira koma, meg Sajtyi sógor hívesre kerűtek elvtársal­kodnyi, az kössígben lecsendesülő min­den törvínytelensíg. Akibe egy kis ipar van, kiválta az igazolvány levelet, meg mán alá is kezeltük az takaró egyes­síget. No, azt se hitte vóna senki, hogy valaha az sár Róttyin vasút járjon ; most meg mán nem sokára duplomosan is szaladoz. Hát csak furcsa az világ előremene­teli 1 Suttyó gyerek koromba az üdős Okányi uraság is terágya hordó szekeren gyütt át Vísztőre ; az ifijúr fiaji meg mán az terágyát is gőzösön szándékolnak kül­országi ugarokra hordatnyi jó pízór. Ugy mongyák, hogy az ifijúr Okányi uraságok nímet gazdálkodó könvekbűl kitanulmányozák az madárterágya fűd zsírozó mivoltyát. — Felkírdeztem az Spílmany urat, igazat írnake a nímet könvek ? Aszongya, való szentigaz, az tenger partyi lakosság ff uján ó zsírnak híjjá azon madárdudvát. Ezek előtt az óperencziás tenger túlsó partyárúl hozat­ták az Okányi uraságok is, a hun — kö­vetem tisztessígvel — az tengeri mada­rak mind egy rakásra guján ó zsíroznak. Amhogy ez sok pízbe kerüle, elren­dűték az gazdálkodó tiszteknek, hogy az vísztői árendájukon ezek után varnyú guján ó zsírval zsírozzonak. Az szecsőji erdősígekbe úgy is se­regestül járnak az varnyúk hálásra, hát ott is nagy szarvasok keletkeztek azon furcsa nevezetű madárteragyábűl. Az kitróbálás letinkább őrvínyesült az konyhazugi kender fűdeken, mer az kendert olyan hosszúra tolá az varnyúk guján ó zsírja, hogy csak lajtorjáról tut­ták kinyűni. De nem győzik az egíszet saját áren­dás fűdgyeiken elemísztenyi, el is adnak hát belűle az sovány szikes fődű gaz­dáknak külhonyba. Ugy hallaczczik, ezeknek fuharozá sára csináltattyák az Okányi uraságok Vísztőtűl Hollódig az új gűzöst, mer Hol­lódon meg az hollók hullajtgattyák az derága pízt érő fűd zsírozót. Tulajdon ma­gam is sikerítem a gűzös csinálást, két lúval fuharozom az inzsellór urak után az nagy parazolyt. Rémíjtő hírek is járnak erre felé I Csóti uram gűzmalomjába vótam az ki­mút héten őrni. Ott hallám, hogy Guba országba kiütött a háború 1 Ugy mongyák, hogy Guba országot az mostanyi espanyol kirájnak ídes apja kártyán nyerte vóna Emerika nevezetű császártúl. Az égisz gubaji fűdekre gá­nyókat külde az öreg kiráj, mer ottég az szentandrásinál is fájinabb dohány terem. Ezek a z gányók tavalyi simítás­kor igen sok dohánt elcsempíszkednónek, mer azt gondúták, hogy az jelenlegi es­panyol kiráj mint suttyógyerek, nem gyűn rá az hamisságra. Csakhogy az kis kiráj helyett az ides annya gazdálkogyik ; az meg hejre asszony, nyitva áll az szemi. Rágyütt az csempíszkedósre, oszt mind elcsapta Guba országbúi az dohánykertíszeket. Ugyám, de az Emerika nevezetű csá­szár meg felbújtotta az gányókot, ne haggyák magukot. Mint kárvallott ű is az pártyukra állt, osztán az espanyol ki­ráj csőszejit haza z-ivarák espanyol viacz­koí csinyálni. Ebbűl lett az nagy háború 1 Ennél többeket nem hallók. Arra kíváncsiskodnak most az sár Róttyin : elgyün-e erre is az háború ? Tisztöljön meg Szervesztű uram egy ócska újság­val, akibűi az egíszet, kituthatnánk. Mejjek után jó egíssíget kívánok úgy fent, mint lent én Sz Csüllög Gergej sár Réttyi fuharos. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Virtusos magyarok. — A gyulai kir. törvényszék tárgyaló terméből. — I. Vasvillával ütötte le. Dobozon törtónt a mult óv decz. 17-én Fekete Sándor, Szabó István, Szabó Sándor ós Szabó Gábor a dobozi grófi uradalomban szolgáltak s a rosta mellett dolgoztak. E közben Fe­kete iBtván a legaljasabb módon, az cdes

Next

/
Thumbnails
Contents