Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1898-03-31 / 26. szám

XXV. évfolyam. B.-Csaba, 1898. Csütörtök, márezius hó 31-én. 26-ik szám. / 11 BEEESHECII OZLORT POLITIKAI es VEtíYESTAFITALMU LAP. Szerkesztőség-: Appouyi-utcza 891/

4 sz. (Zzsilinszky-féle ház) a huva lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 6 forint. — Fél évre 3 forint. — Negyed évre 1 frt 50 kr Egyei siam sra S *r Előfizethetni: helyben a kiadóhivatalban, vidéken a posta utján utalványon. Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül is. Hirdetéseket lapunk számára elfogad bármely jónevű fővárosi és külfföldi hirdetési iroda. Kiadóhivatal: Apponyi-utcza 891/

4 sz. (Zsilinszky-féleház hova a küldemények és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetend „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Szemle. Lesz-e háború ? Bár az osztrák-magyar ármádiát, a magyar uemzetet a Kubáért való liarcz nem érdekli, mégis sokfelé fülvetik a kérdést, mert a háború is oly lavina, mely, hogy hol és miuö tömegben fog leesui, — senki meg uem jósolhatja. A ki talán nem tudná, megirjuk, mi okozta a spanyol és az amerikai Egyesült Államok konfliktusát? Okozza az a kapzsiság, mellyel az amerikai szárazföldek elakarják halászni az európai gyarmatokat s kitörésre vezette a Mayne-hajó katasztrófája. A Mayue barátságos látogatásra indult Kubába, a Havauna szigeten, a midőn kikötött, a hajó felrobbant. Az amerikaiak azt hiszik, hogy spain ol -atrózok aknát helyeztek a hajó alá s mint a bizottság moudja, az amerikai népre oly izgatottságot keltett a robbanás, mely más, kevesebb önuralommal rendelkező nemzetet a vak megtorlás meggondolatlan terére ragadoit volna. Ezt a jelentést tegnapelőtt terjesztették be a washingtoni kapitolium nak, a spanyolok azonbau mindenképpen kiakarják kerülni a yankeekkel való háborút s hihetőleg sikerül a konfliktust elsimítani. Legalább a háborús kilátások megcsappantak. A Maine hajó katasztrófája alkalom az amerikaiaknak, hogy a kubai kérdést rendezzék, a mennyire csak lehetséges békés utou, kárpótlással, pénzzel s ha nem lehetséges, hát Amerika nem retten vissza a háborútól sem, hogy a kubaiakat a spauyolok fosztogató és garázda uralmától megszabadítsa. Előre látható, hogy az egyesült államok nem nézhetik soká, hogy Kuba idegen uradalom kezében maradjon s ha föl tudták szabadítani magukat a hatalmas britt oroszlán markából, majd csak bírnak Spanyolországgal is. A legvalósziuübb az, hogy Spanyolország il lő kárpótlás fejében és valamely színleges szuverén jogok fenntartásával megadja Kubának a függetlenséget. Miuket azonban kevésbbé érdekel ez a messze levő konfliktus. Figyelmiíuk az osztrák parlament felé fordul. Az összes német pártoka leghevesebben szövetkeznek ellenünk és legszenvedélyesebb ellenségünk Leclier, a ki a minap tizenhat óráig beszélt. 0 a kiegyezés barátja, de nevetségesnek mondja, hogy a magyar közvélemény 400 - 450 millióra teszi az osztrák ipartermékeket. Erről szó siucs. Követeli a méltányos kiegyezést, de a mostani alapon még szóba sem áll. :.jf Az osztrák képviselőház hangulatáról jellemzően számol be a tegnapelőtti ülésről hozott e kis szemelvény : S e i c h e r dr. keresztény szocziálista azt mondja, hogy végre valahára már szakítani kell Magyarországgal, mert ott a zsidók uralkodnak és ki jelentette, hogy ők uem viseltetnek bizalommal a kormány iráut. Ezenközben kedves kb csetepaté támadt L u e g e r és W o 1 f között. Wolf bécsi kóklernek hivta Luegert, ez viszont hazaárulónak Wolfot. Az angol kínai összekülöubözés is megszelídült. Az angoloknak már régeu fáj a foguk a „menyei birodalomra'

1 s nekik is kellene egy kis Mayne katasztrófa, de ennek hiányában diplomácziai utou csináltak konfliktusokat. A megoldáspedig az, hogy Kína — engedett. Magánúton S >n S.-.i tartományban 10.000 • mérföld területetet engedett át az angoloknak. Ha ez a tény, majd kiböjtölik ott a menyei birodalom lakóit. Csak rájok keli bizui ! Ugy látszik Chiua és Oroszország között az angolokkal szembeu véd és dacz szövetség köttetett, mert a chiuaiak Port-Arthurt, a Csendes Óceán egy öblét átengedték az oroszoknak. Ép ez mutatja, hogy mindaz, amit Chiuának az orosz követelésekkel szemben való ellenkezéséről híreszteltek, csak arra volt kigondolva, hogy palástolják azt a véd- és dacz szövetséget, melyet Oroszország és China már akkor megkötötték, mikor LiHung-Csáug Moszkvában és Pétervárott járt. Cliiuának legveszedelmesebb ellensége : Japán. A japánok, kik pár évtized alatt csodaszámba menő haladást téve, jelentőségében az európai nagyhatalmak sorába emelkedtek, utolsó hadjáratukkal s amit azután követeltek, megmutatták, hogy egyeueseu China fölötti protektorságra, hogy ne mondjuk, teljes meghódítására aspirálnak. Ha Oroszország akkor közbe nem lép, ma már talán Peking is a japán császár hatalmában volna. China tehát első sorbau Oroszországnak, másodsorban pedig Német ésFraucziaországuak köszönheti, hogy nyakáról a japánokat lerázhatta. Chináuak goudoskodni kellett jövő biztonságáról is. És pedig nemcsak Japán, de saiát alattvalóinak óriási tömegei ellen is, melyeknél a lázongási és elszakadási hajlamok ismeretesek. Ezért és igv jött létre a nyíltan be nem vallott, de tényleg létező oroszcliinaivéd- és daezszövetség, ugyszin • j tén a Német- és Francziaországgal kötött egyesség, melyben a kereskedelmi szempont a valóságban csak másodrendű szerepet játszik. — Munkástelepek aratók számára. Minthogy az aratók a szocziális izgatások következtében számos közsegben nem akarják a földbirtokosokkal az aratási szerződóst megkötni, a földmivelósi miniszter elhatározta, hogy az idén az aratás idejére három helyen is létesít munkástelepeket. Az egyiket Mezőhegy esen az Alföld számára, a másikat Kisbéren és Bábolnán a dunántuli területre, a harmadikat pedig Beregmegyében az ínséges ruthón munkások számára. A telepeket összekötik az állami telefonhálózattal, hogy a munkások mozgósítása minél gyorsabban megtörténhessék. Aratási szerződés minták. — A gazdák legfontosabb kérdése. — Most kedden délelőtt három és fél óráig tartó kitartó és eredményeiben szerencsés eszmecserék után megállapodott gazdasági egyletünk egy minta aratási szerződósben. Az eszmecserét megelőzte a Krafft Viktor által készített szerződés-mintának albizottságban való bővebb tárgyalása ; igy föllehet tenni, hogy e hosszabb esmecsere lehetőleg tökéletes müvet hozott létre, hiszen magának az előadónak K r a ff t Viktornak e kérdés körüli szakavatottsága garanczia, hogy a munkálat jó és czólszerü lesz. Az előadón kivül az albizottságnek s ifjú Dércy Péternek lehet köszönni a mintát, mint a kik a munkából erősen kivették részüket. Dérczya szarvasi mezőgazdasági bi zottság által készített tervezet némely okos rendelkezését ajánlotta be a Krafft, illetőleg az albizottság javaslatába. G e i s z t Gyula alelnök akadályozva lóvén a megjelenésben, levélben kérte föl Z 1 i n s z k y titkárt, hogy kérjen föl valakit helyettesítésére, a választmány azonban maga jogának tartván főn a helyettesítést, — Beliczey István ajánlatára dr. Zsilinszky Endre elnökölt és jelenvoltak : Krafft Viktor előadó, Wenckheim Dénes gióf, Léderer Rudolf, Sváb Lajos, Szalay József, Ba„BékésinegyeiKözlöDy"tárcája. A nő képzésről. Irta és a nőegylet délutánján felolvasta : Kiss Luiza. Talán sohasem irtak, beszéltek, 1anitottak annyit az ifjúság képzésről, mint a mi napjainkban. Mindenünnen uj iskolák, uj nevelő-intézetek létesítéséről, fölállításáról veszünk hirt. Napjainkban különös gondot fordítanak arra, hogy iskoláink minél többoldalú, minél általánosabb műveltséget nyújtsanak az ifjú ságnak. Tagadhatallan, hogy mindez egy bizonyos megterheléssel jár, a mennyiben sz oktatási anyag mennyisége és a kellő feldolgozásra rendelt idő is, már már azon mértéket érte el, a hol tartani kell attól, hogy az élet legkedvesebb és legártatlanabb időszaka, melynek eredeti rendeltetése is főleg a testi erők fejlesztésére irányul, t. i. az ifjúkor, a tanulás ós tanítás fáradalmai és törekvései által üde ségéből sokat vészit, kora érettségre fejlesztődik, szóval bizonyos értelemben majdnem kedvétől fosztatik meg, elkeseredik. Igaz, hogy az isu,ereteknek egész özöne, a tehetségeknek es készültségeknek megszámlálhatatlan sokoldalusaga, a társadalmi élet majdnem minden ágában érvényesülése felé lörekszik,sőt mondhatni, erőszakot fejt ki a törekvésben Ennélfogva az elmeleti ismeretekben vaió képzést és oktatá-t is, alig lehet már elég korán kezdeni, elég korán végezni, elég^, kimerítően kezelni. Manap a művészetek, mesterségek, üzletek, kereskedések s tudományok kö rei s ágai annyira kiszélesedtek, mint ezelőtt soha sem. Az élet igényéi az ismereteknek éskóp'.et ség knekoly menynyi.- égét teszik szükségessé, világosabban szólva: manap az embernek mar oly so kat kellene ludnia, a mennyit egy ember nem is képes tudni Ehhez járulnak az anyagi megélhetésnek ezer gondjai, melyek ujabb és ujabb kere-eti forrásokat, foglalkosási kö röket teremtenek. E gondok ragadják ki a c-aládi tűzhely mellett eddig boldog megelégedésben ólt nőt is e körből s oly kenyérkereseti ágra utalják, sőt sokszor kónyszeriiik, és, mely magában véve ugyan a legtisztességesebb, de vonatkozásaiban nem a női természethez ós ke délyhez van szabva. Ezek a gőzerővel való haladásnak ós művelődésnek korcs kinövéséi. Nem hiszem, hagy ^társadalmunknak igaz és és okos tagja volna az, ki a helyett, hogy a nőt az ő igazi otthonába, a családi élet hajléka alá visszavezetni igyekeznék, a természetes hivatásának kerékvágásából már kizökkentett nő számára még gymnasiumok szaporításán is fara dozna, sőt az egyetemek csarnokainak megnyitását is, mint szükséges követelményt hirdetné. A mai nő képzés sok tekintetben megfeledkezik a nő eredeti és természetes rendeltetéséről s a férfi-képzéstől már nem sokat különbözik. Azt a tanítást, melyben a leányok manap részesittetnek, mi sem jellemzi jobban, mint a következő anekdota: Ha zajött, a leányka a növeldéből s örömmel nyújtja iskolai bizonyítványát édes aty jártak. Az apa fölteszi a szemüveget s kezdi azt olvasni : Természetrajz : kitűnő; Természettan: kitűnő; Vegytan: kitűnő; Egészségtan: kitűnő; Mértan: kitűnő; Csillagászat: kitűnő; Tornászat: kitűnő és igy tovább. — No kedves leányom — mond erre az apa — ha jövendőbeli férjed jól fog iudtu sütni, főzni, mosni, varrni, foltozni, akkor nagyon boldog házasok lehettek majd S rui mosolygunk, pedig az nagyon komoly dolog s éppen komolysága miatt bizonyára mindannyian az igen okosan beszélő apának pártjára állunk. De ne legyünk elfogultak. Mondok majd egy másik anekdotát is, melyben egyenesen a gyermeknek adhatunk igazat. Egy kis leány törte zúzta magát az angol nyelv tanulásával ós éppen azon fáradozott, hogy a házi föladatot kidolgozza. Nagyon nehezen ment neki az a dolog s végtére ugy fölakadt vele, hogy mamájához for dolt segitségórt. — Édes mama 1 — úgymond — kérlek, légy szives megmutatni, hogy kell ezt a mondatot angolra fordítani ? — De hát hogy mutassam ezt meg édes leányom — mond az anya — mikor engem sohasem tanitattak angol nyelvre I — De okos ós jó anyád volt neked, édes mamám, — jegyzi meg erre a leányka, hogy ilyesmivel téged nem kínoztatott. mint most engemet I Mindebből csak az az üdvösséges tanulság, hogy a nőinem mai oktatása ós az ezzel elválaszthatatlanul kapcsolatos nevelése, egy kissé nem nőies, mond hatni, férfias irányban indult meg, álta Iában, s nem egy tekintetben fölösleges megterheléssel, hogy ne mondjam, lelki kínzással van egybekötve. A nő természetére nézve egyaránt nemes és teljes bevégzett ellentéte a férfinak. Ü férfié a külvilág, a nőé a belvilág. A férfi hivatása : munkálkodni, alkotni, küzdeni a nyilvános élet zajaiban ; a nő rendeltetése : egy csendes otthont teremteni a családi élet hajlékában. Más és más oktatásra, nevelésre van szükség itt, mint ott.* Nagyon sajnálnám, ha fejtegetésem félreértésre adna alkalmat. Nem ellenzem én az idegen nyelvek tanulását, csak az a kívánatos, hogy először is a magyar nyelvet sajátítsuk el alaposan szóban és írásban ; az idegen nyelvek közül elégedjünk meg egygyel, ha pedig nyelvismereti szomjunk többre is kiterjed, ne álljon az a nyelvtanoknak merő tanulásából, minek rendesen az a következménye, hogy a tanulók ugyan a nyelvet meg nem tanulják, a nyelvtant pedig alaposan meggyülölik. Ugyanez áll különösen azoknak tudományos kezeléséről is. Szép dolog a tudomány, ha megérti és tudja az ember, mi annak a rendeltetése. De tudomány ós tudálókosság között különbséget kell tennünk ós egyébként azon komoly szaktekintélyekkel kell tartanunk, kiknek határozott véleménye az, hogy a nőnél a kedély képzés hasonlíthatatlanul nagyobb jelentőséggel bír, mint az ész kiművelése. A nőnek nagyobb szüksége van érzelmeinek boldogító egyensúlyban való tartására, mint értelmének tudálékos ismeretekkel való gazdagítására. S ezt csak azáltal lehet elérni, ha a nevelést kiválóan helyes alapra fektetjük ós magának a tanításnak is főleg ily értelmű nevelési czólt adunk. Iskoláink e czól szolgálatában állanak. Ámde nincs az a növelde, mely a nőnevelést be is fejezhetné. Amit az isko Iában mintegy csak kezdeni lehetett, az folytatásra vár a családi körben, aminek az iskola elméletét nyújtja, annak valósítása egyedül az életben lehetséges. Csak a gondos anya képes leányát igazán oktatni, nevelni és begyakorolni azon házias erényekre ós jó tulajdonná-