Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1898-03-31 / 26. szám

kucz Tivadar, ifju Dérczy Péter, Ha­raszti Sándor, Bajcsy János, Sztraka György, Kállay Ödön, Banner Bél8, Kis László, Sohár Kálmán, Reinhardt, Ko­cziszky 'János, Morvay Mihály. Fejér Béla, Suk Kálmán, Király Pál, Zlinszky István titkár. Zsilinszky Endre dr. megnyit­ván és vezetvén az ülést, üdvözli a meg­jelent tagokat, az érdeklődésből látja, hogy az igazgató választmányi tagok megértették a fontos czólt és szép szám­ban jöttek össze. Egyetlen tárgy : ara­tási minta-szerződés készitése. A kérdéshez általánosságban Béli c z e y István, ifj. Dérczy Péter szó lottak, utóbbi a szarvasi mezőgazdasági járás tervezetét a lárgyalás alapjául el­fogadni kéri, nyomtatásban bemutatja a kószitett tervezeteket. L e d e r e r Ru­dolf a szolnokmegyei gazdasági egylet szerződéseit mutatja be. Kimondatott, hogy a Krafft Viktor előadó által kószitett tervezetet veszi előbb tárgyalás alá, de felhasználja a be­mutatott mintákból azokat, a melyeket a helyi viszonyok javainak. A javaslatok felolvastatván, azok összeegyeztetését Beliczey István bi* zottságra bizná, ifj. Dérczy Péter sem zárkózik a bizottság elől, mely szőve gezne, de a pontonkénti tárgyalást szük sógesnek tartja, hogy az eszmék teljében tisztáztassanak és a bizottság munkálata megkönnyítessék. Erre a pontonként való tárgyalás kimondatott. És folyt a vitatkozás há­rom órán. Az eszmecserékben majdnem minden jolenlevő részt vett, de különö­sen az elnöklő Zsilinszky Endre, Krafft előadó ós Dérczy Péter szólottak hozzá az ügyhöz. A legapróbb részletekben mozgó ezen eszmecsere közreadásának nem sok je lentősége lenne, de szinte lehetetlen is lenne a javaslatok ismertetése nélkül, e helyett legközelebb, a midőn az aratási minta-szerződésen a mostani gyűlésből ejtett bövitósek Zlinszky István titkár által szövegükben megállapittatnak, azt fogjuk legközelebb közölni. Különben is csak egy mintázat van kész a szükséges három közül. A kis gazdák aratási szerződése a jövő ülésre maradt.' Sohár Kálmán indítványára Krafft Viktor előadónak ós Dérczy Péternek munkálataiért a választmány jegyző­könyvileg köszönetet szavazott. Ezenkívül a választmány Nevoral Gusztáv sopronyi tanítónak néhány cse metót szavazott meg, kimondotta, hogy ujabb három évre az egyleti házat 400 frt bérért a városnak kiadja s a tulaj­donában lévő aratógépet s két kapáló ekét elárverezteti. Ezzel a közgyűlés véget ért. KÖZSÉGI ÜGYEK, — Gyula fejlődése érdekében a közel jövőben megoldandó feladatokat D u t­k a y Béla polgármester következőkben preczizirozta: A város adósságait újra gokra, amelyek nélkül a legszebb elmé­leti képzés is nem sokat ér, sőt nem egy tekintetben kárára válnék annak, a kit szerényebb anyagi viszonyai miatt a ma­gasabb műveltséggel egybekötött ilyen nevelés kiemelt sorsából, mert oly igé­nyeket támasztott benne, melyek kielé­gítésére a családi körülmények nem nyúj­tanak elegendő módot és eszközöket. A leánynak saját édes anyja útmu­tatása-mellett kell megtanulnia, hogy egy boldogulni és boldogítani hivatott nőnek egész élete nem más, mint a sze­retet és türelem szakadatlan lánczolata. Ez ugyan mindnyájunknak sorsa, de a nőnek azonkivül még legszükségesebb erénye is. Tekintsünk csak bele a csa­ládi élet hajlékába s a hol egy gondos házi nőt, egy szerető édes anyat találunk, azt fogjuk látni, hogy a családanya már­már nem önmagáé többé, hanem egészen a családé. Éjjel nappal gondoskodik, fá­radozik, nem önmagáért, hanem övéinek, gyermekeinek javáért ós boldogulásáért. A kiknek életet adott, azoknak egész­sége fölött is ő őrködik ezer apró áldo­zatok árán. A napi munkáktól fáradtan, midőn már övéi álomra szenderednek, neki még virrasztani kell a kisded böl­csője felett; ott lesi aggódva, ott imád­kozik érette az éj csendes magányában, senki sem tudja, senki sem latja, csak a mindentudó Isten előtt vannak tudva az ő aggodalmai, fájdalmai és az ő éle­tének ezer áldozata. A családi élet körében ő a béke an gyala, őrangyala a házi rendnek és bol­dogságnak. Férje oldalán hiven osztozik annak örömében és bánatában Es mindezért sokszor csak hálátlan­ság, csak durvaság az ő osztályrésze ; de ő azért nem zúgolódik, megnyugszik sor­sában. Az ő egész élete a legnemesebb ön­feláldozás, merő szeretetből — övéi iránt. A hol ez nincsen igy, ott nincs is konvertálni kell. A városháza épületét ki kell bővíteni. A város utczáinak, terei nek fokozatos csatornázását, kövezését és utczák szabályozását. A népkert terü­letének ós épületének kibővítését. A vil lamos világitásnak behozatalát, A főgym nasiumnak létesítését. A városháza epü­letének kibővítése felettébb szükséges, mert ugyanis tény az, hogy a jelenlegi épület ugy beosztása, mint helyiségek hiányában nagyon is kifogásolható. A város utczáinak csatornázása, a belvásár tér kikövezése, néhány utczának szabá lyozási ügye annyiban haladt eddig is előre, ho^y e résíben a tervek ós költ­ségvetések már elkészültek, tehát annak alapján a további intézkedések lesznek megvalósitandók. A népkert területének ós épületeinek megfelelő kibővítése ez évben részben ismét foganatosítva lett, további folytatása és a területnek kibő­vítése a jövő teendőit képezi. Megoldásra várnak : a villamos világitásnak behoza­tala, a gymnasium létesítése, megfelelő kisdedóvoda épületeknek emelése, az Erzsébet ápolda kibővítése ós annak meg­felelő dolgozó helyiségekkel való ellátása. — Szarvas város haladása. Szarvas város képviselőtestülete a napokban rend­kívüli közgyűlést tartott, melyen a tes­tület tagjai majdnem mindnyájan megje lentek s elhatározták, hogy a régi Bá­rány vendéglő helyisegei az előirányzott 20.000 frtnyi költséggel a m. kir. posta, adó és pénzügyőri hivatalok befogadására alkalmas módon áta^kitspsék, továbbá el lett határozva, hogy az Árpád-szálloda udvarán 12 535 frt előirányzott költség­gel egy nyári szinház s végül, hogy a bika akol udvarán a tájfajta mének el­helyezésére szükséges istálló 12.400 frt­nyi költséggel még ez évben felépítes­senek. A részletes s iUetve átalakítási tervek elkészítésével Szabados Jó­zsef gyulai építész bízatott meg, A esabai nőegylet közgyűlése. Mult pénteken tartotta Csabánek ezen legagilisabb és a jótékonyság gyakorlá­sában is első helyen álló egyesülete B e­1 i c z e y Rez8Őnó elnöklete alatt évi köz­gyűlését. A felolvasott terjedelmes elnöki je lentósből kiemeljük, hogy az egyesület­nek a lefolyt év végén 47 alapító, 149 rendes és 2 pártoló összesen 198 tagja volt. Az plapitó tagok száma 1897. óv folyamán 7-tel, a rendes tagok száma 6-tel szaporodott. Az 1898 ik óv elején uj ala­pító tagot nyert 2 őt, rendes tagot 15-öt, pártoló tagot 1 et, a létszám tehát ma 216 tagból áll. — Elköltözés, kilépés foly­tán 6 tagot vesztett az egylet ; elhalálo­zás folytán pedig egy régi buzgó tagját, Reisz Amáliát. Elhunyta fölött jegyző­könyvi rószvótótnyilvánitotta a közgyűlés. Bevétele az elmúlt évben : rendes tag­dijakból 358 frt, pártoló díjból 6 frt, ala­pító tagoktól 80 frt 10 kr. Összesen 444 frt 10 kr. A szegény iskolások felruhá­zására, konyhájára, gyűjtés, felolvasás, tombola, két műkedvelői előadásból be folyt 61 frt 37 kr. Készpénz kamataiból boldogság a családi életben. A férfinak lehetnek sok és nagy hibái, de ezeket gyakran ellensúlyozzák a nőnek jó tulaj­donai. Ellenben a nőnek gyensresógeit, gyarlóságait nem pótolják a féifi összes előnyei sem. Hasztalan a jó férj minden szorgalma ós munkája, ha a nő mulatni vágyó, hiu, pompakereső, nagyravágyó; ha egy kezével eltékozolta azt, mit a férj mind a két kezével keservesen gyűjt ós szerez. Hasztalan a jóakarat, jókedv, az elő zékenység, békülékenység, ha a nő nem igyekszik kedélyének egyenletességével a családi élet derültségótföntertani, ápolni Per-patvarkodó természete, szeszelyes kedóse, zsómbeskedése sok bajnek a szülő oka ós kétségtelen bizonyítéka annak, hogy ifju-ági nevelése el van hanyagolva, nem oktatták, nem szoktatták az élet legszükségesebb erényére: a türelemre. A nő megtagadja a természettől nyert előnyeit, ha erőszakkal daczol ott, hol csak gyengédséggel lehet győzni; ha a harag kitörését nem tudja fékezni, mi­dőn csak hallgatással ós szelídséggel őrizheli meg női méltóságát. Vallásossága, háziassága, rendszere­tete áltai utánzásra méltó példája le­szen mindazon szép tulajdonságoknak, a melyeket másokban tisztelni és csodálni szoktunk. Ezek által válik ő a család lei­kévé, mondhatni isteni leikévé. A vallásossága az, mely egyedül ké­pes megadni minden cselekedeteinek a magasztosság és isteniessóg jellegét. A vallásosan nevelt nő tudja, hogy az ő legdrágább ékessége : hite s ha ez egyszer elveszett, hiányát nem pótolja sem a drágakövek, sem az aranyóksze rek ragyogása. A házi béke örökre el veszett, a kedély gyógyíthatatlanul meg­sebesült, ha a nő kebléből kihalt a val­lásos érzelem. Ki Istenhez nem hü, attól a térj hűséget ne várjon. 188 frt, alapító tagoktól 350 frt, mene­dékházra 243 frt, igy összes bevétele 2217 frt 04 kr. Kiadás: 22 szegény rendes havi se gólyezósóre 398 frt, rendkívüli segélyre 105 frt; 44 szegény iskolás fiu, 37 leány ruha és csizmaval lett felruházására ki­adatott 515 frt 60 kr, az izr. iskolásoknak 20 frt, összes kiadás 1049 frt 19 kr. Az egylet vagyonkimutatása a kö­vetkező : 1897 1886 Emelkedés Pénzk. kézipénztárban 346.41 280.57 65.84 Betétk. Menház-alap 1758 50 1434.88 323-62 „ Alapítók . . 1190.— 840.— 350.— „ Tartalékalap . 608.21 579.05 29.16 „ Kossuth-alap 1 00.— 100.— —.— Összesen 4003 12 3234.50 768.62 A tél folyamán karácsonykor a sze gónyek fát, élelmiszert, a jaminában, a szarvasi uton, az ó-szőlőben felállított konyhán, a nagyrétben az iskolás gyer­mekek naponta étkezést nyertek.P aulo­v i t s József nagyréti tanitó nejének, ki az ottani iskolás gyermekeknek főzött a közgyűlés köszönetet mondott. A közgyűlés után választmányi ülés tartott, melyen elhatároztatott a tombo Iák megtartása, s a mind jobban igénybe vett pénztár jövedelmének s igy a segély nyújtás fokozására vigalmak rendezése. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Miniszteri válaszok. Budapest, márcz. 30 (Saját tud. táv.) A képviselőház mai ülésének idejét az interpellácziókra adott miniszteri vála­szok foglaltak le. A miniszteri vá'aszok közt legna­gyobb szenzácziót B á n ff y ó okozott, ki Kossuth Ferencz interpeDácziójára a sajtószabadság megsértése ügyében azt felelte, hogy a kormány se a sajtósza­badság, se a gyülekezési jog ellen tör vénysértést el nem követett. E kijelentést a szélsőbal tombolással, közbekiáUtással fogadta s S z i 1 á g y i e! nök kénytelen volt Justh Gyulát rend­reutasítani. A képviselőház szünete. Budapest, márcz. 30. (Saját tud. táv.) Az országgyűlés ápri'is 13-ig nem tart rendes, csak formális ülést. Á dcEegácziák. Budapest, márc. 30. (Saját tudós, táv.) íl delegációk ápr'l. 11-én tartják együt­tes üléseikeit. A delegácziók elé rendki vül érdeklődéssel néznek, mert tengeri hajók építésére a költségelőirányzatot tetemesen felemelték. A nőegylet felolvasó délutánjai, ii. Határozottan az impresszáriók talen­tuma, müismerete, válla'kozási képessége a csabai nőegylet ama kedves hölgy-gár­dájával, a mely a vasárnapi felolvasó dé­lutánokat rendezi, — veleszületett. Olyan leleménnyel kutatja föl a tehetségeket és oly szellemi menüvel kápráztat el, hogy Csabánál nagyobb városok tár=as élete sem tudna gazdagabb lakomájához ül­tetni a szellemnek. Mindenekelőtt kalapot emelek önök előtt kedves rendező-gárda. Ha olyan hangom lenne mint Pattynhk, akkor megkérném Nagysádékat, legye­nek szivespk impresszáriónak fölcsapni; ha volna egy istanolásra szorult ember­baráti czélom, csak önökre bíznám, hogy meleg szívvel, találékonysággal, ötlettel segítsék a sorscsapas kesarü könnyét le­törülni. És bizonyos volna az én czélom sikere. Éltesse önöket az ur Isten a szen­vedő emberiség érdekében Bischitz Dá* vidaó koráig s még azontúl is I . . . Kezdődött p Ddig a vasárnapi nagysikerű felolvasó délután Kiss Lujza úrhölgy igazán elbájoló elmefuttatásával a nőnevelés zónáján. Minek szaporítsam a szót ? A kedves elmefuttatás ma meg­olvasható lapunk tárca-rovatában, beszól aa és méltatja a kiváló felolvasó tehet­ségét, világos agyát, meleg szivét és de­rült kedélyét, melylyel mint a humor szállaival bearanyozta az élet komoly je­lentőségéről való maximáit. Itt inkább a külsőséget akarom fölsorolni. A kedves felolvasónőnek sz"p csengő hangja még a városháza nagy termenek rossz aku-ztikájában is érvényesült s pointjeibe belevegyült a helyeslés, a lel kes ittszés. Mumak és papák kezei ön­kénytelen tapsra ingerlődtek. Jóformán minden tételt megerősített a közhelyeslés és a végén olyan ováczió volt, a minőt Csabán, a hol a hallgatóság nagy igénye­ket táplál, nehezebben kergethető hangu­latba, — ritkán tapasztalni. Szóval Kiss Luiza úrhölgynek nagy sikere volt. Kékben, minta hogy Murilló angya­lait festi, a fiatalság bajával lépett elő Gally Rózsika k ,a. Tapsok bátorítot­ták s tüntették ki. És a kedves interpre­tátor Faust nyitányát adta elő szabatosan, érzéssel. Technikai készsége könynyen birkózott meg a hatvannegyedesekkel s méltán megérdemli s zajos tapsot, mely előadasát kisórte. Megszerezte meg elő­adását két népdal fölötti variáczióval,— m'odezzel meggyőzve tudása alaposságá­ról. Hiszszük, lesz móg szerencsónk hozzá a műkedvelő pódiumon. Most aztán Wagner Dani dr. lé­pett elő ós a szellemes csevegő közvetet­ten hangján, szabad előadást tartott a baktériumokról, különösen slkalmazva tárgyát hölgy h&llgatóihoz és a háztartás keretében kereste a káros és hasznos ba­cillusokat. A ki nem volt ott, az persze valami száraz és ólvezhetlen dolgot kép zel, de erről szó sincs. Olyan szellemesen, víg ötletekkel garnírozta az egyébként szakszerű kérdést, hogy a közönség a legnagyobb figyelemmel és élvezettel hall gatía es végül megtapsolta a szellemesen csevegő doktort. Végül A c h i m Károly adott elő egy pajzán kis románczot Tompa „Há­rom a daru"-ját. A költeményben az van elmondva, hogy : Ámde féltve kell óvnunk az ész rom­latJanságát is és serdülő leányok kezébe csak kedóiykópző, szivnemesitő és hasz nos olvasmányokat adjunk. Sajnos, hogy a mai szépirodalom termékeinek nagy része csak az erkölcsi iszapban fetrengő képzelet undor hajtáséi, íróink az u. n. reálisztikus iránynak hó­dolnak és mert az eszményi szép iránt elvesztették minden érzéküket, vagy az zal talán soha nem is bir:ak, azért tár­sadalmi ledérségek kendőzetlen leírásá­ban keresnek és a mi nagyon szomoiu, találnak is dicsőséget. Nincs az ilyen ol­vasmányokban semmi nemes, semmi szép, semmi magasztos. S a msi blazírt világ — tisztelet a kivételeknek — ezeket ol­vassa legszívesebben. Nem kevósbbó megrovandó az iro dalomnak az a neme is : melynek roman­tikus iránya csak képzett világot alkot és az erkölcs gyilkoló mérget édes bu rokban nyújtja olvasóinak. Az ilyen regényektől hamis fogalmak­kal telik meg a képzelet az élet valódi ságáról. Olvasóinak nem tetszik az élet ugy, amint van s r.'géiyes ábiándozásaikban mindent csak közönségesnek, éretlennek ós magasabb műveltségükhöz (?) nem illőnek tartHnak, a mi az ő nagyon furcsa ízlésüknek nem felel meg. Vég' z ilül még csak néhány szót I Ha oly sok boldogtalan családi éle­tet látunk, a hol a házi béke gyakran megzavartaik, a gyermekek nevelését el­hanyagoljak vagy ferde irányba terelik ; a hol a nő nagyoöb gondot fordit a külső tetszetős megjelenésre, mint belső ked­vességének kifejtésére ; hol a divatos pi­perezós több időt vesz igénybe, mint a házi rend és tisztaság gondozása ; hol a szertelen nagyzás egy nap alatt könnyel­műen elpazarolja azt, mit a férj hónapo­kon át keservesen gyűjtött; a hol nincs szerénység a gondolkozásban, nincs szen­deség a magaviseletben ; ahol nincsen lelki erő az élet csapásainak elviselésére; nincsen mérséklet a szerencse napjaiban : ott e szomorú látványnak okát főleg ab­ban lehet találni, hogy az ifjúkor neve­lése el volt hanyagolva vagy eltévesztve ; a nőt nem oktatták sem szóval, sem pél­dával s midőn őt a családi élet szenté­lyébe vezették, azt már nem lépte át az észnek és szivnek okszerű kiművelésével és romlatlanságával. De ha a kisded családi körben egy oly nőt találunk, kinek látásán mintegy megnyilik a sziv, kinek közelében bol­dogabbnak, jobbnak, nemesebbnek érzi magát az ember, ki lelkének fényével teljesen betölti a kört, hová őt a gond viselés helyezé: ugy valljuk be, hogy mindez jobbára a helyes alapia fektetett nevelésnek és oktatásnak tulajdouitható. Tartsuk a nevelésnél szem előtt a nő eredeti hivatását és rendeltetését. Ehhez hiven szoktassuk háziasság, takarókos ság és tisztaságra, munka ós rendszere­tetre, ugy azonban, hogy eme tulajdo­nok mellett ne csak derék házi nőt; de vállá os honleányt is képezzünk ésadjunk a hazának. Biztosabb támasza ós erősebb védelme nincs a hazáuak, mint az okszerűen mü­veit női sziv, mely a neoueti erények­nek is hü ápolója. S ha a nőképzés nehéz, de lélek­emelő ós magasztos munkájában néha talán csüggedés szállna meg bennünket a móg el nem ért siker miatt : uj erőt és kitartást Eötvösnek eme találó szavaiból merítsünk, hogy — Az emberi szivnek nemesebb ér­zése nincs, mint oly boldogságot látni, melynek alkotói mi vagyunk I

Next

/
Thumbnails
Contents