Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1898-03-03 / 18. szám

sZetesen a hatóságnak éberen őrködni, hogy a biztonságot, a törvény és rend uralmát megóvja és erélylyel háritsa el mindazt, ami aggodalomra adhatna tápot. A hatóság ébersége mellett, hatóság­nak és társadalomnak együttes feladata a nép felvilágositásán munkálni közre lankodatlanul. Megdöbbentő, mily gyer­mekesen hiszékeny tud lenni a magyar nép, melynek okossága különben majd­nem píratlan, mily hiszékeny akkor, mi dőn utópiákról álmodik. Köztudomásu, hogy a szegény elbódított szabolcsi ós zempléni munkás népet mily naiv me­sékkel hajtották az izgatók a lázadás karjaiba. ' Az izgatók ezen suggerálása ellen kell népünket fogékonvtalanná tenni jó­zan felvilágositás által. E tekintetben jóté­kony hatást várunk a gazdasági egye­sület által vármegyesz;rte rendezett gaz­dasági felolvasásokból, valamint egyéb közhasznú és ismeretterjesztő előadások­tól, melyek közül kiemelem azokat, me lyeket az orosházi polgári iskola igaz­gatója Orosházán rendez. Es eredményt várunk egyes helyes irányú józan nép lapok terjedésétől, amire közre munkálni mindnyájunk hazafias kötelesége. Különös feladata hatóságnak ós tár­sadalomnak az uj gazdasági törvény, a munkaadók és a mezőgazdasági munká­sok közötti jogviszonyok szabályozásáról szóló 1898. évi II. t.-cz. helyes megma­gyarázása. Ha ennek a törvénynek ren­delkezéseit azok valódi értéke ós tartalma szerint sikerül népünk felfogásába át vinni 2 megértetni vele, bogy abban gazda és munkás érdekeinek egyaránt igazságos, pártatlan biztosítása foglalta tik, ez a viszonyok javulását nem cse­kély mérvben mozdítaná elő. S különösen nagy hasznát venné vármegyénk társadalma annak, ha egyes helyeken munkásszöoetkezeteknek célba vett megalakítása sikerülne. Ezeket a kezdeményezéseket földmivelésügyi kor­mányunk is készséggel részesítené támo gatásban. A nép felvilágosítása körül számí­tunk vármegyénk öszszes felekezeteinek hazafias érzelmű lelkészeire, kik a népre gyakorolt közvetlen és hatékony befő lyásükkal annak képzetei alakulására hathatósan működhetnek közre. A viszonyok kedvező alakulását lé­nyegesen elősegíthetik a munkaadók mél­tányos bánásmód által. Ha a gazda ós munkás között patriarchalis közvetlenség létesíthető, erejet /eszti az izgatás. Am, ha hatóság, társadalom, mun­kaadó felvilágosító, méltányos bánás módja sem lenne elegendő arra, hogy a viszonyok rendes menetét biztosítsa, ha nem erősebbnek bizonyulna a lelketlen izgatók szava, — a közhatalom törhetlen lesz kötelességei teljesítésében, melyek elseje: a törvény uralmát és a rendet sértetlenül fentartani mindenütt, minden körülmények között, mindenkivel szem­ben. (Altalános helyeslés) Ébred a természet, megindul a mezei munka, kezdődik az Alföld nagy gazda­sági évadja. Legyen gazda méltányos, okos, türelmes. Igyekezzék mindenek felett n unkasainak bizalmát megszerezni. Ha méltányos törekvései daczára a mun kás mégis mint ellenség lépne fel vale vára, feleselt a kujon, a ki a tenyészál­latok szabályrendeletét szóról szóra be­tanulta, mióta járási lóavató elnök. Hazafelé igy vigasztalták Hajnalt : — A mátrai vasút buktatott meg téged. A Sárrét nagyon gyöngén jött be s ennek a vasút az oka. — De hogy a vasút, de hogy I Ha­nem a jó idő, mondotta Morvay ; árpát vetnek a csabaiak, az buktatott meg Béla. Azl Már akármi, a tény az, hogy tizen egy órát még el se kongatta a szarvasi óra, mindenki mosolyogva fogadta egy­mást. — Győzött a jelöltünk 1 Győzött. A telefon áldása az. Nem is sajnált a megye ujabb 700 frtot az uj áramkö­rökre. A közgyűlésen különben Me z e y La­jos Békés főjegyzője mutatta ki bátorsá­gát. Nem felt a legveszedelmesebb ellen ségtől,a legkellemetlenebb haragtól. Nem félt, hogy az állandó katonaság ellenzé­sével magára bőszíti a békési szép — lá­nyokat. Ho, hó 1 De Mezey nem ellenezte a katonaságot, csak a beszállásolást. Jó, jó, de hát hogy tudja azt Mezey, hogy a katonaság bekvártélyozása oly elvisel­hetlen teher lenne a közlakosságra. A mifelénk való Mihály meg is jegyezte : — Nagyon problematikus az I —8, szemben, ne csüggedjen, mert a hatóság­ban erélyes védőre lel, a mint erélyesen meg fogja védelmezni a hatóság a mun­kást is netaláni igaztalan támadások, igaztalan bánásmód ellenében. Vállvetve kövessünk el mindent uraim, a társadalmi ellentétek kiegyenlítésére, mert csak akkor fogjuk a béke áldásait zavartalanul élvezhetni, ha biztositanunk sikerül minden hasznos társadalmi tevé­kenység alapfeltételét: a társadalmi osz­tályok egymás iránt való kölcsönös bi­zalmát. Azzal a hő óhajjal, hogy ezen bi­zalom elérésére az előttünk álló munka évben sikeres lépést tehessünk, mai ren­des közgyűlésünket megnyitottnak nyil­vánítom. (Éljenzés.) Hatósági intézkedések. Az óljenzósek elhangozván, Bodoky Zoltán dr. főjegyző terjeszti elő az alis páni jelentést. A közegészségügy állapota elég kedvező volt. A fertőző betegségek közül ötszázzal kevesebb merült fel, mint a mult időszak alatt. A halálozási arány pedig 40 százalék volt, a múlthoz képest kevesebb. Leginkább fertőzve volt a szeg­halmi ós orosházi járás. Hólyagos himlő Füzesgyarmaton fordult elő, melyet Kar­cagról hurczoltak be. De már két hete ujabb eset föl nem merült. Egyébként a jelentés nem tartalmaz olyan ujabb esetei, a melynek felmerültéiről lapunk, ne érte­sítette volna olvasóinkat. Uj előterjesztés az, hogy a socialisti kus mozgalomra tekintettel a katonaság nak Orosházán leendő elhelyezésére uj ból kéressék, illetőleg a már felküldött kórvény elintézése megsürgettessék s ugyanezen okból Békésen szintén ál landó katonaság helyeztessék el. Jelenti az alispán, hogy az egész megyében meg­indultak a munkáskörökért való kérel­mezések, ezek alapszabályai némi pót­lások fölvétele végett visszaküldettek ; de ezek engedélyezése folyamatban van A jelentés a socialis sajtó romboló hatását élénken festi s e tekintetben erélyes in­tézkedéseket vár. Tizenkét egyén külde­tett föl a békési kosárfonó iskolába a megyéből. Óira Gargely kéri az előadót, hogy jövőre hangosabban beszéljen. Elnöklő főispán megjegyzi hogy min­dé n előadó hanganyagának terjedelme szerint teljesiti feladatát, a törvényható­sági bizottságtól függ, hogy csöndet tartson s megértse az előterjesztéseket. Mezey Lajos arra tekintettel, hogy Békésen esetleg a katonaság elhelyezése kaszárnya hiányában nagy terhet róna a lakosságra, az állandó katonaságnak Békésre való kóróséhez csak az esetben járul na, ha egyúttal kaszárnya is építtetik Fábry Sándor hosszabb beszédben fejtegeti, hogy miért kell ugy Békésen, mint Orosházán katonaságot állandóan elhelyezni, de ez csak mint eszme merül föl itt a megye közgyűlési termében ós mint kérelem terjesztetik föl. A kormány feladata azt végrehajtani. Természetes, hogy kaszárnya nélkül állandó katonaság elhelyezése elképzelhetetlen ós ha a kor­mány'egyszer kifogja mondania katona sag elhelyezését, akkor bizonnyal meg indulnak a kaszárnya építésére a tár gyalások. (Altalános helyeslés) A szolgab rá választás. Ezzel az alispáni jelentésben kifej­tett indítványok egyhangúlag elfogadta ­van, köveikezeit a legélénkebben kísért tárgy : az elhalálozas következtében meg ürült szolgabírói állásnak be töltése. A közgyűlés H a v i á r Dá­nielt, Varságh Bálát és S c h m i d t Józsefet a kijelölő búo't-ág tágjául meg választotta — a főispán által kinevezte tett: B e 1 i c z e y Rezső, G r ó c z Béla és M i k o 1 a y Mihály. A bizottság jelölését megejtvén je lenti, hogy mindkét pályázót : Hajnal Bélát és S a 1 a c Ferenczet jelöli. Mmd két párt nagyban éljeiezte jelöltjét s igy a több-ógetéppenséggel nem lehetett kivenni; de erre nem is volt szükség mert Kontúr József a névszerinti szavazásért 20 tag kérvényét be­nyújtotta. Ezt a főispán el is rendelte. Erre két szavazó kü'döttség alakíttatott. Az egyik küldöttségnek, a hol a gyulai és csabai járások szavazlak, L a d í c s György volt az elnöke, tasjai K h r e n d I György ós B e 1 i c z e y Gaza, — a másik küldöttségnél,a hol Varságh Bala volt az elnök és S c h m i d t József, Márki János dr. a küldöttsógi tagok, — szavaz­tak a többi járások. A választá« eredményét L a d i c s György, majd Varságh Béla jelen­tette be s tudtul adták, hogy összesen 230 szavazat adatott be, melyből 123 szí vazatot kapott ifj. Salacz Ferencz, Haj na 1 Bela pedig 107-et, igy Sa lacz Ferencet tizenhat szó többséggel szolgbiróvá v lasztották. A megválasztott szolgabíró nyomban letette a hivatali esküt ós a főispán a szarvasi szolgabírósághoz osztotta be. Az árvaszék elnök helyeftessóül S á­r o s y Ferencz ülnök választatott. Az orosházi második lóavató bizott­ság elnöke Pongrácz Jenő lett, tagjai: Vidovics György, Jankó János ós Jankó György. A törvényhatóság feliratilag kéri föl a belügyminisztert, hogy a járási orvo­sok fizetése akként szabályoztassék, hogy a nagyobb kerüieti járások többet kap janak, mert nem méltányos, hogy a két községgel biró járások járási orvosa any­nyi fizetés kapjon, mint a nagyobb já­rásokéi. Hajnal István dr. ezzel szemben azt indítványozta, hogy a járási orvo?ok egyformán 300 frt fizetést kapjanak és 150 frt utazási átalányt. K e 1 1 e r Imre az állandó választ­má-iy javaslata mellett szólalt föl, a mi el is fogadtatott. A honvédelmi miniszter rendelete a Ludovika akadémiánál tett alapítványra határozat hozatik, hogy az alapítványi tőke milyen részletekben fog befizettetni. Ezután a közgyűlés kimondotta, hogy Szabolcsvármegye átiratát a jegyzőknek az adóbehajtás körüli teendők felmenté­séről hasonló szellemi felirattal támo­gatja. Gömörnek és Hevesnek soczialis­tikus izü feliratai tudomásul vétetnek. Az elmebeteg gyógyintézet ügyében az a közbeeső intézkedés törtónt, hogy a terveket fölküldötték a belügyminisz­terhez, a ki azokat jóváhagyván, csak az esetben lesz módjaban a közgyűlés nek határozni; ez az előterjesztés tudo­másul vétetett. A lótenyésztési és tüzrendészi aza bvlyrendeletek módosítása Morvay Mihály felszólalása után elfogadtatott. Az utóbbi szabályrendelet kissé liberálisabb, egyes községekbe több széna és szalma 3zállitható be, mint eddig. A községek pénzkezeléséről alkotott szabályrendelet ki fog adatni a községek kápviseltestűletének, előbb a jegyzői egy lfltnek véleményezés végett s aztán ke­rül tárgyalás alá. A gyomai összeférhetleuségi kérdés­ben most már a törvényhatóság arra az álláspontra helyezkedett, hogy Vörös József drnak nem engedi meg a gyoma-berónyi, gyoma mezőtúri vasút­vonalon az orvosi szolgálatot. A törvény­hatóság álláspontját Fábry Sándor preczizirozta, kifejtvén, hogy a község autonom joga csorbítatlanul föntartani ennek, tisztviselői mellékfoglalkozásaira vonatkozó határozatát. Ha a község meg­engedte volna az orvosi gyakorlatot, ak­kor -- ha az magánosok által felebbez­tetnék meg, annak helyet nem adna. (Helyeslés), de mert a község képviselő testülete aiJilotta fel az összeférhetlen­ségi kérdést, azt respektálni kívánja. — Hajnal István a gyakorlat és czólsze rüseg rendjón kívánta Vörösnek a régi gyakorlatot. A közgyűlés többi tárgyairól legkö­zelebb adunk hirt. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A t. Házból. Budapest, márcz. 2. (Saját tud. táv.) A képviselőházban maaho nvédelmi költségvetést másfél óráig letárgyalták. Egy főispán halála. Budapest, márc. 2. (Saját tudós, táv.) Mármarosszigeten V i n c z e Gj ula, Ugo­csamegye főispánja hirtelen meghalt. A Maine katasztrófája. Budapest, márcz. 2. (3 ját tud. táv.) Az egyesült államok tengerészeti minis tere kijelentette, hogy Spanyolországnak a Maine katasztrófájában semmi része. Vésztő község ünnepe. — Egy életpálya méltatása. — A sziv ünnepe volt Vésztőn, a megye e derék határszéli községében. Egy érdemes községi orvost ünne peltek, a ki közel egy félszázad óta tu­dásával és nagy humanitásával szolgált rá a lakosok bizalmára és szeretetére. S az volt a megható, hogy ez utób­bit, a szeretetet elhozták a szivek, őt ün­nepelve. Regen voltam tanúja ilyen ün­nepnek I Maga az ünnepelt jóságos, be­csületes arczával, szeme lelkének tükre : szelídség, igazság, szeretetés mély meg­indulás, ennek jelei a könnyek, melyek kicsordultak, mint a telt pohár, ha ró­zsát teszünk belé, azlán az ünneplő kö­zönség meghatottan, igazán átérezve, hogy a mint egy szónok mondotta, bol­doggá avat egy féifiut. Mindez kizök­kentette hangulatomat, ki sok sablonos ünnepet láttam és megvoltam indulva ? mint a többiek. Nagy érdemek azok, amiket igy ki­tüntet a társadalom. A királyi kegy és a polgártárai szeretet egybeolvadva tette az ünnepet oly emlékezetessé. Vésztő község tanácstermében szép és nagy közönség gyűlt egybe, képviselve a vármegye, a szomszédos közsegek, az uradalmi tisztikar. Harsány éljenzés, mely alig akart szűnni, fogadta C s á k 1 y Jánost, aki korához ritka egészségű, ru­ganyos férfiú, fekete h íjába alig vegyül­nek ősz hajszállak. B. Kiss Mihály biró megnyitja a képviseleti diszgyülést, melynek egye­düli tárgya ő felsége legmagasabb kitün­tetésének átadása a község ünnepalt or­vosának, Csákly János urnák. (Éljenzés) Felolvastatik Békésmegye főisp ín­jának értesítése és illetőleg üdvözlő le­vele. Z ö 1 d y János dr. főorvos szólalt meg s örömmel tölti el szivét az a ta­pasztalat, hogy ily sokan gyűltek egybe, hogy az ünnepély jelentőségét emeljék, fényét szolgálják. Átérzi azt, hogy ez az ünnepély nem csupán egy férfiúnak szól, hanem egy társadalmi rendnek, az orvo­sinak is megbecsültetése. Örömmel en­gedett a meghívásnak, hogy az altala szeretett községbe, Vasztőre jöjjön egy igaz érdem méltatására. Becsületben, munkakörben megőszülni, a testi és lelki erők teljes mértókét mind­végig megtartartani, ritka szerencse. Eré­nyek, a kötelességek tiszta tudata ós a tudás ereje vezették ünnepeltünket, a ki nek érdemei a trónzsámolyáig följutlottak. Móltatja ezt az érdemet, ezt a becsületes munkát s midőn mellére tüíi az igaz érdem aranykeresztjót, kívánja, hogy ez legyen az életnek egyedüli keresztje, más kereszt, a sorscsapás, a bánat keresztje ne sújtsa soha. Csákly János éltetésével fejezi be beszédét, mely közvetlenségével ós igaz hangjával többszörösen megindí­tott s végül zajos éljenzóst provokált. A könnyekig meghatott ünnepelt igy válaszolt: Halát adok az istennak, hogy hosszú orvosi pályám alatt testi erőt adott, hálával tekintek ő Felségére, I. Ferencz Józsefre, a ki engem érde .'.em felül megjutalmaz és kitüntet, az én meg­győződésem szerint nem érdemeltem meg ezt a kitüntetest s köszönöm ezt a vár megye főispánja s Zöldy János dr. me­gyei főorvosnak ; hálával telik meg szi­vem Vésztő község po'gárai iránt, kik becsületes iparkodasát mindég méltá­nyolták s kéri ezt a szeretetet továbbra is megtartani. (Zajos tetszés, éljenzés.) Tardy Lajosa politikai testület nevében igen formás beszédben mondott üdvözletet. Ritka dolog, hogy egy egy­szerű hivatalnok érdemének hire a trón zsámolyáig jusson, főleg az olyané, a ki mint az ibolya rejtegeti illatát; nagy ér­demek kellettek ahhoz, hogy az ő mun kásságát a felső helyen méltányolják. Nagy elismeréssel szól Csákly buzgó te­vékenységéről, melyet a kiváló férfiú egy fólszázadot meghaladó tevékenysége alatt tanúsítóit, me'eg szeretettől alha­tott szavakban kiván szerencsét, hosszú életet s áiadja a politikai község, a ka­szinó szerancsekivanatait. (É:jenzés.) Majd tudtul adja, hogy felsőbb ren­deletre szerencséje van a vármegye al­ispánjának és a járás főszolgabirájának legjobb kivánatait isátnyujtani, kik öröm­ben, szeretetben egyek vagyunk ós nagyra­becsülik azt, kit Vésztő község büszkén mond magának. (Tetszés, lelkes éljenzés.) Kun Béla a ref. egyház község üd­vözletét nyújtja át s azon kezdi, hogy a mely város vagy község visong, az el­pusztul, de az összetartásban erő van. E mondás igazságátlátja most teljesedni. Jutalmazva látja az egyéni érdemet, de jutalmazva a községet is, mert az arany­kereszt sugára községünkre is sugárt vet. Az egybáztanács, az iskolának, a tanítói karnak nevében üdvözli Csáklyt s kívánja, hogy a szeretet embere, ki a szegények gyámola volt, ki azokat ingyen gyógyí­totta, sokáig éljen. Kívánja, hogy mint a főorvos is mondotta nagyobb kereszt, a banat, a bu keresztje ne érje soha. S egy szép költői fordulattal felajánlja ün nepi versét, melyet nagy lendülettel sza val el (A költemóuyt, mai tárcánk közli.) Nuszbaum Károly dr. járási or­vos az izraelita hitközség küldöttségét vezeti s mu'a'ja be, nagyon emelkedett s költői hasonlatokban szép beszédet mondott, a szeretetnek valóságos apo­theozisát. Varázszóra emelkedett föl tn­nak a testületnek szive, melyet ő vazet, midőn ünnepelni jönnek. Mert ünnep t ülnek a sivárság, az anyagiság korában. Nem az anyagiasság ünnepe ez, de az igaznak, a szépnek ós jónak ünnepa Mint az eltikkadt vándort hosszú utja alatt felüdíti az oázis, a mai sivár korban valóságos oázis az ünnepeltnek, egy ember öltőn keresztül végzett törhe­tetlen becsületes munkája. OÍZÍS jelle­mének szilárdsága, aki az igazai nem egyénisége javára gyümölcsöztette, ha

Next

/
Thumbnails
Contents