Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1897-08-01 / 61. szám

XXIV. évfolyam. B.-Csaba, i897. Vasárnap, augusztus hó 1-én. 61. szám. BEEESHECfT m m EOZLONT POLITIKAI es VEGYESTAHTALiM U LAP. Szerkesztőség : Apponyi-utcza 891/ 4 sz. (Zzsilinszky-féle ház) hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap es csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 6 forint. — Fél évre 3 forint. — Negyed évre 1 frt 50 kr. tgyes szam ara a Kr. Előfizethetni: helyben a kiadóhivatalban, vidéken a posta utján utalványon. Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül is. Hirdetéseket lapunk számára elfogad bármely jónevü fővárosi és külfföldi hirdetési iroda. Kiadóhivatal: Apponyi-uteza 891/ 4 sz. (Zsilinszky-féle ház hova a küldemények és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. A nyári szünet előtt­— A „Békésm. Közlöny" fővárosi tudósítójától. — Budapest, julius ,1. A békekötés meg van, de nem a béke. Eredményei egyelőre a következük: a czukorpréniumról szóló törvényja­vaslatot szombaton megszavazzák, még néhány interpelláczióra válaszolnak ; közben végleg megszövegezik a 16. §-t s aztán a ház vakáczióra megy. A bűnvádi törvényjavaslat őszre a képviselőház elé keiül s még a dele­gácziók tárgyalása előtt meg is sza­vazzák. Az ellenzék nem fjg obstru álni ellene. Hanem a szerencsétlen 16-ik sza­kasz még erős vitatkozás tárgya lesz. Nagyon rossz diimon súgta azt a mó dositást, mely P o 1 ó u y i Géza győ­zelmét jelenti Ugyanis a 16 ik sza­kaszba befoglalták végiil P o 1 ó n y i ismeretes szakaszát is és ennek az lett a következménye, hogy a békél­tető bizottsági tagságról Eötvös Ká­roly vissza lépett s már a pártgyü­lésen is annak a kívánságának adott kifejezést, hogy a szakasz egyszerűen bizottsághoz utasittassék, mert ezzel ?z ellenzék nem kötelezné magát sem­mire. A csalafinta inditvány azonban a párttagok önérzetén hajótörést szen­vedett. Mert micsoda gonosz játék lenne azt újra kezdeni a 16. §. ob­struálását ősszel ? A kik az ellenzék komolyságára aduak valamit, azok feltétlenül tisztázandónak találják a szakaszt, mely annyi gyujtó-anyagot foglalt magában, mert ha nem tisztáz­nák, akkor ősszel ismét csak elölről kezdhetnék és az járná le igazán a parlament tekintélyét. Valószínű, hogy a módosított 16 ik §. még módosíttatni fog és Polónyi extra kívánsága nem foglaltatik köz/.é, hogy tudniillik a magáuváiira üldö zendő büucseleményekkel elkövetett sajtóvétségek, a törvényszék hatáskö­réhez tartoznak. Miként azonban Apponyi Albert gróf moiKija, a szakasz közeledést je­lent a kifejezett kívánságokhoz, azéit ha fognak ellene beszélni, de nem fog­ják megobstruálni. Addig a szeren­csésebb módosítás megjön és béke lesz. A kormány sohasem lesz engedéke­nyebb hangulatban, mint most. Nem hajlandósága, hanem a viszonyok sze­rint. Ugyauis az 1867. évi XII. t. cz. értelmében a kiegyezési és kvóta-pro­vizoriumuak 1898. január elsején szen­tesítést kell nyernie. A delegácziók hosszabb tárgyalásai következtében a költségvetést ez évbeu nem tárgyal­hatják, iudemmitást kell kérni s ezt is meg kell szavazni január elsejéig. Viszont az ellenzéknek is engednie kell, mert ha lehetetlen helyzetet teremt, akkor jön a mumus: a klotiir, egye­temben az uj házszabályrenddel. Aztán van még egy ok is, a ké­nyelmi szempont, mely lábirt sok kép­viselőt az engedékenységre : a parla­menti szünet. Az ellenzéket kis száma jóformán állandóan együ.é tartásra kötelezi az olyan hadjáratnál, mint a mostani volt; a szabadelvüpárti se tu dott valami hosszabb szabadságot ki­erőszakolni. Rettegett pedig az obst­rukczió, mikor a kánikula virágjában van. Ez is sokakat rábírt a békés al­kudozásra. Sokat ártanak a békés megegyi­zésnek az okvetetlenkedük. Lepsényi feledni látszik, hogy vége az obstruk­ciónak s solymári jegyzők ügyét is előhozza a földadó leszállításával együtt és a megegyezés daczára uévszeriuti szavazástakar provokálni. Majd csak elhallgatatják azonban ezeket az okve­tetlenkedőket. Ki nyert ebből a békés megegye­zésből ? Nyert az ország. S ki a győző és a legyőzött? Győzött mindkét hadviselő fél s legyőzve nincsen senki. A legteljesebb elismerést igénylik a békebarátok : Tisza Kálmán, Széli Kálmán, Szilágyi Dezső, Andrássy Gyula gróf, Kossuth Ferencz, Apponyi Albert gróf és Győri Elek. — A 16. §-nak a szabadelvüp irt ál­ta! ajánlott uj szövegezése ez : A nyomtatvány utján elkövetetett és az 1878 ik évi V. törvénycikk 259. és 261. §§-ai szerint büntetendő rágal­mazás és becsületsértés a királyi tör vényszék hatáskörébe tartozik. H> azonban a rága'mazás vagy bec-ületsértós az 1878 évi V. törvény­cikk 262. és 461. §§-ban meghatározott személyek vagy nyilvános számadásra kötelezett vállalat igizgatója és tiszt viselője ellen ; avagy közmegbiíatásban eljáró ellen, hivatalos tetteire vonat­kozólag volt elkövetve : az esküdtszók ítél. Azokban az esetekben, melyekben az 1878. V. tc. 264 §-a a valódiság bizonyítását kizárja a nyomtatvány utján elkövetett rágalmazás vagy be­csületsértés mindig a királyi törvény­szék hatáskörébe tartozik. Az aratás tanulságai. — A főispán az aratási munkálatokról. — Vármegyénk főispánja, dr. L u k á c s György hosszabb és az aratás lefolyását, a munkabérek pontos jegyzékét, általá­ban az elmúlt napok történetét bőven tartalmazó j-l nt'^i szerkesztett a bel­ügy minivztet hez. Mivel azonban a kérdés maga tárgya, természete és a benne rejlő adatok kiváló tanulságai ebő sorban a mezőgazdálko dásból élő vármegyét érdeklik, a fői-pán jelentésének nyilvánosságra hozatalától sem tartóíkod.k és kérésünkre közlés-ül lapunknak álenged'e. Ezek elmondásával ajánljuk az em lékiratot olvasó közönségünk figyelmébe. Az aratómunkások munkába állása a folyó év nyarán a fennforgó konkrét, körülmények közölt oly fontossággal bir, hogy szükségesnek tartottam most, midőn már a kormányzatomra bízott vármegye egész területén zavartalanul foly a munka, a munkásóknak munkába állásáról és az azzal kapcsolatos összes lényegesebb körülményekről egységes, áttekinthető és a való helyzetről tiszta képet nyújtó ösz szetes jelentést irni. I. Orosházi járás. 1. Az orosházi járásban azon egy pár gazdaság kivételével, melynek ara­tási szerződésében a szokásos rész mél tányosan megszabott fix termény meny­nyiségge'i nem biztosíttatott, az egész járás területén nincs gazdaság, melynél az aratók a szerződés eredeti feltételei szerint munkában állottak volna. A na­gyobb gazdaságok közel csupán kettő­ben állottak be a munkások rész ara­tásra, általában pedig arra törekedtek, hogy részesedés helyett előre meghatáro­zott mennyiségű terményt kapjanak, to­vábbá arra törekedtek, hogy a takarási munkabér a behordási munkabértől el­„BékésmegyeiKözlöny"tárcája. Félegyházi dalok. Pipacs, pipacs, pipacs, Szűröm ujja likas. Likas biz a kivű-bévű, Beütött a lyikas ménkű. Patyolat az ingöm Nincsen árendába, Nincs rovásom néköm Zsidó korcsmájába, De ha mégis vóna, Van a fiók aján. Ződhasu banknóta. Hej lányom Panna Hol a kék pruszlyikom, Ma estére, ha megárt is, Magam tele iszom. Add a pruszlyikomat Ott a vékás mögött ' Tizes bankó kandiká ki Nézd meg, ha van szömöd Eiszom azt. Ki parancsol? Nem fog rajtam az asszonyszó. Add hát ide panna lyányom, Subiczkqs a csizmaszárom. Csálé ekrem gerbe szarva A babámnak nincsen pórja, líárom várost, összejártam, hej bejártam. De a porod nem toláltam. Rosenthal Ármin. Menyházai levelek. T. Szerkesztő ur! Delelő pontján vagyunk a fürdóidénynek. Lezajlott a Krisziina-bál. Utohó fellobbants* lesz fürdőéletünknek szent István napja; s mint az a bizonyos gólya elhagyja az alföld rónáit, mi is megválunk szép he­gyeinktől s repünlünk téli fészkünkbe. Minő emléket viszünk magunkkal ? Kér­dés, melyre határozottan még nem felel­hetünk. A kezdet nem volt biztató. Elle­nünk esküdött Jupiter Pluvius. Sok szép r^méníünket elmosta a folytonos eső. Nem valami mulatságos, de szomoruar tai ul-ágos az a lebészeti tapasztalat, melyet ez évben Menyházán tettünk. E­megbocsát a szive* olvasó, ha ezúttal erre is kiterjeszkedem. Maju ban volt 25 esős napunk, 192 milliméter elapadók­kal ; juniu bin 16 esős nap, 181 milli méter esőt ömlesztett a monyászai pa­takokba ; julius esős napok és csapadík tekintetében még felülmúlja az előbbi két hónapot. Igy ne csodálkozzék senki, ha a fürdőközönség türelmetlen, kedvet­len és szökni szeretne e máskor oly csá­bítóan vonzó kies helyről. E őidény, fő idény: mind esőbe fűit. Szerencíós, ki augusztusra hagyta a hüsölést ós für dést. Talán nyert játéka lesz. De hát igy van ez nemcsak itten a Magura és Korbu alatt, hanem a lom niczi-cf-ucs tövében, a csorbái tónál, sőt az osztrák és cseh fürdőkben 03 kivételt tesznek az erdélyi fürdők, hol eddig a leheiő legkedvezőbb klimatikus viszonyok uralkodtak Oly csábitqlag hívogat a mi uszo dánk átlátszó, tengerszinü, selyemtapin tatu vize ! De mit használ, ha a hegyek füstölnek, az égboltozat borult és sugár­ban ömlik az eső 1 Uszodánk tövében ott van beren­dezve a nap fürdő is. De nincs nap­sugár, mely melegével, fényével, erejé­vel nagyobb tevékenységre ingerelje a bőridegeket s ezzel a szervezet élettevé­kenységét fokozza. Még a Kneip-imádók is elvesztették türelmüket. Nekik is csak napsugárban fürösztve esik jól a harmatos fü, vagy a csörgő patak. De ha megerednek az ég csatornái s alul, felül, oldalt, elől, hátul, mindenütt csak viz ós viz : ez már nekik is sok a jóból De régi ós bölcs fürdőszabály : „em­ber ne bosszankodjál." A valódi fürdő vendég jó képet vág mindenhez. S ha pénzéért követelhet jó szállást, jó étke zést, jó kiszolgálást: előveszi a fllosofiát s belenyugszik a változhatatlanba, hogy jó és szép időt pénzért sem lehet kapni. Ugy vigasztalódunk mi isi Volt is, is, lesz is még szép idő és kedvező idő­járás Menyházán, ború után derű I Akár c.-ak az élet I De nehigyje a szives olvasó, hogy azért unatko uik. A mit a nap megvon 'ölünk, azt a jókedv derűje adja meg. Su^árkóvekben ömlik az eső; a pa­tak moraja összevegyül a tetőzet bádog fedelét verdeső esőcseppek kopogásával, s a sétányi szálloda terásszán kedélyesen foly az élet: itt a „nemes kalabriász", v gy a „szentesített tarokk", mert a „csöndes" nem. járja; mellette az ado mázó, politizáló, mókázó, pipálócsoportok öszszeverődve, ki-ki hajlama szerint. És foly a beszéd, árad a szó „mindenről ós még valamiről." Erősen bírálgatják e fejlődő fürdőt s ennek külön­féle gyógy intézményeit. Az egyes apostolok — kik hivei a különféle „természetes gyógymódoknak" — kapa­czitálnak, térítenek, érvelnek saját gyógy­rendszerök mellett. Itt van, ki a k e c s k e­tej csodahatásáról regél. A kecs­két naponta odahajtják a veranda elé, megfejik, s ha a morózus, kedvetlen, podagrás ember egy hajtásra megissza : elkezd azonnal „mekegni", ugrálni, sza lad a hegynek, mint a kecske! Velem együtt többen szemtanúi voltunk e jele netnek és ha nem is lettünk feltétlen hivei a legújabb természetes gyógyrend szer, a frissen fejt kecsketej ifjitó, eleve nitő hatásának : vannak hivei ennek a rendszernek is ép ugy, mint bold. Kneip páternek. Leglelkesebb apostola azonban a napéslógfürdőknek van; akit ez a tisztelet ós szeretetreméltó uri em­ber sem győz meg a napsugarak gyó­gyító, erősítő hatásáról, az már csakugyan csodaszámba megy, akár csak az, ki nem akarja elhinni, hogy a mai világban fá­ból is lehet nem vaskarikát, hanem vas­hidat csinálni! Jeles orvosok, mérnökök, vasúti főtisztviselők, törvényszéki birák, ügyvédek tanúságot tehetnek, mily föl­döntúli kéj ós gyönyör a napsugárban s hűs reggeli hegyi levegőben fürödni s áldják Rikli Arnoldot, e gyógymód meg­alapítóját : kihez Kneipp páter csak — kis Miska I Na, de a Kneipisták nem hagyják magokat ; az ő „hiszekegyüket" nem dönti meg az uj gyógymód, AZ Ő megváltójuk Kneipp páter tana, a hideg leöntósek, mezítláb járás, viztaposás s nedves köntösben való alvás! Szegény, ősidőktől fogva ismert ter­mészetes langyos gyógyvizeink, kik any­nyi szenvedő betegnek adtátok már visz­sza egészségét, s annyi családnak hoz­tátok meg a legnemesebb örömöt, hogy hót vármegyében nevetek symbolikus jelentése nem kisebb, mint a gólyama­dáré : menynyire mellőzve vagytok ós háttérbe szorultatok az ujabb természetes gyógyrendszerek mellett! Mily kicsinylő­leg megvet a Kneipista, Riklista s a kecsketej-ista 1 Sajnálva tekintenek ők rád, az uj nemzedék. De ne féljetek I hivek maradnak hoz­zátok mindazok, kik kiállott súlyos be­tegség után üdülni akarnak, kiknek tul­izgatott idegrendszerét megkell nyugtatni; kiken a neurosthaeniaisak különféle ne­mei, az álmatlanság, az általános ós hely­beli tulizgatottság kínoznak, s az ideg zsábák, görcsök, gerincz agybántalmak stb. tölletek várjak a javulást. Ne féljetek az uj, a divatos természetes gyógymódok invasiójától, — őrködik felettetek a gyógy források nemtője, a betegek hálája, s gyógyító hatásotok százados hírneve. Ti vagytok itt az ős, a fejedelmi gyógyha­tány s kegyelettel, hálával gondozunk, ápolunk benneteket. Szórakozásaink, mulatságaink a rossz időjárás miatt szük térre vannak szorítva. A szép séta utaink járatlanok, sárga iszap síkossá teszi a meredélyeket. Ritkán indul egy társaság virágot szedui, a márvány lapunk mai számához egy iv melléklet vau csatolva.

Next

/
Thumbnails
Contents